Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-12 / 135. szám
Hí '« Menyasszonyi ruhák a párizsi divatszalonok szerint Az Annie Rose-cég évek óta tervezi a szebbnél szebb ruhakölteményeket fiatal menyasszonyoknak. Véleményük szerint a legtöbb lány földig érő ruhát akar az. esküvőjére. A nyújtott vonalú, karcsúsított ruhákat szalag, gyöngy, selyemfonálhimzés, applikáció és virág díszíti. Bemutatunk néhányat a legújabb divatot követő menyasszonyi ruhák közül. Reméljük, találkozik a fiatalok ízlésével, igényével. VEZETÉS ÉS EGESZSEG Sürgősségi sorrend az elsősegélynyújtásban r~:"i A menyasszony és kísérete. Virágapplikáció díszíti az egyszerű, nagyon bájos ruhát. Fátyolt nem tervezték hozzá, helyette hajba tűzött virágfüzér az idei divat. (Tessék megfigyelni a menyasszony kíséretéhez tartozó »-hölgyek« ruháit is!) JbM * A baleseteknél az elsősegélynyújtás nemcsak szép, emberi cselekedet, hanem kötelesség is. Bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy baleset részesévé válik, vagy szemtanúja lesz olyan szerencsétlenségnek, ahol segítséget keli I nyújtani. A segítség nyújtásának az egyszerű sebkötözéstől a közvetlenül életmentést jelentő lélegeztetésig számtalan formájára szükség lehet. Korábbi baleseti tárgyi cikkeinkben rámutattunk, hogy az elsősegély nyújtásának ki- alakült rendje és formája van. Ezek annyira egyszerűek, hogy azt bárki elsajátíthatja és eredményesen alkalmazhatja. Ezeknek a szabályoknak azonban általánosan ismertté kell lenniük, és azonos felfogás szerint kell végrehajtani őket. Az elsősegélynek kizárólag az a célja: a sérülést szenvedett embert támogassuk abban, hogy tovább kár ne érje, állapota ne súlyosbodjék és minél gyorsabban biztonságosan szakellátáshoz jusson. A lényeg mégsem a mindenáron való gyors elszállításban van, hanem a pontos betegellátásban, a biztonságos módszerek alkalmazásában — a fektetésben. a sebellátásban. Meg kell tenni mindent, ami az adott körülmények között a sérült hasznára lehet. Az első teendők közé mindig a helyzet fölmérése tartozik, ezt követően az életveszélyes állapotúak ellátására kell a fi- { gyeimet összpontosítani. Ha ők már biztonságban vannak, I akkor kerülhet sor az egysze- f rűbb teendőkre, a vérzés csillapítására, a sebek bekötésére és a törések rögzítésére. A VÉRZÉS a sebzésnek mindig feltűnő jeleffsége, gyakran elsőként ez árulja el a sérülést. A vérzés nincs min- ] dig arányban a sérülés nagyságával és súlyosságával. A j vérzés és a mögötte meghúzó- j dó sebzés ellátása azért sür- j gős, mert a vérrel értékes életnedv vesz el, másrészt a seben át károsító, fertőző anyagok j juthatnak a szervezetbe. A vérzés megszüntetésére a szervezet is értékes támogatást nyújt az érgörcsös állapot és az alvadásfokozódás révén. Ezt a természetes módszert az elsősegélyben hasznosítani kell. A véralvadékot, ha csak nem túlságosan nagy, meg kell őrizni, és a kötést erre kell helyezni. A véralvadék erőszakos letörlése csak akkor indokolt, ha az alvádékban sok szeny- nyező anyag is van. A vérzéscsillapítás első mozzanata a vérzés formájának a gyors fölmérése, amit a vérzés színe és ereje árul el. Elsősegélynél nincs szükség pontosabb osztályozásra, csak lassú és nagy erejű vérzések között teszünk különbséget. A gyengén szivárgó, kis vérzésnek ellátása egyszerű fedő kötéssel történhet. Ahol nem nagy a véralvadék, ott a steril kötést közvetlenül az alvadókra helyezzük. A kötés feltevése előtt a seb környékéről a szennyeződést le kell törölni a sebtől kifelé irányuló benzines vagy száraz törléssel. A letörlés után a seb környékét jódtinktúrával körülecseteljük. (Erre a mentőtáskában levő jódpamacsot használjuk.) Az erőteljesen vérző vagy fecskendező vérzést nyomó kötéssel csillapíthatjuk. Ez úgy készül, hogy gézből vagy vattából kemény gomolyagot készítünk, s ezt a sebre terített steril géz fölé helyezzük, az egészet néhány percig erőteljes nyomással a sebbe szorítjuk, majd az egészet pólyával szorosan körülkötjük. Ha a nyomókötés meglazul és átvérzik, akkor először egy második nyomókötést teszünk föléje, de ha ez is átvérzik, akkor tanácsosabb az egészet levenni, és újra kezdeni a leszorítást. Kö- rülkötésre csak egészen kivételes 1 esetben van szükség, ehhez a minden gépkocsiban található gumicsövet használjuk. A körülkötéses leszorítás csak egy órára szabad alkalmazni. A közepes erővel vérző sebek ellátása egyszerűbb, meri ezeknél a steril fedőkötés fölé valamivel vastagabb vattapárnát teszünk és a pólyameneteket a szokásodnál szorosabban tekerjük föl. Arra figyelni kell, hogy a pólyázás után a yégtag ne váljék szederjessé. Ez ugyanis azt jelenti: a kötés annyira szoros, hogy a vissza- folyást akadályozza, és így a vérzés egy idő múlva újra elindul. Dr. Bodosi Mihály (Következik: A sebcllátás és a törések rögzítése.) OTTHON CSALÁD Játékok túrákon és kirándulásokon VOLUTES: Finom vonalú nylonruha, az alján két sorban haladó madeiravirág-applikáció, amely a felső részen is megismétlődik. Íme, a divatos, fehér menyasszonyi kalap! ERIKA: Romantikus stílusú nylonruha, elöl gyönyörű hímzéssel — a legújabb divat szerinti ujjal. Fátyol nélkül, hajba tűzött fejdísszel viseli a maneken. Kovács Mária Hogyan permetezzünk? A feladat látszólag egysze-1 nél is rosszabb: a többlet ! vél felületére, elmarad a per- rű: elolvassuk a vegyszerek vegyszer nem bomlik le időre ! zselést kiváltó csöpögés csomagolóanyagán feltüntetett | a gyümölcsön, így annak el- | ' utasításokat és hozzáfogunk a j fogyasztása rosszullétet, sőt i AZ ELŐREJELZÉSEK. permetezéshez. Mégis — a ! halált okozhat. A por alakú remélt hatás olykor elmarad, j szerek kiméréséhez levélmér- Az ok: a jelentéktelennek lát- j leget, a folyadékokhoz hiteleszó, valójában döntően fontos ; sített mércéket tartsunk ott- permetezési szabályok, tör- j hon, jól elvárhatóan. vényszerűségek mellőzése* A KEVERÉK ELKÉSZlTÉ- Ezek közül sorolunk most föl , SE Az egyes szereket, külön. néhány fontosabbat. külön oldjuk föl előbb kevés KEVERHETŐSÉG: Vegysze- vízzel, majd bő vízzel (termé- c romhatása lúgos, savas ! szetesen a szükséges, kimért mennyiséggel) fölengedve töltsük a gépbe. Apró lyukú szűrő nélkül ne dolgozzunk. Av por alakú szereket, kevés víz-# zel péppé keverve egy ideig# »dagadni« hagyjunk. Ha így# járunk el, a tartályban nem # tapasztalunk majd káros üle-f pedést. Az elkészített permet-? levet azonnal föl kell hasz-# nálnunk. (Állás közben a sze-# jjek veszítenek hatásukból.) # reink romhatása lúgos, savas vagy közömbös lehet. Bár többségük egymással keverhető, vannak kivételek, illetve keverési szabályok. Fejben tartani ezeket nem lehet, nem is érdemes. De az eligazító táblázatnak ott a helye a méregtároló helyiségünk vagy ládánk oldalán. A VÍZ MINŐSÉGE ES HŐFOKA. Kemény vízben a hatóanyagok eg^ része könnyen kicsapódik — ezért marad eb a kívánt hatás. Ezért csak lágy vagy lágyított vizet használjunk. Lágyításra a trisó is megfelel, 10 literbe egy kávéskanálnyit tegyünk a permetezés előtti estén. A víz és a külső levegő hőmérséklete azonos legyen. A 12 Cel- sius-foknál hidegebb és a 26 Helytelen, ha mechanikusan a naptár szerint' permetezünk. Célravezetőbb, ha megismerjük a legveszélyesebb kártevők életmódját, és figyeljük megjelenésüket kertünkben. A védekezésekhez jó támpontul szolgálnak a növényvédő állomások előrejelzései a kártevők és kórokozók megjelenési időpontjára vonatkozóan. Most már valóban zajlik a kirándulószezon, egyre többen kerekednek föl, hogy különböző kies tájakon felüdüljenek, pihenjenek, játsszanak, sportoljanak. A túrázók — bármerre is járjanak — bizonyára találnak maguknak olyan helyet, teret, hogy kedvelt sportjukat (szabályok szerint, előírások alapján) űzzék. Ehhez szeretnénk most segítséget nyújtani, amikor néhány játék tudnivalóit részletezzük. A játékok legfontosabb kelléke természetesen a labda. Tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy »igaza focival«, vagy pöttyös gumilabdával játsszanak a kirándulók, a labda minősége egyáltalán nem befolyásolja a kispályás futball, a fejelés, a stukko- lás vagy a különböző játékok lebonyolítását. A kispályás futballnak van egy olyan változata is, amikor nincsenek kapuk és így »portásra« sincs szükség. Általában akkor kedvelt ez a játék, ha viszonylag kicsiny terület áll rendelkezésre és kevés a részvevő. Az általánosan elfogadott szabályok szerint 20 méter hosszú, 10 méter széles a pálya, persze a viták elkerülése végett célszerű, ha , az alkalmi futballisták meghúzzák az alapvonalakat. A kapuk lehetnek téglából, melegítőből vagy akár hátizsákból is. A kapu előtt legalább másfél méter távolságban ki kell jelölni az úgynevezett semleges zónát, ahol sem védő, sem támadó játékos nem tartózkodhat. Csupán a büntető rúgásnál (ezt a félpályáról szokták elvégezni) igyekezhet védeni valamelyik futballista, de csak lábbal. A játékidő mindig a kirándulók erőállapotától, kedvétől és hangulatától függ. A kispályás futballhoz hasonlóan népszerű játék a fejel és is. Általában 12—15 méter hosszú, 6—V méter széles pályát szokták jelölni, a kapufák egymástól való távolsága 3—4 méter lehet, s mivel felső kapufa nincs, az a gyakorlat, hogy a kapusnak kijelölt játékos kinyújtott keze jelenti az érvényes magasságot. Az utóbbi időben elterjedt az úgynevezett csapatfejelés. Tehát amikor nem két pár áll egymással szemben, hanem egy-egy együttesben három négy játékos is szerepet kap. A kapust kivételes jogok illetik meg. Ennek alapján a kapuvonaltól egy méterre, bármilyen szitáuációban, kézzel is megfoghatja a labdát, illetve elütheti a játékos elöl Ha más játékos érinti a labdát kézzel, lábbal, felsőtesttel, altkor a pálya felező vonalától az ellenfél büntetőhöz jut. Ennek végrehajtása: egy játékos egyből kapura fejei, a kapuban pedig csak a kapus háríthat. Rajtuk kívül nem avatkozhat senki sem a játékba. A mezőnyjátékosok és a kapus is stukkolhat, azaz egyből visszaküldheti a labdát fejjel, ha a játékeszköz nem pattan le közben. Sokan úgy játsszák ezt a variációt, hogy a stukkból eléri gól duplán számít. Ha a stukkolást a kapus megfogja, de a labda időközben lepattan, akkor a stukkóié játékos a pattanás helyéről újból fejelhet. A játékosok »dekázva-* fölvihetik a labdát az ellenfél kapujáig, egymásnak is passzolhatnak, földet érés nélkül. Száraz levegőben elmarad aj hatás. A leggondosabban elké-? szített permedé sem fejtheti? ki pusztító hatását, ha a le-? vegő páratartalma alacsony.? Ezért lehetőleg a borús, szél-A csendes időt válasszuk, de? mindenképpen a délutánt? aknatorony valóságos vagy a hajnali órákat. Ha a?