Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-12 / 135. szám

Nixon ma indul Kairóba fFolytalus az 1. oldalró.l> Henry Kissinger amerikai kül ü gy m i: i j s z t e r Salzburgban, kevéssel az NSZK-ba történi “átráadulasát- megelőzően, váratlan sajtóértekezletet tar­tott; s ezen a leghatározot­tabb hangon követelte, hogy az illetékes amerikai körök »haladéktalanul vessenek vé­get« a Fehér Ház telel'anle- hallgatási botrányával össze­függő és személye ellen irá­nyuló »sugalmazásoknak és rágalmazásoknak- ' A külügyminiszter kijelen­tette, hogy a telefonlehallgu- tasi ügyben a szenátus kül­ügyi bizottságának ülésén, külügyminiszteri tisztségébe: történt megerősítését megelő­zően tett vallomását bizonyos körök támadják. »Lehetetlen az efféle támadások légköré­ben országos jelentőségű po­litikai ügyekkel foglalkozni közöl tisztát zák. Illetve nem tisztázhatja magát a vádak alól. lemond. Kissinger egyidejűleg az új­ságíróknak bejelentette: leve­let intézett a szenátus kül­ügyi bizottságának elnökéhez, Fulbright szenátorhoz, 's eb­ben kérte: a bizottság folv­A Ulesshcimi kastélyban (Ausztria) a közel-keleti körútra induló Nixon elnök beszélgetést folytatott Kreisky osztrák hangsúlyozta, majd közöl- | galmakról te: amennyiben nem tisztáz­kancellárral. lásson újabb vizsgálatot a j személyével kapcsolatos »rá­(Telefoto — AP—MTI—KS) A gyarmatok népe hatalom megszerzéséig harcolni fog Henri Lopes, a Kongói Népi | Köztársaság miniszterelnöke i Dar-es-SaUramban kijelentet­te: a fegyveres harc mindad­dig folytatódni fog Angolá­ban, Mozambikban és Bissau- Guineában, amíg Portugália kézzel foghatóan be nem bizo­nyítja, hogy kész átadni a ha­talmat ezen országok népei­nek. — Nem a függetlenség meg­adásának kérdéséről kell tár­gyalni, hiszen ez minden nép elidegeníthetetlen joga —, ha­nem arról, mi legyen a mecha­nizmusa annak a folyamatnak, melynek során a hatalom Mo- zambik, Angola és Bissau-Gui­nea lakosságának többsége kezébe kerül. Damaszkusz A nap folyamán Nixon el­nök — Ziegler szóvivő útján — támogatásáról biztosította a külügyminiszterét. A Wa­shingtonban nyilatkozó Ford alelnök — csatlakozva az el- ! nőkhöz — hangsúlyozta: Kis­singer lemondása »katasztrófa lenne«. A csapatszétválasztás J Ilii! US 14-én veget er Sovány eredmény J J a külügyminiszterek értekezletén uj Genscher igyekezeti sikernek feltüntetni Meglehetősen sovány ered­ményekkel zárult tegnap a Közös Piac külügyminiszterei­nek politikai tanácskozása Bonnban. Kedd délelőtti sajtó- értekezletén Hans Dietrich Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter — akj a konfe­rencián elnökölt — magabiz­tos optimizmussal minden­esetre sikerről beszélt és re­ményét fejezte ki, hogy Nyu- gat-Európa megtalálta ismét az együttműködés útját. Kü­lön kiemelte, hogy a kilenc külügyminiszter egyöntetűen állást foglalt a közös piaci és az arab országok párbeszédé­emelhet a konzultáció meg­tartása ellen). A kompromisszumos formu­lát Genscher a pragmatizmus diadalának tüntette föl és azt bizonygatta, hogy a konzultá­ción érvényesülni fog az EGK és az Egyesült Államok egyenjogúsága. »A konzultá­ció nem egyirányú utca — mondotta —, hanem kölcsö­nösségen alapuló eljárás.« A külügyminiszter szerint a NATO-országok tervezett »at­lanti deklarációja« nem sze­repelt az értekezlet napirend­jén. (MTI) Á szíri alak és izraeliek tö­kéletesen teljesítik feladatai­kat — jelentette ki Rudol] Stajduhar. az ENSZ csapat- szétvalasztási megfigyelő erőinek szóvivője hétfőn Da- inaszkuszban. A jugoszláv ENSZ-szóvivő, aki ezúttal első ízben nyilat­kozott a csapatszétválasztási megállapodás végrehajtásáról elmondotta, hogy a két lél június 6-a óta az utak aknát- lanitását végzi. Közölte, hogy a csapatszétválasztás első sza­kasza június 14-én ér véget, amikor az ENSZ megfigyelő erői elfoglalják az izraeliek által kiürített területeket Másnap, június 15-én e terü­letek szíriai fennhatóság alá kerülnek. A szembenálló had­erők szétválasztásának utolsó szakasza — folytatta a szóvi­vő — június 25-éré van ki­tűzve — s másnapra minden kiürített terület szíriai kézre kerül vissza. Nyilatkozata további részé­ben Stajduhar elmondta, hogy az ENSZ megfigyelő erőinek főhadiszállása Damaszkusz- ban székel, de a közelmúlt­ban a szíriai fővárostól 35 kilométerré levő Szaasza- vá­ros közelében is felállítottak | egy központot. Ez az a hely. j ahol a Géniben aláirt csapat- I szétválasztási megállapodás j végrehajtásával megbízott szíriai és izraeli tisztek talál- I kozni fognak. Az ENSZ meg­figyelő erőinek 1260 katonája — osztrákok, peruiak, kana­daiak és lengyelek — folya­matosan érkezik a körzetbe Ensio Siilasvuo tábornok, a Közel-Keleten állomásozó ENSZ-erők főparancsnoka, kedden Jeruzsálemből Da­maszkuszba érkezett — mon­dotta befejezésül az ENSZ- szóvivő. A szocialista integráció világhatása A KGST tagállamok, köz­tük a Szovjetunió népgazda­sági terveiben az idén első ízben szerepelnek külön fe­jezetként az integrációs intéz­kedések, végrehajtásuk anya­gi-technikai feltételeinek biztosítása. A gazdasági in­tegráció ily módon a szocia­lista tervezes szerves részévé válik. A KGST-tagállamok 1971 júliusában elfogadott komp­lex programjának realizálása elsősorban gazdaságuk föl­lendítését, a szocializmus po­zícióinak megszilárdítását jelenti. Ugyanakkor eltéphe- tetlen kapcsolat van az in­tegráció további tökéletesíté­se, a szocialista országok ösz- szeforrottságának és politikai egységének erősödése, egyez­tetett külpolitikájuk haté­konysága, az SZKP XXIV kongresszusa által kitűzött békeprogram következetes megvalósítása között. Az integráció folyamán mélyre ható, pozitív változá­sok mennek végbe a részt vevő országok gazdaságában. Ezek olykor egész ágazatokra kiterjednek. Példa erre a KGST-tagországok gépipará­nak fejlődése. (Jelenleg a vi­lág gépipari termékeinek kö­rülbelül egyharmada a KGST-tagországokból kerül ki.) Fejlődnek a specializált ágazatok: a hajó-, a vagon­gyártás és a bányaberendezé­sek gyártása Lengyelország­ban, az eletktrotechnika Bul­gáriában. a nehéz- és szállí­tási gépgyártás Csehszlová­kiában, a szerszám- és mű­szergyártás az NDK-ban, a vegyipari berendezések gyár­tása Romániában, a villamos vákuumechnikai ipar és az orvosi műszergyárás Magyar- országon. Francia nukleáris kísérlet Hadihajók zárták körül a Mururoa szigetcsoportot A KGST-tagállamok gaz­dasági tökéletesedése terén megnyíló lehetőségek másik példájaként megemlíthettjüK az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyaror­szág, Bulgária szénbázisú vegyiparának átállítását a Szovjetunió által szállított kőolajra. Ez nagy megtakarí­tást jelent munkaerőben éa beruházásokban. A kölcsönös együttműkö­désre — elsősorban a Szov­jetunió segítségére — tá­maszkodva sok KGST-tagál- lam sikeresen megoldja az atomenergetika kiépítésének programját. Az NDK »Nord« atomerőművében megkezdték a villamosenergia termelését. Az idén áramot ad Bulgáriá­ban a »Kozleduj«. Magyar- országon, a Duna partján pe­dig kibontakozik a paksi atomerőmű építése. Nemrég hívták életre az »Interatom- energo« egyesülését, amely­nek keretei között hét KGST- tagállam és Jugoszlávia egye­síti erejét az atomerőművek­nek szükséges berendezés, műszerek, anyagok gyártásá­ban és szakemberek kiképzé­sében. A KGST egyik tagja, Mon­gólia a közeli múltban gya­korlatilag egy gazdasági ága­zattal — nomád állattenyész­téssel — rendelkező ország volt. Jelenleg Mongólia nem­zeti jövedelmének több mint egyharmadát már az ipar é* az építőipar állítja elő. Ez a KGST ama következe te* irányvonalának köszönhető, amelynek célja az egyes or­szágok gazdasági fejlettségé­ben mutatkozó nagy különb­ségek megszüntetése és a ke­vésbé fejlett országoknak az élenjárók színvonalára va>é ielemelése. Az általános fellendülés alapján a KGST-tagállamok jelentős sikereket értek el » gazdasági fejlettségi szintek közelítésében. Ez pedig ösz­tönzőleg hat a fejlődő orszá­gokra, amelyek arra a követ­keztetésre jutnak, hogy gaz­dasági fejlődésük gyökeres problémáit csakis a szocialis­ta államokkal egyiittműködv-. tudják eredményesen megoi- dani. EGYHÓNAPOS KÉNYSZERSZÜNET« UTÁN Ismét tanácskoztak a két dél-vietnami rendszer küldöttei nek megkezdése mellett. — A kiegyensúlyozottság' jegy eben az EGK miniszteri tanácsának elnöke Izraellel is fölveszi a kapcsolatot — kö­zölte. A másik megvitatott kérdés az EGK és az Egyesült Álla­mok konzultációja volt. A kö­zös piaci partnerek között oiyan kompromisszum alakult ki, amelynek értelmében egy közös külpolitikai irányvonal kidolgozásának meghatározott szakaszában bármelyik tagál­lam kérheti, hogy az EGK konzultáljon Washingtonnal. Az indítványt azonban a má­sik nyolc országnak is jóvá kell hagynia (más szóval: bár­melyik közös piaci ország vétót A két del-vietnami fél, a dél-vietnami ideiglenes forra­dalmi kormány és a Thieu-re- zsim képviselői kedden egy hónap óta először ismét össze­ültek, hogy folytassák megbe­széléseiket a kétoldalú katonai vegyes bizottságban. Phuong Nam, a DIFK-kül- döttxég szóvivője kijelentette: a saigoni adminisztrációnak mindenekelőtt teljes mérték­ben biztosítania kell a DIFK delegátusainak biztonságát és sérthetetlenségét. Mint emlé­1 kezetes: a DIFK annak idején azért függesztette föl részvé- ] telét a katonai vegyes bizott- I ság tárgyalásain, mert a Tiheu- rezsim szabotálta a küldöttek alapvető élet- és munkafelté­teleinek biztosítását, például elvágták a telefonvezetékeket, megszüntették a vízszolgálta­tást stb. — Ha ezekben a kérdések­ben nem sikerül eredményt elérni — jelentette ki Phuong Nam —, akkor a felelősség az Egyesült Államokra és a Tiheu-rezsimre hárul. Elvágott telefondrótok Vietnam a világsajtóban már hosszabb ideje nem a legfőbb téma, az indokínai események nem a harsogó fő­címek alatt kapnak helyet. Körülbelül ez a legtöbb, amit az ottani helyzetről ma mondhatunk. Ez persze nem kevés, de távolról sem elég. A világ — és elsősorban az annyit szenvedett hős vietna­mi nép — még túlságosan is jól emlékszik az egyértelmű, pusztító háborúra és szeretne a jelenlegi ütemnél sokkal gyorsabban haladni az egyér­telmű béke felé. Ez a szellem hatja át a dél-vietnami ideiglenes for­radalmi kormány küldöttsé­gének sajtóértekezletét, ame­lyet a dél-vietnami felek kö­zötti politikai rendezésre irá­nyuló maratoni tárgyalások színhelyén, a Párizs környé­ki Celle-Saint-CIoudban tar­Somogyi Néplap tottak. Duong Dinh Thao, a delegáció szóvivője aláhúzta: a DIFK politikája változat­lan. Célkitűzése egyszerű éí világos: a Vietnamról szóló párizsi megállapodások ma­radéktalan betartásáért, il­letve betartatásáért küzd. Sajnos, továbbra is úgy tű­nik, hogy ez a szándék eny­hén szplva nem kölcsönös. A saigoni rezsim az időhúzás és a cinikus taktikázás politiká­ját folytatja. Szeretné a vég­sőkig elhúzni a jelenlegi fele­más »se háború, se béke« ál­lapotot. Azt reméli, hogy a múló idő során megerősíti na­gyon is zilált otthoni pozí­cióit, és közben szerződés- tipró módon megpróbál újabb és újabb területszerző akciók­kal földrajzi értelemben is terjeszkedni. Kísérletei minden vonatko­zásban sorra csődöt monda­nak. Ezért a legfantasztiku­sabb módszerekkel próbálja lehetetlenné tenni mindazt, amit a párizsi szerződések kötelezően előírnak: például a dél-vietnami felek közötti tárgyalások zavartalan folyta­tását. Jellemző — és ez a másik friss hír Indokinából —, hogy a dél-vietnami lelek katonai megbeszélései egy hó­nap szünet után csak most folytatódnak. A szünetnek kü­lönös oka van: a Thieu-re- zsim egyszerűen szabotálja a Saigonban működő DIFK-kül­döttek munka- sőt elemi élet- feltételeinek biztosítását, el­vágták a telefonvezetékeket, megszüntették a vízellátást és így tovább. A DIFK a történtek ellené­re hajlandó folytatni a meg­beszéléseket. De természetesen csak úgy. ha megbízottai megtelelő körülmények között tevékenykedhetnek. Ideje len­ne, hogy Saigon végre meg­értse: a nemzetközi közvéle­mény pontosan tudja, melyik oldal hátráltatja az annyira várt kibontakozást. Még ak­kor is, ha a nehézségekért fe­lelős fél elvágja a telefonve­zetékeket. Francia hadihajók kedden, körülzárták a csendes-óceáni Mururoa szigetcsoportot, ahol a közeljövőben végrehajtják Franciaország kilencedik nuk­leáris kísérleisorozatál. A légköri kísérletek célja a taktikai atomfegyverek fej­lesztésének részeként a hidro­génbomba gyújtószerkezetének tökéletesítése — írta hétfőn az egyik francia hírügynökség. Valéry Giscard d’Estaing köz- társasági elnök a francia mi­nisztertanács hétfő délutáni ülésén hangsúlyozta, hogy az ország »védelme« szempontjá­ból szükség van a nukleáris haderő továbbfejlesztésére. Franciaország 14 évvel ez­előtt hajtotta végre első atom- robbantását a Szaharában. Al­géria kormánya erélyesen til­takozott a kísértetek miatt, ezért a gaulleista kormányok a további robbantásokat a csendes-óceáni Mururoa ko­rallzátony vidékén hajtották végre. Ebben a térségben ko­rábban már brit és amerikai atomkísérleteket végeztek. Ausztrália és Űj-Zéland kor­mánya a legutóbbi nukleáris kísérletekre tiltakozásul hajó­kat irányított a korallzátony felé; a francia hadügyminisz­ter most hasonló akciók elke­rülése végett rendelte el a tér­ség hadihajókkal történő kö- rülzárását. A hirosimai atombomba ál­dozatainak japán szövetsége hétfőn táviratban tiltakozott Giscard d’Estaing francia köz- társasági elnöknél az újabb nukleáris kisérlelek ellen. Lemondott a Ruinor konnány Lemondott a ftumor-kormány, mert képtelen volt megoldani az olasz gazdaság nehézségeit. A képen: a most lemondott Mariano Rumor miniszterelnök és pénzügyminisztere. Emilio Colombo. (Telefoto — AP—MTI—KS) A szocialista integráció pél­dája az ipari tőkés országok ! dolgozó tömegeire is vonzó. Míg Moszkva és Szófia, Var­só és Budapest lakosai tud­ják, hogy otthonuk holnap is meleg és világos lesz, hogy az állam által garantált szociá­lis juttatások csak növekedni fognak, addig New York és Róma, London és Tokió dol­gozói saját tapasztalataik i alapján győződhetnek meg róla, hogy a monopóliumok a tőkés integrációt a lakosság szociális jogai és életszínvo­nala elleni támadásokra hasz­nálják fel. A legutóbbi évek meggyő­zően bizonyítják: a szocialis­ta integráció kedvez a külön­böző társadalmi rendszerű ál­lamok közti kölcsönösen elő­nyös kapcsolatok fejlődésé­nek. A KGST-tagállamok az egyenlőség és a kölcsönös előny alapján készen állnak a legszélesebb körű nemzetközi gazdasági együttműködésre. , A szocialista gazdasági in­tegráció tehát vitathatatlan és sokrétű hatást gyakorol a nemzetközi élet mai folyama­taira. S ez a hatás csak erő­södni fog. Olga Trofimm» WASHINGTON 77 millió dollár fegyverkezésre Az amerikai szenátus há­romórás zárt ülés után jóvá­hagyta a Schlesinger hadügy­miniszter által kért progra­mokat a nukleáris rakétafegy­verzet tökéletesítésére. A kutatási programok a jövő pénzügyi évben 77 millió dol­lárt irányoznak elő a földi támaszpontú Minuteman-raké- ták találati pontosságának és romboló erejének növelésére, illetve a tengeralattjárókról kilőhető rakéták újfajta, irá­nyítható robbanófejének lét­rehozására.

Next

/
Thumbnails
Contents