Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-06 / 130. szám

Fák alatt — vízparton Flirrt rekordok és kétezer ember Levél érkezett szerkesztősé­günkbe. Bár sokat foglalko­zunk a kereskedelemmel, be kell vallanunk, hogy az üzemi büfékről eddig kevés szó esett. Pedig majdnem mindegyik na­gyobb vállalatnál van ilyen, ahol több száz emberről kell gondoskodni. Ennek megfelelő üzemeltetése a dolgozókról való gondoskodás egyik jele. Az elektroncsőgyárban — a büfé vezetője. Kaponya Ottó szerint — mintegy kétezer em­bert kell kiszolgálni. Levelének apropója éppen a büfé. Havonta átlagban 220 ezer forintos forgalmat bonyo­lítanak le egy mindössze 10 négyzetméteres kis boltban. Ez nem lenne különösebb probléma, mert bar feszített munkatempóban, de másod­magával ki tudja szolgálni a vevőket. A gond az, hogy az elektroncsőgyár illetékeseinek határozata szerint át kell köl­töztetni a büfét, mégpedig az emeletre. Ez pontosan harminc lépcső. Kaponya Ottó gondo­san megszámolta. Elővigyáza­tosságát meg is lehet érteni. A kialakult munkarend szerint ugyanis az árukat a boltba szállítóknak nem kötelességük a colás ládákat, a tejet, kenye­ret felcipelni az emeletre. Ez a munka is — ha átköltöznek — a büfé dolgozóira marad. A mostani 10 négyzetméte­res bolt eredetileg nem büfé­nek, hanem portásfülkének ké­szült. Nem vitatható, hogy a zavartalan kiszolgálás, a sok ember megfelelő ellátása min­denképpen azt is eredményezi, hogy jobb lesz a munkakedv. Ám Kaponya Ottó attól félt, hogy az átköltöztetéssel nekik, a büfében dolgozóknak annyi­ra romlanak a munkakörül­ményeik, hogy ez már a ki­szolgálás, a gyárban dolgozók ellátásának rovására megy. Ebi­nek alapján kérdeztük meg Jhárosi Lászlót, a gyár igaz­gatási osztályvezetőjét: miért van szükség az átköltöztetés­re? — A büfé két részre van osztva: egy helyiség a föld­szinten és egy az emeleten van. Nekünk az utóbbi a megfele­lőbb, mert így nem kell dolgo­zóinknak messze menniük a szerelőcsarnoktól. A másik probléma . az, hogy jelenleg a boltban ketten dolgoznak, s ha egyikük megbetegszik, vagy más ok miatt nem tud dolgoz­ni, akadozik a kiszolgálás, a büfé előtt hosszú sor áll. Ezért az a tervünk, hogy nagyobb alapterületű, de csak egy bolt legyen a gyárban, ahol három kiszolgáló van, s ha egy kiesik, nem okoz fennakadást. — Az átszervezés mikorra várható? — Erre pontos választ adni nem tudok. Mihelyt sikerül megfelelő területet biztosíta­nunk, éppen dolgozóink érde­kében megvalósítjuk az »egy- büfé-rendszert«. — A boltban dolgozók pa­naszkodnak, hogy az áruhor­dás így nagyon nehéz lesz ... — Számolunk ezzel is. De csak azt tudom válaszolni: kétezer emberről van szó. Ne­künk az ő érdeküket kell szem előtt tartanunk! M. A. Szokatlan kiadvány jelent meg az NSZK-ban. Felsorolja azokat a furcsa világrekordo­kat, melyeket a Német Szö­vetségi Köztársaság mondhat magáénak. A vesztfáliai Bünde do­hánymúzeumában található a világ legnagyobb szivarja. Hossza 170 centiméter, kerü­lete pedig 67 centiméter. A világ leghoszabb hajú nő­je, Irmgard Symauzik, aki 27 éve nem vágatta a haját. Ha­jának hossza 203 centiméter. Tekintettel arra, hogy az asz- szony magassága mindössze 165 centiméter,' fesülködéskor székre kell állnia. A világ legnagyobb lapá­tológépét a rheinhauseni Krupp Műveknél gyártották: naponta 400 000 tonna földet és szenet képes megmozgatni. A világ legnagyobb, 3 mé­ter átmérőjű esernyője a ba­jorországi Rohrmoosban ta­lálható. Egyszerre 18 ember fér alá. A városka egyébként még egy rekorddal büszkél­kedhet: Rohrmoos a Német Szövetségi Köztársaság leg­csapadékosabb helysége. Önéletrajzok a Jelenkor júniusi számában A Pécsen szerkesztett iro­dalmi és művészeti folyóirat új számának élén Csorba Győző költeményeit olvashat­juk. A lírai rovatban emel­lett többek között Botár Atti­la, Gyurkovics Tibor, Melio- risz Béla, Pakolitz István és Tandori Dezső versei kaptak helyet. Igen gazdag a folyóirat szépprózai rovata. Bajomi Lázár Endre »Normandiai ki­rándulás« címen készülő ön­életrajzi művéből közöl rész­letet, Mátyás Ferenc szintén életének fontos állomásait eleveníti föl »A határtalan szülőföld« című írásában, Ta­más Menyhért pedig Borny- hádról készített riporttal je­lentkezik. További három szépprózai írást, Horgas Béla, Kende Sándor és Kolozsvári Papp László elbeszélését ta­láljuk még az új számban. A művészeti írások sorában a főváros és a vidék jelentős képzőművészeti eseményeiről számol be Miklós Pál króni- í kája. Növényvédelmi tájékoztató Levéltetvek elleni védelemről A múlt hónap csapadékos időjárása és az esős napokat követő magas páratartalom, a mérsékelt meleg elősegítette a levéltetvek szaporodását, he­lyenként nagyszámú kolónia képződött. A fertőzés elsősor­ban almában, szilvában és őszibarackokban jelentős. Jú­niusban a hőmérséklet fokoza­tos emelkedésével a kártevő további elszaporodására lehet számítani. A gyümölcskultúrá­kon kívül a szántóföldi és zöld­ségnövényeket is figyelemmel kell kísérni (mák, répa, borsó, káposzta, paprika), és fertőzés észlelése esetén a kártétel meg­előzése végett a védekezést el kell végezni. Időszerű a vegyszeres véde­lem egy másik veszélyes szí­vókártevő, a kaliforniai pajzs- tetű ellen is. Az első nemzedék lárvarajzása megkezdődött, al- mástermésűekben és csonthé­jasokban a védekezést hala­I déktalanul meg kell kezdeni. í A korán érő csonthéjasokban í (korai cseresznyékben) rovar- i ölő szert már nem lehet hasz- | nálni, de ez nem jelenti a pajzstetvek elszaporodását, mivel később, a júliusban raj­zó második nemzedék ellen za­vartalanul lehet védekezni. Mindkét kártevő ellen felhasz­nálható rovarölő szerek nagy- I üzemben: Gusathion, Metil- I Cotnion, Phosdrin 0,2 százalé­kos oldata, házikertben: Le- | bayeiét, Bi-58, Nogos, Unifosz, j Vapona 0,1 százalékos oldata ; (100 liter víz/1 dl), Folithion, I Sumithion, 0,2 százalékos ol- i data (100 liter víz/2 dl). 100 | négyzetméterre 8—14 liter per- metlevet kell kijuttatni. A 1 vegyszerek felhasználása al­kalmával a munkaegészségügyi és élelmezés-egészségügyi vá- [ rakozási idők fokozott betartá- I sára hívjuk fel a figyelmet A megye területén szórvá­nyosan észlelhető a káposzta- bagolypille rajzása. A kis her­nyók várhatóan június 8—10-e körül jelennek meg. Általában közepes erősségű hernyókárté­tel várható, kivétel a megye északi része (Bálaton-parti zöldségkertészetek), ahol erő­sebb hernyókárosítás lesz. A növények rendszeres vizsgála­tára hívjuk fel a figyelmet. A védekezést akkor kéll végre­hajtani, amikor a lepkék tojá­sából kelő fiatal hernyókat észleljük. A kártevőt mindig a levelek fonákján találjuk meg a legkönnyebben. Az idős, már a káposztafejeket károsító hernyókat nehéz, sok esetben lehetetlen elpusztítani. Védekezésire házikertben és nagyüzemben egyaránt hasz­nálható: Satox P 50, Sumithi­on, Dipterex, Ditrifon 0,2 szá­zalékos oldata (100 liter vízben 20 dkg vegyszer). FEKETE KRÓNIKA * • Féltékenység 194«. január I-én a szilveszteri balban szerclemféltésböl Szabó Ferenc barpusztai fiatal szóváltás után katonapuskávai agyonlőtte Horvátb János 21 éves mAV segédtisztjelöltet. 1945 végén valahonnan kél fiatal, csinos lány került a faluba. Barátnők. Otthont és védelmet keresnek. Ideiglene­sen találnak is a férfiaknál. Úgy tudnak nézni és moso­lyogni, hogy őket csak kíván­ni lehet, visszautasítani nem. Ráadásul 11a lovaglónadrág­ban, csizmában jár, bájait sem rejti nagykendő alá. A fiatal vasutasok odavan­nak értük. Versenyeznek ke­gyeikért, amelyeket csak a legnagyobb titokban, éjszaka osztogatnak. Itt is, ott is akad .hely számukra éjszakára, jó < szívvel marasztalják őket. f A 21 éves, külön szobát t' bérlő Horváth Jancsinak az t lla tetszik jobban, ö a Haász- *féle házban lakik, és nappali ftávírász az állomáson. Kissé •érzelgős. beképzelt, de jó gye­• rek. Szeplős, érdekes arca f megszépül, amikor kellemes hangján elénekli kedvenc da­lát, hogy Egy csók és más semmi ... Kár, hogy olyan nagyra tartja magát társai között a négy polgárijával. Lobban a szíve, sokat ígérő szerelmet lát a pajkosan ka- vcsintó, biztató szemekben, f Egyik éjjel Ila Jancsinál f aludt. Szabó Ferkó, aki pá- , lyamunkás volt, hiába várta a • laktanya mellett. Pedig ő már ■ meghódítottnak vélte a lányt, két estén át tartó szerelem iUtán. Gavallérosan fizetett • neki a restiben. Egészen bele- •[ esett. Neki csak Ila kell. \ — A csábító, bárki legyen *is, meglakol érte! — morfon­díroz Ferkó magában. Ha ad­dig él is, de megtudja, ki volt. Háborogva megy haza, Bar- pusztára. Ügy érzi, üres lett a világ számára. Ádáz gyű­lölet lobog fel benne, elszánt és vakmerő a találgatással keresett valaki ellen. - Nem Ilára, érte haragszik. Másnap szimatol és vár. Va­lamit meghallott, de Ila úgy mosolyog rá, mint a nap: — Kis csacsi, hiszen sze­retlek. Ne légy féltékeny! Ferkó azonban megint hiá­ba vár. Kétségek gyötrik. Hazafelé menet bezörget Horváth Jancsi ablakán. Oda­bent hirtelen sötét lesz. Újra zörget, és indulatosan kiált be: — Horváth úr, egyedül van? Nem kap választ. Hallgató­zik. Egyszer csak tisztán, ki­vehetően azt hallja bentről: tahó. Igaz, cselédgyerek volt, de ennél nagyobb sértés még nem érte. Keze ökölbe szorul, már majdnem beüti