Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-13 / 136. szám
Nagyobb még nem volt... Somogy természet»' ritkaságai MiniUg reménykednek A kaposvári totó-lottó iro- 1 da ban nagy a forgalom, so-'| kan vélik errefelé megtalálni j a szerencséjüket. Nézem, ki hogyan játszik. A sarokban hái om bácsi ka dugja össze a fejét; megbeszélik a tippeket. Van, aki siet, írja, bedobja a ládába, és már megy is. Szemben egy öregúr alaposan kö- rülbarikádozta - magát, néha gyanakodva felpislog, lopva beír egy számot, utána újra körülnéz, nem akadl-e leselkedő? Voltak. akik elzavartak, j amikor kérdezősködtem: ne1 vigyem el a szerencséjüket. Egy néni már kedvesebb; — Ö, édes fiam, én minden héten játszom! — Volt már nagyobb ... — Csak hármas, pedig mióta lottó van, én csinálom. — Szokott tervezgetni? Elgondolja-e, mi lenne, ha ...? — Hát kellene a gyerekeknek egy autó. . Elmondta még, hogy sokat utazna, elmenne mindenhová, ahová csak lehet. Talán mindenki, aki itt lottózik, ezt tervezi. Sokan vannak. Egy totóst keresnék. Az asztal végénél egy férfi. Gyalogos aluljáró épül Szolnokon A Szolnokon áthaladó E 4-es főútvonal legforgalmasabb csomópontjánál, a Ságvári körúti csomópontnál gyalogos aluljárót építenek. Az aluljáró építésével égy időben a főútvonal szolnoki szakaszának víz- és csatornahálózatát is felújítják. (MTI Fotó) — Régi totós? — Elkezdték, na mikor is.., mindegy. Utána a második héten én is elkezdtem, azóta nem hagytam ki egy hetet sem. Külön módszerem van, igaz, eddig csak tizenegy, tizenkét találatra futotta, de ha ez egyszer beüt... Ilyen nincs másnak. Ha ilyen nagy totós, meccsre is jár biztosan, gondolom naívul, de tévedtem. — Meccsbe én nem járok. Egyszer 1938-ban elmentem. Mindenki kiabált. ugrált, megrúgtak. Minek mennék, ha mások fociznak, mégis en> gém rúgnak le? Nem járok azóta sem. Kitöltötték a szelvényeket, | bedobják, a húzásig, a mér- ! kőzésekig vége. Csordás Pétert, az iroda vezetőjét kérdezem, hogyan alakul a nyári forgalom? — Sajnos, nyáron mindig csökken a lóttózók száma. A csoportosan játszó diákok szétszélednek, az emberek nyaralni mennek, és inkább az időjárást tippelik, mint a szelvényeket. Az utóbbi hetekben már csökkent is a látogatottság. A totósok száma nem csökken. Sokan vannak, akik az olasz mérkőzéseket jobban kedvelik, és felváltják azokat, akik a nyárra abbahagyják, mert nincs magyar bajnokság. — Ha nagyobb Nyereményeket fizetnek, jön-e a nyertes dicsekedni? — Nem, az utóbbi időben nem. Az emberek elzárkóznak. A múltkor volt egy nyugdíjas bácsi. Pestről jött le, még a családja sem tudott az ötösről. Persze érthető. Van egy ismerősöm. Nyert. Utánavaló héten bejött, hozott egy táska levelet. Még Szegedről is írtak neki, mindenki csak ezer forintot kért. Csak ezret. Ö is megnyerheti; azt hiszem, nagyobb a lehetősége, ha lottózik, mintha egy nyertestől kérne. Bizakodni kell, egyszer csak el fogja találni. L. P. A barcsi ősboróStás Tájvédelmi körzet — turistaszemmel Növényvédelmi tájékoztató Fertőznek a gombabetegségek Június első harmadában tovább folytatódott a csapadékos időjárás. A gyakori esőzés és a magas páratartalom elősegíti csaknem valamennyi térré 8—18 liter). Szőlőben; Di thane' M—45, Zineb 80, Antracol, Orthocid, Ortho- Phaltan 0,2 százalékos oldata (100 liter víz 20 dkg). A burgonya és a paradigom-babetegség fokozott fertő- i csőm egyik legveszedelmesebb gombabetegsége, a fitoftóra elleni megelőző védekezéseket is szükséges elkezdeni. A korai, valamint az intenzív faj-, ták lombozatának záródása megkezdődött, a jelenlegi csazését. Alma- és körtegyümölcsösökben a varasodás tünetei sok helyen észlelhetők, a mélyebben fekvő, erősen párás területeken 8—15 százalékos a levélíertőzöttség. Védelem 1 hiányában várható, hogy a , varas foltok rövid időn belül J a zöld gyümölcsre is átterjed- i nek, ami a termés minőségét i jelentősen rontja. Almáster- J __ niésüekben tehát legfontosabb^ zcízz LÁSZLÓ LAJOS feladat a varasodás elleni vé- ^ delem. ^ Szőlőben a peronoszpóra ^ elleni permetezések most már f tokozott gondosságot igényel- f nek, a gyakori esőzés miatt t 8—10 naponként célszerű azokat megismételni. A megye szőlőültetvényeiben ez ideig - _ Ez volt a Maszobal n számottevő lertozes nem ala- f elnevezésű expedíció, amely kulhatott ki, ugyanis a napi .egész évben kutatott és nem alacsony kozephomersekleU f eredménytelenül. 1954 tavapadékos idő és a 16—20 fok körüli átlaghőmérséklet kedvez az első fertőzések kialakulásának. Ismeretes, hogy a kórokozó ellen leghatásosabb a megelőző védekezés; amikor ugyanis a burgonyavész tünetei elszaporodtak, a lombpusztulást nehéz megállítani. Védekezésre javasolt; Rézoxi- klorid, Vitigran 0,5, Dithane M—45 0,2 százalék (100 liter víz/50, ill. 20 dkg). A megyénk délnyugati részén levő 3400 hektáros Ö6- bo'ókás mellett évtizedekig jártunk el anélkül, hogy észrevettük volna értékeit. Ez a vidék már az 1900-as évek elején vonzott ide kutatókat. Az akkori időben itt tevékenykedő dr. Boross Adám után 1931-ben Kaán Károly mái- védettségi javaslatot tett. Az elmúlt évtizedben dr. Borhidi Attila megfigyelései gazdagították az elődök értékes megállapításait. Ma, amikor á természetvédelem világ- jelenség, amikor az emberek a természet óvásával a maguk biztonságát őrzik, beérett a gyümölcs az ősborókás területet illetően is: 1974. május 31-én hivatalosan védelem alá helyezték a tájvédelmi körzet értékeit. A Barcs felé közlekedő vonattal Középrigócig utazhatunk, de ez a kis erdei állomás Szigetváron át is elérhető. Autóbusszal Barcson vagy Szigetváron át közelíthető meg a tájvédelmi körzet, mely Daránytól nyugatra kb. egy kilométerre erdei pihenöhely- lyel kezdődik. A darányi erdő bejáratánál háromnyelvű felirat üdvözli az ide érkezőket, akiket erdei játszótér, szalonnasütőhelyek, a ligetes erdő közé épített padok, erdei asztalok és esőtől védő beállók, az autók részére jól kiépített parkolóhelyek fogadnak. Kékre festett kerekeskűl adja a hideg ivóvizet (sürgősen biztonsági zárral kellene ellátni a vízakna fedőlapját az esetleges fertőzés elkerülésére).Mellette a gyerekek részére fából kis erdei mozdony és kocsi, játékos figurák és más érdekességek teszik vonzóvá ezt a helyet, A borókás iigeterdö kiépített sétautjain járva majd minden lépésnél új arcát mutatja ez a terület. Itt nyíre- sek csoportja, ott magányosan álló hatalmas tölgy, másutt fiatal fenyves, távolabb szép növésű páfrányliget és más erdei flóra kínálja szépségeit. Mindenütt a borókacserje fává nőtt példányait, a fiatal és életerős fák, ritka fenyöfélesé- gek sokaságát látjuk. A kiváncsi, a vizsgálódó természetjáró azonban többre vágyik, de a parkerdőből megteendő következő lépéshez már a kaposvári erdőrendezőség engedélye szükséges. Az ősi természeti táj, a Széles-tó, a Nagyberek-Borókás, a Rigóc- mellék és a Csikota területrész védett, ezért csak engedéllyel járható. A 6. sz. főközlekedési úttól délre eső területhez külön határőrségi engedély is szükséges (Rigócmellék-Csiko- ta vidéke). A Nagyberek-Borókás területrész közvetlenül a vasútnál kezdődik. Homokos erdei utak szelik át a szép állományú erdőt, ösvények szabdalják ezt a tájat. Amíg a parkerdő csak kicsiben adta a j borókás, ligetes erdő hangula- ; tát, itt hatalmas részeken [ mintha kertész rendezte volna el, olyan szépen újítja meg magát a természet, alakítja ki talán évezredek óta sajátos képét. A selymes fű. a különböző, soha nem látott növényzet ámulatba ejt bennünket. Európa ősi növényi tájainak találkozója ez a terület. Az atlanti elemekben gazdag dunántúli flóra idehívta találkozóra a keleti és a bennszülött elemekben gazdag alföldi növényi világot. A balkáni és a szubmediterrán flóra itt ölelkezik a somogyi táj ritkaságaival. A savanyúlápi és homoki különleges növénytársulások kiemelkedő értékeit őrzi ez a védett táj, a tőzegmohás átmeneti lápok, homokkötő gyepek, pusztai ősgyepek formájában. Itt társulnák a pontusi és pannőniai sztyeppfajok a szarmata síkság és az atlanti tájak savanyú gyepeinek elemi. Tágult ismeretünk világa a liliomos, tőzegmohás, égeres láperdő nyújtotta látvánnyal. Ismerkedünk a szőrfüves nyí- ressel, a különböző iszaplakó növénytársulásokkal, országosan ritka növényféleségekkel. A természetvédelmi területről szóló ismertető füzet előbb említett leírásai zsonganak bennünk, amikor a Nagyláp- Borókás terület egyik-másik részét járjuk. A szétszórt egyedi tölgyfák hatalmas levélzele ritkaság a tölgyes szálerdő lombkoronájához hasonlítva. A legkülönbözőbb fenyők díszítik a iépten-nyomon előbukkanó erdei tisztások egy- egy részét. A tájképfestő képzeletére itt i.nics szükség, hiszen minden apró kis zug külön képbe kívánkozó látvány. Ügy gondolom, hogy a szép tájat és a kirándulást szerető fiataloknak, idősebbeknek nyugodtan ajánlhatjuk ezt az országosán is ritkaságszámba- menő barcsi ősborókást. Szervezzenek ide tanulmányi kirándulásokat diákoknak, ismertető utakat a lei seb b közösségek, a szocialista brigádok tagjainak: ez a kivételesen sok szépet rejtő táj várja látogatóit. Most, hogy védelem alá vettük ezt a vidéket, közkinccsé is akarjuk tenni a borókás, ligetes erdő sok feltárt és feltáratlan kincsét. Bencze József Nyári gyermekbalesetek AZ ORSZÁGOS statisztika i nak egyik fő oka, hogy gyerszerint a nyári gyermekbalesetek közt leggyakoribbak a közlekedéssel, a fürdéssel kapcsolatos, valamint a villamos szerkezetek, vezetékek által okozott szerencsétlenségek. A közlekedés által okozott gyermekbalesetek legtöbbje kerékpárbaleset, vagy az utak * közelében labdázó gyerekek ! figyelmetlensége az oka a be- következő bajoknak. Ha na- I gyobb gyermekünket kerékpártúrára engedjük el társaival, felügyelet nélkül, feltétlenül kössük a lelkére, hogy a fölösleges bravúroskodás, a kormány elengedése, a hirtelen kanyarodás már sok gyermek halálát okozta. Arról falán nem is kell beszélni, hogy gyermekünket otthon érdemes kikérdezni a KRESZ-ből, s ha úgy látjuk, hogy nem ismeri a közlekedési szabályokat, inkább ne engedjük el önállóan, messzebb útra. A másik igen gyakori nyári gyermekbaleset a fürdéssel függ össze. A vízbe fulladásURÁNBÁNYÁSZOK középhömérsékleti értékek lassították a gomba szaporodását. A hőmérséklet emelkedésével a peronoszpó- r a veszély fokozódása várható. (szán felszínre került az első (uránrög. Ezután rohamosan [növekedett az expedíció létszáma, 1954 végén már ezren A csonthéjasok gombabeteg- (» dolgoztak benne, segei közül főleg a klaszte-} _ A „központ<< ekkor a he_ rosporiumos levellyukacsoso- Jgyi £aluball völt> szoba-kony»hás, földes házban. Akik az {első kutatóaknákat mélyítetdás tünetei láthatók. Jelen-} leg a fertőzés hatására a leveleken kis piros foltok jelentkeznek, ezek később megnagyobbodnak, közepük barnul, elszárad, és a l^vél lehullik. Almában és csontték, a saját két kezükkel nyomták a sziklába a fúrókat, hogy robbanthassanak, és a vitlát, a rakodót sem gép héjasokban javasolt fungici-ihajtotta, hanem emberi kéz dek: Buvicid K, Orthocid 0.3, (»emelte ki a mélyből az anya- Dithane M—45 0,2 százalék / g * (100 liter vízben 30, illetve 20 j) dkg), Fundazol 0,06 százalék j) — Nehéz volt a kezdet, a (100 liter vízben 6 dkg). Fel- é folytatás még inkább. Az elhasználható- vízmennyiség a fa ércrög fe!szim.e hozásakor 1600 lit/ha (100 négyzeteié- Jmindenki örült, öromunnepet □ Somogyi Néplap ^ültünk. Azt hittük, megnyeritek a csatát. Valójában szónkban ekkor kezdődött az igazi ^küszködés. Mert a geológusokból és geofizikusokból az első ércrög nemcsak az öröm indulatát robbantotta ki, hanem a türelmetlenségét is, amit addig — a lázas kutatás és bizonytalanság időszakában — magukba fojtottak. — Egyik napról a másikra szerették volna kiterjeszteni a kutatást a Mecsek egész területére. Persze, hogy nem ment. Ajnnal kevésbé, mert nem szerepelt a népgazdasági tervben, s aki tudja, hogy akkor ezt milyen komolyan vették, az nem csodálkozik, mennyit törtük a fejünket: hogyan tovább? — 1954-ben kis Krélius-fú- rógépekkel dolgoztunk. Később kaptunk szovjet fúrógépeket. Ezek már úgy vájtak a sziklába, mint a kés a vajba. \z 1955-re forduló télen két nagyobb méretű akna mélyítését is megkezdtük. Gépi vit- lával dolgoztunk. A termelés mellett rendszeres föld alatti kutatásokra tértünk át. Készültek a dokumentációk, amelyek sejtették velünk, milyen értéket rejt a Mecsek. — Ekkor már kierjielt nép- gazdasági beruházásként szerepelt az érckutatás és -termelés, ami éreztette hatását a berendezések korszerűsödésében, a munka szervezettségében. Mindez azonban kevés volt ahhoz, hogy stabil üzemek alakuljanak ki. Szükség volt az egyre növekvő munkásgárda összetartására is. És ez nem volt könnyű. Mert a műszaki és szakmunkaerőt a pártszervezetek és a szakminisztériumok adták az expedícióhoz, de a segédmunkaerőt toborzás, illetve jelentkezés alapján kellett megteremteni. 3. — Hajnal' elterjedt az országban a hír, hogy nem bau- xit kutatásával foglalkozunk. Hogy mennyire így volt, bizonyítja az a sok levél, amit az ország különböző, távoli vidékeiről jelentkező munkásoktól kaptunk. Például 1954 májusában Nyíregyháza és Békéscsaba környékéről írtak az expedícióhoz, hogy szeretnének részt venni az uránkutatásban ... Megjelentek Pécsett és környékén a szerencselovagok, akik már végigjárták Dunaújvárost, Kazincbarcikát, Komlót, Inotát, és onnan kikopva az expedíciónál vélték fölfedezni Amerikát. — Ezt az állományt nem mekeink jó része még mindig nem tud úszni. Az iskolák, ahol lehetőség van rá, erőfeszítéseket tesznek, hogy intézményesen úszni taníthassanak, ez azonban nem elég. A lelkiismeretes szülő, ha nem megy másként, maga vállalkozik rá, hogy valamilyen egyszerű úszásnemre már kiskorában megtanítsa gyermekét. Még a gyermekek közt szégyenletesnek tartott úszásnem, a »kutyaúszás« is sok gyermeket mentett meg már váratlan vízbe eséskor a megfulladástól. A másik fontos dolog, melyet a fürdéssel kapcsolatban megbeszélünk gyermekeinkkel, hogy kíhevülten, erősen átizzadva hideg vízbe sohasem szabad beugraniuk, még akkor sem, ha szívük teljesen egészséges. Az ilyen meggondolatlanság nagyon sok áldozatot szedett már, mert a nagy hőmérsékletkü- lönbség által okozott sokkot a szív nem mindig bírja el. A baleseti statisztika által kimutatott szomorú rangsorban első helyen állnak a nyári gyermekbalesetek közt a hálózati árammal, a különféle elektromos szerkezetekkel és a magasfeszültségű távvezetékekkel kapcsolatos szerencsétlenségek. Otthon a gyermekek szabad idejükben meglehetősen gyakran játszanak olyan készülékekkel, melyeket a hálózati áramba kötnek be, sokszor nem is gyanítva, hogy halálos áramütés érheti őket. (Ilyenkor a szülők előrelátása: (felvilágosító, okos szó, megfejelő éberség, a gyermekek el- »tiltása az ilyen játékoktól már »sok bajt elhárított a családvolt könnyű összetartani. Nagy f ban. A szülőnek tudnia kell, gondunk volt a szállás és az \ koey a serdülők által lenézi ii ,, , fzett un. »lelki fröccs« nem eleimezes. Ha esetleg elmegy ihatástalani valami félelem ^ majd az Uránvárosba a műn- f meggondolás mindig vissza- kásszállóba, gondoljon arra Jmarad a könnyelmű fiatal is, hogy tizenhat éve az em- ^lelkében, s ez sokszor elég bejeinket a hegyi falvakban, *a baj elhárításához, magánházaknál kvártélyoz- é tűk el. Hogyan éltek? Talán * KÜLÖNÖSEN föl kell hrvnj jobb, ha nem is emlékszem j gyermekeink figyelmét arra, vissza rá. Egy szobában tizen- Jhogy a mezőkön, réteken étkét ember lakott, emeletes (»haladó távvezetékek mennyi . ,s;r^ukbó1 mosa- ibajt okozhatnak, ha »sárkákodtak, mellekhelyisegkent a é domboldalakat, az erdőket 5 nyaik<< fonala> fóleS nedves használták. A falusi boltok ((időben beleakad a vezetékbe, élelmiszert nemigen tartottak. is ők azt meggondolatlanul, Meg kenyeret se tudtak vá- t „ , . . sárolni. Italt annál inkább. fgyakran az oszloPra Pimasz- Ekkoriban már volt pártszer-íva akarják kiszabadítani. Meg . yezet, szakszervezet az expe- íkell értetnünk gyerVnekeink- díciónál, de nehéz volt össze->kel hogy inkább maradjonott fogni nekik is az embereket, é . _ ., . J Megjelentek a környéken aía kedvenc játék, vesszen el a kétes hírű nők, se szeri, se hosszú fonal, de a vezetékről száma nem volt a családi bot- ileesüngő zsinórt még érinteni Tanyáknak, a bumliknak. ^ (Folytatjuk.) i sem szabad. Tari János
