Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-27 / 148. szám
5. SZÁM * 1974. JUNIUS 27 Döntők minden sportágban Ma még egyszer {elhangzanak a játékvezetői sípok, melyek elindítják a röplabdá- zók, a kézilabdázók, a kosarasok meg a labdarúgók küzdelmeit. Most azonban a Nyári Úttörő-olimpia nyitányán ezernél több sportoló fia- ! t.al a Kossuth térre vonult, hogy lássa fellobbanni az olim- | piai lángot. Ma este ismét gyű- j Sok az egyenrangú ellenfél Sportiskolából a döntőbe Jóllehet még egy forduló hátravan a kézilabdatornán, de annyi máris bizonyos, hogy a kaposvári olimpia színvonalában és á küzdelem | hevességében minden korábbi versenyt felülmúlt. Rendkívül gyors a játék, a gyerekek lövőereje a középiskolásoknak is becsületére válna. A játékosok igen képzettek, s taktikai fegyvertárukban is mindig tartogatnak valami meglepetést. A védekezésben hódít a kemény játék, de — az eddigi kiállítások viszonylag alacsony száma tanúsítja — ez nem mégy a sportszerűség rovására. A támadásoknál pedig többször is láttunk szemet gyönyörködtető cseleket, rögtönzéseket és olyan elemeket, melyek a jó kézilabdát jelentő játék meg] helyi sportiskola kedvezőbb j föltételei között tanulták a j kézilabdázás fortélyait. A kaposvári Gárdonyi iskola csapatának tagjai js nagyrészt a K. Vasas ifjúsági együttesében játszanak. Sok tehát a jó, egyenrangú j ellenfél, s rendkívül kiegyen-! lítettek az erőviszonyok. Ha a papírformát nézzük, óriási meglepetést, okozott, hogy a nagy múltú, erős bázissal rendelkező csapatok egymásután hullatták el a pontokat. Öt non tot vesztettek a lehetséges nvolcból a győriek és a Honvéd fiataljai, de a várakozó- [ son álul szerepeltek a Bp. Va- ! sas lányai is. Az esé!vésnék - vélt csapatok már nem tud- j iák egymás között eldönteni, j a torna kimenetelét. A kézi- : labdázás mind népszerűbb az I országban./egyre több vidéki j együttes zárkózik fel. és vá-1 lik teljesen egyenrangú, ellen-! | féllé. ' 1 TÁ V IRATVÁLTÁS KEDVES TJTTÖRÖPAJTASAINK! Szeretettel köszönt benneteket az ifjúvezetők III. országos parlamentje, mely a X. jubileumi úttörő-olimpia. rat egy időben ült össze Baranya megyében, Pécsen, illetve Sikondán. Rólatok, sportoló úttörőkről is szólunk tanácskozásainkon, hiszen játék, testmozgás, sportversenyek nélkül szinte elképzelhetetlen a vidám, igazi úttörőélet,. Igyekszünk több jó tanáccsal hazatérni, hogy azokkal még színesebbé tegyük úttörömun kátoknt. Gratulálunk eredményeitekhez, kívánjuk, hogy még több országos olimpiai csúcs szülessen. Előre! IFJÜVEZETÖK III. ORSZÁGOS PARLAMENTJE AZ ORSZÁGOS IFJÜVEZETOl PARLAMENT KÜLDÖTTEINEK A X. Nyári ÜUörő-olinrpia országos döntőinek vala- mennyi részvevőie, úttörő- és sportvezetője szeretettel köszönt benneteket országos tanácr'-g—Kívánjuk, munkátok legyen eredményes, gyűjtsetel; újabb hasznos tapasztalatokat, hogy még szebb, változatosabb, színesebb legyen valamennyiünk úttörőélete. Sok sikert, eredményes tanácskozást, igaz. szép útlörö- nynrat kívánunk. A X, NYÁRI ÚTTÖRŐ-OLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐINEK KISDOBOSAI. ÚTTÖRŐI, ÚTTÖRŐ- ÉS SPORTVEZETŐI,, KAPOSVÁR mérkőzések végét jelző hármas játékvezetői sípszó már egyúttal búcsút is .jelent. Valameny- Tiyi labdajátékban befejeződnek a küzdelmek, bajnokot avatnak. Még egy rohamra indulnak a tollaslabdázók mega tornászok is. A kaposújlaki repülőtéren a versenybíró jelére a repülő- és rakétamodellek motorzümmögése egy új sportág bekapcsolódását, egyben a küzdelmek és az összes versenyek befejezőét is jelentik. Gyorsan lepergett az egy hét. Nemrég volt, amikor a X. lekeznek. Nagyon szép hét, nagyon szép versenysorozat végére érkeztünk, a búcsú is szépnek ígérkezik. A vendégek mondták, hogy Kaposváron igaz barátokra találtak, ezért nem lesz könnyű a búcsúzás pillanata, s látni azt, hogy kialszik a láng. Igaz, csak egy időre. Dunaújvárosba mi, kaposváriak vettük át a stafétabotot. Most a Vas megyeiek jöttek el a zászlóért. Mert nincs megállás. A X. Nyári Úttörő-olimpiát követi a XI., amelyre már ma, de holnap feltétlenül meg kell kezdeni a felkészülést. határozói. , Különösen a fiúk jeleskedtek. Völgyi László, -a Somogy megyei Kézilabda Szövetség elnöke és Gőzsi Gábor, a szer- j vező bizottság elnökhelyettesei egybehangzó véleménye sze- ! rint a fiúk teljesítménye ma- j gasabb a korosztályuk átlaga- j nál. A fiúmérkőzések színvonalé- j nak ugrásszerű emelkedése j szorosan összefügg a sportiskolások jelentkezésével. A hat fiúcsapat között láttuk a Bp. Honvéd, a Dunaújvárosi Kohász, a Rába ETO serdülőcsapatát, de^az első helyre legesélyesebb nyíregyháziak is a Vitorlások és vitorlázók Harminchét — sok gonddal épített — hajó indult tegnap a vitorlások modellezőversenyén. A töröcskei tó fodros vizén harminchat fiú és egy •leány figyelte, hogyan feszülnek a sokszínű vitorlák. A lányt Czudor Máriának hívják. Két éve, harmadik osztályos korában épített először hajót a szolnoki iskola szakkörében. — Ezt a mostanit nem én építettem — mondja. — Apu dolgozott vele, amíg Kunhegyesen voltam az őrsvezető- képző táborban. A vitorlát viszont én szabtam, s a vitoi'la a legfontosabb, meg az, hogy — a szélnek megfelelően — jól legyen beállítva. A somogyiak közül Várhelyi Zoltán végzett a hetedik helyen. A maga építette hajó mindig jól rajtolt, azután a elöntő előtt közbeszólt a szél: a kelleténél hosszabb utat tett meg a hajó. — Bennünket elhagyott a szerencse — mondja a másik csokonyavisontai fiú, Németh j László. — Az én hajóm is ; szépen indult, aztán a pálya közepén egy pillanatra meg- | állt a szél. Amikor újra fújni j kezdeti, megfordította a vi- j torlát, s a Teknőc irányt vál- j tóztatva visszajött a rajthoz. | A versenyről csomagolás közben nyilatkoznak. Tőlük tudom, hogy Csokonyavison- tán jó a lehetőség a felkészülésre. A modellezőklubban minden segítséget megkapnak. Gyakorolni pedig a halastó vizén vagy a fürdőben lehet. Tóth Attila miskolci versenyző komoly fiatalember: az ősszel szakközépiskolába megy. — A verseny után mit csinálsz? — Megyek a reptérre. — Ott is indulsz? — Nem. Csak nézni. Egyszer majd talán. Egyelőre marad a hajó. A nyáron szeret! nék még egy katamaránt épí- I teni vitorlával. Lehet, hogy az országos ifjúsági verseny- | re kész lesz. — Jól érzed magad Kapos- ! váron? — Nagyon elégedett vagyok ! mindennel, főleg a verseny előkészítésével, megszervezé- j sével. Jó volt itt lenni. — Jó pihenést kívánok, a I viszontlátásra! A versenyző így köszön el: Csókolom. , És végigfut a parton. Nem sportolócsábítás — formabontás Terpesz csuka lóugrás a gerendáról. Bemutatja Szabó Agnes, az elb’ik »derecskéi lány«. A lány tornászcsapat »csak« ezüstérmes lett az úttörő- olimpián. Nem kétséges, hogy ez az együttes — talán valamivel erősebb összeállításban — vitte már többre is. 1903-tól 71-ig Pesten. Pécsen, Szegeden meg Miskolcon a »derecskéi lányoké« lett a tornacsapat aranyérme. A volt derecskéi ésapat meg a mostani debreceni együttes közé egvenlőségi jelet lehet tenni. A szakvezető is azonos. Legföljebb annyi a változás, hogy a debreceni iskolások eredményei után a hírközlő még azt is hozzáteszi: testnevelő tanár Mohácsi Sándor. (A volt kaposvári pedagógus.). Németi, Tiborral együtt irányítják a szakmai munkát az »új helyzetnek megfelelően.« S talán éppen ez az új helyzet késztet . arra, hogy megnézzük: miként lesznek a derecskeiek debrecenivé. * Szó sincs csalárdságról! A cívis város nem más tollával akar ékeskedni, annak sportvezetői nem hajhásszák a si-. kereket, de a debreceni sportiskola többek között a tehet-1 séges tornászok előtt is meg- j nyitja kapuit. — Nem kétséges, hogy a bennünket legyőző dunaújvárosi Vasvári jelenleg jobb csapat, mint mi. Nem irigységből említem, de Dunaújváros adottságai a sportiskolái tornaszakosztályt illetően is mindenekfölött állnak. Csak örülni lehet, hogy vannak városok, ahol úgy kezdik a tornát, ahogy kell. Ezek közé tartozik Dunaújváros. — mondotta Németi Tibor edző. A