Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-01 / 126. szám
MAI KOMMENTÁRUNK A gazda felelősségével Jegyzetek egy tanácskozásról Mit jelent gazdának lenni? Sok munkát, fáradságot és gondot, ha a választott tisztségviselők teljesíteni akarják mindazokat a feladatokat, amelyeket elvár tőlük a lakosság. Erről hallhattam a napokban Siófokon megtartott tanácskozáson, melyen a járás, a város tanácsi tisztségviselői számoltak be munkájukról, gondjaikról és terveikről a megyei tanács vezetőinek Fejlődő ipar, erősödő szövetkezetek Virovecz József, a járási tanács hivatalának elnöke elmondta, hogy a járásban fejlődik az ipar. Tabon az ősszel átadják a Videoton új gyárát, a régiben pedig megkezdik a szakmunkásképzést. A szakenv bereknek lakásokra lenne szükségük, ezt azonban saját erőből nem tudják megoldani. A járás termelőszövetkezetei többségükben kedvezőtlen termőhelyi adottságúak. A kis szántóterület, a fejletlen géppark, az alacsony jövedelem jellemezte őket. Néhány tsz egyesült, s ez kedvező eredménnyel járt, ezért ezt a folyamatot érdemes támogatni. Segítik a szövetkezeteket, hogy korszerűbben, a mai követelményeknek megfelelően alakíthassák ki a termelési szerkezeteket, szakosodjanak, csatlakozzanak a zárt termelési rendszerekhez. Siófok különleges helyet foglal el megyénkben, hazánk idegenforgalmában. Dr. Gáti István tanácselnök elmondta, hogy a város lakosságának száma a mostani 19 000-ről néhány év alatt 25 000-re emelkedik. Ez nagy terhet jelent számukra, elsősorban lakások, bölcsődei, óvodai, iskolai helyek építésében, azonkívül a nyári és a téli foglalkoztatásban. Üj . üzletek, vendéglátóhelyek szükségesek, a megvalósítást azonban olykor nehézségek gátolják. A város korszerű központjának kialakítását szintén, pedig Siófok csak így válhat a Balaton déli partjának idegenforgalmi »-fővárosává«. A járási hivatallal, a városi, a járási pártbizottsággal, a vállalatokkal való együttműködés arra ösztönzi a lakosságot, hogy minél többet fáradozzon önzetlenül a város fejlődéséért Segítő szándék A megyei tanács osztályvezetői szintén elmondták véleményüket, kifogásaikat és javaslataikat. Tóth Károly, Sven- da István, dr. Csáki László, Czóbel Béla és Műdig István szavaiból érződött az őszinte segíteni' akarás. Felhívták a figyelmet a járás területi adottságaira, arra, hogy a termelőszövetkezetek körültekintően járjanak el az új termelési szerkezet kialakításánál, a tanácsok ösztönözzék őket gépparkjuk fejlesztésére. Óvták a tanács vezetőit a túlzott, megalapozatlan igények, kérelmek támogatásától. Azt javasolták, hogy a jövőben még bátrabban éljenek az együttműködés lehetőségeivel, s hasznosítsák a társadalmi összefogásban rejlő erőt. Nagyon sok hasznos ötletet mondiale el minden szakterületen. Balassa Béla, a járási. Juhász István, a városi pártbizottság első titkára szintén részt vett a tanácskozáson. A két testületnek együtt, összehangoltan kell tevékenykednie a járás, a város fejlődése érdekében. A két tanácsi tisztségviselő a pártbizottság álláspontját is tolmácsolta, jelezve, hogy az együttműködés következetes, rendszeres és tervszerű. A tanácskozást hasznosnak és jó- ,nak tartották. Nagyon fontos szerintük, hogy a megyei tanács osztályvezetői a jövőben még közelebb kerüljenek s járás, a város gazdáihoz, a párt- és a tanácsi vezetőkhöz. Mielőtt döntenek valamiről a terület fejlesztésével kapcsolatban, kérjék ki véleményüket, hogy ne utólag szerezzenek tudomást arról. Évente Balatoni környezetvédelmi tanácskozás Siófokon legalább egyszer fontos egy ilyen tanácskozás hogy megismerhessék egymás véleményét Következetesen, körültekintően — Hasznosnak tartjuk az ilyen tanácskozásokat. Nagyon szükséges, hogy ismerjük a terület gazdáinak véleményét, kölcsönösen tájékoztassuk egymást. Örülök annak, hogy a járási, a városi pártbizottság vezetőinek szintén ez a véleményük — mondta ösz- szefoglalójában Böhm József, a megyei tanács elnöke. Elismeréssel szólt a járási hivatal, a városi tanács munkájának fejlődéséről, a jó elképzelésekről. Azt kérte, hogy a járás, a város vezetői mindenkor vegyék figyelembe a megyei terveket, s csak a legfontosabb igények kielégítését támogassák. Beszélt a termelőszövetkezetek fejlesztésének lehetőségeiről, az iparfejlesztésben Siófok, Tab és Karád szerepéről. Jobban hasznosítani lehetne a munka foglalkoztatásában a kisipari szövetkezeteket, ha azokat fejlesztenék, szakosítanák. Böhm József nagyon fontosnak tartotta, hogy a tanácsok hasznosítsák a területükön' levő vállalatok, gazdaságok lehetőségeit, a társadalmi munkában levő erőt a fejlődés érdekében. Azt kérte, hogy a tanácsok következetesen, körültekintően dolgozzanak, működjenek továbbra is együtt a járási, a városi pártbizottsággal, a pártszervezetekkel. Szalai László Közös fenntartás Megyénkben kevés közművelődési intézményt tartanak fenn közösen a helyi tanácsok és a működési területükön települt gazdaságok, vállalatok. üzemek. Még csak néhány helyen jutottak el az illetékes vezetők, testületek az együttműködés jelentőségének felismeréséig. Vagy ahol sikerült is legalább elfogadtatni a partnerekkel a törekvéseket, cs tárgyalásokat kezdeni, ott sem jutott el az ügy a megállapodásig. Ne firtassuk most az okokat — külön cikk lenve illetékes erre —, csupán annyit jegyezzünk meg: sok függ attól, menyire tisztázódnak a feltételek, hogyan érvényesülnek a kölcsönös — tanácsi és vállalati — érdekek a tervezett közös fenntartásban. Mert hogy a tanácsok igényt tartanak az anyagi alappal rendelkező gazdasági szervek támogatására. hogy kulturáltabb körülményeket teremtsenek a dolgozók művelődéséhez, szórakozásához, mindenki helyesnek tartja. De az szintén természetes, hogy meg kell hallgatni a másik felet is, amely így fogalmaz: hozzájárulunk a község művelődési intézményének fenntartásához, hiszen nekünk se mindegy, hogy a többnyire fiatal dolgozóink miként tudják helyben eltölteni szabad idejüket. De azért pontosan szeretnénk tudni, mit is kapunk ehhez, milyen programot, lehetőséget az intézménytől. Biztos, hogy túlzott ez az egymásra várás, és sok esetben inkább ürügy a halogatásra. Mégis örülünk annak, ha — hosszabb . idő után — arról hullunk, hogy valahol sikerült áttörni a közömbösség vagy bizalmatlanság gátjait, mint ahogy ez most Csurgón is történt. ,4z itt működő és a nagyközség, valamint a környék kullurális éleiében-vagyon fontos szerepet betöltő Csokonai Vitéz Mihály Művelődési Központ közös fenntartásba vételéről írtak alá megállapodást, a napokban. Eszerint a naoyközségi közös tanácson kívül a Napsugár Ipari Szövetkezet, a Fűrészéi Asztalosipari üzem. a Zrínyi Mezőgazdasági Tsz 30—10 ezer. a csurgói áfész 15 ezer, a sajtüzem és a Dombó-csa- torna menti Vízgazdálkodási Társulás 5—5 ezer forinttal járul hozzá az intézmény színvonalasabb munkájához. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a korábbi megállapodás a csurgói szövetkezetek Csokonai tánccsoportjának fenntartásáról, továbbra is érvényben marad. És még valami: az . együttműködési készséget nemcsak az önállóan gazdálkodó helyi váltalatok részéről tapasztalták a csurgói vezetők, hanem jól- esöen vették tudomásul, hogy a kaposvári központú üzemek — illetve illetékes felsőbb szerveik — is hasonló felelősséget tanúsítottak az ügyben. Megvan tehát a lehetőség a közös fenntartásra. Érdemes ezt újra napirendre tűznie minden érdekelt tanácsi és gazdasági szervnek. r. l. ABC-áruház épül Igáiban Háromszázhatvan négyzetméter atapferflletü ABC-áruházat építenek Igáiban a baléi TÖ- VÁL dolgozói. A háromszoros szigetelésű épület fémvázát a balatoamariai áfész készítette. KILENC esztendővel ezelőtt a biológusok megkongatták a vészharangot: a növényvédő szerek — közülük is főként a DDT — megmérgezték a Balatont 1965 márciusa és májusa között 50 vagon hal pusztult el. A legújabb vizsgálatok megnyugtatóak: a halállomány kiheverte a pusztítást, bár fogasból és süllőből még ma sincs annyi, mint amennyi 1965 előtt volt Azóta örvendetesen megsza- porodtaK a környezetvédelmi tanácskozások, igaz, a megbeszélések hatékonysága nem áll arányban az értékes előadások számával. Tegnap délelőtt Siófokon S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára erről is beszélt, amikor megnyitotta a balatoni természetes környezetvédelmi ankétot. Megígérte, hogy a Somogy és a Veszprém megyei népfront által rendezett tanácskozáson elhangzottak az országos szervek felelős vezetőinek tudomására jutnak. Az ankét első előadója dr. Főnyi Jenő, a Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi^ Biológiai Kutató Intézetének igazgatóhelyettese volt. — A Balatonba negyven helyen folyik víz — igen sokszor erősen szennyezett víz. A mosószerekből, vegyszerekből, ipari munkafolyamatokból származó méreg irtja a Balaton állat- és növényvilágát Sok a feladatunk, 1250 állat- és 750 növényfajra kell vigyáznunk, ezek mind a Balatonban vagy közvetlen környékén élnek. rós kaktuszra emlékeztető kólókén, a már nevében sem sok jóval biztató kanadai átokhínár. Dr. Ponyi Jenő előadásának végén pontokba foglalta a tennivalókat, és a Balaton élővilágának fokozott védelmére kérte a részvevőket. Korreferátumában Erdős Zoltán, a Somogy megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője hangsúlyozta, hogy a Balaton helyzete a gondok ellenére sem túlságosan súlyos. A hosszú évek óta tartó tervszerű környezetalakító munka eredményeket hoz, s ez elmondható a Balaton-parti települések kommunális ellátottságáról is. Azonban még mindig nem oldották meg többek között a szemétgyűjtés és -elszállítás feladatait, továbbá változatlanul kevés az illemhely. A Balaton-parti te- i lepülések vízellátása sokat javult, tavaly már nem volt szükség vízkorlátozó intézkedésekre. Ennek ellenére igen nagy erővel folytatják a fejlesztési munkákat. Dr. Pálinkás Lajos, az Egészségügyi Minisztérium, közegészségügyi és járványügyi főosztályvezető-helyettese a balatoni közegészségügyről tartott előadási — A vízellátás javulása nyomán több szennyvíz keletkezik, melyet nem tudnak elvezetni. A házilag épített tárolók, az alkalmi megoldások nem javítanak, hanem inkább rontanak a helyzeten. Dr. Pálinkás Lajos fölhívta a figyelmet, hogy az eddigieknél jobban szemmel kell tartani a kempingeket és ellenőrizni kell minden közegészségügyi előírás megtartását. Ezután Szántó Gábor, a Somogy megyei Állami Erdóren- dezőség vezetője vette át a szót. — A keszthelyi hegységben, Szigligeten, Badacsony környékén, Tihany és Balatonfü- red határában, továbbá Za- márdi, Balatonföldvár, Bala- tonszemes, Látrány, Balaton- keresztúr és Balatonszent- györgy környékén kirándulóerdőket szeretnénk kialakítani, a felsoroltakon kívül azonban fákkal körülvett autóspihenőkre és erdei pihenőhelyekre is szükség van. AZ ELŐADÁSOKAT élénk vita követte. A felszólalók lépten-nyomon hangsúlyozták: a gondokon csak a várható környezetvédelmi törvény, több pénz és az összehangoltabb munka segíthet Pintér Dezső I JELENLEG 42 féle hal él a vízben. Meglehet, ez soknak látszik, ám tudni kell, régebben ennél is többféle halat tartották nyilván a biológusok. A víz minőségére különösen érzékeny halak — például a sebes pisztráng és a rózsás márna — már kipusztultak. Fogynak a madarak is. Az idegenforgalom elüldözi a szárnyasokat a vízről, bár még ma is 37—38 féle madár fészkel a nádasokban és a környéken. Dr. Ponyi Jenő szerint a megoldás az lenne, ha a Kis-Balaton visszakapná régi szerepét, és nyugodtan otthont adna az állatvilágnak. Tavaly már sok gondot okozott a keszthelyi öböl »kivirágzása«. A víz olyan volt. mint egy piszkos halastó. A kellemetlen jelenség oka a zöld és a kék algák elszaporodása volt. Ugyanebben az időben bizonyos aggodalommal figyelték a tudások a déli part nádasodását,. A nem szívesen látott növények közé tartozik a vízben lebegő, szúMegtartotta küldöttközgyűlését a MÉSZÖV Többet tenni a lakosság jobb ellátásáért mindjobban megfelelni a növekvő igényeknek — elsősorban ezek a fő gondolatok hatották át a MÉSZÖV tegnapi küldöttközgyűlését. Nemcsak a múlt évi tevékenység értékelése, az idei feladatok elemzése indította erre a megye fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezeteinek küldötteit, hanem az is, hogy a XI. pártkongresszus tiszteletére, hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulójára kezdeményezett munkaveráeny is ezeknek a legfőbb elvi céloknak elérését szolgálja. Megyénk szövetkezetei sikeres, szinte minden téren eredményes év után foghatnak hozzá a maguk elé tűzött nagyobb feladatok elvégzéséhez. Ez a körülmény jórészt biztosíték ahhoz, hogy megfeleljenek az egyre növekvő követelményeknek. Fogyasztási szövetkezeteink összes árbevétele 10,6 százalékkal emelkedett egy ev alatt — gyorsabb ütemben mint a tervidőszak első két évében. Ugrásszerűen, csaknem negyvenegy százalékkal nő» a felvásárlás, bővült, korszerűsödött a kiskereskedelmi és a vendéglátóipari hálózat, fejlődött az ipari és a szolgáltató tevékenység. Az előremutató tények rövid sűmmázása mellett nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy fogyasztási szövetkezeteink számos megoldás a váró problémával is küzdenek. Csak utalásszerűén említjük a vásárlók igényeinek jobban megfelelő, ésszerű választék, kialakítását, a belső ellenőrzés javítását, a kisgazdaságok termelésének hatékonyabo támogatását. Ezzel kapcsolatban elhangzott a vitában is: az örvendetesen emelkedő felvásárlás magával hozza azt az új követelményt is, hogy fejleszteni kell — az áru minőségének megóvása eretekében —, az átvevő- és tárolóneiyeket is. Az idei év biztató eredményeket hozott eddig. Az első negyedév során például 12,6 százalékkal tovább emelkedtek a fogyasztási szövetkezetek bevételei, nyereségük pedig kétszer akkora, mint a múlt év azonos időszakában. Ez az utóbbi tény elsősorban azért örvendetes, mert az áfész-ek összes tevékenységének a nyeresége 1973 végei? nem érte el a negyedik ötéves tervben meghatározott szintet. 373 és fél millió forintos betétállománnyal zárták a múlt évet a megye takarékszövetkezetei. A folyamatos, dinamikus fejlődést jól mutatja az a tény, hogy ez év első három hónapjában további 29,4 millióval emelkedtek a betétek. A takarékszövetkezetek iránti növekvő bizalmat, egyre javuló munkájukat bizonyítják ezek a számok, akárcsak az, hogy a korábbinál tizenegy és fél millióval többet, összesen 133 millió forint kölcsönt nyújtottak tavaly tagjaiknak. Különösen az áruhitel-akció adta lehetőségekkel éltek sokan; ilyen célra negyvenmillió forint kölcsönnel segítették a hozzájuk törd utókat. Szinte nincs év, hogy a takarékszövetkezetek ne bővítenék a lakosság részére végző ’ szolgáltatásaikat. A múlt év ben többek között a húskombináttal kötöttek megállapodást a háztájiból értékesített állatok kifizetésére. Az év második felétől vezették be ezt a módszert, és hat hónap alatt harminchárommillió forintot fizettek ki a falusi lakosságnak. Országosan is, megyénkben is mindinkább nő a lakásszövetkezetek jelentősége. A meglevő tíz lakásszövetkezet csaknem ezeregyszáz lakást üzemeltet, ezenkívül a huszonkét lakásépítő szövetkezet újabb 623 lakás felépítésére vállalkozott. A további tennivalók közül elsősorban a szövetkezeti lakásépítés jövőjéről esett szó. A küldöttek jóváhagyták azt az előzetes programot, hogy a következő tervidőszakban ezerszáz szövetkezeti lakás . épüljön Somogybán. • Emlékezetes pillanatokkal zárult a tegnapi küldöttközgyűlés. Az idén először osztották ki a kiemelkedő eredményeket produkáló szakcsoportoknak és szakcsoport tagoknak a Báldi Bálint és Be- reczki Máté emlékplaketteket, illetve jelvényeket. A kitüntetések arany fokozatát a marcali áfész húsfeldolgozója, illetve Varga György és Leiner Sándor Budapesten vette át Az ezüst és bronz fokozatú kitüntetéseket tegnap dr. Kiss József, a MÉSZÖV elnöke nyújtotta át. A Báldi-plakett ezüst fokozatát kapta a kaposvári nyúltenyésztő szakcsoport, a Bereczki-emlékplakett bronz fokozatával a somogysári szamócatermelő szakcsoportot tüntették ki. Ezüstjelvényt kapott Vancsura János somogy- sárdi szamócatermelő, bronzjelvényt Csenki Lajos barcsi kertész, Szilágyi Lőrinc ro- mogysárdi szamócatermelő és Bognár István marcali hús- nyúltenyésztő. V. M. Somogyi Néplapl 3 Háromszázezer somogyi lakos szolgálatában
