Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-11 / 134. szám

Napok és tapasztalatok j Munkásfiatalok találkozója Belénk épülnek a napok. A kellemesek, a kellemetle­nek, az örömet hozók, a siker­telenséggel keseritök. Mind. S minden nappal mások le­szünk egy kicsit. Mert a ta­pasztalatok alakítják az em­bert Reflexeket eredményez­nek, más reflexeket pedig megszüntetnek. A napok valamiképpen jdeg- sejtjeinkké válnak. Mozaik­kockáivá tudatunknak. Ez is, amit a sok közül ragadok ím ki. A sok közül egyet, mint jellemzőt A minden reggelek álmossá­gát az első munka úgy fújja szét mint a vándorszél a pitypang bóbitáját. Mindenki így van evvel. Az első fel­adat teljesítése bizakodást hoz. Tiszta öröm a munkaöröm. Egész napra kisugárzik. Ha elmarad a sikeres kezdet va­lahogy- szürke lesz az a ti- zennégy-tizenöt óra, amelyet embertársaid körében töltesz. Betér az újságíró a rég nem látott faluba. Kopog egy hir vatali ajtón. »A tanácselnök elvtársat keresem.« Az azasz- szony, aki egy irat fölé hajol, felnéz. -Én vagyok a tanács­elnök elvtórs.« Es mosolyog. Mintha valaki gyufát gyújtott volna benned. Az első mosoly megszületett ezen a reggelen. Már megy is minden, mint a karikacsapás. Pedig volta­képp szabadságon van a ked­ves, mosolygós háromfai ta­nácselnökasszony. De hol le­gyen a szabadsága idején megtalálható? Otthon? Nem. A hivatalban. Értékes ember, annyi bizonyos. Csak egy ugrás a téesz ker­tészete. Itt is egy új arc. Ke­rékpárról szálló fiatalember. Ö a kertészet vezetője. A gya­kornoki idejét tölti itt. Most szerelt le; a gyöngyösi felső­fokú tanulmányik után hív­ták be. hogy »rápróbálják az angyalbőrt«. Jól állt neki, hát két évre húzódott a "-próba­idő«. Az eddigiekből is kitűnik talán, hogy Bognár János jó humorú fiatal. Húsz-huszon- két asszony, lány között nem is lehet morcos az ember gye­reke. Ennyi tsz-tagot bíztak rá. Egyszerűen nincs értelme neki föltenni a kérdést: ho­gyan sikerült szót váltania, tekintélyt szereznie, hiszen a szemük láttára nőtt fel, há­romfai gyerek lévén. S nem a kérdés sztereotip volta miatt nem teszem föl neki ezt, ha­nem mert a jó légkör gátol ebben. Ahogy beszél az asszo­nyokkal, s ahogy beszélnek vele, az mindent elárul. De ugyanilyen lehet a hangulat az egész téeSzben. Így mond­ja Bognár János is. Együtt dolgoznak immár tíz éve a bakháziakkal, s most. az idén­től a taranyiakkal is. Az elnök a leg'nehezebb időszakban vet- te át itt a vezetést, s ez a jó hangulat azt mutatja: bíznak benne a háromfaiak. Az optimizmust, derűt hozó reggeleket azután már nem tudja elrontani semmi. Még az sein, ha a következő falu­ban odalép hozzád valaki,, és a füledbe súg. Nem szerelmi vallomást. Már csak azért sem, mert férfi az illető. Van alkalmad megtanulni, hogy van »élő« névtelen levél is. Amit így mondanak el: -A ne- J vemet ki ne írja, ne tudják meg, hogy ki mondta el!« Fü­ledbe súgja, hogy titkos ma­nipuláció folyik itt. Olyan is kap háztáji földet, aki már ki­állt a téeszből, s máshonnan ment nyugdíjba.« Hol élünk, kérem szépen ? Jogállamban, vagy az őserdőben!?« És így tovább. Hogy ebben a faluban mindenki részeges, mindenki tolvaj, mindenki hanyag, csak ő dolgozik, ő nevelt fel több gyereket becsülettel stb. A vádakra választ kapha­tott volna régen. Ha veszi a fáradságot, és bemegy a leg­közelebbi hivatalos emberhez, a tanácstaghoz. Mi megtettük ezt. A tanácstag a fejét in­gatta. »Van alkoholistánk. Ez igaz. De ő is megissza a ma­gáét, ezt nem mondta?« És arra is megfelel: miért művel­heti a háztájit a máshonnan nyugdíjba ment ember. Azaz: a "névtelen« fülbesúgó hara­gosa. Mert a felesége még mindig a téeszben dolgozik, ő kapja a háztájit A válasszal rosszallóan vissza a panaszoshoz. Nem volt hiábavaló ez a kitérő sem. És hány, de hány ilyen kitérő van naponta! Belénk épülnek ezek is. Mint minden, ami történik velünk, körülöttünk. Ezektől leszünk gazdagabbak, megfontoltabbak, ilyenek éí olyanok. Ismerkedünk egymás­sal egész életünkben. Leskó László Az utazás nekik sem olcsó Nőtt a vegyszerfelhasználás a megye mezőgazdasági üzemeiben Ha visszamenőleg megnéz­zük, mennyi műtrágyát és nö­vényvédő szert használnak fel az ország mezőgazdasági üze­mei és ezen belül a somogyi gazdaságok évente, fokozatos fejlődést látunk. A fejlett nö­vénytermesztési módszereket mind nagyobb területen alkal­mazzák, s ebben fontos sze­rephez jutnak a vegyi anya­gok, Az idén május 1-ig az országban talajerőpótló vegyi anyagot például 7 százalékkal többet használtak fel a gaz­daságok, mint a múlt év azo­nos időszakában. A kisüze­mek, házikertek termésnöve­léséhez jól jött a tulajdono­soknak a kis csomagolású műtrágya: ebből 50 százalék­kal többet adott el a keres­kedelem most, mint a múlt év első négy hónapjában (8600 tonna kelt el így.) Ugyancsak országos adat: 1.7 milliárd fo­rint értékű növényvédő szert vettek a gazdaságok az első negyedévben. 350 ezer forint­tal többet az egy évvel ez­előttinél. Az idei tavaszon Somogybán is számos termelőszövetkezet már korszerű módszereket ah kaim azott a műtrágyák és a növényvédő szerek kijuttatá­sához: a hagyományos »földi« gépek mellett repülőgépeket és helikoptereket is igénybe vettek, részben bérmunkában, részben pedig saját — társu­lás tulajdonban levő — mun­kaeszközként. Gyorsabban és nagyobb hatásfokkal szórhat­ták, illetőleg permetezhették ki így a szereket. Márton Já­nos, a Kaposvári Mezőgazda­sági Ellátó Vállalat osztályve­zetője tegnap elmondta, hogy az idén május végéig — ha­tóanyagban számolva — 41 ezer tonna műtrágyát értéke­sítettek, tavaly ugyanebben az időszakban 36 147 tonnát ad­tak el. Levéltrágya akkor 10 ezer liter kelt el, ebben az évben öt hónap alatt 12 ezer liter. (Érdemes itt megjegyez­ni, hogy a Péti Nitrogénmű­vek nyomelemes műtrágyájá­ból, a Mikramidból — mely­nek előnyös tulajdonságai kü­lönösen a levéltrágyázásban éreztetik hatásukat — ezúttal 70 tonnányit értékesítettek, a múlt év első öt hónapjában Jól vizsgáztak az első szemlén a vetőburgonyák Az idén 1600 hektárnyi te­rületen — ez több a tavalyi­nál — szaporítanak vetőbur­gonyát a somogyi gazdaságok­ban. A túlnyomó többség hol­land fajta, s ezek részaránya az egész területből mintegy 40 százalékkal meghaladja a múlt évit. Mint arról Várad: Gyula, az OVEF Somogy me­gyei felügyelőségének vezető­je tájékoztatott, a mostani időszak átmenetinek tekinthe­tő; ugyanis a Somogy gyöngye és a keszthelyi rózsa fajta most lépett be a szaporításba, ezekből a következő években várható jelentősebb felfutás. Elképzelhető, hogy a jövőben tovább nő a szaporítóterület, s miután a gülbabát és a kis- várdai rózsát »eltemették« — már a szórvényterületeken is betegség jeleit mutatja ez a két burgonya —, növekszik majd az új fajták vetőterüle­te. Az Idei 1600 hektáros vető- burgonya-szaporító terület­nek mintegy 80 százalékán be­fejeződtek az első szemlék. A burgonyatáblák általában jól vizsgáztak, csupán a déli me­gyerészen mutatja a növény, hogy megsínylette a jeget, azonban ezt a károsodást még kiheverheti. Ahol nem voít egyenletes az ültetés, most ez is meglátszik. Összességében azonban jó eredményekkel zá­rultak az idei első szántóföl­di szemlék: mindössze hét hektár esett ki eddig — ez holland fajta, a Carina voll —, ahol az alkalmatlanságot a szomszédos táblán levő szok­ványburgonya betegségének az átterjedése, vagy a beteg vetőgumó idézte elő (húszszá­zalékos vírusfertőzöttségel mutatott ez a terület). Ez a kiesési arány azonban messze elmarad attól, mely az előző években elégtelen minősítési kapott az első szemlén. A felügyelőség dolgozói vár­hatóan a jövő hét végére feje­zik be az első szántóföldi szemléket megyénk vetöbur- gonya-szaporító területein. Amit ez idő tájt a mezőgazda- sági üzemek figyelmébe aján­lanak a jó termés és a továb­bi megfelelő minősítés érde­kében: körültekintően végez­zék el a táblákon a szelekciót, és a rendelkezésre álló vegy­szerekből a megfelelőt kivá­lasztva gondosan és idejében védekezzenek a burgonyabo­gár ellen. mindössze 3 tonnát.) Az or­szágban összesen 1,3 millió li­ter levéltrágya talált gazdára április végéig. Szóltunk a kis csomagolású műtrágyák kelendőségéről. s elmondhatjuk, hogy Somogy­bán is nagy kereslet volt ta­pasztalható az ilyen szerek iránt: 1973. május végéig a kaposvári AGROKER 60 ton­na kis csomagolású műtrágyát értékesített, az idén úgyaneny- nyi idő alatt 78 tonnát. A kü­lönféle rovar- és gyomirtáshoz igénybe vett növényvédő sze­rek forgalma ugyancsak meg­nőtt nemcsak országosan, ha­nem megyénkben is. Az ellátó vállalat osztályvezetőjének tájékoztatása szerint a tavaly május végéig eladott 85,2 mil­lió forint értékű szerrel szem­ben most 89,5 millió kelt el. Itt is, mint az országban má­sutt, az egyes hiányzó szerek helyett más készítményekkel tudták csak kielégíteni az igényeket, azonban ezek össze­tétele is megfelelt a kívánal­maknak. összességében ha­zánk mezőgazdasági üzemei a tavaszi időszakban egynegye­dével több növényvédő szert használtak fel, mint egy év­vel korábban. Ennek eredmé­nye minden bizonnyal érző­dik majd a hozamokban, me­gyénk növénytermesztésének termésátlagaiban is. H. F. Borult eg, nagy szél fogadta az érkezőket a IV. országos if­júsági kempingtalálkozón. A szemesi Hullám kemping mégis jókedvet árasztott. Ezer munkásfiatal gyűlt itt össze, közülük beszélgettem néhány- nyal. Először a Somogy és Pest megyeiektől tudakoltam, hogy kerültek ide? — Hát — néztek össze —, szóltak a gyárban, hogy lehet jönni. — Miért néhányukra esett a választás? — Hogy is mondjam ... Jól dolgoztunk — dicsérték ma­gukat szégyellősen. — Azt tudják-e, miért hoz­ták létre ezt a találkozót? Egy kis hallgatás után töb­ben is mondták egyszerre: — Talán, hogy jobban meg­ismerjük egymást. • — Más oka nem lehet? — Ismerjük meg a más tá­jakon élő fiatalokat, más alap­szervezetek munkáját, s hogy megszeressük a természetet. .. — És elmennek-e majd máskor maguktól is, nemcsak a Balatonra, hanem másfelé is? — Ó. az drága! — hangzott kórusban, s egymás szavába vágva sorolták: — Az utazás, a szállás, az étkezés, minden! Olcsóbbá kel­lene tenni. Nem részesülünk azokban a kedvezményekben, amelyekben a diákok. Ha va­laki mondjuk tizenöt évesen elmegy dolgozni, az már nem indulhat országjárásra, nincs annyi pénze. — És, ha megkapná a lehe­tőséget, elmenne? — Igen. — A somogyiaknak közel van a Balaton. Könnyen el­jutnak ide a szülőkkel vagy egyedül, viszonylag olcsón. A kis kereset azonban nagy aka­dály a távoli utakhoz, talán nagyobb, mint kellene. Persze elgondolkodtató, hogy ha egy húszéves diák sok kedvez­ményben részesül, akkor egy 15—16 éves munkásfiatal, aki amúgy sem nagy fizetésének jelentős részét hazaadja. miért nem kapja meg ugyanezt. Á következő sátorban sza­bolcsiakkal találkoztam. Az első kérdésből kiderült, ketten közülük még nem voltak a Balatonnál. Nekik ez nagy él­mény. Elmondták, hogy itt is­merkednek meg más tájakról érkezettekkel, kicserélik ta­pasztalataikat. Mikor megkér­deztem, járnak-e túrázni, az országot megismerni, nem vá­laszoltak. Egyikük visszakér­dezett : » — Miért? Járt már Szabolcs­ban? — Nem, még nem — vallot­tam be. — Na látja — pirított rám. — Persze a Balatonhoz eljön. Eljönnek a pestiek is. Bezzeg a »sötét Szabolcsba« . „. Keserűségük láttán először nem nagyon tudtam, mit is mondjak, azutan óvatosan megkérdeztem: — Annyira nincs meg a le­hetőségük ? — Kevesebb, mint mások­nak. Mi mégis voltunk már sok helyen. Az idén Pécsre megyünk. — Pénz van rá? — Kiszorítjuk. Elég nehezen, de ki. — Mindig sikerül a tervük? — Nem. Van úgy, hogy nem kapunk megfelelő szállást. Volt már olyan is. hogy az IBUSZ- tól egyszerűen nem is vála­szoltak a levelünkre. Az Ex- presstől kaptunk egv udva­rias választ, de ők sem tudtak adni semmit, minden helyük foglalt volt. Tudja, mi lenne jó? Sok-sok kempinget ncUene csinálni, fiataloknak kedvez­ményes áron. Elmennénk ám utazni. Persze nálunk is, hogy hozzánk is jöjjenek. — Ezt a találkozót elmesélik otthon? — Igen. Elmondjuk majd, ; milyen jó, és azt is, hogy ér­demes országjárásra indulni. Meg kell ismerni hazánkat. — Ha megkapnák azt a le­hetőséget, amit mondtak, jön nének-e mások is? — Igen! — kiabáltak tízen is egyszerre. Majd összedőlt a sátor. Ez meggyőző volt. Nekik ne­hezebb. mégis jönnek, és jön­nének többen is. Sok fiatal okulhatna példájukból, félre- tehetné kényelemszeretetét. Persze nem lenne baj az' sem, ha olcsóbban tudnának utaz­ni, szállást kapni, üdülni. Luthár Péter fertályok belföldre és exportra Hatalmas tartályok sora­koznak s állításra \ jirva a Budapesti Vegyipari Gépgyár 3. számú tabi gyáregységének udvarán. Az országban egye­dül itt készítenek kisebb fek­vő, illetve nagyobb álló tartá- lyokat. 1973-ban dolgoztak először teljes kapacitással. Eb­ben az évben már 140 millió forint a tervük, de a XI kongresszus tiszteletére a gyár fiatal gárdája vállalta, hogy elkészít egy 30 ezer literes tar­tályt. Felajánlásuk 10 millió forintot jelent terven felül. Dolgozik a csarnokban egy saját készítésű készülék is, mely a külső varratokat he- geszti. Egy 25 köbméteres tar­tályon ezt a munkát a gép másfél óra alatt végzi el Szük­ség van természetesen a szak­emberekre is, akik a lefneze- ket hegesztik össze. Lakatos József a tartálygyártásnak ezen a második fázisán dol­gozik Marad a merinó állomány A somogyi juhászat fejiesztési terveiről Nemrég írtunk róla, hogy megyénk juhállománya az utóbbi évtizedekben mennyisé­gi és minőségi változáson ment át. Az utóbbi másfél évtizedig a juhok zöme állatni gazdasá­Terven felül 12 lakás Vándorzászlót kapott a Kaposmérői Építőipari Ktsz Az építők napján tartották ünnepi küldöttgyűlésüket a Kaposmérői Építőipari Ktsz dolgozói. Ünnepi volt a kül­döttgyűlés, mert nemcsak az építők napjára emlékeztek. Ekkor vették át múlt évi munkájuk eredményét Biczó Pétertől, a KISZÖV elnökétől azt a vándorzászlót, melyet az a kisipari szövetkezet érdemel ki minden esztendőben, ahol a legeredményesebb a szo­cialista munkaverseny. Tavaly a szövetkezet ter­melési értéke 43,5 millió fo­rint volt, 9,5 százalékkal ma­gasabb, mint 1972-ben. Tavaly tíz szocialista brigádjuk volt, az idén viszont már tizenhá­rom versenyez egymással. Stier Tibor ktsz-elnök hat dolgozójuknak nyújtotta át a kiváló jelvényt, negyvenen vették át a törzsgárdajelvényt. Az ünepségen 50 000 forint ju­talmat osztottak ki. Elismerő szavakkal szólt a kisipari szövetkezetek munká­járól, a szocialista versenyről Kálmán Sándor, a Kaposvári Járási Pártbizottság titkára is. Ezen a küldöttgyűlésen ha­tározták el a Kaposmérői Épí­tői pari Ktsz dolgozói, hogy még eredményesebb munká­val köszöntik pártunk XI. kongresszusát, felszabadulá­sunk 30. évfordulóját. Ver­senyre hívták ki a megye töb­bi építőipari, szolgáltatóipari szövetkezeteit. Elhatározták, hogy a. terve­zett 28 több szintes lakás he­lyett 40 .több szintes lakást építenek az idén. Tizenkét- milliós, saját kivitelezésű be­ruházásukat *— amelynek be­fejezési határideje december 31-e — már szeptember 30-án átadják. gok, vállalatok és kisüzemi gazdaságok tulajdonában volt. I960 óta jelentős szerephez ju­tottak a termelőszövetkezetek: 1960 és 1966 között 5343-ról 30 828-ra nőtt az anyajuhok száma a közös gazdaságokban. Azóta is tart a tsz-ek állomá­nyának a túlsúlya, ennek van meghatározó szerepe a megye juhászatában. Még inkább ve­zető helyen lesz a szövetkezeti juhászat a következő' években: erre lehet következtetni abból a fejlesztési tervezetből, me­lyet a Somogy megyei Állat­tenyésztési Felügyelőség készí­tett 198Ó-ig szólóan. A felügyelőség tervezetében a múlt évi állománynak csak­nem 14, a jövő év végére elő­irányzott állománynak pedig majdnem 5 százalékos emelése szerepel, s úgy számolnak, hogy 1980-ra az anyaállomány 85 százaléka a termelőszövet­kezetekben, a többi pedig a somogyi állami gazdaságokban lesz. A fajtát illetően a rneri- nót tartják megfelelőnek, ez összhangban van az országos elképzelésekkel. Az utóbbi évékben emelkedett a gyapjú világpiaci ára, a tejes és hí­zott bárányok értékesítésére szinté korlátlanok a lehetősé­gek. Ebből következik; hogy a hús- és gyapjútermclés a ju­hászat — a tenyésztés és a hiz­lalás — célja megyénkben a következő években is. A to­vábbi korszerűsítést szolgálja,1 hogy a jövőben is igénybe ve­szik az elmúlt években jól be­vált, az NDK-ból és az NSZK- bül származó tenyészállutokat, s ezután is nagymértékben tá­maszkodnak a felügyelőség törzstenyészeteire meg a Ka­posvári Mezőgazdasági Főisko­la ilyen irányú kutatótevé­kenységére. Ahhoz, hogy a tervezett fej­lesztés megvalósuljon — a múlt év végi 39 215 anyajuh helyett 45 900 legyen 1980-ra, az érté­kesített bárány, illetőleg juh addigra elérje a 46 ezret, az évi gyapjúfelvásárlás pedig a 2700 mászát —a minőségi és mennyiségi takarmánybázis­nak is megfelelőnek kell len nie, és szükség van a féröhc lyek, a tartási és hizlalást kö rülmények korszerűsítésére Indokolt egyebek között új hodályok építése: a somogyi mezőgazdasági üzemek erre vonatkozó terve 1980-ig 33 új hodáíyra (13 350 férőhelyre), illetőleg 35 hodály korszerűsí­tésére (12 350 férőhelyre) szól. Még ezzel sem oldódik meg azonban 1980-ra a teljes állo­mány korszerű elhelyezése, s indokolt, hogy a gazdaságok keressék az olcsóbb építési le- netőségeket, mint amilyen pél­dául a ragasztott faszerkezetes megoldás. H. P. Somogyi NéplapI 3 I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents