Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-13 / 136. szám

aiosra ' läaüma- Lajos, íUj.nagy ma- 1884. június 13-án szüleátíS Kiskorpádon. A so­mogyi építészek az évforduló tiszteletére eml&kiállítást rendeznek. Birtokunkban van a kiállítás anyagaként Kozma grafikáinak egy része, mos1 mégis elsősorban mint épí­tészt kivárnom bemutatni Koz­mát. 1866-ban végezte el a buda­pesti Műegyetemet, és itt ka­pott építészoklevelet. Egyetemi társaival később a »Fiatalok- mozgalmát indította be. Első­sorban az erdélyi népi forma­hatására változott meg Kozma tevékenysége, melyet 1909— 10-i párizsi tanulmányútja is befolyásolt. A' ií. világháború Szerbiába vitte, és az ott tapasztaltak alapján döbbent rá arra, hogy a XX: század új feladatokat követel az ember környezeté­nek megváltoztatásán dolgozó építészektől. A Tanácsköztársaság ‘ ideje alatt megalakult építészeti di­rektórium tagja lett. Akkor a közoktatásügyi népbiztos ren­deletére kapott műegyetemi katedrát. A Tanácsköztársaság nyelv segítségével akarta meg-1 újítani az akkor uralkodó vá­rosi építészeti stílust. A sze­cesszió, az eklektika és a tech- j nikai forradalom újításaiból fakadó korszerű építészet kü­lönbözőképpen hatott Kozma j művészetére. A fiatalok törekvése az épí­tészetben párhuzamba hozha- j tó Bartók, Kodály és Vikái | művészeti tevékenységével, J gy űj tőmunkájával. Kozmáék művészeti tevé­kenysége eltért Lechner Ödön akkor divatos, épülettestre raj­zolt képzőművészeti motívu­mokat használó gyakorlatától, j helyette elsősorban az erdélyi I építészetben uralkodó elveket kívánták megvalósítani hagyo­mányos szerkezetekkel. Mun- j katársai között található a még élő Kos Károly, Janszky ‘ Béla, Tátrai Bajos, Györgyi Béla, Ve tide Valér és Lechner Lóránt. A szecesszió — mely a mai napig sem foglalta el megfe­lelő helyét a művészettörténe­ti értékelésben, pedig megje­lenésével az avantgarde előfu­táraként jelentkezett — előse­gítette Kozma grafikai képes­ségének érvényesülését az épí­tészetben is. Kozma szemben állt, ugyan az eklektikával, s támadta a szecessziót, de se­gítségével akart magyaros épí­tészetet teremteni. Kozma fejlődésének jelentős állomá­sa, hogy Lajta Béla irodájában kezdte meg pályafutását, aki a korszerű magyar építészei egyik megalapítója volt. Az ő alatti szereplése miatt 1945-ig a hivatalos körök mellőzték Még önmagával is ellentétbe kerülve, gazdag polgári meg­bízóinak alakította ki az ún. »Kozma-barokk «-ot az építé­szetben és a bútorstílusban. Elérte őt is a »-Bauhaus« szelleme, amely rövid idő alatt megváltoztatta stílusát, és az uralkodó neobarokk és neo­klasszicista ' irányzatokkal homlokegyenest ellenkező, korszerű építészet vonalában állt. A leghaladóbb szellemben fogalmazta meg gondolatait a »Tér és forma« c. folyóirat­ban. Major Máté, fiatalabb kortársa a következőképpen jellemezte: »Baloldalisága elsősorban érzelmi alapokon állott, s szo­cialista voltának ideológiai tá­tnaszrendszerét tervszerűen kezdte kiépíteni.« Mint a nagypolgárság építé­sze, önmagával is vívódott, ezért nem tudott csatlakozni az akkor baloldalinak számító építészmozgalomhoz, bár azzal mindig egyetértett. Kaposvá­ron a volt Stühmer üzlet be­rendezése — amely még ma is látható — ebből a korból szár- ; mazilc. Családi házai, melyek az embert állítják a tervezés középpontjába, alaprajzokkal ' és formákkal újat jelentenek, • és hirdetik Kozma elvét: } »Alaprajz nem egyéb, mini 1 megorganizált emberi élet, a legkisebb ellenállás irányában, de a legnagyobb használható­ság elérésével. Az alaprajz pe­dig legyen eleven organizmus az életfunkciók szabad gya­korlásának biztosítására«. A nagy ablakok, a rendkívül széles belső terek, a lakószo­bák tágassága és világossága figyelemre méltdt A bútorokat is saját maga tervezte meg. Bár az utókor több épületét átalakította, a Pesten találha­tó épületek a működésére jel­lemző megfogalmazást tükrö­zik. Vikendház a Lupa-szige­ten, Magyar Divatcsarnok, Át­riumház II., Régiposta u. 13., New-York kávéház (tjelső), MALÉRT-iroda. 