Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-15 / 138. szám

fflz SZSfP KB főtitkárának választási beszéde (Foiy‘-alas az 1. oldalról.) Leonyid Brezsnyev hangsú­lyozta, hogy »a munkásosztály es a parasztság szövetsége, auíciy mindig a társadalmi rend alapját alkotta, a már ívgota es szilárdan a szocia­lizmus álláspontján álló ér­politikai és eszmei egységben | fejlődik«. És ma joggal be- J szelhetünk a munkásosztály, 1 a kolhozparasztság és a népi értelmiség szilárd szövetségé­ről. úgy, mint valóságunk j reális tenyéröl. Ez a szövetség í erős és megbonthatatlan! — Teljes egészében meg- ! győződve annak igazi voltáról, j megerősítjük, hogy éppen a szocializmus és csak a szocja- i ' lizmús biztosítja valóban a demokratikus szabadságjogok j érvényesülését. Az igazi de- | mokratizmus áthatja társa­dalmunk valamennyi terülő- ! tét, hatékonyan biztosítja j mind az egész nép érdekeit és jogait, mind pedig az egyes állampolgárok érdekeit és jo­gait. Es a szocialista demok­rácia elveinek legtöbb hordo­zója, Ölelve gyors ütemű si­keres fejlesztésének legfőbb biztost téka a mj lenini pár­tunk — Ma a társa uuimj fejlő­dés üteme, a kommunizmus felé való előrehaladásunk üte­me egyre érezhetőbben függ a társadalom intellektuális po- i tenciáijától, a kultúra, a tu­domány és a közoktatás fej­lődésétől — hangoztatta Brezsnyev, majd rámutatott: — A közoktatásban elért si- j keleknek köszönneló, hogy a szovjet nép ma már büszkén nevcznetó a világ egyik leg­műveltebb népének. Az ál­talános középfokú oktatásra való aitéres, amely a mosta­ni ötéves terv végére befeje­ződik, bővíti az újabb ered­mények tömegbázisát a társa­dalmi élet valamennyi terüle­ten. / Az SZKP KB főtitkára vá­lasztási beszédében kijelentet­te: -Az utóbbi években a szovjet irodalom számos al­kotásában, filmekben es szín­művekben mélyen, élethűen és izgalmasan mutatták be a szovjet népnek a Nagy Hon­védő Háborúban aratott ha­talmas győzelmét. A párt nagyra értékeli ezeket az al­kotásokat. A szovjet emberek újabb és újabb nemzedékei számára a világcivilizációt megmentő nép hősiessége mindig hazafias példa, a bá­torság és r.emeslelkűség pél­dája lesz.”-Az ország nagy művészi j értékű, mély tartalmú alkotá- ] sokai vár kortanainkról az íróktól,, a szovjet művészet | valamennyi munkásától. A [ párt abban látja íeLadatát, ho»y biztosítsa a legkedve­zőbb feltételeket a szocialista kultúra és tudomány fejlesz­téséhez. Azt óhajtjuk, hogy a jövőben is erősödjék az i alkotó értelmiségnek a nép életéhez, a munkásosztályhoz és a falusi dolgozókhoz fűző- j dő kapcsolata. Azt óhajtjuk, hogy a demokratikus igényes ' és elvtársi légkörben megsok­szorozódjanak a kommuniz­must építő nép számára oly­annyira szükséges szellemi ér­tékek.” Leonyid Brezsnyev kifejezte azt a meggyőződését, hogy a szovjet kultúra és tudomány munkásai mindig történelmi hivatásuk magaslatán fognak állni. Leonyid Brezsnyev ezután kitért az SZKP külpolitikájá­ra. — A párt az elmúlt években rendkívül intenzív és megfe- I szített tevékenységet fejtett ki j a külpolitikai fronton. Tudják I elvtársak, hogy ez mivel füg- J gött össze. A nemzetközi hely- j zel, a szovjet nép alapvető ér­dekei, a béke megóvása iránti gondoskodás arra kényszerített bennünket, hogy erőinket a komoly nemzetközi problémák megoldására összpontosítsuk. Robbanással fenyegetett a közel-keleti helyzet. A hideg­háború szelleme ránehezedett a népek tudatára és életére. Az } Egyesült Államokkal, az i NSZK-val és sok más tőkés ! nagyhatalommal való kapcso- | tataink feszültek voltak. Pár- I tünk ezt a helyzetet sohasem I tekintette elkerülhetetlennek. | még kevésbé normálisnak. Az általános nemzetközi erőviszo- | nyok értékelésénél már né- j hány évvel ezelőtt arra a kő- j vetkeztetésre jutottunk, hogy j van reális lehetőség a nemzet­közi helyzetben elérendő alap- | velő fordulatra. Arról volt szó, hogy kilépjünk a felhal­mozódott problémák tárgyila- j gok megvitatásának és megol­dásának tágas mezejére. E szándékok összegezett kifeje­zését, ezt a politikát fogalmaz) I ta meg az SZKP XXIV. kong­resszusán meghirdetett béke; | program. Nincs egyetlen szovjet em­ber sem, aki ebben a program­ban ne látná az ország sorsa iránti, a saját maga és vala­mennyiünk jövője iránti gon­doskodás megtestesülését. Nincs egyetlen szovjet ember : sem, aki ne gyűlölné a hábo- j rút. Minden elképzelésünk es : minden tervünk összefügg a béke megóvásával. Most a virágzás időszaká- | ban érett korba lépett a szov- I jet emberek első nemzedéke, 1 amelynek nem kellett mene­telnie a háború országútjain, ! nem kellett átélnie a háborús idők nehézségeit és megpró­báltatásait. Egyszerűen kife­jezve magam, elvtársak, rend­kívül szeretném, hogy gyerme­keink és unokáink sohase tud­ják meg mi a háború. A párt ennek érdekében tűzte ki a békeprogramot és indított har­cot a nemzetközi kapcsolatok egész rendszerének alapvető megjavításáért. Erőfeszítéseink eredményei i közismertek. Kedvező eredményeket ér- j tünk el a nemzetközi helyzet- | ben. Ez mindenekelőtt annak j eredménye, hogy a szocializ- j mus, a szocializmus sikerei, | ereje és példája befolyásolja a világ eseményeinek alakulását, j Ez annak eredmenye, hogy a ■ szocialista országok közössége [ céltudatos és összehangolt po­litikát folytat. Minden bizony- nyál kijelenthetem, hogy a [ szocialista államok kűipoliti- | kai erőfeszítéseinek összehan­golása korábban sohasem volt I olyan, alapos és olyan haté­kony, mint az utóbbi években. A szocialista államok külpo- litiftal síkon állandó kontak­tusban es teljes egyetértésben tevékenykedtek. A béke és a szocializmus erői kitartó küzdelmében az egyik legjelentősebb esemény volt az amerikai imperializ­mus agresszív háborújának be­szüntetése Vietnamban. Főképpen a Szovjetunió és a szocialista országok poiiüza- ja következteoen, a nemzelicó- zi kapcsolatok légkörének megváltozása kovetsezléoen a korábbinál kedvezőim feltéte­lek jöttek létre az imperiaiisia agresszió elleni harcra es arra, hogy felszámoljuk a há­ború tüzlészKeit a Közel-Ke­leten — mondotta Brezsnyev, majd kiemelte: — A Szovjet­unió eddig is hozzájárult és a jövőben is hozzájárul ehhez az ügyhöz. Álláspontunk a közel- keleti válság végleges rende­zését illetően jól ismert. — Minden alap megvan arra — hangsúlyozta —, hogy kijelentsük: a békeprogram legfontosabb pontja, a legve­szedelmesebb háborús tűzfész­kek felszámolása a megvaló­sulás, útján halad. Nem keve­set értünk el külpolitikánk más területein is. — Az európai légkör váltó* zásában — folytatta azután — nem kis szerepet játszott a | realista tendenciák felülkere- kedése Franciaország, majd az NSZK politikájában. Kétség­telen, hogy ebben az érdem az olyan politikai vezetőké, mint De Gaulle, Pompidou, Brandi és azoké az erőké, amelyekre az előbbiek támaszkodtak. Ök meg tudták érteni, hogy a nemzetközi kapcsolatoknak a hidegháborúra orientálódó szisztémája veszedelmes zsák­utcába jutott, hogy ez a szisz­téma alapvetően ellentmond i országaik nemzeti érdekeinek. Az a törekvésük, hogy konst­ruktív kapcsolatokat teremtse­nek nyugat—keleti viszonylat­ban, növelte az általuk képvi­selt államok tekintélyét az európai és a világpolitikában. Ezután kiemelte: »megindult a folyamat, hogy -Európa a-tar­los béke és az eredményes együttműködés övezetévé vál­jon, s ezt a folyamatot min­denképpen támogatni és foly­tatni kell. E célból mindenek­előtt sikeresen kell befejezni az európai értekezletet." — Az elmúlt évek egyik legfontosabb külpolitikai ese­ménye az a jelentős fordulat, amely a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai­ban ment végbe — mondotta a továbbiakban. — A XXIV. pártkongresszus határozalai- noz igazodva, elvileg Közelítet­tük meg ezt a kérdést; szá­moltunk azzal, hogy a béke fenntartása és a nemzetközi légkör javítása szempontjából mennyire jelentősek a szov­jet—amerikai kapcsolatok. — A haladás ebben az ügy­ben szemmellálhaló — tette hozzá, es reszleLeseoben is ki­tért e kapcsolatok egyes állo­másaira. E célból említette Ni­xon közelgő szovjetunióbeli látogatását is. — Méltányolva az elért eredményeket — folytatta — ugyanakkor nem hunyhatunk szemet a még fennmaradt ne­hézségek és problémáit felett sem. Ilyenek vannak. Annál inkább teljes mértékben ki kell aknáznunk a kínálkozó lehetőségeket az előbbrejutás érdekében. — Ez. a szovjet—amerikai politikai kapcsolatokra vonat­kozik. Teljes mértékben vonat­kozik gazdasági kapcsolataink­ra is. Sajnos, a legfontosabb és a legbonyolultabb problémák a fegyverkezési hajsza korlá­tozásának területén maradtak fenn. Ezek körül élénk vita fejlődött ki... — Véleményünk szerint — hangsúlyozta a továbbiakban — az 1972-ben és 1973-ban megKötött szovjet—amerikai megállapodások a fegyverke­zés korlátozásának kérdéseiről járható utat jelentenek jó cé­lok felé, és ezen az úton kell továbbhaladnunk. Síkraszál- lunk amellett, hogy az Egye­sült Államok és a Szovjetunió kölcsönös megegyezés alapján maximális mértéktartást ta­núsítson fegyverzeteik tovább bi kifejlesztésében, kössön olyan megállapodást, amely ki­zárná az újabb és újabb hadá­szati fegyverrendszerek létre­hozását. Készek vagyunk már most megállapodni a Egyesült Államokkal a földalatti atom­robbantások korlátozásában, egeszen az egyeztetett határ­időn belüli telj«» eltiltásáig. Ha az Egyesült Államok kormánya tartja magát az egyenlő biztonságnak a meg­állapodásainkban rögzített el­veihez és lemond a kísérlet­ről, hogy egyoldalú előnyök­höz jusson, akkor a Szovjet­unióban mindig jószándékú és aktív partnerre talál az olyan fontos ügyben, mint a hadá­szati fegyverek korlátozása és csökkentése. Kedvezőek a változások a Szovjetunió Japannal való kapcsolataiban. Már jelentős üzleteket kötöttünk, amelyek mindkét fél számára előnyö­sek, és a jövő távlatai . sem rosszak. Ebben a vonatkozás­ban jelentős országunk gyü­mölcsöző együttműködése In­diával, Afgaiüsztámral, Bang- ladessel és más ázsiai ország­gal. Javultak kapcsolataink Ar­gentínával. Meghívtuk a Szov­jetunióba Perón elnököt, aki a meghívást elfogadta. Szóval, elvtársak, az elmúlt években sok minden változni kezdett a világban. Félúton azonban nem állhatunk meg. Síkraszállunk azért is, hogy a politikai enyhülést a kato­nai enyhülés egészítse ki. A fegyverzet korlátozása terén, mint ismeretes, sikerült több nemzetközi megállapodást kötnünk és ezek nélkül a helyzet ma bizonyára súlyo­sabb lenne. A fegyverkezési hajszát azonban sajnos, nem sikerült megállítanunk. Ilyen körülmények között a Központi Bizottság, államunk számos vezető szerve, tovább­ra is lankadatlan figyelemmel kíséri szocialista hazánk vé­delmi potenciáljának szilárdí­tását. Ezzel egyidejűleg fá­radhatatlanul harcolunk azért, hogy reális lépéseket érjünk el a leszerelés terén. Ä nemzetközi síkon tapasz­talható általános pozitív ered­ményekkel' ellentétben tevé­kenykedik a Kínai Népköztár­saság vezetősége. Peking mi­litarista és soviniszta hangu­latot szítva az országban, kül­politikai célkitűzéseinek ren­delte alá a harcot a Szovjet­unió és a többi szocialista or­szág ellen, a kísérleteket az enyhülés meghiúsítására. A pekingi vezetők az utóbbi idő­ben odáig mentek, hogy nyíl­tan szövetkeztek a legszélsősé­gesebb reakció képviselőivel — a chilei juntával, valamint Anglia, az NSZK. az Egye­sült Államok és más orszá­gok imperialista burzsoáziája jobboldali szárnyának vezetői­vel. És ez mindennél jobban leplezi a pekingi politika valódi arculatát. Kínával való kapcsolataink vonatkozásában mi természe­tesen továbbra is visszautasít­juk a szovjetellenes rágalma­kat, szilárdan óvjuk államunk érdekeit, biztonságunkat. Ugyanakkor hívei vagyunk annak, hogy rendezzük kap­csolatainkat Kínával, a prole­tár internacionalizmus meg­bízható alapján helyreállítsuk barátságunkat a hatalmas kí­nai néppel. Egyszóval, ebben a fontos kérdésben is követ­kezetesen igazodunk a XXIV pártkongresszus irányvonalá­hoz. Elvtársak! Az SZKP külpo­litikáját áthatja a szovjet nép iránti mélységes gondoskodás. Ugyanakkor ez a nolitika tel­jes mértékben megfelel vala­mennyi forradalmi erő érde­keinek, minden nép vágyai­nak. Ez a politika osztály­politika, szocialista politika, s valóban internacionalista irányvonal. Az SZKP óriási felelősségé­nek tudatában vesz részt a kommunista mozgalom előtt álló közös feladatok megoldá­sában. Pártunk szent köteles­ségének tartja, hogy elősegít­se a hatalmas mozgalom te­kintélyének és összeforrottsá- gának növelését, amely a szocializmusért és a békéért, a nemzeti és a társadalmi sza­badságért folytatott világmé­retű küzdelemben a legbefo­lyásosabb politikai erőt ké­pezi. (MTI) 2! királyhoz izlezstt Nixon és kísérete Közös közlemény és sajtóértekezlet az egyiptomi tárgyalások után Nixon amerikai és Szadat egyiptomi elnök áthajtanak a r. alexandriai diadalív alatt. (Telefotó: AP __MTI_KS) R ichard Nixon amerikai el­nök — háromnapos hivatalos egyiptomi látogatásának be­fejeztével — tegnap tovább­utazott Szaúd-Arábiába. A vendéget és kíséretét Szadat elnök búcsúztatta; új tárgya­lásainak színhelyére, Dzsiddá- ba érkezve pedig Fejszál szaúdi uralkodó fogadta. Nixon és Szadat a közös egyiptomi—amerikai okmány aláírása után tegnap még egy utolsó munkaülést tartott. A félórás megbeszélésen egy da­rabig jelen volt a két külügy­miniszter, Henry Kissinger és lszmail Fahmi is. A munkaülés után Szadat elnök és Nixon sajtóértekez­letet tartott. Az egyiptomi ál­lamfő ismét nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a közel- keleti probléma kulcskérdése a Palesztinái nép törvényes jogainak helyreállítása, s en- npk megvalósítása nélkül aj igazi és tartós közel-keleti bé- I ke kilátásai csökkenni fog­nak. Szadat mindazonáltal méltá­nyolta az amerikai erőfeszíté­seket, méltatta Nixon és Kis­singer szerepét, s kijelentette: »Most már jobban reméljük, hogy a béke érdekében kifej­tett erőfeszítéseket siker fog­ja koronázni«. Nixon válaszában nem téri ki a palesztinai kérdésre, in­kább általában beszélt aa Egyesült Államok és Egyip­tom javuló kapcsolatairól. Be­ismerte, hogy még hosszú utat kell megtenni, de az eddig elért eredményeket »igen jó kezdetnek« nevezte mind a Közel-Kelet, mind pedig a? egyiptomi—amerikai kapcso­latok szempontjából. (MTI) Felsőházi választások lesznek Japánban 310 jelölt a 130 helyre ÉSZAK-JEMEN A japán kormány tegnap hivatalosan bejelentette, hogy \ július 7-én tartják a íélideji felsőházi választásokat. Mini ismeretes; a japán parlament felsőházának tagjait hat évre j választják, de hároméven­ként megújítják a 252 szená­tusi mandátum felét. A 13C helyért több mint 310 jelöl­tet indít a Liberális Demok­rata Párt, a Japán Szociális- | ta Párt, a Japán Kommunis­ta Párt, a Komeito-párt, a Demokratikus Szocialista Párt és néhány független csoport. A szenátusi választások központi kérdése az, hogy si­kerül-e a hatalmon levő kon­zervatív pártnak megőriznie többségét a parlament felső- házában. Ha ugyanis az el­lenzéki pártok elhódítják a többségei, ez gyakorlatilag megbénítja a konzervatív parlamenti tevékenységet és j ---------------------------------------------- ! W ashington Humphray, a „feledékeny” Mintegy százezer dollár ér­tékű — 7,9 karátos — gyé­mántot szolgáltatott be az amerikai külügyminisztérium­nak Hubert Humphrey volt alelnök, aki annak idején a drágakövet Mobututól, Zaire államfőjétől kapta ajándékba. A rendelkezések élelmében ugyanis a hivatalban levő po­litikusoknak adott hasonló ajándékok az Egyesült Álla­mok tulajdonát képezik. A feledékeny politikust egy újságíró által indított vizsgá­lat figyelmeztette kötelességé­re. lényeges befolyást gyakorol­hat a kormány munkájára. Tokiói politikai megfigyelők úgy vélik, hogy a nagytőke I minden eddiginél fokozottabb j pénzügyi és morális támoga- | tását élvező Liberális Demok­rata Párt kisebb vesztesége­ket szenved, de megőrzi sze­nátusi többségét. Ezt könnyí­ti meg az a tény, hogy a köz­vélemény várakozása ellenére nem sikerült egységfrontba tömöríteni az ellenzéki párto­kat. Űj jelenség a választási hadjáratban, hogy a konzer­vatív párt ezúttal nemcsak pénzügyi támogatást kap a nagytőkétől, hanem szavazato­kat is. A nagyvállalatok veze­tői ugyanis utasítják alkal­mazottaikat, hogy a konzerva­tívokra szavazzanak. Pénteken délelőtt teljes erő­vel megindult Japánban a felsőházi választásokat beve­zető kampány. Tíztagú katonai tanáéi!) alakult Észak-Jenlenben a csütör­tökön hatalomra jutott kato­nai junta a minisztertanács pénteki — rendkívüli — ülé­sén feloszlatta a parlamentet és eltörölte a hadsereg ed­digi parancsnoki struktúráját — jelentették a nyugati hír- ügynökségek. Egyidejűleg, »amíg az élet nem tér vissza a normális kerékvágásba«, felfüggesztették az alkotmányi is. Makki miniszterelnök kor­mányát felkérték, hogy »ügy­vezető« jelleggel maradjon, hi­vatalban. Az iraki hírügynökség érte­sülése szerint az ülésen vé­gül a héttagú katonai vezetés döntést hozott »önmaga fel­oszlatásáról« és egy új, im­máron tíztagú parancsnoki ta­nács felállítását határozta el. EGY ÉJSZAKA CIPRUSON Tíz bomba és hat álarcos Tíz bomba robbant a pén­tekre virradó éjjel egy óra után a Ciprus keleti részén fekvő Famagusta városban. A robbanások kormányhiva­talokat és üzleteket rongáltál? meg, személyi sérülés azon­ban nem történt. A merényletekkel egy idő­ben hat álarcos fegyveres be­tört Limassol (nyugat-ciprusi város) egyik klubjába, s pisz­tollyal három személyt meg­sebesített. A megfigyelők mindkét tá­madás elkövetésével az illegá­lis EOKA terrorszervezetet gyanúsítják. Szerintük a me­rényletek megtorlásul szolgai­nak a szervezet több tagjá­nak letarlózta tusáért. CSEPEL D 452-es típusú tohergépkoesi . jó műszaki állapotban eladó Nagyközségi Közös Tanács Költségvetési Üzente, Csurgó. Telefon: 2. (7118)

Next

/
Thumbnails
Contents