Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-22 / 144. szám

V /. SZÁM * 1974. JÚNIUS 22 Ünnepélyesen megnyílt a X. Nyári Úttörő-olimpia Feltoltbant a láng Hl RÁD A SOMOGYI NÉPLAP MELLÉKLETE Az úttörő-olimpia „agya Futárok lihegnek, telefonok örögnek, parancsszavak csat­ának. az egyik teremből szá­jra gépelés, a másikból rá- .ókapcsolás hallik. A népes árdának — jobbára katonák- ak — percnyi nyugta sincs, e nem is áhítja a csendet, lilyen úttörő-olimpiai központ z, ahol nyugodtan lehet cse- , égni? Molnár Tibor, a Magyar Néphadsereg főtisztje attól a úllanattól, hogy eldőlt: Ka- >osváron rendezik a X. Nyári jttörő-olimpiát, állandó mun­kában áll. Ott láttuk minden negbeszélésen, nevével sok tú­rát jegyzőkönyvben találkoz­tunk. Ű az úttörő-olimpiai bi­zottság titkára, a szervező bi­zottság vezetője. Ö irányítja az olimpiai központot, az úttörő­olimpia »agyát«, mely a Ki­lián György Ifjúsági és Űttörő Művelődési Központban műkö­dik. Molnár Tibor végigvezet ben­nünket a termeken, s közben elmondja: egyszerre tizenkét telefon csöröghet a központ­ban, négy közvetlen városi vo­naluk van, és az úttörő-olim­pia távol eső színhelyeivel — például Töröcskével, Kapós- újlakkal, Üjváríalvával — rá­dió segítségével tartják a kap­csolatot. » Hogy mi még a dolguk? Gyakorlatilag minden, ami az úttörő-olimpia versenyeire, versenyzőire tartozik. Innen irányítják a versenybírókat, innen ellenőrzik a színhelye­ket, innen adnak felvilágosí­tást bármiről. (Ha állandóan foglaltat jelez az olimpiai köz­pont minden száma, hívni le­het az Express utazási irodát, annak dolgozói is rendelkezés­re állnak.) Az olimpiai központ tartja nyilván az eredményeket, itt készülnek a táblázatok, itt sok­szorosítják a dokumentum­anyagokat, itt írják meg az ok­leveleket, de miért is folytat­nánk? Erről a mindenről min­dent elmondani egyelőre úgy­sem tudunk __ N yolcszáz pajtás kiilönvonafon Még messze járt a vonat, amikor a kaposvári úttörő­sportolók felsorakoztak a vas­útállomás előtt. Táblák emel­kedtek a magasba, virágcsok­rokat igazgattak, fésűk jártak körbe, s az úttörő-zenekar is rázendített. Minden kocsi ablakait le­húzták, a vendégek már mesz- s/.iröl integettek, kiabáltak. Egy perc múlva a háromszáz kaposvári gyerek kezében nem láttunk virágot, a pesti, debreceni,,, szegedi — s ki tudná elsorolni, hova való — pajtások kezében annál töb­bet. A különvonat fél négy — Biztosan a néninek is vannak gyerekei. — Hogy vannak-e? Né­gyen! Három fiam meg egy lányom, nem olyan túl fiata­lok, mert már az unokáim is nagyok. A nyolcszáz pajtást pará­dés rendben várták a 13-as számú Volán vadonatúj pa­noráma autóbuszai. Nem a szálláshelyekre — a kollégiu­mokba — indultak, hanem körutat tettek a városban. Megkegyelmezett az időjárás, s a megyeszékhely ragyogó napsütéssel fogadta kedves vendégeinket. Tegnap kora reggeltől ün­nepi hangulat volt a megye- székhelyen. Ezt a sok száz lo­bogón, fölira­ton, Kossuth- téri készülő­désen kívül az a végtelen kedvesség is jelez­te, mellyel a kaposváriak fo­gadták a X. Nyári Üttörő- olimpia részvevőit. Az ünnepé­lyes megnyitó előtt egy órával már mozdulni is alig lehetett a téren. Pontosan hat órakor meg­szólaltak a fanfárok, és egy­más után háromszor elhang­zott az úttörő-olimpia szignál­ja. Ezután tornaruhás fiúk, lá­nyok foglalták el a teret,’ és a katonazenekar pattogó muzsi­kájára látványos gyakorlatokat mutattak be. Ezután következet a megyék küldötteinek bevonulása. Nyíl­egyenes sorokban, az úttörő­olimpiára kibocsátott egyen- sapkákban, sok-sok jelvénnyel a mellükön vonultak kísérőik társaságában. Az úttörő-spor­tolókat a közönség nagy taps­sal fogadta. Máris érezhető volt a »hazai pálya« előnye, mert a bevonulást záró somo­gyi csapat vastapsot kapott. Üjra felharsantak a fanfá­rok, s Teremi József szemlepa­rancsnok jelentést tett Nemes Péternek, a Magyar . Úttörők Szövetsége Országos Tanácsa titkárának. Nemes Péter így válaszolt: »Kisdobosok, úttö­rők, úttörő-sportolók! Köszön­telek benneteket a X. Nyári Üttörö-olimpia ünnepélyes megnyitása alkalmából! A dolgozó népért, a hazáért elő­re!« Másfél ezer torokból szállt a »Rendületlenül«... A fanfárok díszjele után há­rom zászlót hoztak be a térre, és húztak föl az árbocokra: az .első a vörös zászló volt, a má­sodik az úttörő-olimpia zászla­ja. a harmadik pedig a nem- zetiszinű lobogó. Amikor a zászlók selymét lobogtatni kezdte a szél. az úttörőkkel együtt énekelte a közönség a Himnuszt. Ezután Rostás Károly, a Ka­posvári Városi Tanács elnöke köszöntötte az ünnepség elnök­ségét, melyben ott láttuk dr. Beckl Sándor államtitkárt, az Országos Testnevelési és Sport- hivatal elnökét, Bíró Gyulát, a megyei pártbizottság titká­rát, Böhm Józsefet, a megyei tanács elnökét, országgyűlési képviselőt, Deák Ferencet, a j városi pártbizottság első titká­rát, Szabó Ferencet, a Magyar ! Úttörők Szövetségének főtitká- I rát és Szenes Imrétj a KISZ megyei bizottságának első tit- ! kárát, valamint a mienket megelőző — a dunaújvárosi — és a következő — a szombat- ; helyi — úttörő-olimpia szerve- I zőit. Ünnepi beszédében ezt mond­ta a városi tanács elnöke: — Igen nagy megtiszteltetés, | hogy Kaposvár adhat otthont a X. Nyári Úttörő-olimpiának. 1 Alig egy esztendeje ünnepeltük Behozzák az útprő-oümpia lobogóját. rr 0 gyújtotta meg az olimpiai lángot előtt néhány perccel érkezett, az úttörő-olimpia versenyzői­nek legnagyobb csoportját hozta. Apró, szeplős kislány vág­tat a sínek között, szinte rö­pül a csomag utána. — Hát hova szaladsz? — Keresem a barátnőmet, úgy leveleztük le, itt vár a pályaudvaron. — Hégi ismerősöd? — Egy éve Dunaú.jváros- .ban, a IX. úttörő-olimpián is­nerkedtünk össze. Azóta ba- Vtnők vagyunk. És ismét el- \felek, mert ő is tornász. ' föllobogózott vasútállo- " m nemcsak egyenruhás jkek, hanem felnőttek is ■ igáinak. A néni egyik ke- n cekker, a másikban egy ló könyv. A muzsikára jöttem ide. hogy láttam a föliratokat, 'xloltaixv, kiket várnak. Nem is tagadja, mennyire ideges. Nem csoda, fél óra múlva minden tekintet rá sze- geződik. Ö gyújtja meg a meg­nyitó ünnepségen az olimpiai lángot. Kovács Mariettának hívják, a Tóth Lajos Általános Iskola tanulója volt, szeptem­bertől már a Táncsics Gimná­ziumban tanul. — Kosárlabdázom, egy ide­je egyesületben is játszom, a tanítóképzőben. Rövidke sport- pályafutásom legnagyobb él- mértye a mai. — Talán nemcsak az eddigi ' sportsikereidnek köszönhe­ted ... — Sokat tanulok, ennek kö- ; szönhetem. hogy jeles ered­ménnyel fejeztem be áz álta­! lános iskolát. — Biztosan van már valami [ nagy vágyad. | — Igen, testnevelő tanár I | szeretnék lenni. Fölkészültem | rá, hogy addig még sokat kell tanulnom, sportolnom. A ko­sárlabdának sem akarok bú- ’ csút mondani, a nyáron már ' edzőtáborba utazom a Bala- i ton mellé. Négy nap alatt Pécsről Kaposvárra Gyalog jöttek Tizennyolc apróbb-nagyobb fiú és leány egymás szavába vágva meséli a részleteket. Hogy kedden reggel indultak Pécsről, hogy a meszesi és a fehérvölgyi általános iskola ta­nulói, hogy nem ez az első tú­rájuk, de erre nagyon készül­tek. Gyalog indultak el, hogy részt vegyenek Kaposváron, az úttörő-olimpia megnyitóján. Jól adagolták a kilométereket; az első nap friss erővel »lehúz­tak« huszonnyolc kilométert, a második napon huszonötöt, a harmadikon már csak tizen­ötöt, tegnap pedig mindössze hatot — így«egyáltalán nem fáradtak jel. A hátizsákba me-.i leg holmit, élelmet csomagol­tak; ha nem kellett, nem vet­ték igénybe mások segítségét. A zselicszentpáliakat azonban nem lehetett megsérteni. Ami­kor híre futott a tizennyolc gyerek érkezésének, a falu ha­tárában virággal fogadták őket, s a családok elszállásol­ták a kedves pécsi vendégeket. Mdrcz Róbert tanár, a ter­mészetbarát csoport vezetője elégedett az úttal. Sokat be­szélgettek, ismerkedtek a vi­dékkel, jókat ettek — termé­szetesen maguk főztek. A leg- ízesebb ételük a gulyás, legkö­zelebb