debreceni városi sportiskola 8 szakosztályt foglalkoztat. Amikor Németi Tibor tornaszakos testnevelő Debrecenbe került, elindította a torna osztályt is. Ebben az időben Derecskének már »aranyos« lányai voltak, akiknek szülei kopogtattak a debreceni sportiskolánál ... A debreceniek az egész tor- ' nászcsapatot áttelepítették a megyeszékhelyre. A falusi meg a tanyasi kislányok kollégiumban laknak Debrecenben, és a SzoboSzlói úti iskolában tanulnak. — Kár lett volna abbaj hagyni a korábban megkez- [ dett munkát. Kár lelt volna 1 szélnek ereszteni a már egy- j séges csapatot. így nyűgöd- : tan dolgozhatunk, a gyerekek tanulhatnak. sportolhatnak. Nekünk egy kicsit szokatlannak tűnik ez az irányított nevelési módszer, de éppen az NDK sporteredményei példázzák. hogy ez az út járható — mondotta Németi Tibor. Az eredmény: ezüstérem. De lehet még arany is. ? i Ba rá tságo k sző vád te k Két SZÍV Olimpiai különjárat Tegnap folytatódtak a tollaslabda csa- patmérközé- sek. A szolnokiak között van két kislány, akiről a Magyar Tollaslabda Szövetség főtitkára, Rázsó Pál ezt mondta: — Mindkettő' »márka«! Dargai Éva és Farkas Kati másfél évvel ezelőtt kezdte egyesületi szinten ezt a szép sportot. Az azóta eltelt idő alatt annyi bajnokságon, találkozón szerepeltek, hogy föl sem tudták sorolni, csak a legemlékezetesebbeket,. Mindketten részt vettek az országos serdülőbajnokságon — és a döntőt egymás ellen vívták. Katinak ment' jobban. A párosban — amikór együtt nyerték a bajnokságot — Évának is jutott aranyérem. Kezükben a sókat, dicsért, | fémkeretes ütőket szorongat-; ] jak. Pontosan megmutatják. milyen a helyes fogás, mert ha j például nem a végén fogom az ütőt, nem tudok »csuklózni«, j ami a leütéseknél, ravaszul I ejtett labdánál feltétel. | Éva alacsony, vékony kis- j lány, mast jár nyolcadikba. ; Egyesületi edzője látta meg az I utcán. (— Csak úgy ütögettem! | — mondja Éva), s hívta a j szolnoki MTE-be játszani. Fe- | hér teniszszoknyáján ott van egyesületének a színe: egy pi-| ! ros és egy fekete szív. Kati is feltűzte ezeket a | szoknyájára. Mint országos | serdülőbajnok, sokat tud a tol- | laslabdáról, a válogatottak nevét gyorsan elsorolja, aztán még azt Is hozzáteszi: — Már sokat játszottunk ve- í lük! I A városnéző mikrobusz óránként Indul az olimpiai központ eleji, mindig zsúfoltan. Az ország különböző vidékeiről érkezett pajtások kíváncsi szemmel járják vele az, utcákat, ismerkednek a várossal. Csendes volt kedden a Ra- j ; kóczi-pálya környéke. A jól is- í mert gyermekzsivaj most pár ! száz méterrel odébb hallal- j szott. Az ÉDOSZ Művelődési J ! Otthonban fogadták a labda- | j rugókat a patronáló Vörös ! Hadsereg úti iskola- pajtásai. Mosolygó tekintetek és gaz- | dagon terített asztalok várták i a »nagy csaták« hőseit. Volt j szendvics, minyon, jaffa, cola, j fagyi — szóval nem fukarkod- 1 tak a vendéglátók Az iskola párttitkára. Harmatit László tanár köszöntötte a pajtásokat, majd röviden szólt iskolájukról, s Kaposvár nevezetességeire hívta fel a figyelmet. Befejezésül eredményes, jó szereplést kívánt a részvevőknek. Ezután ajándékozás következett. Korba jöttek a csapatok — edzőjükkel az élen — s egy- j I egy szép, a város címerével és feliratával díszített falilanyert kaptak emlékül. Ennyi csillog') szempárt ritkán látni egyszerre. Csak fokozódott a hangulat, amikor név szerint szólították azt az öt pajtást, aki az olimpia ideje alatt ünnepli születésnapját Meghatottan vették át a pluszként kapott ajándékot. Ezek a kedves, tegnap még idegen, vendéglátó úttörők most egy kicsit talán á.szülői otthont juttatták eszükbe. Az. ajándékozást ének követte. »Ha jó a kedved, tapsolj i nagyokat« — csendült fel az | ismert gyermekdal. És kinek nem volt jó a kedve? Zúgott is a taps. A vidám játékok csak emel- ték a hangulatot. Nem ültek már egymás mellett a csapatok tagjai. Együtt nevetett* énekelt Túra és Pécs, Budapest és Csurgó, Szombathely és Tápé. Ki tudja, hány barátság szövődött .
