Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-21 / 169. szám
Cérna üzem a termelőszövetkezetben Pörögnek a motollakerekek. Fönn a magasban szép sorban forognak a kerekek: kékek, sárgák, pirosak. Hatalmas zsákokból kerül a motollákra a színes cérna, melyet itt orsóznak a fejkendős asz- szonyok. Három évvel ezelőtt a bol- hói tsz nagy gondban volt. Hetven asszonya kiszorult a növénytermesztésből. Ekkor jött az Üjpesti Cérnagyár ajánlata. Azóta három műszakban, biztos keresetet adva üzemel a cérnafeldolgozó. Mint Desztics Gyuláné, a kis üzem vezetője elmondta, Orsózzák a cérnát. az asszonyok szeretnek idejárni, hiszen kulturált körülmények között keresik meg havonta átlagosan a kétezer forintot. Beszélgetésünk közben megmutatta a szociális helyiségeket, amelyek szépek, tiszták. Egy év alatt 60—70 tonna készárut szállítanak, ennek nagy része tetszetős dobozokba csomagolva exportra ' megy. Öröm a szemnek a csomagolóban az ezerkétszáz színárnyalatú orsók látványa. Az üzem vezetője még közölte, hogy a munkásnőkön kívül minden műszakban van egy gépbeállító lakatos, aki egyben művezető is. Az exportcsomagoláshoz a mutatós dobozokat a nagyatádi nyomdától kapják, és a készárut hetenként háromszor szállítják el tőlük. Ott jártunkkor éppen anyag érkezett. Hatalmas zsákokat emeltek le a teherautóról, melyek helyét elegáns dobozok 1 foglalták el. Így indult vissza a főváros felé a bolhói asszonyok keze nyomát viselő soksok színes cérna. G. J. Az ifjúsági törvény a tsz-ekben A végrehajtás késve kezdődött Az ifjúsági törvény végre-. gek tagjainak egy része már hajtását legkésőbb a termelő- ! fiatal, de a 30 év alattiak ja- szövetkezetekben kezdték meg. varészt csak ott vannak a ve- A lemaradás most gyorsabb ! zetőségekben, ám visszahúzódmunkára ösztönzi a szövetkezetek vezetőit. A törvény végrehajtásának tapasztalatairól tárgyalt legutóbbi ülésén a KISZ megyei végrehajtó bizottsága. A dél-somogyi tsz-ekben vizsgálták meg az ifjúság helyzetét. Három csoportban meglátogatták a barcsi, a csurgói és a lábodi gazdaságot, ahol a gazdasági és a KlSZ-vezefők tájékoztatták őket az ifjúság helyzetéről. A tapasztalatcsere után Barcson tárgyalták meg a hallottakat. Szó esett arról, hogy vannak még olyan termelőszövetkezetek, ahol a vezetőség »kidolgozta« ugyan az intézkedési tervet, de ez inkább a központi utasítások szolgai másolása volt. Legtöbb' helyen azonban nem ez a jellemző. Megértették az irányelveket, és a helyi körülményekhez igazítva készítették el a terveket. Sok helyen gondot okoz még, hogy az idősebb munkások, középvezetők nem értik a törvény lényegét, azt mondják: »lovat adunk a fiatalok alá«. Ez abból fakad, hogy nem ismertették velük kellően a határozatokat, vagy ha ismertették is, nem magyarázták meg, nem ösztönözték az idősebbeket az azokkal való azonosulásra. A törvény a fiataloknak nemcsak jogokat ad, hanem meghatározza kötelességeiket is. Az ifjúság munkájával általában nincs hiba, közéleti tevékenységük azonban még nem kielégítő. A tsz-vezetősénak, nem nyilvánítanak véleményt. A KISZ-szervezetekre hárul a feladat, hogy ezeket az ifjú vezetőket ösztönözzék, megtanítsák arra, hogyan képviseljék az ifjúságot. Ez a gond összefügg a politikai oktatások elmaradásával is. A szövetkezetek zömében anyagilag mindent megkaptak a fiatalok, de a világnézeti nevelést már kevésbé' jól szervezték meg. Ennek hiánya akkora, hogy az ifjú szakmunkások és értelmiségiek nem értik meg, milyen nagy szükség van az ö hatá- ( rozott állásfoglalásukra, fia-, talos alkotó lendületükre. Több mezőgazdasági nagy-1 üzemben úgy kezelik az ifjú-1 sági törvényt, mintha az csak1 a KISZ-tagokra vonatkozna. Pedig a szövetségen kívüli fiatalok többen vannak, mint1 a szervezet tagjai. Egy olyan ' szövetkezetnél, ahol harminc1 KISZ-tag és kilencven nem1 szervezett fiatal van, ez a téves felfogás nagy károkat1 okozhat. Ilyen körülmények1 lőszövetkezetekben. A megyei KISZ vb állásfoglalása szerint az eddigieknél nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a nevelésnek. L. P. A nőpolitikái határozat szellemében HEB-vizsgálat a barcsi járásban A nemrég Kaposváron tartott országos össz-szövetkezeti nőkonferencia is azt állapította meg, hogy az 1970-ben megjelent nőpolitikái határozat óta kedvező változásokat tapasztalni: javult a nők helyzete, emelkedett a fizetésük, többen kerültek vezető beosztásba, s különböző intézkedésekkel könnyítettek a munkájukon. Emellett azonban akad még tennivaló, elsősorban is következetesebb, az eddiginél hatékonyabb munkára van szükség, hogy a kormány- határozat minden • területen maradéktalanul érvényesüljön. Erre a megállapításra jutottak azok a népi ellenőrök is, akik a barcsi járás üzemeiben. termelő- és fogyasztási szövetkezeteiben vizsgálták a kormányhatározat végrehajtásának tapasztalatait. Üdülő, segély, üzemi konyha — A női dolgozókat foglalkoztató üzemek, szövetkezetek többsége a lehetőséghez mérten javított a nők bérezésén — állapították meg a népi ellenőrök. A darányi Űj Élet Tsz közgyűlési határozattal hagyta jóvá a nők helyzetének javításával kapcsolatos alapszabály-módosításokat, s nőbizottságot hoztak létre a szövetkezetben. Üzemi konyhát létesítettek, s a tíznél nagyobb létszámú munkacsapatoknak a helyszínre szállítják az ebédet. Kedvezményes térítésű üzemi konyha van a Vörös .Csillag Tsz-ben is. A szövetkezet 363 000 forinttal járult hozzá az étkezési költségekhez. A fűrészüzem konyhájáról — 10 forint ellenében — még családjuknak is vihetnek haza ételt a dolgozók. A Vörös Csillag Tsz Csoko- nyavisontán 24 személyes üdülőt épített, erre meg a berendezésre 650 000 forintot költött. A tagok és hozzátartozóik egy hétig ingyen, illetve kedvezményesen vehetik igénybe. Csak a fűrészüzemnek van saját napközije, ahol hatvan gyermeket tudnak elhelyezni. Az idén tíz hellyel bővítik a napközit. A Vörös Csillag Tsz rendszeresen segíti a gyermek- intézmények működését, tavaly 30 000 forintot költöttek erre a célra. Nemcsak szakszervezeti feladat A fűrészüzemben a múlt évben 17 500 forint rendkívüli segélyt adtak ki, többségét a sokgyermekes anyáknak juttattak. A módosított kollektív szerződés szerint az ötven éven felüli anyák egy forinttal több órabért kapnak. A vegyesipari szövetkezet a több gyermekes családoknak és a gyermeküket egyedül nevelő anyáknak az iskolakezdés előtt tanszervásárlási segélyt ad. A barcsi áfész tavaly 160 ezer forintot költött szociális célokra, új helyiségek létesítésére, illetve a meglevők korszerűsítésére. Hanoslóan cselekedett a vegyesipari szövetkezet is, hogy megkönnyítse a dolgozó nők helyzetét. A babócsai és a barcsi áfész-nél ugyanakkor nem tapasztaltak olyan kezdeményezést, mely a dolgozó, több gyermekes anyák anyagi helyzetén könnyítene. Mindkét helyen az volt a vélemény, hogy ezt a szakszervezeti segélyezéssel kell megoldani. Pedig ez nemcsak szakszervezeti feladat. Kötelessége minden gazdasági vezetőnek, párt- és társadalmi szervezetnek, hogy lehetőségeihez mérten — a kormányhatározatban rögzítetteken is túl — törekedjék a dolgozó nők helyzetének javítására. Azonos munka - kevesebb bér A Vörös Csillag Tsz-ben az állattenyésztésben dolgozó nők havi átlagkeresete 3300, a növénytermesztésben dolgozóké pedig 2200 forint. A növénytermesztésben szabad szombatot kapnak az asszonyok, leányok. A barcsi áfész-nél a kereskedelemben és a Vendéglátó- iparban 23 nő van vezető beosztásban. Átlagkeresetük havonta 2222 forint, a férfiaké hasonló beosztásban pedig 2590 forint. A babócsai áfész- nél az igazatásban dolgozó férfiak havi átlagkeresete 2459 forint, a nőké pedig csak 1680 forint! A kereskedelemben dolgozó férfiaké 2100, a nőké 1580 forint, tehát 14,2 százalékkal kevesebb. A barcsi áfész a forgalmi jutalékkulcs többszöri módosításával igyekezett megszüntetni az aránytalanságokat, ám. ezzel a több személyes egységek dolgozói — többségükben nők — kerültek hátrányos helyzetbe. Több női vezetőt! LÁSZLÓ LAJOS — A nők példamutatóan helytállnak a munkában — állapították meg a népi ellenőrök. Ezt jelzi, hogy a fűrészüzemben tavaly 16 női brigádból 13 érte el a szocialista címet, a nők 37 százaléka vesz részt a szocialista munkaversenyben. Munkája alapján itt 120 nő — az összes dolgozó 42 százaléka — kapott kitüntetést, jutalmat, a barcsi áfész- nél pedig, tizenhét asszony, leány. Vezetői beosztásba azonban még kevesen kerültek, ezért javasolják a népi ellenőrök: »Következetesebben kell érvényt szerezni a kormányhatározat ama követelményének, hogy a nők a férfiakkal azonos eséllyel pályázhassanak vezetői beosztásokra, - ennek érdekében továbbképzésüket az eddigieknél jobban kell támogatni.« A fűrészüzemben egyetemet 3, technikumot 5, gimnáziumot 8 és szakmunkásiskolát 25 nő végzett, vezetői munkakörben viszont csak hármat találni. A magasabb szakmai képzettség megszerzéséhez a nők munkaidő-kedvezményt kapnak; felsőbb szintű képzettség megszerzéséhez az útiköltséget, a szállásdíjat is megtéri-., tik, pótszabadságot adnak, »e- a gítik a vizsgára való felké- 4 szülést. már kiadják-e. Kétszer meg-i A bapcsi áfére ^kimmká»hosszabbitottam a határidőt.^ tanfolyamot szervezett — Hat ha nem, majd a hu-4 ^ - URÁNBÁNYÁSZOK ségjutalomból veszek újat. Ha addig nem vonulok be ... — Kerestem az apját. Na-i gyón nehéz megtalálni. — Este nyolc óra körül szo— jelenleg hatan tanulnak —, a következő években 23 nőt iskoláznak be. A Vörös Csillag Tsz-nél a szakvezetők között csupán egyetlen nőt talál— Gondolhatja, mit kaptam én a feleségemtől. De nem bánom. Attól az embertől megszabadultunk. De hány van még ilyen! És ez visszatérő folyamat, amivel újból és újból kínlódunk. — Nehogy azt gondolja, azért van így, mert a nehéz munka eltompítja az emberekben az erkölcsi érzéket. Végeredményben nálunk sem nehezebb, mint a másik bányákban. Jobban mondva: neközött a kívülállók megnyerő- ibezebb 'anyaggal dolgozunk, sére gondolni sem lehet. Jól példázza a fiatalok visszahúzódását, hogy a csurgói termelőszövetkezetben végzett közvélemény-kutatáson a gazdasági és társadalmi kérdésekbe való beleszólás igényét csak az ötödik helyre fették a kéréseiket rögzítő kérdőíven. Ha késve is, de megkezdődött az ifjúsági törvény végrehajtása a dél-somogyi termeidé több a gép is. Meg nincs (metán. Én inkább annak tu- (lajdonítom az egész problé- ► mát, hogy a bányászatnak háromszáz csillét irányítok, — húzódik mellém a csatlós. — Ha vár még tíz percet, befejezem a munkát. Megismétlődik még néhányszor a művelet, aztán megérkezik a váltás. Egy üres kassal fölmegyünk a napszintre. A fürdő előtt a csizmamosónál letisztítjuk a sarat, törmeléket, aztán negyedórás zuhanyozás után megtörölközünk, és a hajszárító búra alá állunk. Mintha egy mázsával könnyebb lennék. A csatlós ezt már nem érzi. Legalább is így mondja. — Aki lehúz itt egy évet, kott inni a presszóban, onnan? ni. a tizennégy tagú vezetó- indul a nőhöz. De az nekem? ségben azonban már negyet, nem kell. A spiné harmincöt? A vegyesipari szövetkezetnél éves és csúnya, mert a kor? a hét művezetői posztból né- még nem lenne akadály. Zsar-J gyet nők töltenek be, s hár- nok, mindig kizsebeli az apá-J mat találni közülük a héttagú mat, meg számon ken tőle az\ vezetőségben is. idejét, a másik nőket. Pedig az apám nem valami félős kis Nagyon kevés a foglalkozember. Nem tudom, mivel! hatott nők számához viszonyítfogja az a nő. — Talán feleségül akarja venni az apja. ve a középvezetők aránya a babócsai áfész-nél: a dolgozók 47 százaléka nő, a 39 kö- Nevet. A szeme könnyezik ;Jzépveztői tisztségben azonban — Ne bomoljon már...! Az?083*1 tizenkét nő van. Ahol elhanyagolták a tennivalókat, ott majdnem mindenütt találnak magyarázatot, én apám?! Van annak sége! Nem mondta? Dehogynem... fele-I (ma nincs sok becsülete, más- már annyira megszokja, hogy • hol is megkeresik ezt a pénzt, föl se veszi a bányát. Én per• kevés a jelentkező, és minden- sze könnyen beszélek, mert a • kit fölvesznek, nem nagyon munkám szinte semmi. Mióta •válogathatnak. Én magam gépesítették, tulajdonképpen •nem mennék el innen talán csak billentem a csillét, de — Én is meglátogatom né-\ okot, hogy miért nem léptek ha^a múltkor is otthon vol-J előbbre. Elsősorban a nők iskolai, szakmai képzettségének j hiányát, családos helyzetét csak használják kibúvónak. A kaposvári elektroncsőgyár Fonyódon beinduló rádiócsőszerelő üzemébe fölvesz általános iskolát végzett női munkavállalókat 30 éves korig. A betanulás 3 hónapi időtartamára külön autóbuszjáratot indítunk Kaposvár és Fonyód között. Jelentkezni: Mezei Imrénél, Fonyód, Járási Hivatal (Üj postaépület) lehet. (14862) 'a nyugdíjig, ha csak a reu- ’ mám meg a szilikózisom nem 'kényszerít majd. — Meg kell ezt szokni, szedetni, aztán már nincs problé- }ma. Mert szeretni lehet a bá- (nyát, higgye el nekem. Velem (is előfordult, hogy ha valami (ok miatt nem szálltam le, már (hiányzott. Ha majd sokan • lesznek így, más lesz a hely (zet. Szeretném megérni, (nem reménykedem benne. erő nem sok kell hozzá. 24. tam. — Otthon . i 1 — Ne szőrözzön, ez szóhasználat. Nekem nincs I otthonom. Az a keselyű arcúi azonban megszívlelik a doktor szétrobbantotta. Én i mányhatározatot, ott a lehe- meg majd a pofáját... Bár tőségeket is megtalálják a fater jól elintézte. Az orvos? végrehajtására, menyasszonya, akit elhagyott? Ajjol korCSATLÖS f A második szinten kiszóljunk a kasból. A levegő az Ebédjegyet nyújt. — Fogadja el! Majd egyszer fizet valamit, és kvittek vagyunk. Most nekem sok van. Az apám megvette, mielőtt még a pénzét elverte. Tizenkilenc éves vagyok, nem szebe retnék bevonulni, bár az sem lehet olyan veszélyes, a haverok mondják... De itt, mégis... szabadabb az ember. — Nagyon szeretem az apámat. Együtt járunk szórakozni. Csak az a baj, hogy ke(arcomba vág. A falhoz húzó- vés a pénzünk. De annyi mindom. f Néhány perc múlva meg- 4 érkezik az érc. A csatlós füles, íprémes sapkában, pufajkában Jsiet a kashoz, megbillenti a 4 csillét, és már robog is az érc <(a kisvasútra. i — Egy műszak alatt kétdig van, amiből egypárszor jól érezzük magunkat. Semmire sem gyűjtünk. Ez a kabát, ami rajtam van, most került vissza a záriból. Bent van a télikabátom, az apámé is, az órámat pedig nem tudom, az anyámért, és én kísértük' a fatert. Tudtuk, hogy a prés-' házban vannak. Meleg éjsza-' ka volt. A Gizi, a menyasz- szony, becsengetett, aztán lebújt a tőkék közé. Kiszólt a< doktor: »Ki az...?« »A( rendőrség ...« válaszoltam. — Hallgatás. Néhány perc< szünet után résnyire kinyílik) az ajtó. Apám rögtön bedug-( ta a lábát. Én meg nekifeszültem, és belöktem. Ott állt a' vén taknyos félmeztelenül, a' karján fejsze. Érezhette a bü-' döset. Az apám rákiáltott:' »Tegye le azt a fejszét.« — Persze, hogy nem tette' le. No, akkor én a háta mögé' kerültem, és rávágtam a kar-' jára. Mindjárt leejtette. Apám] folytatta: »Ugye tudod, ki va-J gyök...? Nem...? A szeretőd férje!« (Folytatjuk.) Szalai László Az Utasellátó Vállalat FÖLVESZ női dolgozókat BÜFÉS munkakörbe. Jelentkezés az üzem irodájában: Kaposvár, MÁV-pályaudvar. (73685) \
