Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-27 / 148. szám

Termel a jéggyár

A Somogy megyei MÉK nemrég új létesítményt adott át Siófokon, egy kétszáz vagonos hűtőtárolót a hozzá tartozó jéggyárral együtt, melynek napi teljesítménye százhúsz mázsa táblajég.

, Modern srénház szolgáltatia az energiát.

LÁSZLÓ LA/OS

■ URÁNBÁNYÁSZOK ■

— A társai, akikkel a föld alatt dolgozott,' ők csak megkeresik.

— Nem nagyon. Néha kijönnek a szőlőbe. Egy pohár bor, egy-két szó és kész. Ha meg nem nagyon ismerem, kaphat bort. de pénzért. Mert a szőlővel sokat kell dolgozni. Nagy a rezsi. Tavaly, amikor a jég volt, a fogam csikorgattam, alig maradt valami a tőkéken. És mégis szűrtem tizenkét hektót. Minden második évben telerakom érett trágyával. Egy tsz-ből hozatom, de nem mondom meg, honnan. Titok, mert ötven liter borért kapok két- három vontatóval. És az a bor... De a parasztnak jó. Megszokta a cukros bort.

— Autója van, birtoka, háza, szép nyugdíja. Elégedett?

— Ha jó a termés, igen. Ha

nem, akkor mérgelődök. Az autóval nemigen járok, legföljebb nyáron Harkányba, a Balatonra. Külföldön nem voltam, amióta nyugdíjas vagyok. Azelőtt jártam Bulgáriában, Csehszlovákiában

Romániában és egyszer Bécs- ben,» a VIT-en. Tagja voltam a DISZ központi vezetőségének. Vittek.

Somogyi Néplap

— Egyszer, úgy tudom, a Szovjetunióban is volt.

— Mikor átjöttem az uránhoz. Kiutaztunk tapasztalat- cserére. Jártáén Moszkva alatt a tulai bányákban és Krivoj Rogban. Bemutatót tartottam gyorsvágathajtásból. A Szovjetunió valamennyi bányaüzeméből nézték a munkámat. Én olyan szervezettséget sehol se láttam.

— Megérkeztünk délután, mondták: pihenjünk. Megíü- rödtem, megvacsoráztunk, aludtunk. Reggel jöttek értem autóval, és beöltöztünk. Leszálltunk a bányába. De ott már minden készen volt. Csak meg kellett fognom a fúrót. Ök már állványos fúróval dolgoztak, mi, az uránnál még kézben tartottuk a huszonhárom kilós szerszámot. A miniszter is leszállt. Mikor végeztem, megfürödtünk, asztalhoz üljünk. Én a tolmács és a miniszter mellé kerültem. Biztosan úgy is intézték. Akkor azt mondja a miniszter: »-Én magát bányamérnöki egyetemre küldeném...« »Nem — válaszoltam —, én nem négy évet, felet se bírnék ki távol az otthonomtól.«

— Egy valStni nagyon feltűnt nekem. Ott a bányaközpontokban nincsenek olyan paloták, mint nálunk. Kis földszintes épületekben van a £őAnna

Véghezvinni semmit se tudott. Jó eszű lánynak tartották, de az általános iskola nyolcadik osztályát se végezte el. Eleinte megpróbálták jobb belátásra bírni, Annái azonban a galeriból már nem lehetett a tankönyvek világába visszahívni. Lopott, az egész országban csavargott, s mivel még tizenhárom éves volt, intézetbe vitték.

Később visszakerült a szülői házba, ahol — ahogy mondani szokták — csak jót látott. Övele azonban nem sokat törődtek, tudomásul vették. Anna ilyen lány ... Hogy milyen? A Siófoki Járásbíróság a közelmúltban közveszélyes munkakerülés és üzletszerű ké.ielgés miatt egyévi szigorított börtönre ítélte, két esztendőre pedig, kitiltotta Siófokról. Anna ezekért a bűncselekményekért már

többször ült a vádlottak padján.

— Siófokon lakik a barátnőm ismerőse, náluk kaptam szállást: A barátnőmre mindig számíthattam, áz ő segítsége nélkül semmire se mentem volna.

— Milyen segítségről van szó?

— A barátnőm jól beszél olaszul, s eleinte helyettem is ő ismerkedett. Remekül cV:z tem magam, erről a férfiak gondoskodtak. Én imádom a férfiakat. A fiatalokat, mert szépek, az idősebbeket, mert kedvesek. És úgy tudnak hízelegni, de úgy ...

— Ennyire hiányzott a hízelgés?

— Nem is az tetszett, hanem, hogy kislánynak néztek, becézgettek. A fiatalok nagyképűek, azt hiszik, ha fizetnek, már minden rendben van.

— Ugye, elsősorban külföldiekkel ismerkedett?

— Természetesen az olaszokkal. Szívesen emlékszem rájuk, talán ők is rám. Meghagyták a címüket, levelet, képeslapot írnak nekem. Nem akarok, dicsekedni, de egy lánynak sem volt annyi visszatérő vendége, mint nekem. Én a többi lánnyal nem barátkoztam. ocsmány volt a szájuk, s ha rosszul ment, akárki ágyába bélebújtak. Egy kicsit én is féltem, az ember soha nem tudja, kifélével hozza össze a sors. Senkire nincs ráírva, van-e betegsége.

— Sok a ruhája.

— Pedig nem kerestem annyit, amennyit a rendőrségen a hadnagy úr mondott, ötszáz és ezer forint között kaptam fejenként.

— De nem esténként!

— Ne legyen kicsinyes! Megesett, hogy egy nap alatt

nökség, olyanok azok, mint nálunk a felvonulási épületek. És nincsenek tele adminisztrátorokkal, könyvelőkkel, normásokkal, diszpécserekkel, előadókkal. De a bánya az szebb, korszerűbb, jobb a gépesítés. Mikor itthon ezt elmondtam, görbe szemmel néztek rám.

— És alighogy átkerült az uránosokhoz, megtörtént a baj.

— A szikla rápattant a szemeimre. Fél évig táppénzen voltam. Utána leszálltam még, de már nem ment a munka. Alig tudtam elérni azt, amit azelőtt könnyen megcsináltam. Már nem voltam a régi.

— Milyen volt a régi vágathajtó?

— Milyen?!... Maga azt nem hiszi el. Maga azt nem tudja elképzelni. Én elmentem hétfőn hajnalban a bányába, és csak a hét közepén, szerdán mentem haza. Műszak után ott maradtam, egyet pihentem, aztán folytattam a munkát, csináltuk az ácsolatot, a biztosítást, készítettük elő a gépet. Maga el scan tudja képzelni, és meg sem értheti, mit kínlódtam én az- emberekkel. Főleg az ércbányánál, hogy elfogadják a gépet. Amikor az első rakodógép megérkezett, kijelentették: nem értenek hozzá. Mondom: megtanítlak benneteket. Nem, őnekik a lapát kell, ők bírják, a gép elveszi tőlük a teljesítményt. Vége-hossza nem volt a vitáknak. Nem is tudtam, megtanítani lent a gép kezelését. Akkor a napszinten kísérleteztünk. És közben győzködtünk. Elmagyaráztam, hogy a gép elveszi tőlük a nehéz munkát, de a bért nem, mert olyan teljesítményt méreteznek hozzá, ami tisztességes keresetet nyújt, persze, ha

Ítélet után

I három-négy ismeretségem is ! akadt, de ritkán, i — Az ismerőseit a barát- I nője lakására vitte?

— Nem volt ott annyi hely! Inkább kempingekbe, fizetővendég-szolgálati szobába és

1 természetesen szállodába, í — Ezt nem hiszem el. \ Nincs az a portás, aki magút fölengedné!

— Hol él maga? Nem mon- I doni. volt. aki kegyetlenül félt

a razziától, de közülük is sokat kétszáz forinttal meg lehetett nyugtatni. A kevésbé »idegesek« beérték egy százassal is.

— Mi lesz. ha kiszabadul?

— Pestre megyek.

— Miért nem próbálkozik a szüleinél?

— Végképp nincs/ otthonom. Az apám a tavasszal meghalt.

— Betegség?

— öngyilkos lett. Az utóbbi időben sokat veszekedtek anyámmal Apám azt mondta. nem bírja a rendezetlen életet,

— Közönyösen beszél róla..

— Meghalt, más mondanivalóm nincs. Egyébként se éreztem, hogy közel áll hozzám Soha nem vett komolyan. és szigorú se volt: hozzám.

— Pesten dolgozni fog?

— Őszinte leszek: nem valószínű. Tizenkilenc éves vagyok, s amíg ilyen könnyen keresek ennyi pézt, nem kell a munka nekem.

— Sokat lesz börtönben. Ez az egy esztendő se olyan Ids

| idő, s ezután ennél már töb- : bet kap.

— így is megéri, mert nekem ez az élet . kell.

Mónika

Mónika huszonhárom éves, i három esztendővel ezelőtt került először rendőrkézre — | üzletszerű kéjelgés miatt. Akárcsak Anna, ő is megjárta az intézetet, azután férj- j hez ment.

— Nem szerettem a férje- ! met, mert gyermekem szü- j letett tőle. Nem éltünk rosz- ! szül, mégis itthagyott, hetvenkettőben Svájcba dissZi] dalt. Azóta semmit se hallottunk róla, a gyermeke után se érdeklődik, pedig már négyéves.

— Hetvenkettő óta egye- ! dűl él?

— Akkor megismerkedtem a jelenlegi élettdrsammal. Ő az első az életemben, akit szeretek Mindenemet odaadnám érte. pedig részeges, megbízhatatlan, hazudós. Vele akarom leélni az életemet.

j Most őmiatta kerültem baj- ' ba.

— Ügy érti,

tőle?

gyereket

vár

— Igen. két

hónapja

tér*

hes vagyok, de

most nem

erre

gondoltam. Az

élettársam az

egyik balatoni

bárban

dóigozik. énekes.

Pesten a

barátnőim telebeszélték a

fe1 jem. ne engedjem le egyedül. | mert mi lesz., ha megismerke- I dik egy csitrivel. Én meg bo- I lond fejjel Otthagytam az állásomat, egy presszóban felszolgáltam, naponta kétszáz forintot is megkerestem. A Balatonon megláttak az élettársam szabójával és egy nyu- 1 gatnémettel. Rám fogták, pénzért lefeküdtem velük.

— Magara fogták?

— Nem tagadom, a közve- j szélyes munkakerülés fennáll, de nem olyan régen hagytam abba a munkát, még egy ideig türelemmel lehettek volna. Esküszöm, senkivel se ismerkedtem, csak az élettársam miatt utaztam ide, őmiatta nem dolgoztam.

— Most mi lesz?

— Leülöm a négyhavi fegy- házat, s minél előbb elvetetem a gyereket.

— Pedig ez a gyerek segíthetne magán.

— Azt hiszi, a zárkában nem ez jár a fejemben éjjelnappal? De az élettársam ezt a gyereket már Pesten el akarta vetetni. Befizette a pénzt, s én elmentem a kórházba. Amikor be kellett volna lépnem a műtőbe, fölhívtam. Nagyon féltem, s arra kértem, jöjjön oda, legyen velem. Azt válaszolta, nem ér rá, s levágta a kagylót. Egyedül meg nem mentem be.

— Ugye, ettől az embertől I várja az új, tisztességes életet?

— Ha kiszabadulok nagy j hassal, kirúg. Ha megtartom I a gyermekemet, elvesztem az ! egyetlen embert, akit. szere- j tele. így is csak arra gondo- I lók, hátha már nem is kellek | neki, hátha azóta mást sze: rét.

I A fiatalember nem volt ott i a tárgyaláson. A jelek szerint neki teljesen , mindegy, mi történik Mónikával.

Pintér Dezső

>,Csőgörény” a föld alatt

Megtisztítják az öreg csöveket

Öregszik a vízvezetékcső- ) rendszer Kaposváron. Csaknem J hetven évvel ezelőtt fektették le az úgynevezett gerincveze- j fékeket, s annyi vízkő, vas- j oxid stb. rakódott le a cső- | vele belső falán, hogy emiatt lényegesen gyengébben folyik bennük a víz. Az eddigi vizsgálatok szerint a víz erős vsfis- tartalma miatt ilyen nagy rá lerakódás, amely azután »ösz- szezsugorította« az eredeti ke- j resztmetezetet.

Horváth Tivadar, a Sőmogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat főmérnöke arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy nagy jelentőségű mun- | kához látnak e hét második ! felében. Ennek sikere a kapós- j váriak megértésétől, az üzemek támogatásától is függ, hia muki nem alszik... De hát 1 a lapáttal se aludhatott. Har-J mlncöt kilónyi követ jelenteti i egy lapát, ha ráhúzták a ka-J pávai... Mert abba a kőbe J senki se nyomja bele a lapá-J tot. ^

— Mondták is, na maga aj

vaságyat ölelgeti a felesége he-^ lyett, meg a íúrószárat., Nem törődtem velük. Akkor egy cél volt előttem: megmutatni, hogy a kőben, á sziklában is lehet gyorsan fúrni. Szerencsére jött egy új üzemvezető, aki felkarolta a törekvésemet, meri a régi se tette, se vette a dolgokat. El is maradt a vállalat az exporttal. Hanem az új vezető azt mondta: »Maga ment meg minket a gyafázattól«. É: akkor én olyan sokat dolgoz-^ tam, és olyan sokat kerestem, # hogy magam sem hiszem el.# Tizenkét órát a bányában,# utána a napszinten. Alig pihen-# tem. Egy havi bérem 14 ezer# forint volt. És akkor hagyott# el az első feleségem. A kély lányt is magával vitte, a szü-# Leihez. t

— Nem volt közöttünk kü-f

lönösebb ellentét. Csak azt? nem szerette, hogy alig járok \ haza. Lehet, hogy nőügyeket^ is sejtett mögötte, de ezt soha^ se említette. Nem tartóztattam, bár meglepett a dolog. Egyrészt azért, mert sohase értett meg engem. Nem érdekelték a vágyaim, a munkám, csak azt nézte, mennyi pénzt viszek haza és már számitgalta; ebből azt veszek, amabból azt. Meg az igazság az, hogy akkor mur_ ismertem a mostani felesége-# met. Az üzem éttermében dol-J gozott. Néha, ebéd közben, mi-# kor az asztalra tette nekem az# ételt, elbeszélgettünk. #

szén mindig egy-egy szakaszon dolgoznak a vállalat emberei, s ott időszakonként vízhiánynyal is számolni kell.

A város vízellátásán nemcsak új kutak fúrásával lehet javítani, hanem a régi vezetékek tisztításával is. Ezért yette föl a víz- és csatornaművek a kapcsolatot a prágai Vodny Troje céggel a nemzetközi műszaki tudományos együttműködési irodán keresztül. Az ő mechanikus tisztítási módszerét alkalmazzák Kaposváron. Ennek révén újra visszanyerik a csövek eredeti keresztmetszeté

A mechanikus módszer hasonló a csőgörénymegoldáshoz: a szerkezet végigcsúszik a csőben, s a belső falat megtisztítja a lerakódásoktól. A víz- és csatornaművek tervszerűen

| végzi a munkát, mintegy ti- I zenegy kilométernyi fővezetéket tisztít meg. A forgalmat, ez I egyáltalán nem zavarja, mert I minden a föld alatt játszódik j le. Biztosan örömet szerez a kaposváriaknak, hogy a tisztí- | tás révén a víz sárga színe — i arrifelyre annyi panasz volt —- ( csökken, illetve .megszűnik.

A ké1!, két és fél hónapig j tartó munka mindnyájunk ér- j deliét szolgálja, a vállalat jó | pár milliót megtakarít a tisztí- j tás révén. Érdemes türelme*

! sen kivárni egy-egy szakaszon J a munka befejezését. Horváth ! Tivadar főmérnök elmondta, j hogy a tisztítást összehangolják az érintett területek lakóinak, az ott lévő üzemeknek az érdekével, s időben tájékoztat- na!z mindenkit arról, hogy mikortól meddig dolgoznak, hol várható esetleges időszakos vízhiány.

Növényvédelmi táiékoztató

A terményraktárak fertőtlenítése

(Folytatjuk.)

#

A Növényvédelmi Kódex előírja a terménytároló-helyek betakarítás előtti kitisztítását és fertőtlenítését. A tárolóhelyeket és a fertőtlenítést a növényvédő állomás folyamatosan ellenőrzi, a fertőzött magtárakat és raktárakat zárlat alá helyezi.

A múlt évben fokozatosan elszaporodott a gabona- és rizszsizsik, az amerikai lisztbogár és a raktári gabonamoly. A kártevők a termény pusztításán kívül az export- szállításokat is lehetetlenné teszik, mivel a legtöbb ország nem fogadja a raktári kártevőkkel fertőzött terményt. A védekezés leghatékonyabb módja a megelőzés, mert például a zsizsikek fellépése után már csak a nagyon költséges gázos fertőtlenítésre van lehetőség.

Jelenleg a legfontosabb feladat a terménytároló helyek, raktárak minden szintjének kiürítése és gondos kitakarítása. Az összegyűlt hulladékot -célszerű elégetni. Ezután kerülhet sor a vegyszeres fertőtlenítésre. Gázmester közreműködése nélkül is felhász- nálhatók a DDVP hatóanyagú vegyszerek: Unifosz, Vapona. Nogos 100 köbméterre 10 g

2,5 liter vízben ködszerűen kipermetezve. A kezelést követő 12 óra múlva 24 órás kereszthuzatos szellőztetést kell végezni. Fertőtlenítésre felhasználható még — kizárólag

nagyüzem,ben — a nagy hatású Delicia Gastoxin gázosító szer, gázmester közreműködésével! Felhívjuk a figyelmet, hogy a fertőtlenítő szerek veszélyes mérgek, az előírt óvó rendszabályokat fokozott gondossággal kell betartani. Később a termény tárolása után a gabona folyamatos szellőztetésével, átforgatásával megelőzhetjük a zsizsikek elszaporodását. Ez a rendkívül veszélyes kártevő főleg a helytelenül betárolt vagy befülledt gabonákban szaporodik el legkönnyebben.

A barackosokat károsító molylepkék második nemzedékének hernyói 3—4 nap múlva várhatóan megjelennek. A kis hernyók elleni permetezést ebben az időpontban meg kell kezdeni. Ez a hernyónemzedék már nemcsak a fiatal hajtásokat rágja ki és pusztítja el, hanem a gyümölcsösbe is behatol, azt élvezhetetlenné teszi, és exportra sem szállítható. Őszi- és kajszibarackosokban védekezésre javasolt: nagyüzemben Dimecron 100. 0,02, Gusat- hion, Metil-Cotnion 0,3, Ult- racid 0,1 százalékban (a hek- \áronkénti vízmennyiség 800— 1600 liter); házikertekben Unitron 40 EC, Ditrifon 40 WSC, Lebaycid 50 EC, Nexion 40 EC, 0,2 százalékban (100 liter vízhez 2 dl), 100 négyzet- méterre 8—16 liter permetlé.