Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-22 / 144. szám

„fl kaposvári játékok további fejlődést ígérnek" Tekauer Péter, az OÁIST elnöke a X. játékokról meg az úttörő-olimpia jövőjéről ö-olimpia előcsatáro- irom- és négytusá- lyén sokan — főleg - foglaltak helyet a pálya nézőterén, azonban meglettebb lök is, akik közül jó szakember (az ország részéből összegyűlve) szemekkel figyelte az if- legkiválóbb nézőtéren találkoztunk í'ekauer Péterrel, az Országos ÁIST elnökével, aki egyrészt »hivatalból« figyelte a sport­csatározásokat, másrészt az úttörő-olimpiai bizottság tag­jaként részt vett a játékok elő­készítésében és részt vállal a rendezésből is. Az ifjúsági sportvezetőt kérdeztük a X. já­tékokról és az úttörősport jö­vőjéről. — Milyennek látja a ka­posvári felkészülést? — Miután lassan egy eszten­deje, hogy részt veszek az elő­készületekben, s lassacskán egy kicsit kaposvárinak is számí­tok, igy lehet, hogy a vélemé­nyem szubjektív. Bizonyos azonban, hogy azok, akik ven­dégként érkeznek Kaposvárra, ugyanazt fogják megállapítani, amit én az első pillanatban. Kaposvár és Somogy kitett ma­gáért. Amikor tavaly ősszel végig­jártuk az olimpiai játékok leendő színhelyeit, magam is tamáskodtam. Igaz, kételyei­met hamarosan eloszlatták a város és a megye vezetői, és a 'későbbiek során az úttörő­olimpia aktivistái, akik az iga­zi olimpiához méltó ügybuzga­lommal, erkölcsi és anyagi te­hervállalással láttak hozzá a játékok megszervezéséhez. Aki, mondjuk, akár csak egy hónap­ja látta a K. Dózsa sporttele­pét, az ma nem ismer rá. A többi játéktér hasonlóképp óriási mértéken megváltozott. A kaposváriak nemcsak ígér­tek, cselekedtek is. — Hallottunk olyan véle­ményt, hogy ezek a játékok lassan a sportiskolások kü­lön versenyeivé válnak. Mi az igazság? — Mi is találkoztunk ilyen­féle megjegyzéssel. Akik ezt hangoztatják, nem nézik át akár csak az utóbbi esztendők Olimpiai mozaik Az első nap ment minden, mint a karikacsapás, azaz... kezdődött a »tanárok keringő- je«. A versenybíróság értelmé­ben az edzők, tanárok nem tar­tózkodhattak a pálya területén, csak a sövényért kívül. Mit volt nit tenni, attól függően, hogy tyereaeik hol indultak, rohan- ak a pálya körül, és adták az tolsó útbaigazításokat. »Nem \ Jenő! Ne nyújtsd a lépé- et, Komisszár!« — hang- k a tanácsok. A fekete ha- lemüveges szolnoki ta- Gajdos Gyuláné már ki inyadik kprt »rótta«, vindenhol ott lehessen, ülőhelyeknél bukkant a kislabdahajítók mö- ■ényből bújt elő mele- ikja. Hja! Aki bajnok­edzője akar lenni ... »Kiss Laci — Nagy Laci nem grott hiába«. A két dunaújvá- >si gyerekre valóban ráillik a neve. Kiss Laci 160, Nagy Laci 180 cm. Magasugrásban indul­nak. Kiss a 161 cm-rel még megbirkózik, de a 164-es ma­gasság már nem megy. Egy íelnőttolimpiát vesztett ver­senyző letargiájával bandukol a melegítőjéért. Nagyokat nyel. Torkát a sírás folytogat- ja. Tanárja a távolból vigasz­talja: »Jól van, Lacikám, min­dent megtettél.