Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-18 / 166. szám
\ — Sétáljunk, szívjunk friss levegők Nagyon sok kaposvári mondja ezt ezekben a napokban, azok, akik nyolc órán keresztül szívják a hivatalok fülledt levegőjét, dolgoztak, verejtékeztek a műhelyekben. Sétáljunk, szívjunk friss levegőt. De hol? A város környéki erdők messze vannak, nem mindenkinek van kocsija. A parkok zsúfoltak. Maradnak a fákkal, virágokkal beültetett utcák. Ott azonban a motorok, a személy- és tehergépkocsik, a vontatók, az autóbuszok gázzal teszik elviselhetetlenné az amúgy se mindenütt kellemes levegőt. Az éttermek, az üzemi konyhák, a sütödék és a meleg vizet szolgáltató lakóházak központi kazánjai nyáron is ontják a füstöt, ha kevesebbet is, mint ősszel vagy télen. A szél viszi, hordja a füstöt, a kormot, gyakran az utcán sétálók inkább a lakásba menekülnek, ott legalább megszűrt levegőt szívhatnak. Egy jellemző példa: a tűzoltókat sokszor riasztották a Szabad Ifjúság filmszínház esti előadásaira várók — őszi, téli időben — azt gondolva, hogy kigyulladt valamelyik környező üzem, raktár, intézmény. Sűrű és elviselhetetlen volt a füst. Fásítunk, virággal ültetjük be a parkokat, tereket, utcákat. Azért, hogy legyen hol friss levegőt szívni. Nagyon kellene valóban a tiszta, friss levegő a város minden lakójának. Az idő nagyon rövid, hogy mielőtt a tüzelési szezon megkezdődik, tehessünk valamit a jó levegőért. Ezt a célt szolgálják a Hazafias Népfront környezet- védelmi vitafórumai, ahol a születő környezetvédelmi törvényről cserélnek véleményt, és sok megvalósításra érdemes javaslat hangzik el. összeállításunkkal mi is felrázni és figyelmeztetni szeretnénk. MMi Tiszta levegőt Négyezer mázsa brikettből Koromeső a belvárosban Fekete füstfelhő a város központja felett. Ebből mérik le a környéken lakók — meg a helyzetet ismerők —, hogy mű- ködnek-e vagy nem a szakszervezeti székház kazánjai a Kossuth Lajos utcában. S az itt lakó kaposváriak ehhez igazítva szellőztetnek, zárják, nyitják lakásaik ablakait, ajta.iait, mert a kéményből ár,adó füst, korom évek óta gondot okoz nekik. Nyolc Marabu kazánban évente 4000 mázsa brikettet tüzelnek el. Szerencsére a kazánokból ilyenkor nyáron csak kettő működik, de ez is éppen elegendő az itt lakóknak, meg a környéken levő hivatalokban dolgozóknak. Nem szólva arról, hogy azoknak, akik sétájuk során a megyeszékhellyel ismerHarmincnéay vőzmozdonyhó! száll a füst feketén kednek, egy kedvezőtlen széljárás bizony elveszi a kedvüket a városnézéstől. S mi van ősszel, télen, amikor mind a nyolc kazán működik? — Mi is látjuk, hogy ez a helyzet tarthatatlan. A kazán-, jainkból áradó füst, korom szinte már elviselhetetlenül szennyezi a belváros levegőjét. Hegedben elhatároztuk, hogy változtatunk ezen, füstszűrő berendezést szerelünk fel, vagy pedig átépíttetjük kazánainkat olaj-, illetve gáztüzelésre — tájékoztatott Bőr Lászióné, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának főkönyvelő-helyettese. A tucatnyi levél, megrendelés, elutasítás, válaszelmaradás — amelyről beszélgetésünk közben szólt — azt bizonyította: nem is olyan könnyű jót akarni! j Levél, a Középületteryező j Vállalatnak, majd onnan a válasz: »-Sajnos nem mi foglalko- j zunk ezzel. Forduljanak az Energiagazdálkodási Intézet- | hez.« Lévé} a javasolt intézményhez: »Köszönjük a megbízást, de ezzel a CHEM1NAS Vegyigéptervező es FővállalkoCélszerűbb helyette gáztüzelést alkalmazni. ám 400 méterre van az elérhető vezeték. Inkább az olajtüzelés, de a kazánok elavultak, újakra Jenne szükség. Köáben ment egy levél a SZOT Gazdasági Igazgatóságának, ahol a tervvel egyetért"' tek, de azt tanácsolták, hogy az olajtüzelésre való áttérést csak a következő ötéves tervre tervezték. Javasolták: az illetékes megyei tanácstól is kérjenek anyagi hozzájárulást, azonkívül lesz-e elegendő olaj, s olyan hely, ahol azt majd tárolják? Üjabb levél a megyei tanács építési-közlekedési és vízügyi osztályának május elején. Válasz a mai napig sem érkezett Így még az sem dőlt el, hogy olaj vagy gázfűtés lesz-e végül. A fűtési szezon közeleg, noha még javában tart a nyár. S vajon a 4000 mázsa brikettből származó füst, korom meddig szennyezi még a belváros levegőjét? Állami támogatással Porfogők a ciikoi'^járbiin — Régen? — kérdez vissza dr. Tiszavári Ottó, a Kaposvári Cukorgyár főmérnöke. — Akkor a kémények ontották a koromszemcséktől, pernyétől sűrű füstöt, nagy felhőkben szállt a gőz. Na, de akkor még jóformán csak a cukorgyár volt itt, meg néhány dolgozójának a lakása! Azóta körbeépült bennünket a város, »beleszövődtünk« a háztengerbe. így természetesen sokan élnek a gyár könyékén. sokakat zavart a füst, ezt tudták a szakembereink is. Fent állunk a negyedik szinten, a vasút felőli oldal egyik vaserkélyén. Alattunk a sokat emlegetett úszta tóvíz- ülepítő és visszaforgató berendezésen végzik az utolsó simításokat: fehérre, barnára, zöldre festik a csöveket. Működésének lényege: munkába állítása után csökken az a víz- mennyiség, amelyet a korábbi években a Kapósból szivaty- tyúztak ki. Az ülepítés után ugyanis a tisztított vizet most ismét fel tudják használni. Csupán a veszteséget kell pótolni. Mindez a környezetvédelem kapcsán került szóba. A gyár pár évvel ezelőtt még komoly . összegeket fizetett vízbírságra. 1969-ben például 1 millió 152 ezer forintot. 1970- ben 500 ezret, az utóbbi három évben pedig átlag 150 ezer forintot. Még ezt az ösz- szeget is tovább csökkenti a tervek szerint e hó végén átadásra kerülő úsztatóvíz-üle- nítő és visszaforgató. A kaposvári üzemek közül a cukorgyár a legnagyobb vízfogyasztó. Ennek a hatalmas mennyiségnek a megtisztítására, gazdaságos fel- használására épített berendezés csaknem négymillió forintba került. Dr. Tiszavári Ottó részletesen elmagyarázza, hogvan lesz a répatörmeléktől, sártól sűrű és szennyes léből olyan tisztaságú viz, melyet nyugodtan elvezethetnek a csöveken a Kapósba. Négy alacsony kémény: ezek jellemezték a gyár képét még a múlt évben is. A környék lakói erre panaszkodtak a legtöbbet. Por és pernye szállt a környékre, még a zárt ablakok sem jelentettek védelmet. A kémények mindösz- sze hat méter magasak voltak, a por és a pernye »jól szétterült« a környéken. Az újabb takarmánykeverőnél ez már nem áll. Itt kz üzemelés természetes velejárója a por, s. most vásároltak 40 ezer forintért egy nagyméretű ipari porszívót, amely jelentősen csökkentette ezt a szennyeződést. A levegő tisztaságának védelmét vették figyelembe az új szeletszárító építésénél is. Áttértek az olajtüzelésre. így megszabadultak