1941-ben Zürichben jelent meg a »Das neue Homs« c. könyve, funkcionális építészeti tanulmánya. 1945. április 10-én kin evez­ték a Magyar Művészeti Ta­nács Építőművészet: Szakta­nácsának tagjává, szerkesztő­je lett az »Üj építészet* c. folyóiratnak, és vezetője az »Üj építészet körének«. 1946 őszén, hosszú mellőzés után kapta meg az első állami megbízást a Kilián utcai isko­la tervére, amely első középü­lete. 1948-ban kapta meg a Műegyetemen azt a katedrát, j amelyet 30 évvel azelőtt el­vettek tőle, azonban halála megakadályozta abban, hogy növendékeinek a katedráról j elmondhassa egy olyan épí- I tesznek a pályáját, aki a ko- ! 1 rok viharzó történelmi árada- i tában végigjárta az eklektika, a neobarokk, a neoklasszicista, j a szecesszió és a magyaros dí­szítésű épületek útját egészen a korszerű építészetig. Birtokomban van az »Üj j architektúra megszületik« c. j grafikai rajza, mely a korsze- | rű építészet születését ábrá- | | zolja. (Illusztrációnk.) Szigetvári György i r E uirr * f mi pilis iskolák Kilenc új iskola épült a közelmúltban Somogybán. Szívós erőfe­szítéssel pró­báljuk a régi örökséget — a tegnap zsúfolt elemijeit, a néhol már életveszélyes kástélyiskolá- kat — felszá­molni. Nem olcsó dolog az építkezés, ezért az igények bármilyen sür- getőek is, a helyzet türe­lemre, belá­tásra int. Mégis van­nak dolgok, amelyek mel­lett nem lehet szó nélkül el­menni, és sok elhúzódó, túl­zott lassúság­gal megvalósuló létesítmény 1 tanácsi szervek felelőssége olyan következtetésre ingerii l sem ebben az ügyben. a szemlélőt, hogy mehetne I mindegy gyorsabban is, rugal- i De menjünk tovább fíárd­Ehliez nem kell magyarázat: tani bárdudvarnok! iskola. masabban is... A megyei tanács tájékozta­tása szerint 1975-ig nyolc új iskola készül el Somogybán, s ha mégsem, azért ezúttal nem információ-adónk a fe­udvarnokra. Ott is folyik a labdajáték a tanácsi tervezőiroda > és a SOMBER között. Vasvázas szerkezetű, kéttantermes isko- , .......... la készülne ott, több mint ielos. A hatandocsuszas meg- i egymiUió forintért. Arról most ne oeszeljunk, hogy az szokott dolog, hallatán az em bér már meg sem ütközik. Két-három határidő-módosí­tás azonban már kétkedővé teheti a jóhiszeműeket is. Válasszunk csak kettőt a készülő nyolc közül. Például építőanyag-ipari és kivitelezé­si árak melleit- soknak tűnik ez az összeg, elemzése szakér­tők dolga, de itt sem hallgat­ható el, hogy a helyi tanács és a járási hivatal illetékesei­azt, amelyik már elkészült, I nek türelmét, idegeit teszik s a képen is látható. A Víz- próbára a huzavonával, tavaly vári Általános Iskolát, amely j ősz óta. Ha nincs a beruhá- egy tanéven át (!) állt telje- J zó és a tervező közti vita, sen készen, bebútorozottan, a diakok mégis a régi épület­már itt is új iskolában tanul hatnának a gyerekek! S most ben tanulnak, mely több éve hol tanulnak? Nézzük meg a életveszélyes, vizes, dohos, a j másik képet. Ehhez nem kell penészszag szinte fejbekólint-1 kommentár, még egy elhanya- ja a belépőt. Tavaly nyártól a beruházók, a kivitelezők és a tervezők nem tudták eldönteni, hogy mi legyen a bevezetendő víz­zel, végül is hogyan készüljön a háromszáz lépésnyi vízve­zeték! Az iskolaigazgató re­zignált türelemmel tájékozta­tott a huzavona — a vízügyi igazgatóság, a helyi tanács, a SOMBER és a tervezőiroda ügyiratváltása — felől. Mikor a vízvári tanácselnök vélemé­nyét kérdeztem minderről, azon meditált, hogy nyilatkoz­zon-e a Somogyi Néplapnak vagy sem. Válasza híján járási és me­gyei illetékes vezetőkkel be­szélve írom le: a beruházók és kivitelezők félelmetes hu­zavonája mellett nem hallgat­ható el a vízvári tanács, a golt istálló is különb annál, amit Bárdudvarnokot láttunk, Leírni is rossz, hogy ez is- kol a! Sok gondot, vet föl a leg­nagyobb megyei oktatási be­ruházás sorsa is. a kezdetben közös beruházásként induló Kaposvári Gépipari Szakkö­zépiskoláé és az új kollégiu­mé. Tervmódosítás-..,, ármó­dosítások. egy csomó változás nehezíti a dolgot, de itt sem hallgathatjuk el: rugalmasabb hozzállással talán előbbre jár­nánk. Egyetlen szomorú tanulság szűrhető le az1 egészből. A tervezők és a beruházók lab­dajátékának. a tengeri kígyó h<»sszúságú ügyiratoknak a gyerekek isszák meg a levét. Sajnos, úgy tűnik, hogy ezek a vállalatok, melyek társa-' dalmi küldetésüket tekintve kiszolgálói a lakosság igényei­nek. éppen a dolog fonákját alakították ki maguk körül: a megrendelők — ezúttal az oktatásügy — kiszolgáltalot- tak nekik. Persze, nem mindenütt van , így. A tájékoztatás szerinj- jé ütemben készül a darányi, n buzsáki, a csökölyi, a Somogy- sárdi, a lábodi és a kaposvári Klapka utcai iskola. Bővítik az iskolát Csurgón. ! Előkészítés alatt áll, 1975-i be­ruházásra három kastélyiskola j felszámolása — Nagyberkiben r Mesztegnyön és Zákányban. A közelmúltban elkészült és a most készülő iskolák több­ségében nincs tornaterem, .mi­közben rendelet írja elő a j heti harmadik tornaóra meg­tartását! Újabb, nyomasztó nehézség. Kár lenne mos! emiatt vészharangot kongatni, nyilvánvalóan addig takaró­zunk, ameddig a takarónk ér. I A IV. ötéves tervre előirány­zott 42 általános iskolai tan- | termet 1972-ben egyébként is l 79-re módosították, nyilván ! okkal, a szükségletek paran- j csára. A tanterem fontosabb: j miőt a tornaterem, ez kétség- 1 télén. Egy éve kész, egy éve üres a vízvári iskola. Három találkozás Országos vasutas MSZBf-értekezle! A MÁV vezérigazgatóságon' országos vasutas MSZBT- értekezletet tartottak. A vasúti főosztály MSZBT- tagcsoportjának ügyvezető el­nöke, Nógrádi János beszá­molt a MÁV-nál működő 34 tagcsoport munkájáról. Az ér­tekezleten elhatározták, hogy a vasutas MSZBT-tagcsopor- tok aktívái védnökséget vál­lalnak a Szovjetunióba induló és onnan érkező barátság­vonatok fölött, figyelemmel kísérik hazánk területén azok­nak a vonatoknak a menet- rendszerű, pontos közlekedé­Harmadik találkozásom ! Nagy János bácsival: Furdalt a kíváncsiság. Ki hát ez a »nem akárki« Nagy János bácsi, aki a tisztességes katonaunokáját szisztemati­kusan a lejtőre taszítja? Elutaztam a közeli faluba. Könnyen megtaláltam ' a há­zat és természetesen János bá­csit is. Amikor meglátott a kapu­ban és megismert, az első pil­lanatban mintegy reflexszerű- en megpróbált ellopakodni, majd megfordult és mint aki­nek már minden mindegy, peckesen hozzám lépett, tisz­telgett a kalapjához érintett j két ujjával, és így szólt: »Bocsásson meg nekem, elv- j társ, ha meg tud még ezek ! után is egy öreg bolondnak ' bocsátani...« Nagyon meglepődtem ezen a fogadtatáson és azon is, hogy ideérkezésem után perceken j belül szinte a fél falu az ud­varban tolongott. Egyszeriben a szobában ta- [ láltam magam, egy igen-igen | népes — később rájöttem, hogy 1 rokoni — társaságban, ahol | mindenki egyszerre kezdeti i beszélni. A sok-sok hadaró beszédből I végre sikerült kiszűrnöm, jihogy két nappal ezelőtt egy gyakorlat keretében erre járt előttem Nagy János honvéd századparancsnoka és — a. két-három óráig elnyúlt be­szélgetésre — »véletlenül« ma­gával hozta Nagy János hon­védet is. Így tehát ez a népes rokoni közösség akkor már mindazt tudta, amit én, vagy talán an­nál még többet is. Majd suta kérdéseimre, hogy »mi okbój« ... »hogyan lehet az...