« A fiú csak nehézen vesz erőt magán, és felnőtthöz illő hősiességgel nye­li befelé a könnyeit, miközben már iskolatársa, a nyurga Nagy Laci lábait lazítja. — Nagyon vigyázz —mond­ja szinte könyörgő hangon — át kell ugranod. — És Nagy Laci túljut a 164 cm-en is. A dunaújvárosi Vasvári Általá­nos Iskola értékes pontokat szerzett. előtt kaptak csak éázbe, ami­kor már keíten is megelőzték őket. Késő volt. A dunaújvá­rosi »Markónak«, Markovics Lászlónak egy vigasza lehetett: ezúttal ő verte meg Jó 1 adj, azaz »Jókát«. Szabó Pista, a marcaliak 8. osztályos tanulója érte el a somogyiak közül 60 méteren a legjobb időt: 7,9-et futott. A szőke, kék szemű legény »ko­molyan« csak egy hetet edzett a versenyek előtt. Egyébként focival és kézilabdával »ké­szült« a döntőre. — Ha most jó eredményt érek el a négy­tusában, akkor végleg az atlé­tikát választom — mondta. — Pécsre kerülök az építőipari szakközépiskolába, ahol bizto­san több lehetőségem lesz ed­zeni. A hétnapos felkészülésnél bizonyára több. Jutási Róbert eredménylistáját. Igen szűk körre korlátozódik a sportisko­lások kimutatható előnye e versenyeken. Nem kétséges, hogy például tornában, vagy talán még kosárlabdázóknál is némi pluszban vannak a sport­iskolások, de ezzel aztán be is zárhatjuk a kört. Épen az az úttörő-olimpiák egyik értéke, hogy az ismeretlenség homá­lyából jönnek felszínre nagy tehetségek. E versenyeken is­merünk meg olyan helységne­veket, mint Mihályháza vagy Kurityán. Nem volt olyan út­törő-olimpia, amely ne hozott volna felszínre új nagy ígére­tet. Persze nem minden ígé­retből lesz válogatott sportoló, de éppen Lépőid Endre esete példázza, hogy a mezítláb fu­tó gyerekből egy-kettőre lehet országos válogatott is. És ez nem egyetlen, kivételes eset. Bizonyos, hogy jönnek az új Lépoldok. Az előcsatározások azt sejtetik, hogy Kaposváron látunk majd egy kislányt, aki 170-et vagy még többet is tud magasba ugrani. A nagydorogi Kántor Gyurka állítólag már 100 méter fölé is hajította a kislabdát. Hadd tegyem hoz­zá: nem sportiskolásokról van szó. — Hallhatnánk valamit az úttörő-olimpiák jövőjéről? — Az úttörő-mozgalom és á magyar sportvezetés együtte­sen keresi a választ a kérdés­re: Hogyan tovább? Tíz esz­tendő versenyei sok tapaszta­lattal szolgálnak mindenkinek. Az biztos, hogy az úttörő­olimpiák rendszere marad. So­mogy átadja majd a staféta- botot a Vas megyeieknek. Ter­mészetesen próbáljuk tovább csiszolni a módszereket. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy további tömegversenyeket kell beiktatni a játékokba. Arra gondolok, hogy például a kis­dobosok se csupán az egyéni győzelemért, hanem csapatuk színeiért is versenyezi)essenek.- A csapatnak szerzett gól vagy pont még nagyobb erőkifej­tésre készteti a fiatal sporto­lókat is, még több, még jobb munkára ösztönöz, hogy egy közösség érdekében kell lehe­tőleg a legtöbbet nyújtani. Ka­posváron megjelent a tollas- lada, mint új sportág. Lehet, hogy Szombathelyen még to­vább bővül ez a versenyrend­szer, mely az elmúlt tíz eszten­dőben kiállta a próbát, bizo­nyította, elhivatottságát. A je­lek azt mutatják, hogy Kapos­vár és a X. Nyári Üttörő-olim- pia újabb bizonyságát hozza majd, hogy tovább kell mene­telnünk a megkezdett úton — mondta az OÁIST elnöke. K. S. Munkában a versenybíróság A versenyzőknek mintegy í?Ö százaléka a flop stílust vá­lasztotta. Giesz Gyula, a taní­tóképző testnevelő tanára a nézőtéren kesernyésen jegyezte meg: »Mikor oktathatjuk mi ezt Kaposváron? Ehhez az ug­ráshoz elengedhetetlen a vas­tag laticel párna. Az ára pedig csaknem 40 ezer forint. Sajnos Kaposváron jelenleg egyik is­kolának sincs!« »Markó megverte Jókat.« A két fiú egy iskolába jár. És ré­gi vetélytársak. Hol az egyik, hol a másik szakította át előbb a célszalagot. Most is csak egymásra figyeltek. Arra nem is gondoltak, hogy más »ve- télytárs« is akadhat. A cél Izgalmas előcsatározások az első napon Az első rajt. A kisdobosok 50 m-es síkfutásával kezdődtek meg a háromtusaversenyek. Izgalmasan majd a négy tu&ázók, meg még további hat versenyág képviselői. A péntek esti ün­A háromtusázók befejezték Pénteken délelőtt, délután a háromtusázók és négytusá- zók vették birtokukba a Ka­posvári Dózsa sporttelepét. A kisdobosok versenyei a kora esti órákban már eljutottak a befejezéshez. A bajnokava­tás azonban még várat ma­gára, mert a verseny menet­éi háromtusázók végeredménye: Fiúk: 1. Győri Gábor (Bátaszék I. sz.) 182 p. 2. Kamarás Gábor (Bp. XX. Mártírok u.) 167 p. 3. Angyal József (Sírok) 166 p. 4. Kiss Csaba (Dunaújváros, Vasvári) 164 p. 5. Komiszár Gábor (Bp. XVIII. Lakatos u.) 161 p. 6. Völgyi Attila (Kaposvár, Berzsenyi) 158 p. 7. Torkos János (Hodász) 154 p. 8. Szarvas László (Baja, Kállai Éva) 150 p. 9. Zsilinszky Mihály (Békéscsaba II.) 143 p. Lendvai László (Győr, József A.) 143 p. Telek Antal (Nagykáta I. sz.) 143 p. 12. Lőrincz Zoltán (Kaposvár, Berzsenyi) 136 p. Lányok: 1. Tarnóczai Éva(Bp. XL Érdi u.) 204 p. 2. Téglási Eleonóra (Nyíregyháza, Tkf. gyak.) 202 p.' 3. Horváth Gabriella (Komló, Szilvás) 191 p. 4. Szöllősi Judit (Ráckeve) 185 p. 5. Lipokaticz Katalin (Csávoly) 181 p. 6. Szommer Éva (Fűzfőgyártelep) 180 p. 7. Bartók Mária (Púsztaszabolcs) 167 p. 8. Borsi Éva (Orosháza, József A.) 164 p: 9. Gombár Erzsébet (Bp. ÉLTÉ gyak.) 161 p. 10. Szabó Ilona (Berettyóújfalu) 159 p. 11. Cserép Gyöngyi (Segesd) 144 p. 12. Gayer Erzsébet (Kadarkút) 138 p. Marcali négytusafutói a célban. Az első helyezett Szabó Ist­ván «0 m-cs ideje 7.9 mp. Az úttörő-olimpia szombati műsora népség után ma már teljes ütemben megindulnak az ut-; törő-olimpia versenyei. rendje szerint szombaton reg­gel 8.30 órakor az ünnepé­lyes eredményhirdetéssel foly­tatódnak az atlétikai küzdel­mek. A fiúknál Győri Gábor (Bátaszék), a lányoknál Tar­nóczai Éva (Budapest) állhat majd fel a győzelmi dobogó legmagasabb fokára. kezdődött. Ka­posváron, a Kossuth téren még az esti ünnepélyes megnyitó emelvényét díszítették, amikor a K. Dózsa sporttelepén már dör- rent