Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-06 / 130. szám
Legtöbbet a SZOT-üdül ők nyújtanak Szeptemberben is üdülhetnek iskolások a Balatonnál Újra kisüt a nap A Balatonhoz énkező üdülők túlnyomó többsége a déli, somogyi partot keresi föl. A Balatonnál 53 ézer ágy várja a pihenni, fürödni, szórakozni vágyókat a vállalatok, üzemek, tanácsok és az egyéb intézmények kezelésében levő üdülőkben, ezenkívül ' 9000 ágy van a SZOT-üdülők- ben. A vállalati és egyéb üdülők 460 ezer vendéget fogadtak tavaly, a SZOT-üdülők pedig 60 ezer felnőtt és 34 ezer gyermeket a családos, további 16 ezer iskolás korú fiatalt a gyermeküdülőkben. Bár a számok a Balaton összes forgalmára vonatkoznak, mégis a somogyi oldal viszonyait jellemzik, ihert az északi parton az üdülők száma elenyészően kevés. A számokat a napokban írtam fel azt az előadást hallgatva, amelyet Bölcsföldi Tibor, a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóságának helyettes vezetője tartott. Ezekből a számokból világosan látszik, hogy a SZOT-üdülők helyeinek kihasználása sokkal jobb, intenzívebb, mint a vállalati és egyéb üdülőké. Sokrétűbbek a szakszervezeti üdü1 lök szolgáltatásai, és magasabb az ellátás színvonala is, Évről évre nő a szakszervezeti kedvezménnyel üdülők száma. Negyedszázada folyik az országban szervezett szakszervezeti üdültetés. Érdemes lenne egyszer részleteiben is megvizsgálni, hogy e nem túlságosan nagy idő alatt mennyi változáson, fejlődésen ment át a szakszervezeti üdültetés rendszere. Szinte évről évre fokozódó gondot okoz a negyvenes évek végén államosított villák, nagy épületek korszerűsítése, komfortosítása és tatarozása. A fürdőszobaépítés, a vízvezetékcsövek, az elöregedett berendezések cseréje pedig nagyon drága dolog. A legjellemzőbb — bár nem balatoni — eset a lillafüredi Palota-szálló felújítása körüli vita. Az 1927-ben épített nagy szállóban mindössze három szobához van fürdőszoba, pedig 47 évvel ezelőtt az arisztokrácia és a pénzemberek sámára készült az egyébként nagy luxussal berendezett szálló! Most az elöregedett berendezések cseréje halaszthaA vállalatok és a község összefogásával Százötven lakás és öt üzem kap gázt Barcson Befejező szakaszához érkezett Barcson a gázellátást szolgáló vezetékrendszer építése. Babócsa és Barcs között — több mint tizenegy kilométer hosszan — nagyrészt földbe került már a cső. Elkészült a fogadóállomás épülete is, csupán a belső berendezések szerelése van hátra. Barcson elsőként az új panelparketta-üzem kap gázt A középnyomású vezeték már a telepen is a földben van. A járási székhelyen részletes program készült a második félévben sorra kerülő munkákra: ennek alapján épül majd az a nyomáscsökkentő, mely a Béke utca és az Üjte- lep ellátását szolgálja. A pénz megvan erre, a kivitelezés azonban gond. Elsősorban a megfelelő bizonyítvánnyal rendelkező hegesztőből van kevés. Ezen a Építőgépgyártó Vállalat barcsi gyára segít: a település fejlődése érdekében felajánlották, hogy minősítési bizonyítvánnyal rendelkező hegesztőket adnak »kölcsön-“ a gázvezeték-építőknek. Ezt a negyvennapos munkát tehát a gyár végzi eL A kisnyomású vezeték elkészítése ugyanis előfeltétele annak, hogy jövőre az Üjtelepen a 110 lakást és az új óvodát bekapcsolhassák a gázszolgáltatásba. A jelen gondjainak megoldása mellett — a babócsai gázmező kincseinek felhasználása érdekében — szép terveket készített a nagyközség a következő évekre is. Jövőre a középnyomású vezeték építését folytatják. Ezen keresztül szeretnék eljuttatni az új energiát egészen a Vörös Csillag Tsz szakosított telepéig. E 6,5 millió forint értékű beruházás megvalósítására a község egyedül nem vállalkozhatott. A pénz nagy részét azonban a barcsi üzemek összefogásával sikerült