* ., léghőmérséklet 26 n «««*»> itt LÁSZLÓ LAIOS ~~~ l=i= URáHBÁHYÁSZO K ■ A BÁNYA ÉS KINCSE Az ötvenöt méter karokat okozhat. (Az perzsel.) PONTOSAN MÉRJÜNK! Legyünk nagyon szigorúak az adagok kimérésénél. Az önkényes, oktalanul nagyvonalú »ráadások« sok lombper- zselést okoztak már. Ami enmagas kilátó, látni... bükkerszőnyeget terítenek a lejtőkre és ormokra, télen' hókristályoktól rogyadoznak az ágak, a fák tövében nyulak fészkelnek, őzek, szarvasok, vaddisznók csapásai keresztezik egymást. Ebbe a vadregényes tájba Celsius-foknál melegebb viz | ?« C-íok fölött? ; van, a permetle perzsel. Koz-i ,, . vétlenül eső előtt és után. nei v ^01 a táját. Vadasz- permetezzünk! i naz. Re§i major. A. fák lomő■J jai' között szürke szalagok A PORLASZTÁS MINŐSÉ-f kanyarodnak. A bánya útjai, ékelődik a bánya. Az egyik. GE. Minél finomabb cseppe-\ amelyeken végigdübörögnek A legnagyobb és legszebb, a két képez a permetezőgépünk,\ az ércet szállító mammut te- leggazdagabb. És a legnehe- annal jobb a hatás. Ezt elő-' hergépkocsikl Minden évszak zebb művelésű, bár a legkor- segíthetjük tapadószerek (Ci-?szép a Mecsekben. Tavasszal szerűbb. tovett, Nonit stb.) használata-# friss hajtásokkal zsendülnek a val. Kevés kell belőlük, de# fák, nyáron mélyzöld leveleik 2. nem nélkülözőétőek. Az ilyen# alatt rejtik el a kirándulókat, permedé jobban csúszik a? a kis hegyi házakat, ősszel B. K. geoíógtw szerint vagy gépbe», «wsebbea tapad a le- sárgából bamáspirosba hajló kétszázmillió éve hatalmas fo'Ivórendszer hömpölygött a dombok között. Áradás és apadás váltakozott. Áradáskor a folyók szinte tengerré duz- zkdtak, apadáskor pedig lerakták a törmelékanyagot. A törmelék a mocsarakban, a medrekben bomlásnak indult, és az ott maradt pangó vízzel vegyi folyamatra lépett. A víz urántartalma kicsapódott, lerakodott. A homokkövekben tulajdonképpen így indult meg az ércképződés, amely még sok vegyi átalakuláson ment keresztül, miközben tovább érlelődött, dúsult. A szénné alakuló növényi kor- hadékok és a fehérjék felbomlásával felszabaduló kénhidrogének mellett a külön- • féle baktériumok is szerepei kaptak az urántestek és -telepek kialakulásában, dúsulá- sában. És kétszázmillió év múlva az ember elkezdett kutatni az urán után. Szerte a világon. Hatalmas uránmezőkre bukkantak. Dél-Afrikában, Franciaországban, Csehszlovákiában, a Szovjetunióban. Hazánkban, a háborútól meglépett kis országban nem volt ehhez sem szakember, sem műszaki felszerelés. AZ ELSŐ IGAZGATÓ K. L. így emlékezik erre az időre: — 1953 őszén a hegyi falu lakossága kezdetben gyanakvással, majd érdeklődéssel figyelte azt a négy-öt fős kis csoportot, amelynek tagjai nyakukba akasztott »dobozzal«, fülükön hallgatóval, kezükben meghajlított fémcsővel, amit pár centire a föld felett maguk előtt tartottak, járták a község határát, s hegy alját.' Lehet, hogy a gyanakvást — és az érdeklődést is — fokozta az, hogy a csoport tagjai idegen nyelven, oroszul beszéltek. (Folytatjuk.) \