a pernyétől, s a környék lakói megkönnyebbülve tapasztalták ezt. Beépítettek a szeletszárítóba porfogó ciklonokat is, amelyeknek elvezető csöve a hatvan meter magas kéményhez csatlakozik. A levegőtisztaság-védelmi alapból ei're a célra 14 millió forint állami támogatást kaptak. — A napokban volt egy ankét, ahol a környezetvédelem volt a téma — mondta dr. Tiszavári Ottó. — Részt vettem ezen is. és felszólalásomban pontosan ezt hangsúlyoztam: ilyen feladatok megoldására van állami támogatás, a jó kezdeményezéseket ezzel a könnyítéssel meg lehet, valósítani. Füstokádó kémény a cseri városrészben. Vasútállomás. Tikkasztó, 30 fokon fplüli meleg, izzadó, széntől fekete emberek, füstöt, kormot árasztó mozdonyok a kaposvári "űtőház előtt. A szél a szeny- nyes levegőt a város felé sodorja. Háromnégy mozdonyba éppen szenet raknak. A szénpor keveredik a füsttel, korommal, s úgy száll tovább. — Ha ellenkező irányú szél van, akkor a strandon levők is gyorsan »lebarnulnak-«. Aztán szidják a vasutat, mintha erről mi tehetnénk. A fűtőházat nagyon régen helyezték ide. Sajnos, a dieselesítési program nem halad úgy, mint arra számítottunk. Utoljára három évvel ezelőtt kaptunk Diesel-mozdonyt, erre az esztendőre ígértek hármat. Jelenleg még harmincnégy gőzmozdony tartozik hozzánk. Ezek füstje, meg az állomáson áthaladó személy- és tehervonatok mozdonyáé — egy részük ugyancsak gőzmozdony — szennyezi a város levegőjét — mondja Krasznai Vilmos mérnök főintéző, a fű- tűház főnöke. Érdekes adatot mond Hetesi József mérnök intéző, főnökhely ette«: — Tavaly mozdonyaink 13,6 millió forint értékű, 24 747 tonna szenet használtak . fel. Az eltüzelt szénnek mintegy 6 százaléka válik csupán hasznos energiává, a többi füstként, koromként a levegőbe kerül. ' A gőzmozdonyvezetők közül a fiatalabbakat tervszerűen képezik át Diesel-mozdonyvezetővé. Nemrégen öten végeztek el tanfolyamot, jelenleg is hárman tanulnak, s utánuk ugyancsak hárman mennek megszerezni az ehhez szükséges képzettséget. Szükséges ez, mert a tervek szerint a dieselesítési programot 1980-ig végrehajtják, s akkor az ország néhány helyén gőzmoz- donygócokat alakítanak ki. Remélhetőleg ezek távol lesznek majd a lakott helyektől, s főként a városoktól. zó Vállalat foglalkozik. Szíveskedjenek talán közvetlenül őket.« Szíveskedtek. Levélben meg is állapodtak, hogy a vállalat szakemberei még a múlt ev őszén a helyszínen tanulmányozzák a lehetőségeket, de erre csak ez év januárjában került sor, többszöri sürgetés után. A szakemberek elmondták, hogy a füstszűrő berendezést elvállalnák ugyan, meg is csinálnák, de sokba kerülne, nagy területre lenne szükség. A rendőrség ellenőrzi a teherkocsikat Az utóbbi hónapokban a Somogy megyei Rendőr-főkapi-, tányság — sajátos eszközeivel — kivette a részét a levegő- szennyezés ellen folytatott küzdelemből. A múlt év őszén a közlekedésrendészet füstölőmérő készüléket kapott, amely- lyel a Diesel-motorral működő járműveket ellenőrizhetik. A készülékeket igen gyakran j használták, s több mint háromszáz járművet vizsgáltak. Főleg a teherkocsikra figyeltek. Többször jártak a Volán 13-as számú Vállalatának a telepén, hogy már az utcára hajtás előtt fölfedjék az esetleges hibákat. Természetesen az utakon is alkalmazták a füstölőmérő készüléket. Megfigyeléseik szerint a leg-, több bajt az adagoló helytelen beállítása és a teherkocsik túlterhelése okozza. Eddig_,negyvenöt esetben volt szükség rendőri intézkedésre: figyelmeztetésre, helyszínbírságra vagy szabálysértési följelentésre. A megengedettnél jobban füstölgő kocsik vezetőire ezután az eddigieknél több ellenőrzés vár — újabb mérőkészülékeket szerzett a rendőrség — és természetesen a levegő szennyezői szigorú bírságolásra számíthatnak. Füstölgő autók Alighanem mindenki találkozott már gőzmozdony módjára füstölgő teherautóval vagy autóbusszal. Mi az oka ennek? — kérdeztük dr. Bors Istvánt, a Volán 13. sz. Vállalat forgalmi és kereskedelmi igazgatóhelyettesét. — Semmiképpen sem a kocsik rossz műszaki állapota. Én inkább azt mondanám, hogy az emberek nemtörődömsége. A tízezer kilométeres szemléknél minden kocsin mérjük a füstölést is. A garázsszolgálat ezenkívül feladatul kapta, hogy minden »gyanús« kocsinál végezze el a szükséges méréseket, s ha valamelyik túllépi a határértéket, soron kívül javítsa ki. A közúti ellenőreink is feladatul kapták, hogy figyeljék a füstölgő Volán-kocsikat. Ha ilyet tapasztalnak, azt rávezetik a menetlevélre. A gépko! esi vezetőjének ilyenkor az a feladata, hogy három napon belül műszeres vizsgálatra vigye a járművet. — Ennek ellenére mégis előfordulnak füstölgő kocsik. — Valóban így van: főleg j azokkal a járművekkel fordul ! ez elő, amelyek külső szolgálaton vannak, s ritkábban jutnak be a garázsba. Ha valamiért nem megy az autó, a gépkocsivezető »ráállít« egy kicsit az adagolóra. Igaz, füstöl, mert tökéletlen az égés. de megy a kocsi. Azt hiszem, nem kell különösebben hangsúlyozni, hogy ez a vállalatnak sem jó, hiszen a tökéletlen égés következtében több I üzemanyagot fogyaszt a jár- j mű. Ha az ellenőrzéskor ta- i pasztaljuk ezt, a felelőségre vonás nem marad el. Károlyi Lajos, a kaposvári AFIT-szerviz vezetője a füstölgés okait sorolta: a helytelen beállítás, az elhasználódott motor állt az első helyen. Az olaj fogyasztás és a megengedettnél nagyobb terhelés következik az okok között a sorban. S mindehhez hozzá tartozik még a szerviz vezetőjének az a tapasztalata, hogy elsősorban nem a nagy gépjárműparkkal rendelkező szállítási vállalatok kocsijai »füstölnek«, hanem azoknak az ipari üzemeknek, szövetkezeteknek a járművei, amelyek csak takarékosságból, vagy | kiegészítő tevékenységként végeznek szállítást, s mindössze egy vagy két teherautót, tartanak. A kaposvári AFIT-szerviz egy évvel ezelőtt olyan műszercsoportot vásárolt, amelv- lyel szakszerűen lehet elvégezni a fogyasztás- és füstölésmérést, a füstgáz elemzését. — Amikor ezt a műszercsoportot üzembe helyeztük, mint új szolgáltatást hirdettük is. — Ez alatt az egy év alatt volt-e olyan teherautó, amelyiket azért hoztak be, mert füstölt7 — Ezért egyet sem. Ritkán jönnek azzal is, hogy vizsgáljuk meg a kocsit, mert valami nincs rendben. A javításra behozott teherautókon viszont minőié elvégezzük ezeket a méréseket. Azt viszont aligha kell hangsúlyozni, hogy a rendszeres, következetes ellenőrzés és — szükség esetén — a felelősségre vonás lehet csak a biztosíték arra, hogy »füst nélkül« fussanak a gépkocsik — elsősorban a teherautók és autóbuszok — az utakon. Füslmérés a kaposvári AFIT-szcrvizben.