az abla­kot haragjában, de aztán meggondolja magát. Elkese­redve indul a Jáger-kocsma felé. — Meállj, te majompofájú kőműves úr, megfizetek ezért! Horváth Jancsi boldogságá­ba is üröm vegyül. Az Egy csók és más semmi ... csak két napig tart. Harmadnap éjszaka újra egyedül alszik. Rémes, nyomasztó álmok gyötrik. Csak a laktanyaépületben rendezett szilveszteri bálban látja viszont a körülrajongott Ilát és barántőjét. Hárman- négyen is udvarolnak nekik. Tündökölnek, szebbek a szentgyörgyi lányoknál. Vas­utas zenészek húzzák a talp- alávalót Táncolnak. Szabó Ferkó, a cseléd, a pályamunkás, a le­nézett tahó, a megcsalt sze­relmes csak iszik. Egyszer csak meglátja, hogy Horváth Jancsi Ilával táncol. Furcsa támolygással, öklelő nézéssel megy feléjük. Jancsi vállára teszi a kezét. — Szabad? Ila felel: — Ferikém, te részeg vagy! Ne akadékoskodjál! Jancsi csak egy szót mond. — Tahó. Ferkót szíven ütötte a szó. Emeli az öklét, átkokat dadog nehezen forgó nyelve. Verekedésre nem kerül sor. Leintik, lehurrogják. Tántorogva megy l$i az aj­tón. Kint a friss levegő eny­híti részegségét, de erősíti fájdalmát és elszántságát. Jön-megy a borult. sötét éjszakában. Vissza-visszatér a világító ablak felé. mint az oktalan éjjeli rovar. De nem megy be. Éjfél után a bortól emel­kedett hangulatban egyre többen és egyre sűrűbben jár­nak ki a sötétbe megkönnyeb­bülni. Ferkó látja őket sötét­hez szokott szemével, de őt a fa mellett senki sem veszi észre. Fázik. Motyog magá­ban. — Horváth Jancsi még nem jött ki. De ki kell neki jön­ni. Muszáj! Elbotorkál a váltó alá rej­tett katonapuská.iáért. A háta mögé rejtve, dideregve szól oda az egyik beleié tarló cim­borának. — Te, küldd ki a Horváth Jancsit! Aztán a puskával lesben áll. Jancsi hamarosan megjele­nik az ajtóban. Tétován nej körül, a sötétet kémleli. Ferkó rászól: — Ide gyere! A fiú elindul a hang irá­nyába. Pár lépés után Ferkó torz üvöltéssel megállítja; — Állj, mert lövök! És már durran is a puska. Ferkó újra tölt, és eszelősen a bejárathoz megy. A nyitott ajtóból a tömegre fogja a fegyvert mindenre elszántan. Odabenn sikoltozás, kiabá­lás. Oldalt kétfelé tágul a tö­meg. Jobbról csitítják, majd balról hirtelen lerántják pus­kával együtt a gyilkost, és ütik, ütik, még a kezéből ki­csavart puskával is. Feje vér­zik már, s eszméletét vesztve feleszik el a padlón. Addig rugdalják, amíg mozog. Alig lehet megállítani a féktelen indulatot. Aztán behozzák kintről a hörgő Jancsit. A melle vérzik. Élettelenül fektetik le a pad­lóra a halottnak vélt Ferkó mellé. Vége a bálnak. A nők sírva, a férfiak ká­romkodva, de mindannyian reszketve szélednek el. Az aj­tó nyitva marad. Felzörgetik az orvost, rend­őrségért telefonálnak. Papért is megy valaki. Az orvos csak egy halotti!t talál. Ferkó magához tért, és meglógott. Senki sem tudja, hogy a lányok mikor, melyik vonat­tal és hová utaztak. Szabó Ferkót a rendőrök fogták el, és szerelemféltés­ből, előre megfontolt szándék­kal elkövetett emberölésért nyolc évet kapott. (Folytatjuk.) Simon József

Next

/
Thumbnails
Contents