Somogyi Néplap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-03 / 153. szám
ZJJ, GAZDAGABB TARLÓK •• Nyers István háza áll. Ugyanúgy és ugyanott, ahol két héttel ezelőtt. Pedig volt már néhány nap, amikor Nyers István biztos volt abban: a következő reggelen már megsüllyedve, repedésekkel látja viszont. Vizet nyelt a pince Az ősszel OTP-kölcsonnei házat kezdtek építeni. Az az utca, ahol az építkezést megkezdték, még nem is utca igazából. Hiszen három-négy félig kész épületet lehet csak találni ott. Épült, magasodott ifjabb Nyersék leendő otthona. S mire a beköltözés ideje eljön, meglesz a második gyerek is. Két héttel ezelőtt azonban hatalmas eső verte a földet. A pince nyílásán át bezúdult a sok víz. Egyre emelkedett a szintje. S ahogy nőtt, úgy nőtt Nyersekben is az aggodalom. Majd a félelem. S megkezdődött. a talpa- lás szivattyú után. — Mert attól tartottunk, hogy megsüllyed az egész épület. Hogyne tartottunk í volna, amikor csak az oldala van betonozva! Az alja még nincs! Most már nyugodtan tudnak róla beszélni. Akkor azonban nehéz napokat éltek át. Nyers István Kaposváron dolgozik. Munkaidő utón szaladgált ide. oda. Minden elvesztett percnek nagyobb volt a súlya. Kadarkú- ton talán éppen most rokkan meg a ház... Mi sem volt természetesebb, mint először a helyi termelőszövetkezetbe menni. Ott van szippantó. Az apja be is kopogott Nemes Kálmán főagronómushoz. — Megértéssel fogadott. Kísért az elnökhöz, Ö viszont azt mondta: a fiam nem dolgozik a tsz-ben, nem is jár neki semmiféle szolgáltatás. Nem is azt kértünk, hanem segítséget. »Végszükségben.« Bóta-pusztán beszélgetünk.. Ott él a Nyers család. Ka- darkútra akar kerülni Nyers István mindenáron. Hogy ne kelljen hajnali fél háromkor kelnie, ha be akar érni kaposvári munkahelyére. Gva- | log az állomásig négy-öt kilométer. Szaladtak a tűzoltókhoz. A járásiak — s ezt megértették Nyersék — nem jöhettek, hiszen helyben is van szivaty- tyú, több is. Mentek a helyiekhez. De azoknak éppen használhatatlan volt a gépük. Kétségbeesésükben Hetesi Lajos tanácselnököt is »riasztották«. — ö nagyon készséges volt. Gigére akart elmenni, az ottani tsz-szel tárgyalni. Közben az apa, Nyers Imre, a járási pártbizottságon I is járt. Talán ott meg tudnak mozgatni valakit az ügyben, Telefon a kadarkúti tsz-be, ígéret. Nyers Imre | megnyugodva utazott haza. — De itthon a tsz-elnök újra nemet mondott. Nem is akárhogy. Mondtam neki: Lajoskám, hát te is bótai I voltál, együtt színdaraboztunk I az apáddal. emlékezhetsz. ' Nem és nem. Megmérgesed- j É\ente 20—25 ezer látogató Indiai babák9 ötvösművészeti remekek Régesrégi használati és dísztárgyak, művészi alkotások. Megvallom: az utóbbi időben már erősen restelltem, hogy bár Pesten járva gyakran mentem el a ház előtt, még egyszer sem tértem be a Népköztársaság útja 103. sz alatti épületbe: a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzemba. Nem tagadom, az egy-két- ezer éves bőrtárgyak, textíliák, selymek, kerámiák, porcelánok csodálatos hatást tettek rám. Gombos Károly igazgató tájékoztatott. Hopp Ferenc kitűnő érzékű, szorgalmas optikusiparos volt. aki egész életében érdeklődött a művészetek iránt, bejárta szinte az egész földet, és mindenhonnan hozott magával emlék- és dísztárgyakat. 1919- ben ezeket a .múzeum alapítására ajándékozta. A volt Ráth G.vörgy-féle villát pedig a Gorkij fasor 12. sz. alatt — ahol főleg kínai és japán eredetű anyagokat mutatnak be — a múzeum az államtól kapta. A kínaiak és a japánok az elsők voltak a porcelán készítésében, művészi festésében. A két múzeumnak éven» te átlag 20—25 ezer látogatója vári. azonkívül vándor- kiállításokat is rendez. Az indiai miniatúrákat, a rekesz- zománc ötvösművészeti tárgyakat, fegyvereket évente Nagytéténybe viszik, ahová a fővárosból is nagyon sokan elzarándokolnak, hogy az értékes kiállítást megtekintsék. A múzeum anyagának nagy részét most elraktározták, mert a nyár folyamán építészeti átalakítások folynak. Az alapítónak, Hopp Ferencnek az előcsarnokban levő mellszobrát a vitrinekbe, szekrényekbe helyezett anyaggal együtt gondosan becsomagolták. Az intézménynek tíz tudományos munkatársa van. A Kulturális Minisztérium erkölcsileg és anyagilag egyaránt támogatja a kitűnő intézményt. Gy. Z. tem es azt mondtam neki, hogy tovább leszek én tsz- nyugdíjas, mint ő elnök. Nem tagadom. Az egyik fiam is a tsz-'oen dolgozta, s jött' volna mór ez a bajba került is, de nem tudták a szakmájában elhelyezni. Ezalatt már Henesét is megjárta a fia. A tanácselnök adott volna kocsit, az áthozta volna az ottani tűzoltóktól a szivattyút. Nem sikerült, mert ahhoz, hogy odaadják, engedély kellett volna nekik a megyei parancsnokságtól, így mondták. A „mentőangyalok“ A »huszonnceo eddi« urában érkezett meg a segítség. Onnan, ahonnan nem is várták. A szemben levő házat építő fiatalembernek jutott eszeue, hopv Kadarkút hataraban olaj vagy víz után kutalnaK. Fölkereste őket. S rövid időn belül ott volt a szivattyú. Két órán át működött. Tizennyolc köbméter vizet emelt ki a pincéből a kétségbeesés ötödik napján. Nyers István hiába akart kemény százasokat erőltetni a zsebükbe. — Egyik ember segít a másikon — ezt mondták. És elmentek. A megköny- nyebbüles határtalan volt. Csak egyetlen keserűségadag maradt Nyers Istvánban: »Miért nem a hazai szövetkezet segített?« Ezt kérdeztük volna mi is. de a tsz elnökét nem találtuk otthon. Hetesi Lajos tanácselnök, aki az ügyben igyekezett minden követ megmozgatni, ezt mondta: — Régi dolog lehet ez. Ahogy engem Németh elvtárs, a tsz vezetője tájékoztatott, idősebb Nyers sohasem volt megelégedve a tsz- vezetőséggel. §zidta őket, ahol lehetett. Annak köny- nyebben segít az ember, aki megkönnyíti a munkáját. A másik ok: vezetőségi határozat van rá, hogy a szippantót senkinek nem adja kölcsön a tsz. Mert korábban rossz állapotban szállították vissza nem egyszer. Egyébként én úgy tudom. Németh elvtárs másnapra ígérte is. Aznap hat gépet kellett kiszolgálnia a tsz-ben a szippantanak; a munka nem állhatott le. Tehát indok is van. Ezekhez azonban néhány megjegyzést fűzünk. El tudjuk képzelni: a gép kezelői — tsz-tagok — munkaidő után is vállalták volna, hogy segítenek bajba jutott embertársukon. Ingyen vagy pénzért. Hogy milyen volt a viszony Nyers Imre, a panaszos apja és a szövetkezet vezetői között, nem tudjuk. Egy azonban bizonyos: nemcsak Nyers Imre és az említett testület között volt rossz a viszony. A tagság és a vezetőség rossz viszonyáról annál inkább lehet szó. Hiszen meglehetősen rövid idő alatt fél tucat elnöknek »mondtak fel« . .. Leskó László A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava — olvashatjuk iskolai tankönyveinkben. De hogy milyen a tó növény- és állatvilága, milyen a Balaton »igazi, élete«, arról a tankönyvekben csak nagyon keveset találhatunk. A tavat csak nehéz és kitartó munkával lehet igazán megismerni. Kutatók százainak kell itt ösz- szefogniuk, hogy ne csak a víz, hanem annak minden »titka« köztulajdon legyen. Ilyen fáradságos munka eredménye a siófoki Beszédes József Vízgazdálkodási Múzeum új, átrendezett kiállítási része is. Igaz, a múzeum egy teremmel szegényebb lett, de a rendezők a csökkent területen is sok érdekes dolgot felvonultatnak. A halászat — mint azt már Széchenyi István is megírta — egyik fő kihasználási módja a tó vízének. Régi képek mellett ősi halászeszközöket láthatunk. Közülük nem egy kétezer éves múltról tanúskodik. A századfordulón azonban már korszerűbb eszközök álltak a halászok és a horgászok rendelkezésére. Ma ezerféle orsó, bot, damil között válogathatnak a »pecások«, no meg engedélyek között is, melyekből szintén bemutatják a legfontosabbakat. A horgászat szenvedélyének sokan hódolnak a partmenti stégeken. Keresztury Dezső írja visszaemlékezéseiben : » . .. Hogy mi az igazi horgászat, azt Eg- ry József mellett kezdtem megsejteni...« Egry, a festő épp oly szerelmese volt a Balatonnak, mint Széchenyi vagy Eötvös Loránd. Hogyan kerül a Balatonhoz Eötvös Lóránd neve? A különböző rétegződési térképek, vízra.izok között egy sárgaréz borítású eredeti Eötvös-inga áll: Eötvös Loránd balatoni torziós ingája. Az »egyszerű nehézségi variometer«, az érzékenységében máig sem felülmúlt’ műszer az 1900. évi brüsszeli világkiállításon nagydíjat nyert. 1901-ben és 1903/' il in jegyzet i^n si a Meglehetősen keveset hallhattunk eddig a spanyol filmről. Elsősorban amiatt, mert Európa filmművészetében nem játszott vezető szerepet. Néhány Jósé Bardem-alkotást láttunk: az Egy kerékpáros halála, a Délután 5-kor Madridban, a Főutca címűt, Berlanga két szikrázó szatíráját, az Isten hozta, Mr. Mars- halit és a Calabuigot. Körülbelül másfél évtizeddel ezelőtt. Luis Bunuelről, az emigráns rendezőről sokat hallottunk, filmjét viszont egyet sem láttunk. incs útja, szárnya, hangja, hírnöke — mégis mindig megérkezik. Naponta sokszor. Pedig a hidakon senki sem jöhet át hívatlanul. Az öntudat őrei éberek. De a lelkiismeret nem ismeri a partokra könyöklő hidakat. Átível a szakadékok fölött, mint a kiáltás a völgyön. S üzenete mindig eljut oda, ahova indult. Akik ismerik a lélek csi- kordulásait, mindig meghallják az üzenetet. Arcuk verítékében mossák meg a napot, szívük melegével szítják a harcot. Mert a tiszta hangokért meg kell küzdeni. Azért is, hogy hallhassuk; azért is, hogy mondhassuk. Emlékezhetsz a, rétekre, a vizekre, az erdőkre. Cirógat a fű, nyugtat a hűs csobogás. Véd és simogat a moha, s az avar kesernyés illata orrodba vág. A partokon, a tisztások szélén, a csaíitosban állat mocorog. Némelyik visz- szahököl vagy meghorkan. hiszen a bizonytalanság nyugtalanítja, Még nem tudja, hogy kitől jött es mi az üzenet, A fű, a víz, a fa, az állat csak a maga törvényét Ember és írás Ü Z E ismert, Ehhez igyekszik igazítani sorsát. És ezzel üzen ö is a világnak. Ha a gyermekkor nyílt szemű kíváncsisága kigyön- gyözi a felhőket és felvirágozza a töpörödő öregek arcát, mosolyogni szoktunk. Pedig csak a messzeség ezüst sodra támadt fel. A folyamat, az ár, amely embertől emberig es néptől nepliez küld őszinte üzenetet. Szelíd hitet és adakozó emberséget. Önmagunk emberi igazat. Te ismered a fenyek meleget, a zsongó ragyogást. Nem felejtheted n mélységeket sem. Mert nagy igazság az, ami odalent van! Abból épül a magasság. onnan bont szárnyat a jövő. A mélység zengő hitével biztatja a küszködő, a készülődő embert. A barlang hallgat, borzong — de biztosan áll őrt. Ö az. alasp, a nyugalom,, a bizonyosság. Éppen N ET annyira a teljesség, mint a felhők felett szálló végtelen. A forrás feltörő sugara a melységek hitét hirdeti. Láthatatlanul munkál, de bizonyosságod ad magáról a felszín fényes útjain. Tiszta, tápláló, ellenállhatatlan. Hozza az élet éltető vizét, és fehérre fürdeti az álmokat. A gyökér azzal az elszánás- sal kígyózik a föld testében, hogy hátara vette a világot. A rügyet, a virágot, a készülő termést. Alakítja a min- denseget lehetőségei es szándékai szerint. Nyújtózkodása a v égtelenseg üzenete, az élet mozdulata. A föld lehelete azt üzeni, hogy neked a világ jószerével a mindenseg. Ehhez tartozol, ennek vagy gyémánt része, netán szurka. Egy darabka vágy. de benned zsong az egész. Ha hallod és érted az üzenetet, te leszel a világ. És te leszel az üzenet, a diadalmas, Veled üzeni a világ, hogy akard a jót. Ne csak áhitsd, ne csak vágyakozz utána! Építs házat, alkoss törvényeket, szelídítsd meg a nyugtalanságot! Ügy oszd, el a világ kenyerét meg a virágokat, hogy mindenki tanuljon meg mosolyogni! Veled üzent a világ, hogy magunkhoz kell ölelnünk a szépséget és az igazságot. Vigyázd a szemeddel, akard a szíveddel! Takard be emberséged hűségével! Vágyaid tisztaságát kezed mosolya a szivek fölé emeli. Hogy holnap újra szárnyat bonthasson a fény. Veled üzeni a világ, hogy mindnyájunknak akarni kell a. békességet! A szépség csöndjét, az őszinteség harmóniáját, Az emberség emberi tisztaságát, Üzenj te is — hiteddel, életeddel, tetteiddel! Üzend meg, hogy az élet veled legyőzhetetlen, es altalad válik mindnyájunk zugó feny- fólyámává — amely majd kioltja a feketeség csöndjét. Szirmay Endre-inga a Balatonon ban Eötvös Loránd a Balaton jegén e műszer segítségével végzett méréseivel jelentősen hozzájárult a tó mederviszonyainak megismeréséhez. A Balaton nemcsak tudományos értéke miatt érdekes számunkra. Idegenforgalma hazánkban a legjelentősebb. Újból csak Széchenyit idézzük: »Munkafáradt ember, ha a Balaton víztükrét meglátja, új életkedvet érez ereiben csörgedezni ..." A tó az év minden részében várja a pihenni vágyó vendégeket. Végül ne felejtsük el megemlíteni a Balatont népszerűsítő tárlóból az Anna-báli meghívókat és a füredi kórház gyógymódját hirdető feliratot sem. A balatonfüredi szénsavas fürdőket a szív és a vérkeringési rendszer bizonyos megbetegedései ellen, a testi és szellemi kimerültség gyógyítására javasolja az orvostudomány. Az ivókúra a gyomorhurutok, epe- és bélbántalmak, a cukorbetegek kezelésére alkalmas. Nem szabad megfeledkeznünk a csopaki és a kékkúti gyógyvizekről sem. Az ú.i kiállítási rész várja az érdeklődőket. remélhetőleg nagy sikere lesz. N. J. Az Anna és a farkasok című filmet egyelőre a Filmbarátok Köre-sorozatban nézhettük meg. Carlos Saura rendező jó híre megelőzte a művét; különösen Az odú című, 1969- ben született alkotásáról cikkeztek. Tudtuk, hogy élesszemű, hogy műveiben társadalomkritika van. Emiatt tiltották be még forgatókönyv formában két írását. A spanyol »új hullám« vezéralakja. Az Anna és a farkasok kamaradráma. Egy — Jung és Freud műveiben elmélyült — rendező alkotása. Több szintes »épülete«. Aki csak a cselekményre összpontosít, annak is sokat mond. Anna, az angol nevelőnő idegen, mondhatni : félelmetes világba csöppen. Egy spanyol ősi nemesi kastélyba fogadják fel, ahol három fivér él az anyjukkal, s az egyik fivér családjával. Anna és a három férfi között folyik a ’küzdelem, mint a végén kiderül: életre—halálra. A maga módján mindegyik »farkas« meg akarja kaparintani. Falkába gubancolódva meg is teszik ezt. Carlos Saura mestere az aprólékos lélekrajznak. Három szociopata — másokra veszélyes őrült — bajának elhatalmasodását ábrázolja kitűnően. Olyan három emberét, aki kimeríti az »erkölcsi gyengeelméjűség« (moral insanity) fogalmát. A gyerekkorában lányruhában. hosszú, bodorított hajviselettel nevelt Fernando áz eszelösségig bigott. A masrk a kegyetlenségig, az ölesig ceza- románias. A harmadik nemi vágyainak képtelen ellenállni. Az »anyafarkas« hisztérián alapuló epilepsziás. Érik bennük az ocsmány tett az első pillanattól kezdve. Ennek érzékeltetésében nagy művész Saura többek között. Anna megpróbálja körvonalazni a veszélyt, s a maga módján meg gyógyítani is őket Mindháromnál kísérletet tesz: Fer- nandohoz remetetársnak szegődik, a másikkal felolvastat - ja hangosan a magához círii- zett névtelen levelet, a harmadikkal felpróbáltatja a katonatiszti egyenruhát. A gyógyít szándék megfeneklik. Annának meg kell halnia. Néhány évvel ezelőtt Déry Tibor—Makk Károly Szerelem című filmjében láthattunk egy csodálatos jelenetet. A börtönből szabaduló férfi felesége fehérneműjébe temeti az arcát. Vágyódást, szerelmet, hűséget tömörítő kép. Mennyire más a jelentése Saura egyébként hasonló jelenetének: a nős fivér a pszichológiai értelemben fetisista kéjével mossa a fogát Anna fogkeféjével. Aki csak az alaptörténetre, a lélektani pontosságra ügyel, az is élvezi, érti a filmet. A második »szint« azonban ennél is izgalmasabb. Mert nemhiába jellemzik Carlos Saurát társadalomkritikus alkotónak. Ez világosan kitetszik ebből a filmből is. Ez a család ugyanis jelentheti a spanyol nemességet, an nak degeneráltságát, a múltat visszasíró anyával, a három beteg fivérrel együtt. De jelentheti az egész spanyol uralkodó osztályt is. A bigott vallási szemléletet testesíti még az idősebb fivér alakja, a militarista szellemet, a parancsuralmi rendszert a másik, s a harmadik a politikától menek- vő, csak az élvezeteknek élő uralkodó osztályi réteget. így még figyelemreméltóbb, még figyelmeztetőbb és lelep- leíröbb ez a film. Parabola. Egyetlen hibája, hogy néhol terjengős egy kicsit. A számomra ismeretlen színészek valamennyien kitűnően játsszak szerepüket. Geraldine Chaplin, ez a — nem paradoxon! — bájosan csúnyácska .szépség nagy érzékenységű színésznő. Apja lánya. Leskó László BB0