előteremteni, hozzájárulásuk megközelíti a négymillió forintot. Az Építőgépgyártó Vállalat barcsi gyárával és a most épülő mészho- moktégla-gyárral már aláírták az énről szóló megállapodást a nagyközség vezetői. A termelőszövetkezettel, valamint a Somogy megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalattal pedig most folynak a tárgyalások. Az összefogás eredményében bízva mondják Barcson, hogy a negyedik ötéves terv végéig 150 lakásba és öt üzembe jut el ez a korszerű energia. tatlanná vált. Igen ám, de a rekonstrukciós tanulmányterv szerint erre legalább 72 millió forintra lenne szükség. Ezen a pénzen viszont meg lehetne építeni egy 210 személyes üdülőt! A különféle felújításoknál, tatarozásoknál sokkal fontosabb a modern és minden komforttal ellátott új üdülők építése. Az utóbbi tíz évben sok ilyen üdülő készült el Siófoktól Balaton boglárig. Érdekes az a bogiári kísérlet, mely az üdülőépítésnek egy új, észszerűbb és olcsóbb módját keresi. Már épül, és talán július közepére el is készül Bogláron a bungaló sor, amelyben főleg nagycsaládosok kapnak majd helyet. A bungalók építése több mint hatvan százalékkal olcsóbb a kőházakénál, ezenkívül a munka nem köt le jelentősebb kapacitást. Az a határozat, mely a bungalók építéséről döntött, már az üdültetés új elveivel áll kapcsolatban. A kormány népesedéspolitikai határozata, a család fokozottabb központba kerülése átformálja az üdültetés eddigi rendszerét is. Korábban a kéthetes üdülési turnus időtartamára gyakran kettészakadt a család: a gyerekek csak a gyermeküdülőbe mehettek. Mindenképpen ésszerűbb, hogy a több műszakban dolgozó szülők és a napközibe járó gyerekek, akik egész évben szinte csak reggel és este látják egymás, a szabadság és a pihenés napjait együtt töltsék el. Ezért a SZOT-nál úgy tervezik a fejlesztést, hogy az üdülők minden esetben családosok legyenek. S zületett már néhány terv arra is, hogy a meglevő üdülők-kapacitását miként tudnák még jobban kihasználni, s a nyári hat üdülési turnust nyolcra emelni. Ennek legfőbb akadálya, hogy az iskolai szünet korlátozott. Ezért a SZOT Üdülési és Szanatóriumi főigazgatóságától fölkeresték a Művelődésügyi Minisztérium illetékeseit, s javaslatokat tettek. Ezek alapján egy teljesen újszerű megállapodást kötöttek: a jó tanuló gyerekek már a tanév kezdetekor is — két hétig — elmehetnek szüleikkel a Balatonra nyaralni, ha azok beutalót kapnak. Az iskolákban ebben az időben ugyanis többnyire ismétlés folyik, különösebb elmaradástól nem kell tartani. Ezzel az intézkedéssel nyaranta négyezer családdal és ötezer gyermekkel több üdülhet a Balaton-parton. Cs. T. A kukorica kihajtott, két levele volt, amikor elverte a jég. A földben a növény tovább élt, és az eltépett, szétvert levelek helyett yjat nevelt. Néhány nap múlva ismét látszottak a sorok. De a jég után tíz nappal új harc kezdődött. Orkánszerű szél tépázta a jégveréstől csapzott fákat. Kinn a földön mint félelmetes sárga függönyt, hátára kapta a homokot, és a másodszor kihajtott leveleket most az éles, szúrós homokszemekkel hasogatta. Most béke van és csönd. A másodszor is megtépett kukorica újra zöldell. Élni akar. (Egy héttel ezelőtt a megyei tanácson hallottam: »A sávolyi jégkárt azért is érdemes megnézni, mert ilyet az ember egy életben csak egyszer láthat.«) A kertekben, a ház körüli földeken asszonyok kapálnak A gazdaság silóz, takarmányt takarít be. Az élet megy tovább. A nap újra kisütött. Németh Ernő főkönyvelő asztalán az Állami Biztosító részletes és tételes fölmérése, összesítése a kárról. — Ezen a vidéken egy évszázadban talán ha kétszer- háromszor fordul elő jég. Legutóbb 1942-ben volt, amikor tetemesebb kárt okozott. Május 22-én, szerda délután esti sötétség borult Sávolyra. Azután megnyíltak az ég csatornái, de az esőt rövidesen a száraz, »csupasz« jég váltotta föl. Négy-öt percig csak a jég kopogott, zuhogott. Az emberek dermedten álltak — az érzéseket, a gondolatokat nehéz leírni. — Éveken keresztül mindig történt valami, ami miatt nem úgy sikerült a gazdálkodásunk, mint szerettük volna. Tavaly például kétszer kellett elvetni a kukoricát . .. — Tizenhárom éve vagyok itt főkönyvelő, de ilyen szép, ilyen gazdagígéretes még A jég után tíz nappal homokverés I sohasem volt kukoricát. I a mi határunk, j Talán ez az oka annak, hogy I | a hirtelen jött csapás több- I szőrösen sújt bennünket. Alig ült el a vihar, a sző- j vetkezet vezetői máris indul- : tak megnézni, mi is történt. Szegerdőnél kezdték, és úgy érte mentek Főnyed felé. Egy órával a vihar után az utat, a földet még mindig vastagon borította a dió nagyságú jég. (-Az északnyugatról jövő jék a kikalászolt Kavkáz búzát erős intenzitással két-há- rom percig verte ... a búza tarlómagasságig levágott« — idézet a biztosító egyik tábláról készített jelentéséből.) Az 1670 hektár szántóból összesen mintegy ezer-ezerszáz hektárat ért- a jég. A károsodás mértéke különböző, A legsúlyosabb veszteség a búzát érte, a 212 hektárból száz- egyet ki kellett szántani. 106 hektár étkezési borsóból 58 hektáron, 63 hektár cukorrépából 29 hektáron százszázalékos a kár. — A biztosító összesen egymillió 811 ezer forint kárt állapított meg. Most béke van — és süt a nap. — Bármilyen megrázó is, ami történt, az első az volt: mit is tegyünk, hogyan is hasznosítsuk a földeket. A kukorica a földben tovább élt, új hajtásokat nevelt. — A vetömagtermeltetó A vihar aratott — az ember újra kezdi. A tanácsok és az MHSZ összefogása Napi 1050 tonnával több kenyér és péksütemény Tanácskozás a sütőipar fejlesztéséről Néhány évvel ezelőtt egy i pénzt, s az építési kapacitást A sütőipar fejlesztéséről tanácskozott tegnap a MÉM-ben dr. Lénárt Lajos miniszter- helyettes elnökletével az országos sütőipari szakmai tanács, amely megállapította, hogy a IV. ötéves terv első három évében az élelmiszer- iparnak ez az ágazata az előirányzatnak megfelelően növelte teljesítményét. A tanácsi ipar 52 új létesítménnyel gazdagodott, 82 üzemben pedig rekonstrukció fejeződöti be. Az áfész-ek, a mezőgazda- sági üzemek és a magániparosok szintén kivették részüket a fejlesztésből. A tervidőszak hátralévő két évében napi 1050 tonnás, új sütőipari kapacitást hoznak létre. Az új beruházásokkal főként a főváros munkáskerületeiben és a vidéki ipari központokban javul majd az ellátás színvonala. Az év végén adják át rendeltetésének a 95 millió forintos költséggel létesített csepeli kenyérgyárat, amelyben naponta 48 tonna sütőipari termék készül majd. Régi gond, hogy kevés s sütőipari szállítójármű. Annak ellenére, így van ez, hogy az elmúlt három évben 600 új teherautót adtak át a szállítóknak. 1974-ben és 1975- ben további 400 különleges gépkocsit állítanak forgalomba. Erre azért is szükség van, mert az áru minősége sok tekintetben a szállítástól függ. A célnak legjobban megfelelő gépkocsitípus kialakítására a MEZŐGÉP Tröszt egri vállalatánál speciális karosszériát alakítottak ki, és azt tervezik, hogy a Robur alvázra építhető és a gépesített rakodásnak is megfelelő karosszériát később sorozatban gyártják. megyei tanácskozáson, azt hallottam az egyik tanácsi vezetőtől. hogy a fiatalok előbb bizonyítsanak. Ha így érdemesek a támogatásra, akkoi majd anyagilag is segítik z hazafias-honvédelmi nevelés föltételeinek megteremtését. Akkor kénytelen voltam szóvá tenni: nem mindenki érti és érzi, hogy a hazafias-honvédelmi nevelés egész társadalmunk ügye, s csak akkor lehet sikeres, eredményes, ha előbb a szükséges föltételeket megteremtjük. Az utóbbi évek ennek a helytelen szemléletnek a megváltozását bizonyítják, s azt. hogy tanácsaink, termelőszövetkezeteink, üzemeink, gazdaságaink egyre inkább magukénak érzik és vallják ezí a feladatot. Jelzi ezt az is, hogy mind több az olyan együttműködési szerződés, megállapodás, melyet a Magyar Honvédelmi Szövetség megyei, járási és városi vezetőivel kötöttek. Ebben vállalják, hogy anyagi föltételeket teremtének c fontos munka elvégzéséhez. A korábban már ismertetett példák mellett most a legújabbak: a Siófoki Városi Tanács a szövetséggel kötötl megállapodásban vállalta, hogy a város terűidén megfelelő telket ad, ezenkívül is előteremtik. Így az idén Siófokon megkezdődhet, jövőre pedig felépülhet az MHSZ korszerű kiképzési központja. A város Granárium nevű részében kétmillió forintot érő telket adtak át, s a 3 milliós építkezési költségből 700 ezer forintot vállaltak magukra. Költségvetési üzemük végzi a kivitelezést, s a kiképzési központot jövőre átadják a fiataloknak és a tartalékosoknak. Az MHSZ 1,1 millió, a megyei tanács 600 ezer, a járási hivatal — összefogva a járás községeit — ugyancsak 600 ezer forinttal segíti az építkezést. Külön említésre méltó a Tabi Nagyközségi Tanács, mert a tabi kiképzési központhoz, lőtérhez és a Siófokon épülőhöz is több mint 100 ezer forinttal járult hozzá. A munka hamarosan kezdődik, s jövőre a gépjármű- és lövész-, a rádió- és modellező-, a búvárklub megváltozott körülmények között készítheti föl a sorköteleseket, képezheti tovább a tartalékosokat Siófokon. Korszerűbb körülmények között oktathatják a hivatásos és a magán - gépjárművezetői tanfolyamra jelentkezőket is. A tanácstól ígéretet kaptak, hogy a kiképzési központ mellett lőteret, a gépjárművezetők részére pedig rutinpályát alakítanak ki. Ugyanilyen eredmény« munka folyik Nagyatádon, legfiatalabb városunkban. It1 is a városi tanács, a járási hivatal, a megyei tanács és az MHSZ adta össze a 3 millió forintot, a szövetség most kezdődő és jövőre befejeződő központjának építéséhez. Nagyatádon már a rutinpálya kialakítását is megkezdték, s az MHSZ klubjához tartozókon kívül mintegy 150 ezer forint értékű társadalmi munkát végeznek a katonafiatalok is. Ezzel járulnak hozzá, hogy az utánuk következők már megfelelőbb körülmények között folytathassák a katonai 'előképzést. Balatonboglár, Marcali Nagyberki, Tab — és mé£ hosszan sorolhatnánk azokal a községeket, ahol ez az ösz- szefogás megkezdődött. Ezí követik most Siófokon és Nagyatádon. E tények .jelzik megyénkben is egyre jobban társadalmi üggyé válik a hazafias-honvédelmi nevelés föltételeinek megteremtése. A Magyar Honvédelmi Szövetség fontos feladatát — együtt a párt-, az állami és a társadalmi szervezetekkel — így még eredményesebben oldhatja meg. Sz. L. azonnal jelentkezett — mondta Berend Ferenc főagronó- mus —, igazán elismerés a gyors segítségért! A CPS vállalkozás — ez évtől tagjai vagyunk — szintén sürgősen intézkedett. A búza után a tőlük Kapott rövid tenyészidejű kukoricát vetjük el. A cukorborsó után mustár lesz. Most minden óra számít, gyorsan, minél előbb el kell végezni ezeket a munkákat. A megtépázott vihar aratta búzából már csak egy kis darab van. Ez meg is marad. Nagy teljesítményű tárcsa egyengeti a felszántott földet. A kérdésre, hogy meddig dolgozik, a traktoros csak annyit válaszol: »Hát, megnyújtom a napot...« (Az észak-somogyi tsz-szö- vetség a közeljövőben elnökségi ülésen foglalkozik a károkkal, és az igényekhez, a lehetőségekhez mérten dönt a támogatás további módjáról.) Az ember azt mondja: — Ezt a tavaszt sohasem felejtjük el. De a súlyos csapásnak már alig van nyoma. Tegnap tárcsázták, ma vetnek. Újra süt a nap. Az ember úr ja kezdi. Vörös Márts Somogyi Néplap
