Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-20 / 168. szám
HATÁROZAT A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL Összehangolt munkával Legutóbb az ismeretterjesztés és a művészeti élet értékelését, az ezekkel kapcsolatos megyei pártbizottsági határozatot tártuk olvasóink elé. Ebből kiderült, hogy minden kulturális szervnek és művészeti intézménynek az eddiginél elmélyültebben kell részt vennie a közművelődés lehetőségeinek fejlesztésében. Sorozatunk mai részében az olvasó és a műkedvelő művészeti mozgalom, az intézményhálózat helyzetéről, feladatairól és a hatékonyabb pénzfelhasználásról szólunk. Minden településen könyvtár A megyei pártbizottság értékelte a sajtó, a rádió és a televízió, a helyi kiadványok közművelődési szerepét. Ezután megállapította, hogy 1960-tól Somogy minden jelentősebb településén működik tanácsi könyvtár. Az ipari és a mezőgazdasági üzemekben nyolcvanhat szakszervezeti könyvtár áll az olvasók rendelkezésére. A működtetők többsége jó gazdának bizonyult, rendszeresen gyarapították a könyvállományt. Örömteli fejlődésre utal, hogy az utóbbi hat-nyolc évben több helyen szép, új könyvtárakat építettek, másutt bővítették, csinosították, korszerű berendezéssel látták el a könyvtárakat. Ezeken a helyeken fellendült az olvasómozgalom. Ezzel szemben vannak olyan települések és gyárak, ahol 10—15 éve rossz körülmények között működik a könyvtár. Az elemzés megállapítja, hogy a szétaprózottság (közművelődési, iskolai, szakszervezeti könyvtárak) nehezíti a könyvtári munkát, s a könyvellátáson kívül a szakszerű könyvkezelés, a módszertani és a propaganda- munka is hátrányt szenved. Somogybán jelenleg tizenhét könyvesbolt működik, a hálózat — Kaposvárt kivéve — elfogadható. A könyvvásárlás fokozatosan nő, a közművelődés dolgozói azonban még nem tekintik munkájuk szerves részének a hatáselemzést. A megyei pártbizottság legfőbb célként azt tűzte ki, hogy a könyvtárosok fokozzák különösen a munkások, a fiatalok és a tsz-parasztok részvételét az olvasómozgalomban. Tegyék lehetővé, hogy a könyvtárak a közművelődés központjaivá váljanak. Részt kell venniük az általános és a szakmai műveltség terjesztésében, s fejleszteniük kell a könyvtárak iskolapótló és kiegészítő tevékenységét. Fontos követelmény, hogy a könyvtárak teremtsék meg a rendszeres hatáselemzés feltételeit; növeljék rendezvényeik számát és fajtáit, és építsenek ki gyümölcsöző kapcsolatot a művelődési otthonokkal, a klubokkal és más közművelődési intézményekkel. A műkedvelő mozgalom lehetőségei A műkedvelés Somogy köz- művelődésének jelentős bázisa — olvashatjuk a határozatban. Évenként megrendezték a művészeti szemléket, s ez ösztönzést adott az együttesek számára. Az üzemekben fejlődés tapasztalható az irodalmi színpadok és zenekarok tevékenységében, a táncban és a színjátszásban azonban megtorpanás mutatkozik. Néhány irodalmi színpadban és zenekarban munkásfiatalok is találhatók, számuk azonban még alacsony. Inkább a kórusokban és az ifjúsági zenekarokban működnek közre. A népdalt éneklő együttesek javarészt mezőgazdasági dolgozókat tömörítenék, mozgalmuk szinte átfogja az egész falut. A testület megállapította: A műkedvelő mozgalom lehetőséget nyújt az aktív művelődésre, a művészetek megismerésére és megszerettetésére. Ezért elsősorban a falusi együttesek számának, munkájuk színvonalának emelésére kell törekedni. Konkrét