« és ki is hát tulajdon­képpen ez a Nagy János bá­csi? Hol van a családja? Hogy-hogy ő »patronálja« a Jani gyereket... stb., egymás szavába vágva mondták el, hogy: idősebb Nagy János bá­csi még cseléd volt a Bajai báró uradalmában. Ott érte a felszabadulás. Hogy még ma is aktív párttag. Büszke rá, hogy tagja .volt 1945-ben a földosz­tó bizottságnak. Arra, hogy őt nem kellett kétszer kérni a tsz alakításakor a belépésre, vala­mint a vezetésben való rész­vételre. Fia, Nagy János még béresként kezdte, de ma már az olajfúróknál mesterként dolgozik. Havi 4000 Ft körüli a keresete. Igen sokat van távol otthonról. Így egyetlen fia — legifjabb Nagy János — neve­lését a nagyapa és Károly ] nagybácsi mintegy kisajátítot- j ta. Nagy Jánosék ma a köz- ■ ségben jómódú embereknek számítanak, mind a férj, mind a feleség (tsz-ben) keresetét, mind a nagyapa nyugdíját be­számítva az összbevétel tete­mes összegre rúg havonta. De ezt a tetemes összeget még növeli a háztáji szőlő, jószág, baromfi hozama. A jólétről magam is meg­győződtem, amint sikerült egy kicsit körülnéznem, tájékozód­nom. Ezt bizonyította a fél­emeletes — nevezzük csak négyszobásnak —, nyaraló tí­pusú, műkővel bevakolt csa­ládi ház, melyet modern bú­torral, teljes komforttal, gé­pekkel rendeztek be. Tágas udvar, virágos kert, szépen gondozott háztáji veteményes, megszámlálhatatlan baromfi. Egyben rövid idő alatt meg­egyeztek mindannyian. Neve­zetesen abban, hogy ifjabb Nagy János honvéd eme szé­gyenteljes eseteiért a nagyap­ját és részben a nagybányját (Károly bácsit) vádolták. (Ki tudja, hogy az elmúlt két nap alatt, a századparancsnok és Nagy János honvéd ittjárta óta immár hányadszor.) Fejére olvasták a nagyapá­nak, hogy »lassan már az agyára megy a kivagyiság«. »Ha lehetne a levegőben sé­tálni, már földre sem -lepne.« »Mindenből ő akarja a legna­gyobbat, a legszebbet« stb. A I végén a családi tanács úgy foglalta össze a tényeket, hogy »jódolgában, vénségére elsza­ladt vele a csikó«. Idősebb Nagy Jánosnak eb­ben a családi tanácsban igen­igen kevés szava lehetett. Nem is törte magát nagyon a ma­gyarázkodással. Ügy látszott, hogy tekintélye a népes ro­konságban, de a szűk családi körben is egy kicsit megcsap­pant. Megtörve és láthatóan I fáradtan — ha szóhoz jutott — egyre csak azt mondogatta: »Én, isten látja lelkemet, csak jót akartam Janinak.« Károly bácsit a tanácskozás elején még egy darabig láttam, utá­na a kapufélfától búcsúzva, nyomtalanul »elpárolgott«. Késő estére járt már az idő, amikorra sikerült elbúcsúz­nom Nagyék családjától, az ös&zesereglett, közeli-távoli ro­konaiktól. Hány meghívást, hány kínálást kellett vissza­utasítanom, arra már nem is I emlékszem, Íriszen ezt akkor is lehetetlen volt megszámol- j nőm. Mi, hivatásos katonák I ugyanis csak azt szeretnénk mindannyiunk érdekében, ha a katonák látogatói között ma már egyáltalán nem, illetve minél kevesebb »kivagyi« nagyjánosaink tennének. Szemű József Mégis, mi a megoldás? Bu- j zsákon is, Daránybaű is — j de más községekben . is — i több lépcsős beruházásról be- ' széltek, vagyis az új iskola elkészültét követni fogja majd a tornaterem építése is. Szó sincs tehát arról, hogy leke­rült volna a napirendről. Más­részt, időleges megoldásként — több helyen bevált — fel­használható ilyen célokra a művelődési házak nagyterme. És hadd idézzük föl még egy­szer az általunk is oly szí­vesen méltatott cukorgyári kezdeményezést: tornatermet építenek a Vörös Hadsereg úti iskolának. Ehhez több vál­lalat, állami gazdaság és tsz ! is csatlakozhatna. Megszívte- ! lendő példa. 1 Szó sincs arról, hogy | az iskolák sorsa mostohán kezelt ügy tenne Somogybán. | Nehéz a korábbi évek lema­radását pótolni, azoban az ügy megérdemelne annyit, | hogy ahol már biztosították rá \ a pénzt, ott a tervezők, beru- I házók, kivitelezők nagyobb I buzgalommal, tenni akarással kezelnék az intézmények sor­sát. Mert több helyütt is el- j mondták, hogy az egy.eztető j értekeztetek, megbeszélések és ! ügyiratváltások által felhasz­nált energiával . már jó né­hány tanterem elkészülhetett volna. Tröszt Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents