Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-24 / 171. szám

Fokozódik a terror Chilében (Folytatás az 1. oldalról) lében tudomást szerzett, majd kérdésekre válaszolva hang­súlyozta: tények bizonyítják hogy a fasiszta katonai junta mind jobban e'szigetelődik. hogy nincs olyan tömegbázisa, amelyre támaszkodhat. A népi mozgalmat a legvé­resebb terrorral sem sikerült megsemmisíteni — hangoztat­ta Gladys Marin. Töltött fegy­verek előtt, a halál árnyéká­ban zajlanak Chilében a nyílt tömegtüntetések, sok gyárban sztrájkolnak a munkások, s megmozdultak az egyetemis­ták is. Ahogy fokozódik a terror, úgy erősödik az ellen­állás, s talál támogatókra mind szétosebb körben. A sajtóértekezleten Főcze Lajos, a KISZ központi bizott­ságának titkára számolt be a magyar ifjúság chilei szolida­ritási mozgalmáról. A magyar fiatalok egységesen követelik, hogy bocsássák szabadon a po­litikai foglyokat, vessenek véget az üldöztetésnek, állítsák helyre az alkotmányos rendet, a demokratikus szabadságjo­gokat. Pullai Árpád, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára kedden fogadta Gladys Marint. A ta­lálkozón részt vett dr. Maró- thy László, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a KISZ központi bizottságának első titkára. Robbanásveszély Cipruson (Folytatás az 1. oldalról.) A múlt hét­főn puccsal hatalomra ke­rült ciprusi rendszer rá­diója kedden »elnökválto­zást jelentett be. A puccsis­ták Nicosiából sugárzott, Bej­rútban és Tel Avivban le­hallgatott rá­dióadása sze­rint Nikolaos2 Szatnpszon le­mondott »el­nöki« tisztsé­géről, és utóda Glafkosz Kle- ridesz már le is tette a hiva­tali esküt. Kleridesz az alkotmányos ciprusi parla­ment elnöke volt, a görög és a török kö­zösség közötti tárgyalásokon ő vezette a gö­rög küldöttsé­get, egyébként antikommu- nista hírében áll. Kleridesz az alkotmányos ciprusi parlament elnöke volt, Szadat beszéde Egyiptom nemzeti ünnepén Anvar Szadat egyiptomi el­nök kedden 55 perces tv-be- szédet intézett az ország népé­hez, a politikai és a katonai vezetőkhöz, az egyiptomi for­radalom 22. évfordulója alkal­mából. Az egyiptomi államfő be­szédében kiemelte Egyiptom szerepét a közel-keleti konf­liktusban az érintett arab or­szágok erőfeszítéseinek koor­dinálásában. Azzal vádolta Izraelt, hogy csapatai vissza­vonásának elhúzásával és a Buraiba támogatja Szadat politikáját Habib Burgiba tunéziai el­nök az Al-Hajat című bejrúti lapnak adott keddi nyilatko­zatában támogatásáról bizto­sította a Szadat egyiptomi el­nök által kezdeményezett arab politikai stratégiát, amelynek lényege: Egyiptom, Szíria, Jordánia és a palesz­tinok közös frontjának létre­hozása a genfi közel-keleti ér­tekezleten. Készek vagyunk támogatni ezt a frontot, bármilyen ha­tározatokat hozzon is — tette hozzá. Libanon elleni kegyetlen tá­madásokkal semmissé akarja tenni »az októberi háború eredményeit«. Az elnök beszédében hang­súlyozta: »a legkényesebb probléma, amely megoldásra vár, Jordánia és a palesztinok kapcsolatainak kérdései«. Ez­zel összefüggésben megerősí­tette, hogy a Palesztinái Fel- szabadítási szervezet a pa­lesztinok törvényes képvise­lője. A genfi béketárgyalásokról szólva az elnök indítványoz­ta, hogy Libanon is vegyen részt az őszre tervezett kon­ferencián. Az egyiptomi államfő be­szédében sajnálatosnak nevez­te a ciprusi eseményeket és kijelentette, hogy »az ilyen fejlemények nem szolgálják ügyünket«. Az Egyesült Államokban tartózkodó Maka- riosz tárgyalást folytatott Kissingerrel. (Telefotó: AP—MTI—KS) a görög és a török közösség közötti tárgyalásokon ő vezet­te a görö& küldöttséget, egyéb­ként antikammunista hírébpn áll. Genfben arra számítanak, hogy — a Biztonsági Tanács ciprusi határozatának megfele­lően — e hét végén megkez­dődnek a tárgyalások Görögor­szág, Törökország és Anglia között a ciprusi béke és az al­kotmányos kormányzat helyro- állitása céljából. Genfi diplomáciai körökből kitudódott: Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára elhatározta, hogy Robert Guyert, különle­ges politikai ügyekkel foglal­kozó helyettesét küldi el a gen­fi értekezletre. Ugyanezen kö­rökben rámutatnak, hogy egye­lőre még nem határozták meg pontosan, milyen státusza lesz az ENSZ-nek és képviselőinek a ciprusi konferencián. Viszonylag nyugalmas dél­előtt után kedden a kora dél­utáni órákban Ciprus szigetén kiújultak a harcok — ez tű­nik ki a szigetről sugárzó kü­lönféle rádióadók Cipruson kí­vül lehallgatott adásaiból. A híreket a brit hadügyminiszté­rium is megerősítette, amikor Arafat az arab csúcs összehívását sürgeti Jasszer Arafat, a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának elnö­ke kedden táviratot intézett Mahmud Riadhoz, az Arab Liga főtitkárához. Üzenetében — a palesztin ügy jelenlegi ál­A THIEU-REZSIM TÁMOGATÁSA ELLEN Öt volt katona újabb harcba indul A törvényhozás útján pró- uálja megszüntettetni a saigo- ni rezsimnek nyújtott ameri­kai támogatást öt volt katona — az Egyesült Államok viet­nami agressziójának egykori kényszerű részvevői —, aki megjárta a vietnami hadiío- go'ytáborokat. Mint denveri sajtóértekezletükön hétfőn közölték: több képviselőhöz intéztek megkeresést, egyelőre azt kipuhatolandó, milyen hajlandóságot mutatnak a honatyák a segély megszünte­téséhez szükséges kongresszu­si eljárás megindítása iránt. Szóvivőjük, Robert Cheno- weth kijelentette, hogy ta­pasztalataik szerint Thieu kor­rupt kor'mánygépezetét csak az amerikai segélyek tartják fenn, és így ezek megszünte­tése az egyik fő előfeltétele a dél-vietnami demokratikus fo­lyamat kibontakozásának. Az öt volt katonát további három társukkal együtt a Pentagon tavaly »az ellenség­gel való együttműködés« cí­mén megpróbálta hadbíróság elé állítani. Miután egyikük a meghurcoltatások miatt ön­gyilkos lett, bizonyítékok hiá­nyában elejtették a vádat. o Somogyi Néplap Újabb bombarobbanás Ulsterben Üjabb halálos áldozata van a csaknem öt éve tartó észak­írországi belvillongásoknak. Kedden a kora hajnali órák­ban a tartomány fővárosától, Belfasttól 65 kilométerre északnyugatra fekvő Garvagh- ban bomba robbant egy par­koló gépkocsiban. A készülő merényletről már korábban értesítették a hatóságokat, de miközben a pokolgépet keres­ték, bekövetkezett a robbanás. Egy katona életét vesztette, négyen pedig megsebesültek. lására hivatkozva — isméi sürgeti az arab csúcs mielőbbi összehívását. Mint emlékeze­tes, a találkozót szeptember 3-ra tűzték ki és Rabatba várják az arab vezetőket. Arafat táviratában nyomaté­kosan hangsúlyozta a palesz­tin nép egységét és azzal vá­dolja a jordániai kormányt, hogy »gyanús kapcsolatokat épít ki Izraellel. Arafat elveti azt a jordániai javaslatot, amely a szeptember 3-ra ösz- szehívott csúcsértekezlet el­napolását indítványozza. bejelentette, hogy a brit ál­lampolgárok evakuálásában részt \(evő »Hermes« repülő­gép-anyahajó az újabb lövöl­dözések miatt kénytelen volt fölszedni a horgonyt és Kyre- nia magasságában nyílt vizek­re tért. A szigeten állomásozó ENSZ- csapatok — a harcok- felúju- lása miatt — átvették a nico- siai repülőtér ellenőrzését, és az ENSZ-parancsnokság a re­pülőteret nemzetközi védettsé­gű területnek nyilvánította. — Lemondott az Andrucopu- losz miniszterelnök vezette gö­rög kormány — közölte ked­den Jaruszaliasz volt görög miniszter, a miniszterelnökségi palotában Gizikisz államfő el­nökletével tartott több órás ülés után. A bejelentést a miniszterel­nökségi palotában több órás konzultáció előzte meg. Gizi­kisz, Görögország tábornok el­nöke három órán át tanácsko­zott az ország volt politikai ve­zetőivel, majd a konzultációk­ba bevonták a három fegyver­nem vezérkari főnökeit, a leg­felsőbb görög hadvezetés tag­jait is. Gizikisz — az AFP értesü­lése szerint — az összesen több mint négyórás tanácsko­záson kijelentette, hogy Görög­országnak »gyakorlatilag nincs kormánya« és arra kérte, se­gítsék őt abban, hogy »kedd estig« megalakulhasson az új kormány. Hivatkozott arra is, hogy »valakinek szerdán Genf- be kell utaznia« az angol— görög—török háromoldalú tár­gyalásokra. * * * Gyorshírben jelentette teg­nap este az AFP: Gizikisz gö­rög államfő telefonon hazaren­delte a Párizsban önkéntes száműzetésben élő Karaman- lisz volt miniszterelnököt, s fölkérte egy »nemzeti egység­kormány« megalakítására. Konsztantin Karamanaisz, aki 1963-ban távozott el Gö­rögországból és jelenleg Fran­ciaországban él önkéntes száműzetésben, kész elegei tenni Gizikisz görög államfő kérésének és visszatérni hazá­jába. — közölték Párizsban s volt görög miniszterelnökhöz közelálló körökben. A görög köztársasági elnöki hivatal késő este a rádió út­ján az alábbi hivatalos közle­ményt hozta nyilvánosságra: »A görög fegyveres erők úgy határoztak, hogy tekintet­tel az országba jelenleg ural­kodó rendkívüli körülmények­re, polgári kormányra ruház­zák át az országvezetés jog­körét.« Ciprus és a görög lisztek puccsa Fordul a kocka? Amikor az athéni fa­siszta junta titkosszolgálatá­nak ösztönzésére és utasítá­sára a ciprusi Nemzeti Gár­da görög tisztjeinek vezeté­sével Cipruson puccs robbant ki és Makariosz érsek-elnök menekülésre kényszerült — az amerikai külügyminiszté­rium azt mondta, hogy a puccs »Ciprus belügye«. Ezt a földkerekségen Washingto­non kívül egyetlen más or­szágban sem mondták — csak Athénben. Egy héttel később, miután Törökország csapatai partra szálltak Cip­ruson és a Biztonsági Tanács határozata értelmében a szi­geten megszületett a tűzszü­net, Kissinger amerikai kül­ügyminiszter fogadta az ENSZ székhelyén tartózkodó Makarioszt. Utána egy sajtó- értekezleten megkérdezték az Egyesült Államok diplomá­ciájának irányítóját: vajon a Biztonsági Tanácsnak az a döntése, hogy »helyre kell ál­lítani a Ciprusi Köztársaság alkotmányos kormányát« nem jelenti-e Makariosz visszatérésének lehetőségét? A válasz óvatoskodva ugyan, de így hangzott: »Ezt nem tarthatjuk kizártnak«. Akárhogyan is alakuljon ezek után Ciprus alkotmá­nyos államfőjének, Makari- osznak személyes sorsa — az amerikai visszavonulás ön­magáért beszél. Egy héttel korábban Washington még az athéni junta által szerve­zett puccs embereivel együtt sodródott és nyilvánvalóan arra számított, hogy a puca csisták valamilyen formában megszilárdítják hatalmukat Ciprus szigetén. Ma már vi- •lágos, hogy ez a számítás hi­básnak bizonyult, mégpedig elsősorban azért, mert W ashington rosszul ítélte meg Törökország várható reagálását. Közvetlenül'a tűzszünet előtt Nixon az amerikai dip­lomácia »sikerének« nevezte azt a tényt, hogy elhárították a nyílt háborút a NATO dél­keleti szárnyának két tagja, Görögország és Törökország között. Ha elfogadjuk, hogy ez eredmény — akkor is két­ségtelen, hogy Washington a ciprusi puccsal kapcsolatban egy hét alatt gyökeresen kénytelen volt megváltoztat­ni álláspontját. Joggul szögezte le ezek után a legutóbbi szovjet kor­mánynyilatkozat: »Mindaz, ami ma lejátszódik Cipruson, szemléletesen tanúsítja mind­azok politikájának csődjét, akik a görög szoldateszka se­gítségével szándékoznak ke­zükbe kaparintani Ciprust — A héten dönt a jogügyi bizottság Nixon vád alá helyezéséről James St. Clair, Nixon elnök | ahhoz, hogy alkotmányjogi jogtanácsosa a Watergate-ügy- ben hétfőn este megtartott te­levíziós sajtóértekezletén kije lentette, hogy megítélése sze­rint a képviselőház jogügyi bi­zottsága nem rendelkezik meg­felelő bizonyító anyaggal Ünnep a császár születésnapján — teljes politikai káoszban A hadsereg hűségnyilatkozata Hatlé Szelasszié etióp csá­szár kedden ünnepli — a je­lek szerint a teljes politikai káosz légkörében — 82. szüle­tésnapját. Hétfőn az etióp fegyveres kor a fegyveres érők legtelje sebb bizalmát est lojalitását él­vezi. Erről tanúskodik az is hogy a koordinációs bizottság Makonnen lemondását köve­telve köszönetét fejezte ki Hai I erők koordinációs bizottságé- ] lé Szelassziének az alkotmány- | nak javaslatára lemondott En- delkacsev Makonnen minisz­terelnök és a császár Michael Imrut nevezte ki utódjául. Az új miniszterelnök, aki jelenleg Svájcban tartózkodik, az módosítás érdekében tett lépé- ! seiért, »az ország, fejlődését és haladását, célzó intézkedé- ! seiért«. A bizottság nyilatko- : zata szerint az etióp fegyveres erő': határozottan szembeszáll­ENSZ-ben képviselte országát ; nak mindazokkal, és azt megelőzően Etiópia moszkvai nagykövete volt. Az etiópiai hivatalos hír- ügynökség jelentése szerint az etióp fegyveres erők azzal vá­dolták Makonnen volt minisz­terelnököt, hogy pártját fogta a bebörtönzött volt miniszte­reknek és hivatalos személyi­ségeknek. A császár ugyanak­akik »a ellen fel- i császár és a korona lépnek. Egyelőre nem iffrneretes a Makonnen-kormány miniszte­reinek sorsa. Lehetséges, hogy néhány miniszter Makonnen­nel. együtt lemondott, ez< azonban hivatalosan nem erő­sítették meg. vádemelési indítványt tegyen az elnök ellen. Mint mondta, az elnök bízik abban, hogy tisztázni fogják a vádak alól, amelyek a jogtanácsos véle­ménye szerint még esetleges bizonyítottságuk esetén sem lennének olyanok, hogy miat­tuk lel kellene vetni az elnök elmozdításának kérdését. Han­got adott St. Clair annak a vé­leményének is, hogy a képvi­selőház jogügyi bizottságának vizsgálata inkább politikai, semmint jogi természetű. A képviselőház jogügyi bi­zottságának e héten kell meg­kezdenie a határozathozatali vitát a vádemelési indítvány ügyében. A vitát több ameri­kai televízió állomás egyenes­be fogja közvetíteni. a ciprusi nép akarata ellené­re«. Nyilvánvaló, hogy most nehéz diplomáciai tárgyalások következnék és az sem tart­ható lehetetlennek, hogy Cip­rus szigetén a pattanásig fe­szült helyzetben néhány nap­ra vagy néhány órár’a ideig­lenesen megszólalnak a fegy­verek. A történelmi-politikai tanulság azonban már ma is kiáltóan világos: bebizonyo­sodott,- hogy a jelenlegi nem­zetközi erőviszonyok között csak a független, szuverén és semleges politikát folytató Ciprusi Köztársaság létének van realitása! Anélkül, hogy jóslásokba bocsátkoznánk; látnivaló, hogy a történtek nem marad­hatnak hatás nélkül a sziget sorsára, a Földközi-tenger ke­leti medencéjének jövőjére és a NATO délkeleti szárnyán uralkodó viszonyokra. Ami magát Ciprust illeti, az események tanúsága sze-. rint csakis az a megoldás a reális, amelyet a legutóbbi szovjet kormánynyilatkozat a következőképpen fogalmaz meg: »Vissza kell állítani Ciprusnak, mint szuverén és független államnak azt a helyzetét, amely a görög ka­tonai beavatkozás előtt állt fenn«. Egyáltalában nem biz- tos, nogy a Ciprus alkotmá­nyos helyzetét szabályozó 1959-es londoni egyezmény három érintett hatalma (Nagy-Britannia, Görögor­szág, Törökország) külön- külön — hogy úgy mondjuk »szíve szerint« — ilyen meg­oldásra törekednék. Az ese­mények azonban megmutat­ták, hogy ez az egyetlen olyan formula, amely egyidő- ben elfogadható nemcsak e három ország, hanem a Föld­közi-tengeren jelenlévő más hatalmak, köztük a Ciprus szuverenitását következete­sen védelmező Szovjetunió számára is. Ami a Földközi-tenger ke­leti medencéjét és a NATO-t illeti, ott ezek után óhatatla­nul olyan erjedés indul meg, amelynek távolabbi következ­ményeit még nem lehet látni. Az első és nyilvánvaló követ­kezmény: az athéni katonai rezsim belső rothadásának meggyorsulását. A Papadopu- loszt felváltó második katonai juntát már régóta súlyos el­lentétek szabdalják és a tö­megek fokozódó gyűlölete veszi körül. Ennek a juntá­nak egyik szárnya a ciprusi puccsot nem utolsósorban éppen azért készítette elő, hogy belső nehézségeitől me­neküljön és felszítsa a görög soviniszta-nacionalista érzel­meket. A görög sovinizmust azonban csak Ciprusnak Gö­rögországhoz való csatolása elégíthette volna ki, ami is­mét lehetetlennek bizonyult. Sőt, a török hadsereg megje­lenése és az általa kitűzött korlátozott katonai célok vi- ' szonylag könnyű elérése vol­taképpen a görög junta kato­nai vereségét is jelenti! Ezzel viszont felborult a Görög- és Törökország között mestersé­gesen fenntartott katonai egyensúly. Törökország nyil­ván azon lesz, hogy a helyze­tet kihasználja, ami súlyos megpróbáltatások elé állítja majd az atlanti blokk dél­keleti szárnyát. Tekintettel arra, hogy az amerikai flotta fő támaszpontjai Görögor­szágban vannak, az esemé­nyek ilyetén alakulása nyil­vánvalóan súlyos gondokat okoz majd a Pentagonnak is. Brüsszelben napirenden a közös energiapolitika kidolgozása Tegnap Brüsszelben folytat­ta munkáját a közös piaci or­szágok miniszteri tanácsának kétnapos külügyminiszteri szintű ülésszaka. A tanácskozás napirendjén szerepel a közös piaci orszá­gok közös energiapolitiká­nak kidolgozásáról szóló tör­vénytervezet megvitatása. A részvevők ezenkívül kiala­kítják összehangolt álláspont­jukat a 44 társult és társulás­ra kész fejlődő országokkal a hét végén, a jamaikai fővá­rosban, Kingstonban sorra ke­rülő miniszteri konferenciára, és megvitatják a Közös Piac, valamint a földközi-tengeri országok kapcsolatainak ren­dezését.

Next

/
Thumbnails
Contents