Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-05 / 129. szám

1 Borbándi János Moszkvában Ivan Arhipov miniszterelnök-helyettes (jobbról) a Kreml­ben fogadta Borbändi Jánost, a Minisztertanács elnökhe­lyettesét, aki hivatalos, baráti tárgyalásokra utazott a szov­jet fővárosba. (Tele fotó: TASZSZ—MTI—KS) Közös piaci bonyodalmak Luxeniburában Anglia változatlanul követeli a tagság feltételeinek ű j ratárgyalását Anglia változatlanul közös­piaci tagsága feltételeinek új­ratárgyalását követeli. A kilenc nyugat-európai ország külügy­minisztereinek keddi luxem­burgi tanácskozásán James Callaghan angol külügyminisz­ter részletes javaslatokat ter­jesztett elő arról, hogy országa milyen feltételek mellett kí­ván továbbra is a Közös Piac tagja maradni. Bár az angol külügyminiszter hangvétele most jóval enyhébb volt, mint egy hónappal ezelőtt, a Közös Piac többi nyolc tagja válto­zatlanul elutasította a mun­káspárti kormány javaslatait. A keddi tanácskozáson vett először részt az NSZ§ és Fran­ciaország új külügyminisztere, Genscher, illetve Sauvagnar- gues. Az angol külügyminisz­ter most négy pontban foglalta össze a munkáspárti kormány követeléseit, s mindenekelőtt módosítani kívánja Anglia hoz­zájárulását a Közös Piac költ­ségvetéséhez. Callaghan ugyanakkor a Közös Piac mezőgazdasági po­litikájának megváltoztatását is javasolta, elsősorban abban az értelemben, hogy Angliának módja legyen a kilenceken kí­vülálló országokból is élelmí- szerfeket vásárolnia. Az angol javaslatok között szerepel a viszony módosítása a Brit Nemzetközösség tagjai­val, illetve a fejlődő országok­kal, valamint a Közös Piac te­rületfejlesztési és iparfejlesz­tési politikájának módosítása. Ez utóbbival kapcsolatban Callaghan kijelentette: a kö­zös piaci elképzelések súlyosan veszélyeztetik az angol ipar, elsősorban a vas- és acélipar fejlődését. Az angol külügyminiszter nagy hangsúllyal Ijövetelte, hogy a kilencek módosítsak politikájukat az Egyesült Ál­lamokkal kapcsolatban is. Mind Franciaország, mind az NSZK új külügyminisztere egyaránt negatívnak minősí­tette az angol követeléseket. Brezsnyev a szovjet-amerikai kapcsolatokról Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára tegnap a Kreml­ben fogadta Averell Harriman neves amerikai politikai és közéleti személyiséget. A meg­beszélésen a Szovjetunió és az Egyesült Államok különböző területeken fenntartott kap­csolatairól, valamint a jelen­legi nemzetközi helyzet egyes problémáiról volt szó. Leonyid Brezsnyev hangsú­lyozta, hogy a két ország kö­zötti kapcsolatok javítása megfelel a szovjet és az amerikai nép érdekeinek, a nemzetközi enyhülést és a beke megszilárdítását szol­gálja. Harriman a maga részéről síkraszállt a békés kapcsola­tok és a tárgyszerű, kölcsönö­sen előnyös együttműködés fejlesztéséért a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Brezsnyev és Harrijjian megbeszélését a jóakarat és a megvitatott kérdések konst­ruktív megítélésének légköre jellemezte. (MTI) Heves harcok Kambodzsában Phnom Penhben súlyos diákzavargások robbantak ki Egész napos ágyűtűz Lón Nol bekerített egységeire Phnom Penhben kedden súlyos diákzavargások rob­bantak ki, K diákok és a hadsereg közötti összecsapás során a kambodzsai közokta­tásügyi miniszter, egy pro­fesszor és két diák életéi vesztette. Az összetűzés előzménye az volt, hogy a miniszter ked­den reggel nem volt hajlandó fogadni a diákok küldöttsé­gét. A diákok azt követelték, hogy bocsássák szabadon a múlt héten bebörtönzött négy társukat és egyik tanárukat. A diákok erre magukkal vit­ték a minisztert és a profes­szort, aki a miniszter tanács­adója és korábban maga is közművelődésügyi miniszter volt Kedden délután békés kor­4 portugál kormány megbízottja ma kezdi meg tárgyalásait Lusakában Mario 'Soares portugál kül­ügyminiszter kedden eluta­zott Lisszabonból, hogy Lon­don érintésével Lusakába re­püljön. A portugál diplomá­cia vezetője — a tervek sze­rint — ma kezdi meg tanács­kozásait a zambiai fővárosban Samora Machellel, a mozam­biki felszabaditási front elnö­kével. Mario Soares elutazása előtt kijelentette: nem külügymi­niszterként, hanem az ideig­lenes kormány megbízottja­ként vesz részt a tárgyaláso­kon, amelyek az első hivata­los jellegű kapcsolatfelvételt jelentik a portugál kormány és a Frelimo között. A kül­ügyminiszter méltatta Ken­neth Kaunda zambiai elnök kiemelkedő szerepét is a tár­gyalások előkészítésében. I Már huszonhét áldozata van a pakisztáni zavargásoknak mányellenes tüntetést rendez­tek Phnom Penh »Március 18-a- nevű középiskolájában, de az épületet mintegy ezer katona és rendőr vette körül, majd a különleges rohamosz­tagok behatoltak az iskolába és tüzet nyitották. A lövöldö­zés során Keo Sangkim köz- oktatásügyi miniszter és Tach Chie professzor, valamint két diák életét vesztette, nyolcán megsebesültek. A Lón Nol-rezsim állítása szerint a minisztert és a pro­fesszort a diákok ölték meg. Ennek viszont ellentmondanak a kórházi jelentések, amelyek szerint lőtt sebek okozták ha­lálukat. A délután folyamán a diák­negyedből lövések hallatszot­tak. Folytatódott a hajtóvadá- szat a diákok után. A válság januárban kezdő­dött a tanárok bérkövetelési megmozdulásával. Május 26-ig a mozgalom központjául szol­gáló »Március 18-a« középis­kola 61 diákját tartóztatták le. A kambodzsai hazafiak hét­főn egész nap ágyukkal lőttek a Lón Nol-rezsim Kompong Seilánál bekerített egységeit — jelentette a TASZSZ hírügy­nökség. Heves harcok folynak a 4-es számú főközlekedési út mentén, amely Phnom Penht Kompong Sommái, az ország legfontosabb mélyvízű kikötő­jével köti össze. A Lón Nol- rezsim alakulatai az út men­tén több helyütt is megpróbál­tak ellentámadásba lendülni, de a felszabadító erők vissza­szorították őket. A harcokban 30 Lón Nol-katona és tiszt esett el, illetve sebesült meg. Kritikus helyzetbe kerültek a Lón Nol-rezsim egységei Kompong Som-nál is, ahol a felszabadító erők Tűk Sáp kö­rül ostromgyűrűt vontak. A harcokban húsz ellenséges katona és tiszt vesztette éle­tét. Phnom Penh közvetlen kö­zelében a hazafiak hétfőn el­sősorban Moha Saingot tá­madták, amely nem messze fekszik Kompong Speu tarto­mányi központtól. Íj eljárás a Ray-ügyben Az Egyesült Államok leg­felsőbb bírósága elrendelte, hogy új eljárást kell lefoly­tatni James Earl Rag ügyé­ben, akit a nagy néger pol­gárjogi harcos, Martin Luther King meggyilkolásának vád­jával ítéltek el, Ray kérvé­nyében arra hivatkozott, hogy I nem vett részt a King elleni ' összeesküvésben, s csak ügy­védjének a rábeszélésére vál­lalta magára az ügyet, mert nagy pénzjutalmat ‘helyeztek kilátásba neki. (MTI) Huszonheten estek áldozatul azoknak a zavargásoknak, amelyek öt napja változatlan hevességgel dúlnak Pakisztán­ban — közölték hivatalos pa­kisztáni forrásból. A letartóz­tatottak száma kétezerre tehe­tő. A vallásos színezetű zavar­gások fő körzete Punjab tarto­mány, elsősorban Gujranwala, Lyallpur és Sialkot város. Itt az úgynevezett qrtodox muzul­mánok összecsaptak a qadianis muzulmánokkal (akik nem te­kintik Mohamedet , az iszlám utolsó prófétájának). Az AP hírügynökség rámu­tat: a qadianis muzulmánok mindmáig igen privilegizált helyzetnek örvendenek. Sokan közülük fontos tisztséget tölte­nek be a fegyveres erők, illet­ve az állami szervek köteléké­ben. Valószínűnek látszik, hogy az »ortodox muzulmánok« név­vel illetett tömegek éppen ezt a privilegizált helyzetüket elé­gelték meg. (MTI) Meir utódja: Rabin Az izraeli par­lament. a knesszet bi­zalmat szava­zott a Golda Meir kormá­nyát követő Rabin-kor- mánynak. A képen: Golda Meir gratulál utódjának, Jichak Rabin miniszter- elnöknek. (Telefotó: AP—MTI—KS) A BRESCIAI MERÉNYLET ETÁN IVagy átszervezések az olasz rendőrségnél Nagy lek az rí um é átszervezések történ- olasz belügyminiszté- i a rendőrség kebele­zi tengerparttól egy ágyúlövésre (II-) Határok és tengerszorosok Az elmúlt időszakban az ál­talános technikai haladás kö­vetkeztében jelentősen meg­nőtt az óceánokat járó hajók száma és teherbírása, egy sor korábban csak szárazföldi ér­dekeltségű ország is a , tenge­rek felé fordult. Nem utolsó­sorban fölfedezték a kontinen­tális talpazatban (a száraz­földhöz, csatlakozó, állandóan tenger által borított terület) rejlő hatalmas nyersanyagkin- cseket, illetve megteremtették kitermelésük lehetőségeit. Az 1958-ban, majd az 1960-ban megtartott genfi konferenciá­kon * 1 azonban nem sikerült egy­ségesen — valamennyi állam számára elfogadhatóan — ren­dezni a parti tenger határának kérdését. Addig jutottak el csupán, hogy az ott kidolgozott kon­venciók alapján a parti orszá­gok jogot kaptak 200 méter mélységig* o kontinentális tal­pazat természeti kincseinek ki­aknázására, illetve esetenként az ennél nagyobb mélységben folytatandó munkákra (anaeny- nyiben ehhez a szükséges tech­nikai eszközök rendelkezésére állnak). Ugyanakkor hangsú­lyozták azonban azt is, hogy a parti állam nem gyakorol­hat ellenőrzést a tenger felett, amely a talpazatot borítja. Mint látható: alapvető hibá­ja ennek a megfogalmazásnak az, hogy nem állapítja meg egyértelműen a tevékenység határát, így a technikai eszkö­zök fejlődésével az egyes álla­mok igyekeznek egyre nagyobb területeket birtokukba venni. A határok kitolására irányuló törekvés aztán számtalan konf­liktus forrásává lett. Ami a felségvizek határát il­leti: ezeken a tanácskozásokon kizárólag a három, iEetve a ti­zenkét mérföldes sáv körül folyt a vita. Az ennél nagyobb távolságok lehetősége a követ­kezmények miatt nyilvánvaló­an szóba sem kerülhetett. Érdemes áttekinteni, hogy mi történne akkor, ha minden or­szág kiterjesztené 200 mér­földre a parti vizek határát. Ez azt jelentené, hogy a világ­óceán teljes területének 40 szá­zaléka parti