Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-29 / 150. szám

I Á nyári betegeilátá: Balatonföldváron Állandó ügyelet június /-tő/ augusztus 31-ig A várószo­bában a gyer­mekek kedvenc mesefigurái bátorítják a doktor bácsival való szembe­nézésre a ki­csinyeket. — A kisfiam belelépett egy kagylóba, nem nagy a sebe, de hátba baj le­het ... — jön a család, talán egyenesen a strandról. A balaton- földvári orvosi rendelőben ez az eset már a nyár, a vaká­ció, az üdülés "bizonyítéka. S nem is az egyetlen. Egy lengyel matróz kopogtat be a kisfiú után, né­metül beszél, s a vesetájékon jár a keze. Gyógyszert írnak föl neki. Balatonföldváron jártunk, ahol ez év tavaszától korszerű­en fölszerelt, több szakmás rendelő működik. Együtt a gyermekorvosi, a fogászati, a körzeti orvosi rendelő. Itt van a terhességi tanácsadás és a felülvizsgálat, az üdülőorvosi ellátás. Tóth Jánossal, a köz­ségi tanács elnökével a hasz­nos befektetésről beszélget­tünk. A rendelő ismerős épü­let, a vasútállomással átellen- ben, a parkban áll. — Magánvillának épült, az államosítás után tanácsház volt. 1968 óta egészségügyi cé­lokra használjuk. Tavasszal fejeződött be az átalakítása, és azóta a község betegellátása nagymértékben javult. A teljes átalakítás és a föl­szerelés beszerzése félmilliójá­ba került a községnek. Dr. Csentei Szabolcs gyer­mekorvos Siófokról, a kórház» ból jött a körzetbe. — A fölszerelés nem volt teljes. Decemberben, hogy ide jöttem, a tanácstól kaptam egy csekket, vásároljam meg a hiányzó eszközöket. — Eddig a 7-es főút mellett működött a körzeti orvosi ren­delő, az orvosi lakás mellett — folytatja a beszélgetést Tóth János. — Zsúfolt volt, hangos a forgalomtól. Most az éjszakai ügyelet van ott. — Nyáron mekkora forga­lomra számítanak? — Balatonföldváron kétez­ren laknak, nyáron ez a szám | harminc-, hartyiincöt ezerre j duzzad. Ez a nagy forgalom indokolta, hogy a nyári beteg- ! ellátáson javítsunk, szüntessük meg a zsúfoltságot. Úg/ érez­zük, jól oldottuk meg a felada­tot. Június 1-től augusztus 31-ig állandó orvosi ügyelet van Balatonföldváron, nincsen olyan napszak, amikor a bete­get ne láthatná az orvos. Négy üdülőorvos dolgozik ez idő alatt. Dr. Szabó Jenő nyugdíjas. Harminchét évig egyedül látta el a betegeket Kőröshegyen. Most itt találtuk Balatonföld­váron, a rendelőben. Udülőof- vos. — Mennyit fejlődött az üdü­lőbeteg-ellátás ez idő alatt? — Balatonföldvár is Kőrös­hegyhez tartozott. Üdülőorvosi szolgálat nem működött. 1958- tól van Balatonföldváron kör­zeti orvosi rendelés. Hosszú ideig a balatonföldvári körzeti orvos látta el egyedül a beteg üdülőket is. Az idén június 1- től, reggel 7 órától augusztus utolsó napján este 7 óráig egy­folytában dolgozunk. Állandó ügyeletet tartunk. — Milyen panaszokkal for­dulnak leggyakrabban az üdü­lőorvoshoz a betegek? — A leggyakoribb eset a bőrgyulladás. A gyors napozás következménye. Azután jön a gyomorrontás. A sok ételtől és a sok mosatlan gyümölcstől. A szabadságát töltő ember egy csapásra be akarja pótolni az egész évben elmulasztottakat. Sokan nem tudnak helyesen üdülni. — Az időjárás? — Az időjárás is sok embert befolyásol károsan. Az orvos- tudomány ma már komolyan foglalkozik a meteorológiai előrejelzés alapján várható be­tegségekkel, operációt nem is készítenek elő, ha jön a J front.. . Dr. Csentei Szabolcs gyer­mekorvos a szakvizsgát Siófo­kon, a kórházban tette le. — Körzeti orvos szerettem volna lenni, elértem a célo­mat. Nemcsak Balatonföldváron rendel, hanem a társközségek­ben és Kőröshegyen is. Bízunk benne, hogy kevés beteg lesz Balatonföldváron, s aki végül is nem kerülheti el a bajt, színvonalas ellátásban részesül, zsúfoltság nélküli or­vosi rendelőben. Dank nélküli rabok i A népi bölcselet tanítja! Múy«n gyakori ez a keser- | ülik az, amit az előbb m tár® 1 vés panasz: »A férjem iszik, talanságról elmondtunk! Mi es ilyenkor nem lehet vele . .. . . ,, . bírni. Rettegésben tartja a miatt valt megls alkoholis- családot, goromba. Pedig Iává? Talán éppen amiatt, máskor nincs vele baj •..« j amire oly büszke, hogy vál- Máskor nincs vele baj. Egy togatja a. — hogyan nevez- — kétszáz középkorú alkoho- j zük másként? — "-partnere- lista körülményéit vizsgáló | it.« Az említett fölmérés sze- fölmérés bizonyította: «A j . . „ 1 rmt »Don Juan«-tipus a vizsgáltak hét és fél száza­léka­j az italról: »Kismértékben or- ; vosság, nagymértékben mé- ! rc0-~ S ennek csak ez mond ellent: »Jó bor, jó egészség.« Középkorú férfi dülöngél a város legforgalmasabb ut­cáján. Alig tudnak kitérni előle. Cehet, hogy az oszlop is kitérne, ha tudna. Nem tud. A férfi kiköt a tövében- Poros, véres- Káromkodik. Úttörő-egyenruhás gyerekek iszonyodva húzódnak el a közeléből. Nincs sem vasár­nap, sem egyéb ünnep, sem olyan név-nap. melyen alkal­ma lett volna berúgni. Va­jon hol itta le magát már délelőtt? A részegség fokozatai: spicces, pityókás, italos, »mó- lés«, »szittyós«, kapatos, ré­szeg, hullámerev. S ki tudja még hány elnevezés forog közszájon az illuminált em­berre? “Hivatalos« és népi kifejezések. Mintha megbo­csátás. elnézés lappangana egyikben—másikban. »Ma­gyar ember a bort megisz~ sza . . . Mindig meg is itta.« Megissza. Megitta- Olyany- nyira, hogy a fogyasztás száz- százalékos alkoholban szá­molva tavaly mar több mint tíz liter volt. Ebben már el­értük. sőt túlhaladtuk a »vi­lágszínvonalat«. Időről idő­re a sajtó beszámol arról — eredményként —, hogy a sör- fogyasztás egyenletesen fej­lődik- Morózusan arról: hi­ányzik. a sör a kánikulában. feleség nemcsak áldozat, ha­nem viselkedése az esetek­nek elég nagy részében az alkoholizmus kialakulásának egyik oka is- A későbbi al­koholista a rossz házastársi kapcsolatból adódó, számá­ra elviselhetetlen feszültség elől menekült az egyre na­gyobb mértékű ivásba, amely végül a teljes rászo- káshoz, függéshez, alkoho­lizmushoz vezetett.« (Az al­koholizmus kifejlődésének té­nyezői. Statisztikai Időszaki Közlemények.) Harmonikus. egyenlőségen alapuló házasságban kevesebb az eshetőség arra, hogy a fe­lek közül'valamelyik e szen­vedély rabjává váljék. Ta­lán érdekes: a vizsgált sze­mélyeknek csak egyharma- dánál bukkantak olyan kap­csolatra, mely jelenleg is tartósnak mondható. (Ponto­sabban 29,5 százalékuknál.) Valamivel több, mint két­harmaduknak mondott cső­döt a másikhoz — feleséghez, élet-társhoz, női nemhez — fűződő viszonya. Horányi Barna adat: a borivók huszonöt szá zalékkal múlják felül az 1934 —38-as években élt elődeik »teljesítményét«, az égetett szeszes italok torkon »legu­rított« mennyisége kétszere­sére nőtt. Hát ennyi. Elgon­dolkodtató tényeit, ugye? »Borban az igazság?« Két­lem, bár volt már rá pél­da. hogy valaki az italból me­rített bátorságot ahhoz, hogy az igazat kimondja. Vagy a vélt igazat. S Ugyan miféle »igazság- kereséssel« lehetne azt ma­gyarázni, hogy a lakosság — például 1970-ben — 1888 fo­rint értékű alkoholt fogyasz- tott fejenként? És itt nem az | érint a július 1-én életbe lé­ünnepekkor. alkalmakkor : pő munkaidő-csökkentés. A vagy naponta kis pohárral j bevezetéséről intézkedő kor­ivókat akarjuk pellengérre i mánvhatározat kettős célt tü- aUítani! A mértéket nem is- j ZÖU k 1: érezzék a kereskede- merőket, a megrögzötté való, zói hogy könnyileni kívánják A harmonikus családi élet »épületét« pillérként támo­gatja a munkahelyi béke. Mert ez utóbbinak hiánya is lehet oka a lejtőre kerülés­nek- Az ottani kudarc, az alacsonyabb munkakörbe he­lyezés, vagy az áhított rang el nem érése. Daróc nélküli rabok az al­koholisták. De csak akkor életfogytiglanosok, ha maguk nem akarnak szabadulni _ A csábítás, sőt kísértés nagy. Valamelyik nap éppen összeszámoltam, hány helyen talál alkalmat az ivásra a megyeszékhelyre vonattal érkező, míg a Május 1. ut­cába ér. Az állomáson a vendéglőben és a »talponálló­ban«. Az állomással szembe­ni italboltban. Majd néhány méterrel arrébb: a bisztró­ban. Azután a Badacsony bo­rozó következik- Végül a Corsó. Ha mindenhol csak egyetlen rendelése van, ak­kor is: mire végigmenne a Május 1- utcán, erre már csak négykézláb lenne képes. . , ., , Ha enged a csábításnak, tek róla, jo vagyok a nők- , Mert ez viaBont csak t61e nél« — hivalkodik sikerei- ! függ! vei. Valóban, Rá aztán nem I Leskó László Vonatbeli útitársam büsz- összehasonlításul még egy í ke hódításaira. »Nem tehe­Jűlius 1-töl 12 ezer kereskedő munkaideje esökken Nyolcvan, kereskedelmi és vendéglátó vállalat, szövetke­zet 1858 somogyi üzletében több mint 12 ezer embert — Ez, .azt jelenfi, hogy a kereskedőknek túlórázniuk kell? — Egyáltalán nem, de né­hány helyen csak túlórával lehet megoldani a munkaidő csökkentését. Somogy tipiku­san kisfalvas település, sok az olyan puszta és külterületi hely, ahol egy ember vezeli a boltot. A dolgozók érdekét alkoholistákat annál inkább. | munkájukat, ugyanakkor a és a település lakóinak az ér ök eléggé el nerrt ítélhetően \ vásárlási körülmények a rö- I dekét kellett összehangolni. A »sokat tettek« azért, hogy el- j vidített munkahét miatt nem [ megye városaiban alig be­érjük, meghaladjuk a »világ- | lehetnek rosszabbak. A mun- szélhetünk a nyitva tartási “ . , ° kaidő-csökkentés bevezetésé- I idő csökkenéséről. A Balaton­szinvonalat« ezen a terem | nek jelentöségét _ sok egyéb [ nál pedig általános elvként mellett — jól szemlélteti az í mondtuk ki, hogy a szezon m LÁSZLÓ LA/OS BRáBBÁHYÁSZBK Az első feleségem nem járt rosszul anyagilag, amíg a lányok kisko­rúak voltak, több pénzt ad­tam nekik, mint amit a tör­vény előírt. A második asszony nem akadályozott ebben. Be­csült engem a munkámért. Tetszett neki, hogy ismernek, becsülnek, tisztelnek az embe­rek, hogy képviselő vagyok, és hogy dolgozok a közügyekért. Kopogás nélkül nyitják az ajtót. A kislánya jön, s mind­járt szalad is az apjához. — Itt van egy katona ... — Katona? — Igen, kint vár az előszo­bában, veled akar beszélni... A nyugdíjas felém biccent, és kimegy. Az ajtó nyitva ma­rad. Katonatiszt kezel a bá­nyásszal. A kislány apjába csimpaszkodik, és figyel. Né­hány szófoszlány hozzám is eljut. — Hova is kellene mennem? — A lakáselosztó társadalmi bizottság tartaná ülését, meg­hívjuk . . . A bányász szabadkozik: — Nem telik az erőmből... Egy-két nap, amíg itthon le­szek, aztán, elvtársam, csak ősszel lát engem . . . Egyébként sem ismerem az ittenijét... A tiszt még próbálkozik. Most jött a városba, ezért kel­lene olyan ember, aki ismerős és jártas a közügyekben is. De hiába. — Közügyekbne. .. Hol vannak már azok az ügyek? Én mindenről megfeledkez­tem. . . Ne haragudjék, elv­társam . . . Ezzel búcsúzik a tiszttől, és jön vissza a szobába. De már a szekrényben kutat. Korsót vesz elő, és indul kifelé. — Magát megszerettem ... Hozok a vörösből is, addig né­zegesse az okleveleimet, az új­ságcikkeket. Sokat írtak rólam. Sokat. Az újságcikkekből egy kisebb könyvet összegyűj- hetne. Kongresszusi versenyek, Rákosi és Sztálin születésnap­jára indított termelési moz­galmak győztese. A Parlamentben. Felszólal a bányászok egészségének védel­méért. Interpellál a könnyűipa­ri miniszterhez, mert az »ezeraprócikkboltban« százfé­le holmi sincs. A pécsi levegő­szennyeződé« miatt emel szót. Az uránvárosi építkezés meg­gyorsításához kér segítséget a minisztertől. Felajánlások a mecseki Vi­dámpark építéséhez. Brigádja 260 munkaórát teljesített, ö külön kétszázat. Aranykoszo­rús jelvény, nevét megörökítik a városi tanács könyvében. És egy másik, hét évvel ezelőtti cikk, a címe: »Ha újra kezde­ném . . .« Lényege, ha újra kez­dené az életét, akkor ismét bá­nyász lenne. Valóban finom a vörösbor. Enyhe pörköltcukoríze van, mint a szekszái'di vörösnek, és nemesen fanyar, mint a villá­nyi hegyek leve. — Pedig ez is Deindolban termett — nevet. Elégedett, mint a szőlősgazda, aki tud­ja, hogy borával meghódította a vendégét. Már megszoktam a hangos beszédét. Én is kiabálok. Rá­gyújtunk. Neki nem kell füst­szűrös cigaretta. A Kossuth kaparó füstje megköhögtet. Öt nem, ő zihál. A füsttől is, de mástól is. A szilikózistól, ötvenkét százalék. Ha újra kezdené . . . Alig merem kér­dezni tőle. — Az újságírók — mondom — színeznek... Egy kicsit, ha lehetne ... Végigdöl a sezlonon. Még tart a zihálás, várok, olvasga­tok, ő bocsánatkérő pillantáso­kat vet rám: íme, ez vagyok, nem tehetek róla. Ha újra kezdené... Mit gondolhat most ez a kínlódó, fetrengő ember. Aki negyvenöt éves korában nyugdíjra érde­mesük. Mit gondol a bányáról, az emberekről, az újságírókról, akik olyan, jól tudnak »szí­nezni« ... Rokkant testben, tu­datban, múltban és jelenben. És a jövője? ... Ki merne elé * ménéii — jui. szemlelten az ihuiiubuk tvi, Jiug,y a öócóuh J is, hogy a pultok mögött dől- I alatt nem lehet változtatni a i vele i gozók 70 százaléka nő, több- nyitva tartáson. A fogyasztó­i \ cócfíilr prlocanva Qi" sy.nvpt.kpyptpk pl állni, hogy erről beszéljen . _ .......... H iszen, ötvenéves, és naponta a^s®8ük édesanya, fojtogatással kénytelen vívni ai — A vállalatok és a szö- csatáját. Amikor még más fér-^ vetkezetek elkészítették in- fi ereje teljében van, autót j) tézkedési terveiket, s a me- vesz, nők után szalad, külföldi j) gyei operatív bizottság jóvá- utat tervez, ő farkasszemet néz j)jpagyta azokat — mondta az alattomos fo.itogatóval. Szö-j Papa János, a megyei tanács leje, háza, autója van neki is,i kereskedelmi osztályának ve- de milyen az a test, amélyi zetője. — E tervekből az tű- mindezeket birtokolhatja? i njk k;; hogy a kereskedelmi töltsék magamnak.jés vendéglátó vállalatok a Az ú.isác,okatJcsökkentés miatt kiesett mun- „ , , fkaidő 30,7 százalékát szerve­nezegetem. Megkezdődött a ta-f zéssel pólolni tudják. 28,8 vaszi munka, földben a borsó? százalékát létszámnöveléssel, és a mák, vetik az árpát és ala többit pedig a nyitva tartási zabot, fénvkép arról, hogy azi idő módosításával lehet bizto­üvegházban paprika- és para-?sitank ™e=.ke11 íegyezni. hogy , . .... , „ t ez egyáltalán nem jelentős. A dicsompalantat ültetnek. CsunaJ megye valamennyi bolt ja és élet, csupa zsendülés, tiszta^ vendéglátóhelye hetenként levegő, üdeség — és itt, előt-i összesen 101 477 órát van tem egy középkorú férfi tönk-? nyitva. Az új munkaidőre ,va Int, hogy Nem kívánom. si szövetkezetek kezelésében 720 bolt van a megyében, eb­ből 575 egyszemélyes. A leg­nagyobb gondot ez jelentette. Az ellátás azonban min­denütt megoldott: mindennap biztosított a vásárlási lehető­ség. összesen 16 olyan bolt lesz július 1-e után a megyé­ben, amelyik a hét valame­lyik napján zárva tart. Ilyen például a ferenc-telepi, ahol összesen 20 család él. Ezeken a helyeken a tanács a lakók­kal is megbeszélte, hogy mi­kor tartsák zárva az üzletet. Ahol zárva tart a bolt, ott a kenyeret és a tejet a nyitva tartó kocsmában vehetik meg a lakók. Megjegyzem, hogy a Belkereskedelmi Miniszté­rium az elmúlt napokban ér­tékelte a somogyi felkészü­lést. és a sok vita, előzetes i;;ii,,.| t o -mám ? ló áttérés következtében ez ,, ,, , , rement tüdővel. Lenn, a mely J 306 gzázalékkal összesen 3107 | tárgyalás után elkészített tér­ben szerezte a bajt, ahol aiórával csökken. Mindebből az vet Jonak tartotta. s ai is : csákány, a fúró, a szén és af is következik, hogy a csők kőpor milliárdjait szabadítja?,kenteit munkaidőre való át- föl, a megszerzésére törekvői térés előfeltételeinek megte- , ' remtése érdekében a kereske­ember vesztere. ? delmi és vendéglátó vállala­Csodálnivaló, hogy az ember,\ tok, szövetkezetek aki a mélyben megszenvedte<a belső tartalékok feltárásá­u - , , . . ., , r ra, kihasználására. A tervek­harom elet kínjait, most a sza-í, , „„„ ír , ,, .... ?ben szerepel 290 uj dolgozó bad levegőért próbál elm? Cső-# munkába állítása is: ez nagy da, hogy az ember, aki a kas,f gondot jelent a megyében, a vájvég szűk falai közé zár-i Ennyi szakképzett kereskedőt tan töltött éjszakának illőnap-^ nem találnak a boltvezetők. palokat — százat, ezret, tíz-^ ^ üctezefésnél feltétel . , ... A volt az is, hogy ne csökken­ezret most a világosság, af jen „ dolgozók keresete m. szabad levegő után. vágyódik.^ ként sikerült ezt megoldani? a természet tágas határai közié — a munkaidő-csökkentés akarna lebegni? / »ára« 5,5 millió forinttal több t bér- és jutalék, valamint egy- (Folytntjuk.) t millió lorint túlórapénz. 1 törekedtek — Miként értesülnek a vá­sárlók az őket érintő változá­sokról? — A kereskedelmi osztály elrendelte, hogy a nyitva tar­tóssal kapcsolatos változások­ról feltűnő helyen tájékoz­tassák a vevőket, s azt is ír­ják ki, hogy legközelebb hol van nyitva tartó bolt. Szeret­ném végül megemlíteni, hogy a munkaidő-csökkentés beve­zetésével kapcsolatos döntése­ket a szakszervezettel és a helyi tanácsokkal egyetértés­ben hoztuk. Véleményünk szerint a lakók érdekeinek sé­relme nélkül sikerült csök­kenteni a nehéz fizikai mun- ' kát végző kereskedők munka­idejét. . K. I. f

Next

/
Thumbnails
Contents