Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-27 / 148. szám

Aratás Ilyenikor, néhány héttel vagy nappal az aratás megkezdése előtt megbolydul az egész ha­tár. Mindenhol igyekeznek be­fejezni a még hátralevő mun­kákat, hogy a legnagyobb fel­adatot minden fennakadás nél­kül tudják elvégezni. Így van ez a nagyatádi Búzakalász Termelőszövetkezetben is. Pál József elnökhelyettes a gazda­ság bemutatásakor a követke­zőket mondotta: — Számunkra most a legna­gyobb feladatot az első kaszá­lásai szénák betakarítása és az aratásra való készülődés je­lenti. A tervek szerint a kom­bájnok a hónap végén állnak munkába. 1200 holdon kell majd betakarítaniuk a gabo­nát. — Milyen gabonafajtáival vetettek el? — San Pastora. Libelulla és Avróra őszibúzafajtákat. Hadd mondjam el azt is. 35—33 má­zsás hektáronkénti átlagra szá­molunk. — A gépeik milyen állapot­ban vannak? — Akár már holnap reggel indulhatna az aratás. Négy kombájn, valamennyi vontató és pótkocsi üzemképes álla­potban van. Egy kombájnunk még szerelés alatt áll alkatrész hiánya miatt, de ígéretet kap­tunk, hogy ehhez is gyorsan kapunk alkatrészt. — Milyen időjárásra számí­tanak? Hiszen a technikai fel­készülés mellett ennél a mun­kánál döntő szerepe van a2 időjárásnak is. — Mi a mezőgazdaságban nem tervezhetünk az időjá­rásra, bár számoltunk azért a legrosszabbra is. Sok eső ese­tén, ha rá tudunk menni gé­pekkel a táblára s a gabonák nedvessége nem haladja meg a 20—22 százalékot, akkor új, Szolnokon készült Sirokkó, tí­pusú szárítónkkal azonnal megkezdjük a munkát. Ha nem tudunk az időjárás miatt dol­gozni, akkor a szakály-hőgyé- sziek segítenek majd az ara­tásban két kombájnnal. Fel­készültünk arra is, hogy új szárítónkkal a környező gazda­ságoknak is végzünk bérszári- tást.-— Két éve kezdődött ha­zánkban a zárt rendszerű tech­nológiák elterjedése. Részese a szövetkezet ennek? — Szerződést kötöttünk a Nádudvari KITE-vel. Már a gépeket is kifizettük, csak a kórt határidőre nem tudták szállítani a kombájnokat. Ezérl került sor arra, hogy a még ki nem selejtezett aratógépein­ket javíttassuk ki és ezekkel végezzük az aratást. Reméljük, ősszel már a kukorica betaka­rításánál új rendszerrel dol­gozhatunk. | A tanácsok a fiatalokért iSSSÉI Indulásra készek a kombájnok. — Milyen jellegű tovább­képzésben részesültek az érke­ző gépek vezetői? — Még nem történt meg a szakmai kiképzés, de kijelöl­tük azokat a munkásokat, akik átveszik a Jhon-Deere gépeket. Szerelőink viszont már több alkalommal részt vettek olygn bemutatókon, ahol a techno­lógia gépszerelés folyamatait elsajátíthatták, — A zárt rendszer a vetés- szerkezet egyszerűsödésével jár. Mit terveznek az őszi ve­tések idejére? — Természetesen a legna­gyobb százalékban őszi gabo­nát, kukoricát, takarmánynö­A tervidőszak célkitűzéseihez képest A kukorica vetésterülete nő, a kalászosoké csökken Másfél évvel a negyedik öt­éves terv befejezése előtt ér­demes számba venni, mi való­sult meg az előirányzatokból megyénk mezőgazdasági üze­meiben. Ezt tette a közelmúlt­ban a megyei tanács mező­gazdaság-fejlesztési albizott­sága is a témáról készített tá­jékoztató alapján. Summázva az eddigi ta­pasztalatokból kialakított vé­leményt, a bizottság megálla­píthatta egyebek között, hogy a kukorica vetőterülete