víz lenne, tehát jogilag és gyakorlatilag az egyes országok szuverén terü­letéhez tartozna. Ez természe­tesen beláthatatlan következ­ményekkel járna a nemzetközi hajózás és a nemzetközi ke« reskedelem szempontjából. Annyit jelen­tene, hogy a szóban forgó állam szuve­rén jogait gya­korolva jogo­san átvizsgál­hatná a hajók okmányait és rakományait, ellenőrizhetné az utasokat olyan útvona­lon is, ame­lyek eddig nemzetközi vizeknek minősül­tek. Még súlyosabb problémát je­lentenének a tengerszorosok. Egyes esetekben itt már a 12 mérföldes határ is nehézséghez vezetne. A Doveri-szoros pél­dául, amelyen 400 ezer vagy a Gibraltári-szoros, amelyen 150 ezér hajó halad át évente, már a 12 mérföldes felségvizek ál­talánossá válása esetén is te­rületi víznek minősülne, s így a partmenti állam joghatósága alá tartozna. Hasonló bonyodalmakhoz ve­zetne a Malakka-szorossal kap­csolatban jelentkező indoné­ziai, illetve malaysiai követelés teljesítése is. Közismert, hogy A hajók a tengerészeti összetűzéseket jelzik az egyes országok felségvíz- határán belül. Japánnak a Perzsa-öböl térsé­géből származó kőolajszállítá­sai' (összes szükségletének négyötödét teszi ki) ezen a szoroson áramlanak keresztül; a Szovjetunió is fontos össze­köttetési útvonalainals: tekinti távol-keleti és európai terüle­tei között. Jjfem nehéz megálla­pítani, hogy milyen jelentő­ségre tenne szert egy állam, ha kizárólagos jogot szerezne egy ilyen fontos útvonal ellenőrzé­sére. Mindezt fölmérve érde­mes megemlíteni, hogy a Kínai Népköztársaság támogatja In­donézia és Malaysia igényét a tengerszorosra és bírálja a nemzetközi státus fenntartásá­ra irányuló szovjet javaslato­kat. A Szovjetunió ugyanis vilá­gosan leszögezte: olyan tenger- szorosokban, amelyek a nyílt tenger két része között nem­zetközi hajózás útvonalait al- kojták, az áthaladó hajók ugyanolyan jogokat kell élvez­zenek, mint a nyílt tengeren. A parti vizek kiterjedésével kapcsolatban pedig az az állás­pontja, hogy azoknak 12 mér­földig való kiszélesítését az egyes országok szabad elhatá­rozására kell bízni. ben a bresciai merénylet után, A kormány rendeletére létre­hoztak egy terrorizmus elleni főfelügyelőséget, amely az or­szágos rendőrfőnöknek köz­vetlen felügyelete alatt ösz- szehamgolja és irányítja mtajd a terrorcselekmények elleni föllépést, a rendőrség, a csendőrség és a pénzügyőrség ilyen irányú tevékenységét. Egyidejűleg elmozdították az úgynevezett »különleges ügyosztály~ (az állam bizton­sági részleg) vezetőjét, Fede­rico d’Amatót. Az egész ái- lambiztonsági részleget átszer­vezték és beolvasztották a ter­rorizmus elleni főfelügyelő­ségbe. Az átszervezett részle­get (és személy szerint d’Ama­tót) sok bírálat érte már, egyebek között Mario Sossi genovai ügyész elrablásával kapcsolatban is. I Leváltották a bresciai rend- j őrség két vezetőjét és sze­mélycserére került sor a rend- J őrség élén más megyeszékhe­lyeken is. (MTI) v4 váltságdíj: 700 000 dollár Tolnay László (Vége) Az amerikai Oklahoma ál­lamban egy fegyveres férfi hétfőn elrabolta Walter Hel- merich milliomost, egy kisebb olajtársaság elnökét. A csa­lád nyolc órán belül kifizette I a 700 ezer dollár váltságdíjat, i és Helmerich kiszabadult

Next

/
Thumbnails
Contents