bárkit szívesen megven­dégelnek ... Akármennyit gya­logoltak is, annyira egyszer sem fáradtak el, hogy rögtön futballcsapatot ne alakítottak j volna. Nem ám akármilyen j csapatot, hanem olyat, amelyik I mindenhol nyert. «. A legkisebb nebuló a harma­dik osztályos Cservenka Kar­csi. Kiválóan érzi magát, azt mondja, ez a túra meg se koty- tyant. Édesapja egy kicsit iz­gult, tegnap autóba ült, és a fia után robogott. Amikor ta­lálkoztak, nagyon megnyugo­dott, nem lesz elveszett gyerek Karcsiból ... A pécsi gyerekek a kaposvá­ri túra után Zánkár3~készül- nék, R természetesen végig- I gyalogolják a nyafat... Az ünnepség látványos sportbemutatóval kezdődött. olimpia magyar csapatát* szerepelt. Ma harmincegy egyesüli ben száztizenhat szakoszt kínál sportolási lehetősége' fiataloknak, a nemzeti t mokságok különböző os lyaiban tizenhat kapós csapatot találunk. A félsz dulás után is kivívtak n nyan maguknak, olimpiai detést: Németh Sándor. András, Bene Ferenc ve < ,t a stafétabotot a régiektől. Rostás Károly így fejezi be ünnepi köszöntőjét: — Kaposvárnak ezekbe napokban nincs nagyobb me. mint titeket látni, netek gyönyörködni, s ni nektek az úttörő versenyein, osztozni győztes, minden rész\ dogságában. Kapcsví sága magához ölel két, s azt kívánja, t nagyon jól magatok, lünk. érjetek el sok legyen részetek mi-néi örömben, élvezzétek a son I gyi. a kaposvári ember., . irántatok érzett forró szere*. 1 tét! I A városi tanács elnökéi; kedves szavai után újra mc szólaltak a fanfárok, majd megnyitó részvevői háromsí ros hurrával köszöntötték érkező olimpiai fáSlyát. K rács Marietta, a kaposví Tóth Lajos Általános Isko nyolcad'kosa meggyújtotta olimpiai j lángot, majd e hangzott! az úttörő-oljmp himnusza. Ezután Nemes Péter lépe a mikrofonhoz, s többek k'’ zött ezeket mondta: — Kedves pajtások! Ti mé valamennyien egy-egv megy« kerület bajnoka vágytól Nagy elhatározással, komol fogadalommal indultatok id versenyezni, hogy megmutcs «átok. kik a !'k közül a les iobbak. Di~sö?«get szerezte! 1 a k óh e' v c t'vk n ek. ú 11 örőcsa • hatotoknak i.s. Föl hát ; küzdelemre, gondoljatok arra, amire az úttörő nyakkendő 'kötelez: a példamutató helyt­állásra! A X. Nyári Úttörő-olimpia sportolói letették az. olimpiai esküt, majd Lukács Csilla elszavalta Salánki Miklós Örök olimpia című versét. Befejezésül megint a fan­fárok hangjában gyönyörköd­tünk és a kedves jelenetben, amikor körülbelül száz ka­posvári úttörő beszaladt a té­ren felsorakozott pajtásokhoz, ■és virággal köszöntötte őket. Kanosvár várossá nyilvánítása nak századik évfordulóját, s most országosan is kiemelkedő, rangos esemény házigazdája­ként örvendezhetünk az úttö­rő-olimpiának. Amikor tavaly Dunaújváros­ban, a kilencedik úttörő-olim­pia záró akkordján a somo­gyiak átvették az ötkarikás zászlót, aggódtak egy kicsit: vajon helytáll-e a mi Kapos­várunk Budapest, Szeged, Mis­kolc, Deberecen és Dunaújvá­ros után? Hogy minket ért a meg­tisztelő megbízatás, ■ azt azok­nak az eredményeknek kö­szönhetjük. amelyeket váro­sunk a felszabadulás utáni három évtizedben ért el szor­galmas lakóinak a munkájá­val az ipar fejlesztésében, a város építésében, szépítésé­iben, a kultúra, a sport fel­virágoztatásában, a szocialis­ta módon gondolkodó és cse­lekvő közösségek kikovácso­lásában. Rostás Károly elmondta, annak is köszönhetjük az út­törő-olimpia megrendezésé­nek jogát, hogy megyénkben egyre eredményesebb a sportélet, úttörő sportolóink is minden évben jobb helye­zéseket érnek el. Érdemes a megyeszékhely sporttörténel- snében lapozgatni. 1912-ben a stockholmi olimpián Steiner Rezső, a Munkás Testedző Egyesület színeiben szülővá­rosát. Kaposvárt is képvisel­te. 1932-ben Szegfi László birkózóként vívott ki magá­nak olimpiai küldetést. Csík Ferenc és a ma is igen nagy köztiszteletnek, őszinte szere­tetnek örvendő dr. Bodosi, Mihály az 1936-os berlini Irta: Pintér Dezső Fényképezte: Grainier Gyük« A

Next

/
Thumbnails
Contents