feladatokat szabott meg a megyei tanács művelődésügyi osztálya a szakszervezetek, a megyei művelődési központ számára. Ezekből hadd emeljünk ki néhányat. Nagyobb gondot kell fordítani az irodalmi színpadok műsorellátására, a szereplési lehetőség biztosítására, a belső nevelő munka javítására. Az üzemekben a munkáshagyományok felújításával kell föllendíteni a mozgalmat, szapoji- tani a munkáskórusok és a színjátszó együttesek számát. S végül: a megyei művelődés- ügyi osztály gondoskodjék a megfelelő szakvezetők kiválasztásáról, képzéséről és rendszeres továbbképzéséről. Elismerően állapítja meg a dokumentum, hogy a honismereti mozgalom egyre jobban kilábal a múltba tekintés szemléletéből. A szakkörök száma azonban alacsony, munkájuk többnyire rendszertelen. Véglegesen el kell dönteni, hogy melyik szerv legyen a honismereti mozgalom gazdája. Az intézményhálózat hiányos Mint a határozat megállapítja, a megyében tervszerűt- lenül fejlődött a közművelődési intézményhálózat. Kaposvár a gyengén ellátott települések közé tartozik, de több körzeti központban sincs, vagy korszerűtlen a művelődési otthon. Kevés helyen lehet kiállításokat, hangversenyeket rendezni, és sok helyre az élő színház sem juthat el. Az utóbbi években mindössze Nagyatádon épült, és Siófokon most épül művelődési központ; ngayobb felújítást, átalakítást csak néhány helyen végeztek. Ezzel szemben mozihálózatunk meghaladja az országos átlagot, összesen 255 vetítési hely van Somogybán. A filmszínházak állapota, felszereltsége azonban eltérő, örvendetesen szaporodik a klubok száma. Jelenleg száz ifjúsági klub és több — úgynevezett — rétegklub működik. A különböző szervek és szervezetek általában figyelmet fordítanak a klubok létesítésére és felszerelésük gazdagítására. Nagyobb aktivitást kell azonban elvárni az ipari üzemektől, a termelőszövetkezetektől és az állami gazdaságoktól. A megyei tanács kapta azt a feladatot, hogy dolgozza ki Somogy komplex intézmény- fejlesztési, tárgyi és személyi fejlesztési tervét. A feladatok sokaságából csak néhányat említünk: gondoskodni kell a megyei művelődési központ bővítéséről, járási és körzeti művelődési otthonok építéséről, a múzeum, a levéltár megfelelő elhelyezéséről, a könyvtárhálózat bővítéséről és a színház korszerűsítéséről. Föl kell újítani a Balaton- parti elavult szabadtéri színpadokat, és újat kell építeni a megye székhelyén is. Ezeken kívül még számos és fontos fejlesztési feladatot határozott meg a testület. Hatékonyabb pénzfelhasználást A közművelődés anyagi feltételeit a tanács költségvetéséből, a vállalatok kulturális alapjából, a szakszervezetek és más társadalmi szervek, a szövetkezetek pénzéből és a lakossági ráfordításból biztosítják. E szétaprózott források miatt nagy nehézséget okozott a pénz tervszerű és hatékony felhasználása. A vállalatok és a szövetkezetek kulturális célra fordítható pénze gyarapodott, ennek nagy részét azonban nem a közművelődésre fordítják. A megyei pártbizottság ezért olyan elhatározásra jutott, hogy megbízza a megyei tanács művelődésügyi osztályát: mérje föl az anyagi eszközök mértékét, és az illetékes szervekkel egyeztetve évenként tervezze meg azok felhasználását. A megyei párt- bizottság újra és határozottan felhívta a figyelmet: megyénkben mindenütt megvan a művelődési intézmények közös fenntartásának feltétele. Néhány jó kezdeményezés ellenére a fejlődés igen lassú. Ezért kimondta: fokozatosan általánossá kell tenni a művelődési otthonok közös fenntartását úgy, hogy a működtető az illetékes tanács legyen. Emellett természetesen továbbra is lehetőség van arra, hogy a szakszervezetek és az üzemek is tartsanak fenn közművelődési intézményeket. A megyei pártbizottság végül felhívta az üzemek, a szövetkezetek vezetőinek a figyelmét, hogy évről évre növeljék a közművelődésre fordítható összeget, azt a meghatározott célra fordítsák, és ne csak különböző csoportok működtetésére, hanem felújításra, művelődési házak, klubok felszerelésére is adjanak támogatást. (Folytatjuk.) Tapas/Jalalescre a kutasi szakcsoportnál (Tudósítónktól.) Mind több áfész foglalkozik azzal a gondolattal, hogy a kormányprogramnak megfelelően bekapcsolódjanak tagjai a zöldségtermelésbe. A termés nagy része a helyi ellátást biztosítja, nagyobb része a MÉK-en vagy egyéb kereskedelmi szerven keresztül a lakossághoz kerül. Mivel a kutasi áfész zöldségtermesztő szakcsoportjának több éves tapasztalata van a termelésben, eddigi eredményei pedig átlagon felüliek, így tapasztalatcserén látta vendégül a kaposvári áfész tíz és a göl- lei áfész nyolc felvásárlóját, illetve termelőjét. A vendégek előtt Horváth Péter igazgatósági elnök vázolta a szakcsoport működését, eredményeit, majd néhány termelőhöz látogattak. Garzó Lászlóéknál a támlás rendszerű uborkatermelést nézték meg. Pintér Sándor és Fenyvesi Zoltán termelőknél a fóliás termelést nézték meg. Tájékoztatást kaptak a fólia alatti terület többszöri kihasználásáról, az egymás után következő növények — hónapos retek, salátg, paprika, paradicsom — gondozásáról és a terméseredményekről, az értékesítés lehetőségéről és módjáról. Héjjas Ferenc szabadföldi paradicsomának láttán csak dicsérni tudták a tavalyi eredményt meg az idei terméskilátásokat. A részvevők kérdéseire a termelők, Kovács Ferenc fel- vásárlási előadó és Hegedűs János kereskedelmi osztályvezető válaszoltak. • A tsz erdejéből való - háztető épül rá Farönkökkel körülbástyázott épület. Bent fűrészporku- pacok, gépzakatolás! Messziről hallani a fa sírását, ahogy a fűrészfogak belemarnak. A Tab és Vidéke Béke Termelőszövetkezet zalai fűrészgatte- rének udvarán fogynak a rönkök, sokasodik a kész épületfa. A tsz-nek ez a kis üzeme elsősorban az épülő házak tetőszerkezetéhez szükséges gerendákat, deszkákat készíti, 450 köbmétert évente. A megrendelő által kívánt méretű tetőszerkezeti elemeket az ácsoknak a helyszínen csak össze kell állítaniuk. A fát a tsz zalai erdeje adja. Az idén innen 540 köbmétert termeltek ki. A környékbelieknek nem kell attól félniük, hogy nem lesz fedél a fejük fölé: van bőven faanyag, épülhetnek a házak. Jól értelmezték a szabályozórendszert Kazareczki Kálmán miniszterhelyettes előadása somogyi agrárszakembereknek A Magyar Agrártudományi Egyesület Somogy megyei Szervezete és a szervezet agrárgazdasági szakosztálya közös rendezésében került sor tegnap Kaposváron, a megyei könyvtár előadótermében arra az előadásra, melyet Kazareczki Kálmán mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartott több mint száz somogyi agrárszakember részére. A rendezvényt — melyen jelen volt Bogó László, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának titkára és Varga Károly, a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottságának titkára is — Tóth Lajos, a Somogy megyei Tanács elnökhelyettese nyitotta meg. Kazareczki Kálmán a mező- gazdasági ár-, beruházás- és jövedelempolitika időszerű kérdéseiről beszélt a részvevőknek. Egyebek között kitért arra, hogy hazánk élelmiszer- gazdasága a IV. ötéves terv eddig eltelt időszakában a i vártnál gyorsabb ütemben fejlődött, s a népgazdaság is jelentős forrásokat fordít ennek az ágazatnak a fejlesztésére. Ugyanakkor nő a felhasznált eszközök mennyiségé, s jóllehet ezek értéke benne van a megtermelt javakban, számottevő költségtényezőként jelentkeznek. Éppen ezért fontos a termelésben részt vevő eszközök hatékonyságának a növelése, a munkák viteléhez biztosított eszköznövekedés mellett az üzemi feltételek megteremtése az üzem- és munkaszervezés, a szakemberellátottság javításával és egyéb módon. A miniszterhelyettes előadásában hallhattuk: a mező- gazdaságban alkalmazott köz- gazdasági szabályozók eddig megfelelően működtek. Az üzemi eredmények azt tanúsítják, hogy tudtak élni a szabályozókkal. Az előadó a továbbiakban az árrendszer és a támogatási rendszer összefüggéseiről beszélt, s mint a szabályozóNem sikerült a felvételi Hogyan látják a kutatók az elutasítottak helyzetét? Sokéves tapasztalat, hogy jóval nagyobb azok száma, akiket nem vesznek föl az egyetemi, főiskolai hallgatók sorába, mint azoké, akiknek sikerült bejutniuk. Mint a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont illetékesei elmondták Szőke Sándornak, az MTI munkatársának, a pedagógiai szakembereket is élénken foglalkoztatja az elutasítottak sorsa: több száz fiatal körében végeztek ezzel kapcsolatban felmérést. Megállapították, hogy évről évre elesik a felvételtől egy sor olyan fiatal, aki képességei, rátermettsége alapján ugyan alkalmas lett volna a továbbtanulásra, csak hiányos előképzettsége miatt nem sikerült eredményes felvételi vizsgát tennie. Ez mindenekelőtt a hátrányos helyzetű, munkás-paraszt származású fiatalokat érinti. Viszont az is tapasztalati tény, hogy bekerülnek a felsőoktatási intézménybe olyanok, akik a későbbiek folyamán alkalmatlannak bizonyulnak. Mindez arra utal — mutatnak rá a kutatók —, hogy föl kell tárni: milyen tényezők gátolják a legjobb kiválasztást. A felmérés arra is rávilágított, hogy a középiskolát végzetteknek csak egy töredékével, mintegy öt százalékával tudnak a pályaválasztási tanácsadók foglalkozni, s a vidéki, községi fiatalok ezen a téren is hátrányban vannak a fővárosiakkal szemben. A középiskolás diákokban már a pályaválasztás szakaszában szenvedélyesen él a személyes kapcsolatok igénye — mondják a kutatók, vagyis elsősorban a felsőoktatási intézmények hallgatóival, illetve végzett szakemberekkel szeretnének találkozni, beszélgetni, Szükségesnek látnák az alkalmassági vizsgálatok kiterjesztését, valamint a felvétel követelményeinek részletes ismertetését. Az írásbeli tájékoztatás kibővítése mellett a film, illetve a tévé útján történő ismertetést javasolják. Panaszolják, hogy a tájékoztató könyvek vidéken aok helyre nem jutnak el, vagy hamar kifogynak. Mérlegelték a felmérés so rán a szakemberek az egyetemi előkészítő tanfolyamok tapasztalatait is. Ezzel kapcsolatban a legszembetűnőbb probléma: a részvevők viszonylag kis száma és aránytalan megoszlása. Az előkészítőkön ugyanis legnagyobb százalékban az értelmiségi származású gyerekek vettek részt, csak ezután következnek a fizikai dolgozók gyermekei. Legalacsonyabb a mezőgazdasági fizikai dolgozók gyermekeinek részvételi aránya. A kutatók véleménye szerint súlyos gond, hogy a részvételi lehetősége esetleges. Gyakran éppen azok nem részesülnek előkészítésben, akiknek legnagyobb szükségük volna rá. Helytelen az is, hogy az előkészítőkön — különösen amelyeket nem az adott felsőoktatási intézmény szervez — a tematika, a módszerek gyakran nem a felvételiken szükséges ismeretek; készségek megszerzését segítik elő. A föl nem vett diákok közül a tapasztalatok szerint a szakközépiskolát végzettek — a nemleges válasz után — könnyebben illeszkednek az élet mindennapjaiba, mint a gimnazisták. Nehéz a helyzet vidéken, főként a községekben, ahol az elhelyezkedési lehetőségek sokkal korlátozottabbak, mint a fővárosban. A munkát vállalók magas arányát bizonyító statisztikák cáfolják azt a hiedelmet, hogy a föl nem vettek egyik munkahelyről a másikra vándorlók, beilleszkedésre képtelenek. Az elkeseredettek, a tanácstalanok azonban jórészt éppen azok közül kerülnek ki, akik nagy elhatározással, erős hivatástudattal és szorgalommal készültek pályájukra. Ezért a kedvezőnek tűnő statisztikai adatok nem adhatnak fölmentést az elutasítottak sorsa figyelemmel kísérésének kötelezettsége alól. S még erőteljesebben húzzák alá: jogos a fiataloknak az az igénye, hogy képességeiket, a pályára való alkalmasságukat a felvételinél sokkal mélyrehatóbb, alaposabb vizsgálati módszerrel mérjék föl. rendszer fontos elemét említette a két tényezőt. A mezőgazdasági árak és ráfordítások különbözőségét magyarázva hangsúlyozta: támogatást kapni egyáltalán nem szégyen, ugyanis az objektív gazdasági helyzetből adódik, hogy amit felvásárlási árban nem kaphatnak meg az üzemek, azt támogatásként juttatják el. Az árak és a támogatások együtt adják a mezőgazdaságban a bevételek összességét — ezen alapszik ebben a népgazdasági ágazatban a közgazda- sági szabályozás, ennek révén adják termelvényeiket, termékeiket az üzemek. Az állami támogatások különböző formája meghatározott célokat szolgál, és hosszú távon jelenti az érdekeltséget, s így a kormány hosszú távú programját tükrözi. Az állattenyésztésen belül a szakosítás támogatása a hús- és tejtermelés fokozását célozza, s különösen a tejtermelésben kellene előbbre lépni — ehhez megvannak a föltételek —, és az ország szükségletét a mostaninál jóval magasabb hozamokkal kiel igíteni. A jelenlegi támogatási formák jól működnek. Bevált az ártámogatásos rendszer, ezt a jövőben tovább kívánják erősíteni, a fejlesztési támogatást pedig az eddiginél még fontosabb szerephez kívánják juttatni és továbbra is koncentráltan felhasználni. A beruházásokról és azok támogatásáról szólva a miniszterhelyettes elmondta: a korábbinál több megfontoltság, kevesebb kapkodás tapasztalható a megvalósításoknál, azonban helyenként még föl- készületlenséggel is lehet talál zozni. Fontos feladatként említette, hogy a beruházások elkészülésének időpontjáig — különösen a szaktelepeknél — legyen meg minden szükséges föltétel az üzemben ahhoz, hogy a létesítmény rendeltetésének megfelelően üzemelhessen. Indokolt a rekonstrukciók térhódítása, fontos eleme lesz ez a forma a következő beruházásokn ak. Az előadást követően kérdésekre válaszolt Kazareczki Kálmán mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, majd Tóth Lajos zárszavával ért véget a rendezvény. H. F.