a rajtpisztoly. Nem is egyszer, mert bizony a há­romtusáié fiú futók — akik elsőként rajtoltak a péntek délelőtti előcsatározásokon — izgalmukban háromszor is ki­Soós Mariann (Miskolc) 445 cm-cs távolugró eredménye 66 pontot ért. ugrottak. A »szigorú« rajtbí­ró mindannyiszor visszalőtte a mezőnyt, de végül csak si­került az érvényes rajt. A békéscsabai Zsilinszky Miska meg a dunaújvárosi Kiss Csa­ba nem is adta 7.7-nél alább. Odébb a távolugró négytu- sázó lányoknál szisszent föl a lelkes nézőtér, amikor Csa- lánosi Ildikó 5 méteren túl ért a homokba. Eredménye 508 cm, ami a budapesti Szárcsa utcai iskola csapatá­nak 87 pontot jelentett. Közben szállt a kislabda is — délelőtt a lányok kezéből. Általában 40 méter körül huppant a kis bőrgolyó, míg­nem Mudra Erzsi (Dunaújvá­ros) nekidurálta magát, és 64,08 métert hajított. Faludi Zoltán, az I. úttörő- olimpia győzte? magasugrója ma természetesen mint néző volt jelen a jubiláló verse­nyen. Az utódoknak szurkolt, noha azok ma már jóval előbbre tartanak még az ösz- szetett versenyben is, mint annak idején a margitszigeti győztes. Králik Gyurka (me­gint csak Dunaújváros) még a 173-mal is megpróbálkozott, miután előzőleg a 170-et biz­tosan átvitte. Már a délelőtti versenyek mutatták, hogy jó eredmé­nyekre számíthatunk az atlé­táknál, ha már a három- meg a négytusázók így kezdték. De az is megmutatkozott, hogy a versenyrendet — már ami az időpontokat illeti — elég nehéz lesz tartani. Nem akadozott ugyan a rendezés, mégis akadt »időzavar«. Ezért délután már egy fél órával korábban kezdtek. Sürgetett az idő, hisz az edőcsatározá- sok részvevői is mind ott akartak lenni a Kossuth téri ünnepi megnyitón. A hárorn- tusázóknál akkor már néhá- nyan bajnokként, noha a hi­vatalos eredményhirdetésre e számban szombaton reggel kerül sor. Akkor folytatják ATLÉTIKA Színhely: a K. Dózsa sport­telepe. 8.30 ó: A kisdobos/három­tusa eredményhirdetése. 9 ó és 15 ó: A négytusa befejező ver­senyei. 18 ó: A négytusa egyé­ni összetett és csapat meny hirdetése. LABDARÚGÁS Színhely: a K. Rákóczi sport­telepe. Kispályás foci: az első fordu­ló három mérkőzése 9, 10, il­letve 11 órakor kezdődik. I. korcsoport: a mérkőzések kezdete: 15 ó, 16 ó, 17 ó. KÉZILABDA A mérkőzések színhelye: a Táncsics Mihály Gimnázium sportudvara. A mérkőzések kezdete: 9 6, 9.50 ó. 10.30 ó, 15 ó, 15.40 ó, 16.30 ó. RÖPLABDA A mérkőzések színhelye: a K. Dózsa sporttelepe. A mérkőzések kzedete: 9 ó, 10 ó, 11 ó, 15 ó, 16 ó, 17 ó. KOSÁRLABDA kola szabadtéri pályája. A mérkőzések kezdete: 9 ó, 10 ó, 11 ó, 15 ó, 16 ó, 17 ó. TÁJÉKOZÓDÁSI FUTÁS A verseny színhelye Újvár falva. Az első versenyző indítása ! órakor. Ünnepélyes eredmény- hirdetés 14 órakor a versen) színhelyén. SPORTLÖVÉSZET A verseny színhelye: az MHSZ Zalka M. utcai lótere A fiúk küzdelme 9 órakor, a lányoké 14 órakor kezdődik. 17.15 órakor ünnepélyes ered­ményhirdetés. A mérkőzések színhelye: a ered- Berzsenyi Dániel Általános Is-

Next

/
Thumbnails
Contents