nö­vekszik, a kalászosoké csök­ken a tervidőszak előirányza­taihoz viszonyítva. Csökken a naprafogó területe is a me­gyében, nő viszont a repcéé, a cukorrépa meg a dohány a tervezett szinten marad. Nagy visszaesés mutatkozik a bur­gonyánál itt azonban a lábo- di és a barcsi zárt termeszté­si rendszer révén kilátás van az igények kielégítésére. A búza és a kukorica termésé­ben már a tavalyi eredmények 15, illetőleg 10 százalékos túl­teljesítést mutattak a terv­időszak végére előirányzott­hoz képest. Ügy tűnik, nenn lesz meg az a tehénlétszám, mely az előirányzatokban sze­repel. Némi eltérés várható a szarvasmarha- és a sertés- férőhelyek építésénél mag­tártérből viszont a tervezett­nek mintegy a hatszorosa va­lósul meg. A beruházásoknál — gép- és épület-, továbbá meliorációs és gyepfejlesztési beruházásoknál — mintegy húszszázalékos túlteljesítés várható. Mit mutatnak a részletesebb adatok? 1970-ben a megyé­ben a mezőgazdasági keresők száma 76 ezer volt, ez a szám a múlt évben 66 100-ra csök­kent (1975-re előreláthatólag 63 ezer mezőgazdasági kereső lesz Somogybán). A kukori­ca vetésterülete az elmúlt három évben mintegy ötezer héktárral nőtt, s — ha kisebb mértékbén is — további elő­relépésre van kilátás a zárt rendszerű termesztés követ­keztében. A zárt rendszerű termesz­tés megyénkben az idén 26 500 hektáron alakult ki (kukori­ca, burgonya, cukorrépa, zöldségfélék termelésében). Jövőre további bővüléssel számolhatunk: 38 ezer hek­táron termesztik majd zárt rendszerben a már említette­ken kívül a lucernát és a szó­jababot a mezőgazdasági nagyüzemek. Érdekes képet mutat a művelési ágak ala­kulása is: a gyümölcsös terü­lete a tavalyi_6394 hektárról jövőre 6800 hektárra, a sző­lőé 8040 hektárról 8100 hek: tárra, az intenzíven műveli és hasznosított gyepterület 3400 hektárról 6400 hektárra növekszik. A kenyérgabona vetésterülete nagyjából azo­nos szinten marad, a takar­mánygabonáé csökken; 600 hektáros gyarapodás várható a szántóföldi zöldségfélék­nél, mintegy 2000 hektáros növekedés a szálas takarmá­nyoknál. Ebben a tervidőszakban szá­mottevően bővül a telepítések, ültetvények területe a megyé­ben. Gyümölcstelepítésre pél­dául 639 hektáron kerül, il­letőleg került sor — zömmel az állami gazdaságokban —, szőlőt pedig 575 hektáron — nagyobbrészt a termelőszövet­kezetekben — telepítenek eb­ben az öt évben. Az 1800 hek­táros erdőtelepítésből 1600 hektárt a tsz-ek végeznek el, s mindezt gyenge termőhe­lyi adottságú területen. Az 1971 és 1975 között befejezett összes mezőgazdasági beru­házás értéke a megyében 3,6 milliárd forint lesz a jövő évi és az eddigi teljesítéseket fi­gyelembe véve —, ebből a legnagyobb értéket az épület­beruházások (ezen belül is a szakosított állattenyésztő te­lepek) képviselik. Az összes állóeszközérték 1975 végére 8,8 milliárd forint lesz a me­gye mezőgazdasági nagyüze­meiben, ebből 6,4 milliárd a termelőszövetkezetekben ta­lálható. H. F. vényeket és zöldségféléket ter­melünk. A zöldséges elsősor­ban Nagyatád város ellátását szolgálja. Jelenleg a legtöbb dolgozónk a paprikát szedi. Mintegy tízezer darabot adunk át belőle a MÉK-nek. — Mint említette, a takar­mánynövények is jelentős sze­rephez jutottak a termelőszö­vetkezetben. Milyen állo­mánnyal rendelkeznek? — Sertésállományunk kizá­rólag a fehér hússertés. Ezt a korai értékesítés miatt tartjuk. Természetesen itt is figyelem­be vesszük Nagyatád igényeit, a piaci keresletet. A szarvas­marha-állományunk nem egy­öntetű. Idővel szeretnénk majd áttérni valamelyik tenyésztési irányra. A város ellátását és saját érdekeinket figyelembe vév-e a tej-hús típus jöhet szá­mításba. Juhtenyésztésünk szintén jelentős; itt főleg az exportra való termelést kell kiemelnünk. Pecsenyebáránya­inkat Olaszországba exportál­juk, 16—18 kilós súlyban. — Nemrég ért véget a ju­hok nyírásának időszaka. A Búzakalász Tsz milyen siker­ről beszélhet? — Terven felüliről: négy kiló harminc dekagramm kö­rül volt a nyírási átlagunk, és ez negyedmillió forint jöve­delmet jelent. — Várható-e nagyobb válto­zás a termelőszövetkezet éle­tében? — Január 1-től egyesül Nagy­atád, Segesd és Somogyszob termelőszövetkezete. Szá­munkra jelentős esemény ez, hiszen közös erővel eredmé­nyesebben tudunk majd ter­meim. Nagy Jenő Ifjúság és közélet Az eddigiekben érintett intézkedések, tervek, törekvé­sek, az anyagi támogatások kü­lönböző formái végső soron azt a célt szolgálják, hogy a fiata­lok fokozottabban vegyenek részt saját életük megszervezé­sében; bátrabban politizálja­nak, magatartásukat jobban hassa át a nagyobb felelősség­érzet, a társadalmi elkötele­zettség. Megvannak-e mind­ezek eléréséhez, e képességek, jellemvonások kialakításához a sajátos, jól megszervezett lehe­tőségek, és ha igen, hogyan élnek ezekkel a fiatalok? Ahhoz, hogy valaki részt ve­gyen a közéletben — jelen esetben a községpolitikai cé­lok kimunkálásában és meg­valósításában — hatékony fó­rumokra van szüksége. Nem­csak olyanokra, amelyek saját, viszonylag szűk körükben ad­nak lehetőséget véleményeik kifejtéséhez — ehhez ott van­nak a KISZ-taggyűlések —, ha­nem ahol a felnőttek képvise­letével együtt, egyenrangúan és közvetlenül kapcsolódhat­nak frí a község társadalmi, politikai életébe. Szavakkal — véleményekkel, ötletekkel, ja­vaslatokkal — és tettekkel: szervező tevékenységükkel, társadalmi munkájukkal. Minden községben, ahol megfordultam, érdeklődtem arról, hogyan képviselik a fia­talokat a tanácsban. Rögtön utána föltettem a kö.vetkező kedést is: mennyire élnek e megtisztelő megbízatás nyúj­totta lehetőségekkel? Azaz: részt vesznek-e rendszeresen a tanácsüléseken, képviselik-e kérdéseikkel, megnyilvánulá­saikkal, interpellációikkal tár­saik, a fiatalok érdekeit, köz­vetítik-e törekvéseiket? Somogyaszalóban egy fiatal van a tanácsban. Az aktivitá­sa? — Hát... — kezdi a ta­nács elnöke — csalódott a fia­talokban cserben hagyták egy társadalmi munka szervezésé­ben. Azóta nem nagyon hallat­ja a szavát. Somogyváron négy 30 éven aluli tanácstag képvi­seli a fiatalokat. A tevékenysé­gük? Egyikük szülési szabad­ságon van, ketten ritkán jön­nek el(!), legföljebb egyet le­het említeni megelégedéssel — halljuk a tájékoztatást. Ez te­hát az egyik oldal. A másikra hadd álljon példaként a men­nyei tanács két bizottság — az ügyrendi és a számvizsgáló — vezetőjének felelősségteljes munkája. A két fiatal tanócs­Munkásarc A mérlegmester első ke­da­— Álljon hátrább, egy ki­csit, nincs rajta az rék! — Dobáljon lé néhány rabot... — Köszönöm, í-endben. Tes­sék a szállítójegy ... A fával megrakott vontató kigördül a telepről, újabb ko­csi — szénnel megrakva — kanyarodik a mérleghaz elé. Kázsrhéf József, a Dél-dunán­túli TÜZEP Vállalat bala- tonfenyvesi 17. számú tele­pének mérlegmestere előbb gondosan megnézi a szállító- jegyet, á befizetett összegről a számlát; ellenőrzi a kocsi rakományát, s csak azután lep a mérleghez. Fontos, bizalmi állást tölt be Kázsmér József. Sok mii- íiós értékű anyagért felelős. S nemcsak az elszállított, ha­nem a telepre érkező tüzelő, ellenőrzése is a feladatai közé tartozik. Ez a telep, amely 1969-től működik, évente 40 millió forint forgalmat ér el. Több , ezer gépjármű fordul meg itt évente. Az idén — pél­dául — eddig 900 vagon tü­zelőt és építőanyagot szállí­tottak hozzájuk a baluton- fenyvesi vasútállomásról. — Tíz esztendeje dolgo­zunk együtt, megbízható, lel­kiismeretes ember, ö is tag­ja telepünk Magyar Tenger szocialista brigádjának. Ed­dig már háromszor nyertük el a kiváló telep mér József munkájának is köszönhető. A gondjaira bí­zott anyagot jobban félti, mint a sajátját. Lelkiismeretessé­gével, megbízhatóságával ér­demelte ki két alkalommal a kiváló, egy esetben pedig a Belkereskedelem kiváló dol­gozója kitüntetést — mondja Bizderi Ferenc telepvezető. Ellenőrzi a szállítójegyet, t számlát, a kocsik rakományát, elvégzi a mérést. Ez a mun­ka talán egyszerűnek látszik, de nem az, ha azt is nézzük, hogy — bár nem túl gyakran — akadnak emberek, akik megkísérlik, hogy kijátsszák a mérlegmester éberségét. Kázsmér József néhány ese­tet mindjárt ismertet is: — Arra figyeltem fel, hogy beérkezéskor, az üres kocsi mérésekor három, jól meg­termett ember ül a vezetőfül­kében. Kifelé menet viszon' már csak ketten voltak. Ül­jön csak fel, mondtam a har­madiknak, nehogy a maga súlyát a drága brikett pótol­ja... Egy másik alkalom­mal a potkerekeket »felejtet­ték el« fölrakni kifelé me­net. Néhány ilyen eset, s az­tán kereshetem, mi okozza a leltárhiányt. Szerencsére ma már egyre ritkábban fordul elő ilyen. Kázsmér Sándor, a mérleg- mester öccse. Jól megértik egymást valamennyien, so­kat tesznek társadalmi mun­kában a telep fejlesztéséért, az ott tárolt, nagy értékű anyagok megóvásáért. Ta­valy például két raktárt épí­tettek; a társadalmi munka • értéké meghaladta a 30 000 fo­rintot. Az idén még egy ilyen raktárt épít a brigád. Azt is elvállalták, hogy egy kis épületet — ugyancsak tár­sadalmi munkában — átala­kítanak, parkettázzák, s ét­öltözőt létesítenek telep dolgozói szá­, ^ Tíz tagból áll az irodai del­eimet, s e* j gozókkal együtt a Magyar i a -szocialista brigádnak, Kazü- i Tenger brigád. [Vezetője kezdét, benne a mára. Másfél évtizede mérleg­mester Kázsmér József. Amikor a régi balatonfeny- vési TÜZÉP-telepen elkezd­te a munkát, egy évi forgal­muk mindössze 8 millió fo­rint volt. Ma 40 millió. Sok ezer mázsa tüzelőt és é/ítő- anyagot vett és adott ki ez idő alatt Űjabb kocsi kanyarodik a mérlegház elé. Kázsmér József a szokásos módon kéri a szükséges papí­rokat; ellenőriz, mér... És mindezt azzal a felelősséggel végzi, amely egy ily<*n bizal­mi állásban nélkülözhetet­len. is zalai László tag gondos szervezéssel és szí* gorú következetességgel való­sítja meg anunkatervét: vizs­gálatokat vezetnek, kezdemé­nyeznek, javasolnak, egyedi esetekben mondanak véle­ményt. Vagyis: konkrét meg­bízást kaptak — másutt éppen ez hiányzik —, és ennek igye­keznék felelősséggel eleget ten­ni. A két Szélsőség között pedig a lelteire mint közbülső gya­korlatra utalok. A nemrég tar­tott tanácsülés! beszámoló ki­egészítőjében a tanács elnöke így fogalmazott: »A fiatal tes­tületi és vezetőségi tagok min­den napirend tárgyalásánál még nem mutatnak kellő akti­vitást. De ezt nem lehet álta­lánosítani, mert vannak olyan fiatal tanácstagjaink, akik át­gondolt, segítő szándékú hoz­zászólásokkal támogatják a testület munkáját.« Szóval valami elindult, de elégedettségre nem igen. lehet okunk.’ Sajnos, sok még az olyan község, ahol nem talál­ják helyüket, szerepüket a fia­talok. Ebben azonban — amint erről már többször írtunk — pemcsak ők hibásak. Az okok keresése során más összefüg­géseket is meg kell vizsgál­nunk.; Mert például Mernyén természetes jelenség — igaz, nem régóta — a fiatalok köz­életi tevékenysége, hiszen jó- néhány 30 éven aluli nő és férfi dolgozik felelős beosztás­ban, elsősorban a tsz-ben, de más munkahelyeken is. Hogy mást ne mondjak, a tanács vb-titkára is közéjük tartozik. Szőlösgyörökön. viszont — akárhogy i is próbálkoztunk — egyetlen 30 éven aluli szakem­bert sem sikerült megemlíteni, aki bármilyen kis funkcióban lenne. És ezt hallva nemigen csodálkozhatunk azon, hogy itt a tsz által rendezett .ifjúsági parlamenten csak az asztal egyik oldalán ülők — a ren­dező és a meghívott felnőttek — vettek reszt a vitában. De még tovább megyek: itt a sportköri vezetőségben is az öt tag között csupán egy fiatal található. Somogyváron sem jobb a helyzet e tekintetben, és itt egy másik érdekes összefüg­gésre is fölfigyelhettünk. A te­kintélyes létszámú pártszerve­zetekben hét 30 éven aluli kommunista is található — de .mindössze egy foglalkozik a KISZ-szel. A többi szíveseb­ben vállal inkább niás párt- megbízatást, még ha története­sen hivatása is a nevelés. Pe­dig az itteni KlSZ-szervezet- ben van erő, és ha több támo­gatást kapnának, bizonyára eredményesebben működhet­nének. De ez nemcsak a so- mogyváriak gondja, hasonló kedvezőtlen tapasztalatot más községben is szereztem. Sorozatom lezárásaként — bár szokatlan ez a hasonló műfajú írások esetében — ké­rem, tekintsenek el a végső következtetés megfogalmazá­sától. Néhány községben szer­zett, példásnak ítélt vagy ked­vezőtlen tapasztalat nem ele­gendő ahhoz, hogy az egész megyére vonatkozó általánosí­tásba szorítsam. Arra azonban talán igen, hogy felhívjam a figyelmet az ifjúsági törvény érvényesítésében található egy­két értelmezési torzulásra, a sematizmus, a formalizmus, az egyoldalúság veszélyére. Per­sze nemcsak erre! Sokkal szívesebben emlí­tettem a .követésre alkalmas gyakorlatot néhány tanács kez­deti eredményeket hozó erőfe­szítéseit, amelyekből kitűnik: az ifjúsággal való foglalkozást neon lehet »Igtudni« csupán dokumentumokkal, néhány ezer forint értékű támogatás­sal, de még azzal sem, hogy biztosítjuk a fiatalok képvise­leti arányát a községi tanács­ban. Ez a munka nem kötődik csupán beszámolókhoz, ren­dezvényekhez, különböző al­kalmakhoz, hanem állandóan jelen kell legyen a mindenna­pok községpolitikai gyakorlata,- ban is. Paal László Somogyi Nép/api 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents