Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-29 / 150. szám
Igaz barátokat fogadtunk (Folytatás az 1. oldalról.) mint saját eredményeire.« örömét fejezte ki Cedenbal elvtárs azért, hogy megismerkedhet a megye dolgozóinak munkájával, erőfeszítéseivel, és köszönte, hogy Somogybán ilyen meleg, baráti fogadtatásban részesítik küldöttségüket. A kölcsönös ajándékcsere után Jumzsagijn Cedenbal és kísérete a Kaposvári Húskombinátba látogatott. Abba — a hírből már jól ismert — üzembe, amelynek dolgozói, vezetői részt vettek a darhani húskombinát létrehozásában, a mongol szakemberek képzésében. Ostoros István igazgató és Bognár József, az üzemi pártbizottság titkára fogadta a kedves vendégeket »/pen nagy megtiszteltetés — mondta a kombinát igazgatója — hogy annak a távoli országnak az első számú vezetői jöttek el hozzánk, amelynek húsipari dolgozóival mintegy két év óta rendszeres munkakapcsolatot tartunk fenn.« Ostoros István külön üdvözölte Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét, megyénk szülöttét, abból az alkalomból, hogy először látogatott el a húskombinátba. Az igazgató rövid tájékoztatója után Cedenbal elvtárs az egyre szélesedő magyar- mongol kapcsolatokat méltatta, amelyeknek egyik szép megnyilvánulása a darhani húskombinát. Köszönte a kaposvári húsipari munkások és vezetők segítségét, és szívből jövő jókívánságait fejezte ki az üzem munkásközösségének. A mongol delegáció ezután megtekintette a rögtönzött termékbemutatót és a baromBefejezte munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka Séta a Kalinjin városrészben. ség helytállásáról adjon rövid tájékoztatót. Vendégeink ezután megtekintették az ABC- áruházat; elismeréssel nyilatkoztak az árubőségről, és örömmel fedezték föl a pultokon a húskombinát termékeit. Délben az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a megyei tanács ebédet adott a mongol párt- és kormányküldöttség tiszteletére a Kapos szállóban. Az ebéden Varga Péter és J. Cedenbal pohárköszön- tőt fnondott. Rövid pihenő után Varga a palackozó gépsorai között. A vendégek nem fogytak ki a kérdésekből, az elismerő szavakból. Idejük azonban lejárt. A búcsú percei következtek, s nemcsak a gazdaság vezetőinek, hanem Somogynak is búcsút intettek. Ce- denbal elvtárs még egyszer sok sikert kívánt Somogy dolgos népének, s e szavakkal köszönt el vendéglátóitól: »Nagyon kellemes benyomásokkal távozom az önök szép megyéjéből. Mindannyiunk nevében köszönöm a szívélyes, baráti fogadtatást.« A palackozó gépsor között. fivonalat. A küldöttség vezetője emiéksorokat írt a Csex- bért Jánosáé vezette tizennyolc tagú szocialista brigád, az Egyetértés naplójába. Az idő ezen a napon mindenre rövid volt. Szívesen maradtak volna még, örömmel beszélgettek volna a kombinát munkásaival; a program s a látogatás szervezői azonban »kérlelhetetlenek« voltak. A hosszú gépkocsisor utasai »villámlátogatást« tettek a város utcáin. Mindenütt megálltak, integettek az emberek, köszöntötték vendégeinket. A végcél a Kalinyin városrész volt, ahol a már felépült szép lakóházakat, most folyó építkezést tekintették meg a küldöttség tagjai, és megismerkedhettek a vezető testületek városfejlesztési elképzeléseivel is. Deák Ferenc, a városi párt- bizottság első titkára kalauzolta a vendégeket, s a lakásépítés számadatain kívül jogos büszkeséggel beszélt arról, hogy az óvodai ellátásban Kaposvár igen jó helyen álL Az idén befejeződő építkezés után az óvodás korú gyerekek 02 százalékai tudjuk már elhelyezni, A rövid séta alatt arra is volt lehetősége s városi pártbizottság első titkárának, hogy Kaposvár közoktatási és közművelődési helyzetéről, az értclnú(Folytatás az 1. oldalról) lehetővé vált, hogy a lakosságot jobban ellássuk könnyűipari termékekkel. Ezután részletesen kitért az egyes olcsó cikkek gyártására, adatokat idézve bizonyította, hogy a megnövekedett keresletnek megfelelően folyamatosan igyekeznek az igényeket kielégíteni. — Lemérhetőlc a fejlődés, a korszerűsítés eredményei a termékek minőségének javulásában és az áruválaszték bővülésében is — mondotta. Ezután az ellátás javulásában szerepet játszó import kérdéseit elemezte, s az export eredményeiről számolt be. — A lakosság ellátásában és az exportban elért fejlődést összegezve nem túlzás azt mondani, hogy iparunk egyre inkább képes nemcsak a meny- nviségi, hanem a minőséggel, a választékkal szemben támasztott követelmények teljesítésére is. Ezután a konfekció áruk választékának javulásáról, illetve az ezt célozó intézkedésekről szólott. — Van javítani valónk is — mondotta. — Amellett, hogy ma jobban eleget teszünk a belföldi és a külföldi vásárlók igényeinek, nem kevés a fogyasztói reklamáció és előfordulnak késedelmes szállítások. Nagyarányú rekonstrukció — A múlt évi tapasztalatok azonban — hangsúlyozta—azt is egyértelműen bizonyítják, hogy a termelésben, de elsősorban a fejlesztési irányok meghatározásában, az életkörülményeket meghatározó feltételek kialakításában, de még az ellátás és az export harmonizálásában is szükség van az ágazati és a társadalmi érdeket egyeztető, jól átgondolt központi tervező, szabályozó és irányító munkára. — Ezt a követelményt Igyekeztünk érvényesíteni — emelte ki többek közt — a rekonstrukciós programok megvalósításában, a legfontosabb társadalompolitikai határozatok végreha j tásában. — A központi irányítás és a vállalati önállóság összehangolására irányuló kormányzati tevékenység jó feltételeket biztosított vállalataink, szövetkezeteink dinamikus fejlődéséhez. Erre alapozzuk irányító munkánk további javítását. Ezután elmondotta, hogy a IV. ötéves terv a könnyűipari beruházásokra, a rekonstrukciók megvalósítására 27,4 milliárd forintot irányzott elő. Végül az újabb központi forrásokkal és hitelekkel 1975. végéig mintegy 29—30 milliárd forintos beruházást kell megvalósítanunk. — Ez a fejlesztési lehetőség több mint kétszerese az előző ötéves terv tényleges beruházásainak — mondotta. A többi között Keserű Jánosné kiemelte a legnagyobb méretű rekonstrukciót: a ruházati iparágat. Ez év közepéig körülbelül 13 milliárd forint értékű fejlesztési célt hagytak itt jóvá. Ebből 1973 végéig 8 milliárd forint értékű valósult meg. — A ruházati ipar egésze számára meghatározó az alapanyaggyártás korszerűsítése. Ez a feltétele a jobb használati tulajdonságokkal rendelkező textil-méteráruk, kötött kelmék, készruhák, cipők, szőnyegek, függönyök gyártásának, a magas színvonalú feldolgozó ipari munkának. Éppen ezért a megkezdett beruházások mintegy 70 százaléka az alapanyag-gyártásban, a textil- és bőriparban, 14 százaléka a kötszövőipar- ban, 16 százaléka a ruházati és a cipőiparban volósult meg — mondotta ezután. Tervezés és együttműködés — A növekvő munkaerő- hiány arra kényszerített — hangsúlyozta Keserű Jánosné, hogy a rekonstrukció megvalósításának menetében módosításokat hajtsunk végre. Ezután részletesen szólott a bútoripar, a papír- és nyomdaipar rekonstrukciójáról. Hangsúlyozta: a rekonstrukciós programok megvalósításában a minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatokon kívül részt vesznek a tanácsi vállalatok és szövetkezetek is. Az elmúlt három évben a konfekcióipari gépcserék 48, a cipőipari fejlesztések 36, a bútoripari beruházások 63 százaléka a tanácsi és szövetkezeti szektorban valósult meg. Ezután a szolgáltatóipar gondjairól szólott. — A rekonstrukcióra szükség van azért is — mondotta többe közt — hogy javítsuk dolgozóink munkafeltételeit. Sorolnunk kellett a célokat, számolnunk kellett azzal, hogy lesznek korszerű gyáraink, termelési folyamataink, amelyek műszakilag élenjáró, kedvező munkafeltételeket teremtenek, de egy-egy vállalaton, sőt egy-egy gyáregységen belül is egyidejűleg jelen lesz a legkorszerűbb és az elavult technika is. — A termelésben nagy szerepük van a gépeknek, de még nagyobb a gépeket működtető embereknek — hangsúlyozta. — A könnyűipari gyártási ágak többsége igen munkaigényes. Emellett jellemző a nődolgozók magas Péter és Böhm József kíséretében Balatonboglárra látogatott a mongol párt- és kormányküldöttség. Az állami gazdaság borkombinátja előtt Széli András igazgató és Büki János, az üzemi pártbizottság titkára fogadta a vendégeket. A folyosón úttörőharsonák hívták föl magukra a figyelmet — kedves köszöntés, jelvény volt a jutalmuk. Széli András tájékoztatója, a gazdag, sokat mondó számadatai betekintést engedtek Somogy legjobb állami gazdaságának munkájába, életébe. A fejlődés ugrásszerű. Cedenbal elvtárs kifejezésre juttatta: »Jói gépesített, magas teljesítményekre képes gazdaság ez, amely méltón fejezi ki a magyar népnek a szocializmus építésében elért sikereit.« A két népet nagy távolság választja el — mondta a küldöttség vezetője —, célunk azonban azonos, s ez közel hoz minket. Jó kapcsolatunk van a szocializmus fő erejével, a Szovjetunióval, állandóan erősítjük kapcsolatainkat a többi szocialista országgal. A magyar népnek nagy tapasztalatai vannak a szocializmus építésében. Fontos célkitűzésünk, bogy tanuljunk ezekből a tapasztalatokból. A küldöttség nagy érdeklődéssel nézte meg a borkombinátot, ahol 160 000 hektoliter bort tarolnak; végigsétált Az Országházból Jelentjük: Könnyűipari üzem telepítéséi kérte s somogyi képviselő Tegnap a Parlamentben igen jó volt a hangulat. A józan optimizmus alapját Keserű Jánosné miniszterasz- szony expozéja adta. A köny- nyűipar helyzetét összegezve kedvező helyzetről számolhatott be: jól halad a rekonstrukció, az eredetileg tervezett összegeknél is többet tudnak beruházásokra fordítani. De a képviselők a miniszterasszony szavain és a könnyűipari helyzetéről kiadott kis kék színű könyvecske számadatain kívül saját szemükkel is meggyőződhettek az iparág eddig kevésbé tapasztalt ■ fejlődéséről : kétségkívül több és szebb az áru az üzletekben, nagyobb a bútorválaszték és kényesebb igényeket is ki tudnak elégíteni. — A könnyűipar rekonstrukciója azonban másik oldalról is érinti az embereket. Az ágazatban dolgozó csaknem félmillió emberből 350 ezer a nő. Nagy arányuk miatt még fokozottabban előtérbe kerül a munkakörülmények javítása, a szociális ellátás és a munka utáni »harmadik műszak« terheinek csökkentése. • A napirendet megkülönböztetett figyelemmel várták a somogyi képviselők. Hiszen a megyében jelentős hagyományai vannak a könnyűiparban, s lényegében az első valóban modern nagyüzem, a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára is ehhez az ágazathoz tartozik. Mindemellett a somogyi könnyűipar helyzete ma egyáltalán nem gond nélküli. Aránya ugyanis az elmúlt évtizedben fokozatosan visszaszorult a megyében. A korszerűsítés folyamatának emelkedése. 1973-ban jelentős béremelést kaptak a könnyűipari dolgozók is, de a meglevő elmaradást még nem sikerült csökkenteni. Így például a ruhagyár bérszínvonala alatta marad az iparág átlagának. Ahol korábban többet kaptak és magasabb volt a bérszínvonal, ott a százalékosan alacsonyabb emelés is többet jelentett, mint ahol eleve lentről startoltak. Mi lehet a megoldás? — A vállalatok a rekonstmegítélésében is lehetnek árnyalati különbségek. Ezeknek rukciók lázában önerőből képadott hangot a délelőtt fel- telenek jelentősebb béríej- szólaló Kosztolánczi Jánosné Somogy megyei képviselő, aki aránya. Ágazatunkban 350 ezer nő dolgozik. Arányuk eléri a 70 százalékot, s még égnél is magasabb a textilruházati és a kötő-hurkolóiparban. Ezután kitért a három és két műszak problémáira is. Kiemelte: a munkások személyi jövedelme a 3 év előtti átlagos havi 1880 forint helyett most 2200 forint, vagyis 17 százalékkal növekedett 3 év alatt. Ugyanebben az időszakban az ipar egészében valamivel magasabb, 18 százalék volt az emelkedés. — A tartalékoknak jobb hasznosításá\’al munkálkodunk a IV. ötéves terv hátralevő feladatainak végrehajtásán. Már készítjük a következő ötéves programokat, amelyek iparunknak további nagyarányú hazai és export igényeket jeleznek. A rekonstrukció eddigi tapasztalatait hasznosítva, a nyersanyagok új beszerzési árarányait figyelembevéve arra törekszünk, hogy a könnyűipar valamennyi ágát legjobb tudásunknak és a követelményeknek megfelelően fejlesszük a jövőben is. Ami a könnyűipar által gyártott fogyasztási cikkeket illeti, számos figyelemre méltó megjegyzés hangzott el. Kosztolánczi Jánosné Somogy megyei képviselő — a Kaposvári Ruhagyár dolgozója — is felszólalt. Arról beszélt, hogy a megyében az asszonyok azt szeretnék, szép legyen a gyermekruházat, de olcsó is. E kettős követelménynek megfelelni nem könnyű feladat. Ezért is szükség van az iparág rekonstrukciójára. Ez pedig nemcsak a termelékenységet növeli — az üzem- és munkaszervezés révén — hanem a termelés hatékonyságát is. Kitért arra is, hogy a könnyűipari ágazatban az 1973. évi központi bérintézkedések ellenére sem érik el a személyi jövedelmek az állami ipar átlagát Somogy megyében — mint mondta — számottevő mértékben nem sikerült a bérek és a személyi jövedelmek — 1968 előtti — relatív lamara- dását csökkenteni. Ezen a helyzeten annál is inkább változtatni kellene, mert a köny- nyűiparban 'körülbelül 80 százalékban nők dolgoznak. A bérfejlesztést az üzemek csak önerőből tudják megvalósítani. Ennek érdekében valóban tesznek is erőfeszítéseket az iparági üzemek, de ez kevés ahhoz, hogy ténylegesen kedvezően alakuljon a ruhaipari munkások bére. A könnyűipari ágazat megyei fejlődését és helyzetét elemezve a somogyi képviselőnő rámutatott, hogy szükség van a könnyűipar eddiginél nagyobb mértékű minisztériumi támogatására. Dr. Dabrónaki Gyula, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, kimerítő tájékoztatójában annak a véleményének adott kifejezést, hogy a szóban forgó árucikkek esetében széles rétegek a tartósságot helyezik előtérbe, míg másoknál a divat követelménye dominál, mind a két igényt tudomásul kell venni. ruhagyári munkásnő, s így szószerint mindennap mélyen átéli azokat a gondokat, amelyek ma a textiliparban tapasztalhatók. — Az új gépek, termelő berendezések és a termelékenyebb technológiák növelik a munka intenzitását is — mondta beszédében a somogyi képviselőnő. — Többet kell dolgoznunk, nagyobb figyelemmel és tartósabb összpontosítással. A több munkát azonban nem követte arányosan a berek és jövedelmek Keserű Jánosné beszámolójához kapcsolódva több felszólaló foglalkozott a könnyűipar dolgozóinak szociális helyzetével, a nődolgozók munkakörülményeivel. A könnyűipari szakmák előtt álló nagy fejlődéssel ösz- szefüggésben sok megjegyzés hangzott el az utánpótlás biztosításáról. A szakképzést több lesztésre. Szerintem csak a! képviselő hiányosnak ítélte, minisztérium segítségével szüntethetők meg ezek az aránytalanságok — mondotta. A somogyi képviselőcsoport legutóbbi ülésén részletesen megvitatta a megyében levő könnyűipari üzemek helyzetét. Az ott elhangzottakat is figyelembe véve a somogyi képviselőnő azt kérte, hogy a következő tervidőszakban — a tervezett marcali és barcsi beruházásokon kívül — települjön a megyébe legalább még egy nagy könnyűipari üzem. Cs. T. I A felszólalásokra és észrevételekre Keserű Jánosné válaszolt, majd az országgyűlés elfogadta a könnyűipar fejlődéséről, korszerűsítéséről adott beszámolót. A továbbiakban két interpelláció hangzott el, majd az országgyűlés a késő délutáni órákban befejezte nyári ülésszakát. SomogyI Néplap
