Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-03 / 153. szám

Divat 1975-ra A Budapesti Kötőipari Szövetkezet modelljeiből Intarziamintás kötött ruha. Magyaros hímzéssel díszített kötött alkal (MTI-fotó — Balassa Ferenc felv. — KS) mi ruha és kendő. A divatról — orvosi szemmel Fürdőruhák, fehérneműk A szeilős nyári viseletek vi­szonylag kevés egészségügyi problémát okoznak — mondja dr. Rácz István kandidátus, a Budapesti Bőrklinika tudomá­nyos osztályának vezetője. — Leginkább az allergizáló mű­szál- és festékanyagok okoz­nak gondot, elsősorban a női fürdőruhák, amelyek meglehe­tősen tarkák. Legtöbbjük anyagát ugyanis különféle ani- linfestékkel színezik, s ezek a festékek elég gyakran okoznak allergiás kontakt túlérzékeny­séget. Ha az ilyen festékanyaggal színezett fürdőruhát nedves testen viselik vagy az ilyen anyagból készült ruhába bele­izzad valaki, a kioldódó festék könnyen okozhat allergiás bőrgyulladást. Ezért, ha vala­ki a strandolást, fürdést köve­tően egy-két nap múlva a für­dőruha által fedett bőrfelüle­ten viszketést érez vagy észre­veszi, hogy bőre kipirosodik, lehetőleg vegyen más fürdőru­hát. Az ilyen jellegű túlérzé­kenység leghatásosabb ellen­szere az, ha minél jobb minő­ségű és minél színtartóbb anyagból készült fürdőruhát viselünk. Fürdőruhánál ebből a szem­pontból teljesen közömbös a szabás, vagy az, hogy milyen anyagból készült. Alsónemű­nél azonban egyáltalán nem mindegy. A műanyagból — különösen a nylonból — ké­szült fehérnemű ugyanis nehe­zíti a bőrfelület párolgását. Alatta a bőr nyirkos' marad, és a befülledt, nyirkos bőr kedvező táptalaja a gombás, fertőzéses megbetegedéseknek. Hasonló a helyzet a nylonzok­nik viselésénél is. A műanyag zokniknak azonban nagy elő­nyük, hogy könnyen, gyorsan moshatók, tisztíthatók. Ugyan­ez áll természetesen a műszá­las fehérneműkre is. Ez utób­biak viseleté akkor ésszerű, ha fölöttü'K nem hordunk meleg holmit, amitől még jobban felhevülhet a szervezetünk, mert ez is fokozná bőrünk iz- zadását. Egészségügyi szem­pontból a minél porózusabb, ritkább szövésű anyagból ké­szült ruhák a legelőnyösebbek, köztük is azok, amelyek ke vert műszálas alapanyagú tex­tíliákból készültek. Kerüljük a durvább szála­kat tartalmazó gyapjú- vagy kötött műanyag ruhanemű vi­selését is, ha az közvetlenül érintkezik a bőr felszínével. Az ilyen műanyagszálak vagy durvább gyapjúszálak ugyanis beleakadnak a bőr szárazabb hámsejtjeibe, és erős mechani­kus ingert, viszketést váltanak ki. Ha az ilyen bőrt a kör­münkkel piszkáljuk, ez is könnyen bőrbetegségekhez, fertőzésekhez vezethet. Ezért pulóver viselése ing nélkül — ez manapság divat — nyáron különösen hátrányos. Nem túl egészséges a szűk nadrágok viselése sem. Végül még egy jó tanács. A desodoráló szerek alkalmazása előtt mindig gondosan mosa­kodjunk meg és töröljük szá­razra a bőrünket! Ha izzadt testrészre spricceljük vagy kenjük a desodort, ez szintén kellemetlen, viszkető érzést vagy gyulladást okozhat. M. F. LÁSZLÓ LAjOS URÁNBÁNYÁSZOK — Negyvennégyben zászló­aljparancsnoknak osztottak be, őrnagyi rangban. Harc nélkül adtam át a várost. Engem két tiszttársammal külön kísértek az oroszok. A templom falá­hoz állítottak. »No, most be­fejezted«, gondoltam, és ha hiszi, ha nem, nyugodt vol­tam. Nem lőttek agyon. Áll­tunk már egy órája, néztük, hogyan vonulnak a csapatok. És aztán odajött két fiatal orosz. Kikutatták a zsebeinket, elvitték az iratainkat. Közben a németek odapörköltek vala­honnan, aknával. Nagy szalad­gálás, én megléptem. Felsza­ladtam egy lakóház padlására, átöltöztem. De a házat is el­találta egy lövedék. Rám om­lott a kémény, elvánszorog­tam valahogy, de megtaláltak. Fiatal voltam, sejtették, hogy kivetkőzött katona vagyok. Három évig voltam fogoly a Volga—Káma—Bjelaja men­tén, Kazánban. — Tizenhárom éve a válla­latnál dolgozom. Kezdtem a külszínen a kutatófúrásoknál, folytattam segédmunkásként, csillésként, a vájvégen is ügy­ködtem. Akkor akartam je­lentkezni a bányamérnökire. Illetve jelentkeztem is. Befi­zettem négyszaznyolcvan fo­rintot az előkészítő tanfolyam­ra. Három foglalkozáson részt vettem, á negyedikre nem en­gedett el az aknász. »Miért, kérdeztem, hiszen hozzájárul­tatok» ... »Nem lehet, szükség van rád.« Megyek az üzemvezető­höz. N agyon összekiabáltunk, én meg se vártam az utolsó szavát, bevágtam az ajtót, bár hallottam, utánam szóit. Más­nap találkoztam .vele a né­pesnél. Állunk, én nem szó­lok, ő se. Haladnak mellet­tünk a kocsik. A^: egyikbe ő beszállt, én maradtam. Mű­szak végén megkeres az ak­nász, másnap menjek föl az üzemvezetőhöz és vigyem a kiskönyvemet. Éppen raport volt. Fellndultan fogadott. Beírta a könyvembe, hogy mozgo nepesre akartam fel­szállni, veszélyeztettem a testi epsegem. Holott ő szállt fel. Ez a figyelmeztetés pré­mium- és hűségjutalom-elvo­nással járt. Akkor kértem el magam onnan. Később egy jólelkü főmérnök kicserélte a könyvemet, újat adott. Azóta már megszűnt ez a könyv­rendszer. — Vagyunk itt néhányan a szállóban nős emberek, de a többség legény és. elvált. Én azért lakom itt, mert Mohá­cson van a házam, a felesé­gem, a szőlőm. Nem, gyerek az nincs. Negyvennégy éves voltam, amikor megnősültem. A feleségem anyja, apja is velünk élt. Fekvő betegek. Ök voltak a gyerekek, felelőtlen- seg lett volna még másik is. — Minden keresetemet összerakom. V alaki majd csak eltart bennünket a pén­zért meg az ingatlanokért. Magának megmondom, most százötvenezer van, a taka­rékban. Szépen terem a sző­lőm, ide is hozok minden hé­ten egy demizson bort és el­adom. A feleségem bérelszá­moló volt, most nyugdíjas és baromfit tart. Jó gyakorlati érzékem van, megtanított az élet arra, hogy amit magam megcsinalok, nem kell erte fizetni, meg iparosért könyö­rögni. Én csináltam a pincé­met a szőlőben, a házat, ahol lakunk, megjavítom a cipőt, de subát is csinálok. Most fe­jeztem be ezt a szőnyeget. Két méter hosszú, egy méter széles. Türelem kell hozzá es kitartás, akárcsak az élethez. — Amikor hazajöttem a fogságból, senki se állt ve­Piros rakéta a Balaton fölött A tónak az időjárás szempontjából kettős arculata van A Szélvihar fölkorbá­csolja a víztömeget, s a tom­boló hullámok mindig ve­szélyt jelentenek. Ez alól a magyar tenger, a Balaton vi­ze sem kivétel. (Nemcsak ki­terjedését, hanem viharossá­gát tekintve is fölülmúlja például a Boden-tavat.) A Balaton iránti érdeklődés az utóbbi években nagyon meg­nőtt. Az üdülők száma évről évre több, így hát a tudomá­nyos érdeklődés is fokozódott. Ennek keretében történt a Balaton éghajlatának vizsgá­lata, majd ezt követte a me­teorológiai viharjelző szolgá­lat megszervezése is. A Balaton környékének ugyanis időjárási szempont­ból kettős arculata van. A szelíd, napfényben gazdag táj, a sima, szinte átlátszó víztü­kör egyaránt csábítja, vonzza a felnőtteket és gyerekeket, de ugyanilyen vonzó a hara­gos, a szélvihartól fölkorbá­csolt hullámtenger is. Az utóbbi kép azonban csak kí­vülről szemlélve festői, mert bizony nagyon veszélyes. 1930-tól kezdve történtek már kísérletek a szélviharok előrejelzésére, de a komoly meteorológiai munka a 40-es évek végén kezdődött. 1956. december 31-ével készült el Siófokon a viharjelző szolgá­lat végleges obszervatóriuma, amely a viharok előrejelzésé­hez szükséges minden kor­szerű technikai eszközzel ren­delkezik. A viharelőrejelzés — mint ismeretes — a révkapitányság útján rakétakilövésekkel tör­ténik. Ilyen állomások a viz partján: Földvár, Fonyód, Keszthely, Füred, Badacsony, Tihany, Almádi, Kenese és Siófok. A sárga figyelmeztető ra­kétajelzés a vihar kezdetét megelőzően kb. két-három órával vagy pedig 10—15 m/ secund uniós, azaz 40—50 km/ óra szélsebesség esetén törté­nik. A piros rakéta már egy vagy fél órával a vihar kitö­rése előtt jelzi a veszélyt. Ez a jelzés már a nagyobb szél­erősségek miatt (55 km óra sebességnél, azaz 7 Bofortnál) történik. A hajóállomásokon álló árbocokon a pi ros kosár . kö­zépmagasra húzása a sárga, a teljes magasságra húzása pe­dig a piros rakétajelzés ér­vényességét jelenti! Ezt min­den esetben érdemes figyelni, egv-egy vízi kirándulás alkal­mával is. A följegyzések az utóbbi évek két nagy viharát tartják számon. Az egyik 1960. au­gusztus 19-én, a másik 1961. július 13-án volt. A szélsebes­ség mindkét esetben elérte vagy megközelítette a 37—38 m'sec-ot, azaz 130 km/óyát. Tehát a riasztás nem esőre vagy zivatarra történik — mint ahogy azt sokan hiszik —, hanem a szélsebességre, amely ezekkel az időjárási jelenségekkel együtt jár. A Balaton jó ismerői azon­ban tudják azt is, hogy leg­alább olyan ravasz dolog a kellemesen fújdogáló, kissé élénk, meleg déli szél. Ez a szél viszi beljebb, egyre csak | beljebb az alvó, mit sem sej- I tő fürdőzőkkel a gumimatra- I cot. Sokan ugyanis az egyen­letes ringatás, a napsütés ha­tására elalszanak, majd egy erősebb széllökés az úszó mat­racot a vízbe fordítja ... Ezért tehát, az egyenletesen fújó, élénk, déli szélre is sárga riasztás megy ki. Ilyenkor az égbolt még semmi veszélyt nem árul el, majdnem fel­hőtlen, napos, meleg az idő. De az ott élő, természetet is­merő halászok, pásztorok már tudják, ismerik a vihar előtti csend jeleit. A siófoki viharjelző, va­lamint a fővárosi előrejelző szolgálat együttesen- munkál­kodik azon, hogy a nyári fél­évben sikeresen oldja meg a balatoni viharok előrejelzé­sét. Ennek érdekében sokszor előóvatossági riasztások is történnek. Ne felejtsük el, hogy ezek mind az emberéle­tek megmentését, s egyúttal az anyagi károk elhárítását szolgálják! Dunay Sándorné OTTHON CSALÁD Fáj a szívem... Már sokszor olvashattunk arról, hogy a szív soha nem fáj, mert nincs érző idege. Az orvosi rendelőben mégis elég sokan jelentkeznek azzal a panasszal, hogy fáj a szivük. Panaszuk helytálló, de azt nem a szív,'hanem a szívtájék vala­milyen elváltozása okozza. Nem ritka dolog, hogy vala­ki halálfélelemtől gyötörten betámolyog az orvosi rendelő­be, bal kezét a szívtájékra szorítja, és kínzó görcsös szív- fájdalomról panaszkodik. Ez a kórkép a rohamokban jelent­kező szívszorongás — szak­nyelven az angina pectoris —, ami a szegycsont táján jelent­kezik s a mellkas bal oldalára vagy a bal karba sugárzik, és rendszerint nehéz légzéssel jár. Ezt rendszerint valamilyen fizikai megerőltetés, lelki meg­rázkódtatás, erős dohányzás vagy egyéb megterhelés okoz­za, és föltehetően érelmesze­sedésre vagy a koszorús erek szűkületére vezethető vissza. i Szívtáji fájdalmat okozhat a túl bő táplálkozás is, amikor az emésztőszervek puffadása fölnyomja a rekeszizmot és téraránytalanság 'keletkezik a has, illetve a mellüreg között. A száraz szívburok- vagy mellhártyagyulladás is okoz­hat szívtáji panaszokat, épp­úgy, ahogyan a borda közti izmok vagy idegek betegsége is. A bal oldali bordaközi ide­iem szóba. Tudtam, hogy miért, de mégis nagyon fájt. Akkor kerültem én Somogy- ból, ahol születtem, Mohács­ra. Ott próbálkoztam. Egy paraszt fölvett kukoricát ka­pálni. Gazos volt a föld. nem kereste, ki irtja a gyamot. A munka három napig tartott. Addig volt kosztom és keres­tem öt forintot. Ennyi pénz-. ■zel mentem tovább a Duna? partjára, ahol uszályokat rak-* tak deszkával. gek gyulladása olyan erős szív­táji fájdalommal járhat és a beteg olyan határozott szív­panaszokkal jelentkezhet or­vosánál, hogy gyakran sértve érzi magát, amikor az orvos megmagyarázza, hogy a szivé­nek semmi baja, csupán a bor­? — Uj ember voltam, két-# szer annyi deszkát raktak af vállamra, mint a többiére.f ihh0^1 nimäi Hogyan főzzünk ? Néhány Bar manapság hazánkban is Képzelheti, a padlón majd le ( egyre nagyobb teret hódit a szédültem. Összeszorítottam ai közétkeztetés, az ideális házi­fogam és vittem. Ha itt kell# assz°ny tulajdonságai közé so- elpusztulni, akkor itt pusztu-i rolják a főzni tudást és ennek lók el, még mindig jobb, mintha éhen fordulok fel. Egy óra múlva csupa vér volt a jobb vállam, akkor vettem észre, hogy a többiek heve­dert viselnek. Uzsonnakor le­húzódtam a bokorba, a töb­biek ettek, én itt bámultam, az erdőt a túlsó parton. Oda jött hozzám az egyik mun igazolására a legtöbb család­ban naponta, vagy hetente többször sor kerül. Ily módon az egészségesebb táplálkozás érdekében legtöbbet talán a háziasszonyok tehetnék. Mi módon? — Egyebek között úgy, hogy megszívlelik alábbi rövid tanácsainkat. Ételeink elkészítésénél tuda­i tosan törekedjünk a felhasz- kás, kérdi, miért nem eszek. ^ „ált liszt, cukor és zsiradék Mondom, ninos mit. Ketté-i mennyiségéhek csökkentésére, törte a kenyerét, megfelezte? Leveseinket, főzelékeinket a „ , ,, _ • , n ..«korábbinál lényegesen keve­a szalonnát. Ez egy jolelku, sebb liszttel r^suk> habar. ember volt. Kimosta a se-f juk! Sokkal kevesebb sertés­bet és kért, hogy aznap ne? zsírt használjunk és azt leg- dolgozzaim. De a többi mor-i a'ább fele részben étolajjal, *>tt, fenyegetőzött, ha most? “ÄLISff nem, holnap Hat folytattam. a Rántás készítésénél pl. szá- se jöjjek mar.f razon pirítsuk meg a kevés * lisztet, és utána keverjük osz­(Folytatjuk.) jsze kevés étolajjal. Aki mar ,megszokta a hígabb főzeleke­daközti idegeit kell gyógyke­zelni. Persze ez is betegség, ez is fáj, de ebben nem a szív, háneni a szív fölötti ideg vagy izom a ludas. Sót, néha a nya- ki gerincoszlopon van a baj, mert a csigolyára fölrakódott mész nyomja az onnan kilépő idéget, de a fájdalom mégis a szívtájon jelentkezik. Leggyakoribb az a nehezen körülírható, bizonytalan fáj­dalom, amit régebben szív­idegbajnak neveztek. Ennek semmiféle kézzelfogható élet­tani oka nincs. Főleg ideges, nyugtalan vagy fáradt embe­reknél gyakori. Az orvosok ezt funkcionális — a mindennapi élettel kapcsolatos hangulat- változás következtében jelent­kező — idegrendszeri zavar­nak tartják, aminek a szív­működéshez legföljebb annyi köze van, hogy vegetatív — életfenntartó — úton az érve­rést gyorsítva vagy lassítva »majmolja« a komoly szivza- varokat. Dr. B. L. jó tanács két, próbálja meg egyszer egyszer azokat rántás nélkül, gőzben párolva tálalni és fo­gyasztani, Húsételeink készí­tésénél kerüljük a bő lisztes- morzsás panírozást és a ser­tészsírban történő kisütést; a húsokat inkább párizsiasan, lisztben megforgatva, forró olajban süssük ki. Főleg hí­zásra hajlamosnak és fogyó­kúrásoknak ajánljuk a minél több roston sült, grillezett hús fogyasztását, illetve az alufó­liában vagy alutef serpenyő­ben való sütést. Az ízletes grillcsirke otthoni elkészítéséhez nem kell drága elektromos készülék, megteszi tűzhelyünk sütője és egy mély jénai lábas is. Csak bőségesen öntözzük. a csirkét kisült zsír­jával ! A főtt tészták helyét célsze­rű, ha egyre inkább elfoglal­ják a színes főzelékek, a bur­gonya és a saláták, minél vál­tozatosabban kombinálva e* elkészítve. Dr. F. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents