Somogyi Néplap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-10 / 107. szám

Békenagygyűlés Kaposváron

„Fegyelem nélkül mius teljesítmény'

(Folytatás

«2 1. oldalról.)

Klenovics Imre a nemzetközi helyzetről. a Szovjetunió és a többi szocialista ország béketörekvéséről, a sikerekről, majd a békemozgalom további feladatairól a következőket mondta:

— A békemozgalom híveinek elsősorban Európában kell és lehet nagyon sokat tenni a

békéért. E kontinens népei mindenkinél többet szenvedtek a háborúktól. Az európai béke megóvása törvényszerűen szükséges, az államok közötti sokoldalú, . békés együttműködés fejlesztése pedig elengedhetetlen. Azon kell munkálkodni egyre erőteljesebben, hogy az európai biztonsági értekezlet sikeres legyen és betöltse történelmi szerepét. A békét felbecsülhetetlen kincsnek tartjuk. A népek olyán békét akarnak, amely a biztonság és a kölcsönös bizalom egyensúlyán alapszik.

— Mi szeretjük a békét; tartós békét akarunk és erőnkhöz mérten harcolunk is érte — mondotta. — Mozgalmunk tevékenységét azonban szakadatlanul fejleszteni kell A harc. amelyet folytatunk, egyre bonyolultabb lesz, tehát következetességre, elvi szilárdságra és nagy energiára van szükség. Sokat kell tennünk azért, hogy a mozgalom[ ban összefogjuk minden béke- I szerető ember törekvéseit, i egyesítsük az emberiség béke- j szerető erőit. Tettekkel, szo- j cialista hazánk fel virágozta tá- i sáért és az emberiség béké- I jéért! — fejezte be ünnepi beszédét.

I Ezután ifj. Galambos Lajos elmondta Baranyi Ferenc Hűség című versét, majd Salvador Allendének, a fasiszta junta által meggyilkolt chilei elnöknek népéhez intézett utolsó üzenete hangzott lel — hanglemezről. Meghatottan hallgatták szavait a teremben ülők. Hiszen ez az üzenet nemcsak a chilei néphez szólt, hanem hozzánk, magyarokhoz, s a világ minden, békét és szabadságot szerető emberéhez, hogy vigyázzunk.

Sokan könnyeztek. Az anyák, akik tudják, mit jelent békében élni. dolgozni, gyermeket nevelni, most arra a népre gondoltai;, amelynek élete egy pillanatra sincs biztonságban. S az üzenet bizonyára sokukban elmélyítette azt az érzést, hogy továbbra is szüntelenül kell fáradozni. amíg minden nemzet, nép számára megteremtődnek a békés élet. a békés alkotómunka feltételei.

Varga Károly országgyűlési képviselőnek, a Hazafias Nép- J front megyei titkárának zár- \ szava után a békenagygyűlés az mternacionálé hangjaival I ért véget.

Sz. L.

Sztráda helyett erdei földúton

11 munkapad mellől indulnak

T

anúja voltam egy jelenetnek, amikor egy munkás betanított egy gépet. Drága, bonyolult automata előtt állt az esztergályos és mérnökök, matematikusok vették körül, amint dolgozott. A munkadarab forgott, a kés marta az anyagot, úgy, ahogy az esztergályos parancsolta, de közben egy magnetofonszerű szerkezet is működött a gép mellett Ahogy az esztergályos elkészült, ellépett a masina mellől, valaki a magnetofonhoz nyúlt, visszatekerte a szalagot, s aztán bekapcsolta a készüléket És ekkor — zene helyett — úgy »szólalt meg« az automata, hogy lépésről lépésre lemásolta azokat a műveleteket, amelyeket korábban az esztergályos végzett Ezt az eljárást nem olyan régóta alkalmazzák. Érdekessége, hogy korábban pontos számítási módszerekkel igyekeztek helyettesíteni az embert, és a programot diktáló mágnesszalagot aprólékos — és nagyon hosszadalmas — munkával készítették. Most egy ügyes munkás percekre lerövidítheti a programozást, és így sokkal hatásosabb az automata is.

Korunkban, amikor egyre bonyolultabb gépek szolgálják az embert, könnyen elterjedhet olyan elmélet, amely szerint a »varázsló- tudósok, a precíz mérnökök és a hidegen logikus matematikusok veszik át a vezető szerepet — azok, akik emberek helyett »gépemberek- után áhítoznak. A A szalagvezérléses esztergagép »betanításának- példája nem az egyetlen, amely rácáfol erre. Igaz. hogy az egyre nagyobb igényekkel föllépő ember nem lehet meg a bonyolult gépek nélkül, de az még inkább igaz, hogy az embert szolgáló gépek egyre képzettebb, ügyesebb irányítókat kívánnak.

A munkások nélkülözhetetlenek a termelésben — ezt mindenki elismeri. Miért van mégis, hogy sokak körében a 'unkáspálya nem jelent tekintélyt? Évezredes örökség terhe ez. És nekünk fontos feladatunk, hogy szívós munkával napról napra csökkentsük hatását

Jelenthet-e a munkáspálya karriert? A munkások más szót használnak ugyan, de saját előrejutásuk lehetőségeit értékelve nagyon jól tudják, hogy mit lehet elérni a mun- kapaduk mellett

Jól ismerek egy javítóműhelyt, ahol egy nagy gyár gépeinek karbantartását végzik. Tötbb mint 6záz lakatos és forgácsoló szakmunkás dolgozik ott. A művezető egy öreg szaki, aki már akkor sem volt fiatal, amikor elvégezte az esti technikumot Ha behoznak egy gépet javításra, ő az első, aki a szétszedésébe kezd. Nos, ez a művezető jól ismeri az embereket Amint megnézi a feladatot, név szerint hívja azokat a szakikat akik a gépet javítani fogják. Mindenki tudja, hogy ha nagyon bonyolult a munka, akkor ki kapja a megbízást Így megy , ez már évek óta. Szinte ha- ' vonta megesik azonban, hogy egy »új fiút- szólít a munkához a mester, s ilyenkor az büszkén körbe néz, mert a megbízás azt jelenti; a főnök szaktársnak ismerte el őt is.

A géplakatos, esztergályos, szerszámkészítő szakmák

»elit« foglalkozásnak számítanak a munkáshierarchiában. De mi van például azokkal a munkásnőkkel, akik a présgépek hosszú sora mellett ülik végig a nyolc órát, és a gépies adagoláson, pedálnyo- mogatáson kívül más dolguk j látszólag nem akad? Mi van I a futószalag mellett dolgo- 1 zókkal, akiknek a szalag sebessége és társaik becsvágya diktálja az iramot.

H

a a szalag mellett ülő- j két együttesen nézzük, nem kapunk választ kérdésünkre, hiszen a siker azokra vár, akik előre akarnak jutni. Az emberek képességei, érdeklődési körei különbözőek. Van, aki csak azzal törődik, hogy leteljen a

nyolc órája, és nem is érdekli, hogy mit csinál, A -karrier- lehetőséget jelent, amelynek nagyon sok fajtája van. Ha egy munkásfiatal úgy ítéli meg a jövőjét, hogy neki az egyetemen a helye, akkor csak tőle függ, hogy bejut oda, vagy nem.

A munkásfiatalok továbbtanulását segítő p>árt- és kormányhatározatok az utóbbi időben még a korábbinál is hatékonyabb segítséget adnak a műhelyek legjobbjainak a továbbtanuláshoz. Lehet, hogy nem mindenkinek tetszik az a döntés például, hogy a tehetséges szakmunkások érettségi nélkül is az egyetemre juthatnak. De akiknek nem tetszik, azok nem tudják, hogy milyen erős oktató-nevelő ereje van a gyárnak.

I műhelyek színes világában gyakori kép, amint egy öreg szaki ott áll fiatal társa mellett, és oktatja. Van, aki elutasítja az öregek segítségét, van, aki hallgat rájuk. Itt húzódik a választóvonal. A figyelők jó úton indulnak; a fölemelkedés útján. Vezethet ez az út egyetemre, de vezethet a modern gépek felé, a művezetői posztra, vagy »csak« ahhoz a mindennap megismétlődő jó érzéshez, hogy szükség van a munkájára. És akkor szívesen is végzi azt

B. B. I.

Vass Józsefet, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó | Gazdaság marcali erdészetének gépkocsivezetőjét — jó munkája elismeréséül — hazánk felszabadulásának 29. ! évfordulója alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki.

] A somogv- fajszi útelágazásnál várjuk,

! hogy Libic- I kozma felől I fölbukkanjon az FJ 78—53- as rendszámú ZIL. Találkoznunk kellett volna már Pusztakovácsi vagy Nikla környékén, de — ahogy ez a későbbi beszélgetésből kiderült — az erdei utón lassabban lehet haladni; a sok helyütt csaknem tengelyig érő sárban csak evickéi- ni tud a jármű, sietni

nem. Amíg várunk, elképzelem magamnak a kitűnő gépkocsivezetőt, Vess Józsefet, akit így mutatott be előzőleg Daithos Tibor, a marcali erdészei vezetője:

— Sok ilyen ember kellene ebben az országban ... Az egész család szereti az erdészetet. Az édesapja innen ment nyugdíjba, a bátyja a tapsonyi erdészetben dolgozik. Szorgalmas ember, szereti a munkát. Most például versenyre hívta a gazdaság valamennyi ilyen autóval közlekedő gépkocsivezetőjét. illetve rakodóbrigádját. .. No. szóval szeret sokat és jól dolgozni, de azt sem tagadja, hogy a pénz is kell neki. Rá is szolgál a havi 550—560 köbméteres teljesítményével. Nem sajnálja az időt meg a fáradságot arra sem, hogy vasárnaponként maga javítsa, gondozza a gépét...

A ZIL lassít, majd megáll. Erőteljes, őszülő hajú, negyvenéves férfi száll ki a kormánykerék mögül, és bemutatkozik. Vass József megismertet a társaival, a két rakodóval — vagy ahogyan ezt ők mondják, a fölterhelőkkel —, Hajdú Lajossal és Peczeli Józseffel. Ök hárman

! alkotnak egy brigádot, méghozzá nem is akármilyen kollektívát: hétszer nyerték el i eddig a szocialista brigád címet, s az idén immár harmadszor kapták meg az aranyjelvényt. Bőven beszél a kis munkacsoportjukról, szűkszavúbban önmagáról.

— Igaza van az erdészetvezetőnek: az édesapám in- j nen ment nyugdíjba. Több- | szőr kapott Kiváló dolgozó kitüntetést. és nekem is adtak már háromszor. A bátyám évekkel ezelőtt ugyancsak a Munka Érdemrend tulajdonosa lett, ő ezüst fokozatot kapott. Így igaz: szeretjük az erdészetet meg a munkát. De az is igaz, hogy fegyelem nélkül nincs teljesítmény. És ez nálunk megvan. Reggel hatkor kezdünk, délután négyig — ötig dolgozunk. Most Libickozmáról hordom a fenyőrönköt a marcali fűrészüzemhez. Az erdei út nagyon rossz, helyenként tértük ér a sár. Így kell megdolgozni a havi 3300—40ÜJ forint »nyers« keresetért.. .

Említem a versenyfelhívást. Rábólint, és azt mondja: szeretné, ha a kihívásnak foganatja lenne, s ha lesz valaki gazdasági szinten, aki lefőzi

a teljesítményével, hát 6 szívből gratulál neki. A brigád a vállalásban 5500 köbméteres teljesítményt írt alá. O 1951 óta dolgozik az erdészetnél. Traktorosként kezdte, vontatóval hordta a fát, s két évvel ezelőtt Csepel tehergépkocsira ült. A terepet ismeri — több mint két évtizede dolgozik itt —, az utakon a fokozott figyelem azonban így js nagy idegfeszültséggel jár. Nem volt meg balesete, így az 500 ezer kilométeres balesetmentes közlekedésért járó jelvény birtokosa lehet még az idén.

Nem marad ki a beszélgetésből az a megjegyzés sem, amit az erdészetvezetőtől hallottam. Erre ezt mondja;

— Miért tagadnám, hogy szeretem a pénzt és szükségem van rá? Volt egy Skodám, de eladtam; most építkezni szeretnék. Ha azon túljutottunk, talán megint lesz majd kocsim. Ezért is szeretek dolgozni, hogy elérjem, amit szeretnék. Ismerem ezt a hat tonnás ZIL-t, pontosan tudom, hogy hol mehetek el vele, melyik szakaszon bírja el az út, de gondját is viselem.. Nézze meg: most csupa sár. De rendbe teszem, a szabad időmet is rászánom; ezzel keresem a kenyerem, úgy kell bánnom vele, hogy sohase hagyjon cserben.

Hetedikes a fia, — és mint mondja — talán egyszer majd belőle is gépkocsivezető lesz, mert szereti az autót. Aztán ismét a munkát említi, meg azt, hogy milyen nagyszerű érzés volt átvenni az értékes kitüntetést. Ott állt a professzorok, mérnökök és mások társaságában ő, a gépkocsivezető. Meg- hatódotlsag érződik még most is a szavaiból, amikor sorolja, hogy ki mindenki gondolt rá és küldött táviratot. — Hiába, feledhetetlen esemény marad ez az életében — mondja.

Búcsúzunk. Beül társai mellé a vezetőfülkébe, és fel- dübörög a motor. Elindul a gépkocsi. Somogyfajszon át Marcaliba, megrakva illatos fenyőrönkökkel. Vass József újabb rakományt visz a fűrészüzemhez.

Hernes7 Ferenc

Tavaszi hafárszemle Ráksiban

Minden év májusának első napjaiban tartják a tavaszi határszemléket. Megszokott, de nem formális esemény ez; a mezőgazdasági hasznosítású földek rendeltetésszerű és időbeni megművelését ellenőrzik a bizottságok.

Szemerkélt a nagyon várt tavaszi eső, amikor Ráksiban az Üj Élet Tsz irodaházától elindult határnéző útjára a négytagú szemlebizottság. Dűlőről dűlőre járva nemcsak a termelőszövetkezet közös területére, hanem a zártkertekbe és a belsőségekhez is eljutnak — ebben állapodtak meg indulás előtt. Velük tartottunk mi is, Sebők József főagronómus készséggel kalauzolta a szemlebizottságot.

— Ügy ismerem a határt, mint a tenyeremet. Kicsi tsz a miénk, alig több mint 1100 hektár. Szántóterületünk nem éri el az ezer hektárt sem; ebből 420 hektár őszi kalászos, 220 hektár pedig pillangóstakarmány. A tavasziak 330 hektárnyit tesznek ki. KedIzoíópos eljárás a külszíni fejtéseknél

A barnaszén hamutartalmát ma már gyorsan és pontosan mérhetik a helyszínen — a külszíni fejtéseknél, vagy a raktárakban — egy hordozható készülék segítségével, amelynek működése a radioaktív kisugárzás ismert tulajdonságain alapul. A műszer a stefenbergi szénkombinát fiataljaiból alakult Ifjú Szakemberek Klubja nélkülözhetetlen közreműködésével született. Néhány hónapja a Holnap Mesterei kiállításán. mutatták be; pontossága és könnyű kezelése minden eddig használatos hasonló módszert felülmúlt. A laboratóriumból mindeddig a legjobb esetben is csak három óra leforgása alatt érkeztek meg azok a mérési adatok, amelyek most próbafúrással a helyszínen tíz percen belül megállapíthatók — akár mindjárt a bányában ;s.

vező volt a kora tavaszi napos, száraz idő, de már aggódva vártuk az esőt. Most — úgy látszik — minden együtt van.

— Hogyan használták ki a kedvezőnek mondott kora tavaszi időt?

— Hamarosan meglátja, onnan a dombról át lehet tekinteni az egész határt. Megváltozott az idén a határszemle jellege is; korábban örültünk annak, ha a szemlére nem maradt szántatlan terület. Most ilyennel már nem találkozunk.

Egészségesen zöldellő vetéseket, gondosan megmunkált táblákat lehet látni. A mostani határkép egy kicsit a kora tavaszi idő eredménye; minden rendelkezésükre álló erő- és munkagépet beállítottak. Hozzávetőlegesen 37 hektárra jut egy erőgép a termelőszövetkezetben. Gondos munkára enged következtetni a cukorrépa tábla, már szépen sorol.

— Rövidesen megkezdjük a

] cukorrépa vegyszerezését is, mert nemcsak a kultúrnövényeknek, hanem a gyomoknak is kedvez a mostani jó idő. i Mi sokat várunk a cukorrépá- tói, a termesztését maximálisan gépesítettük. Most újítottuk föl a cukorrépa-gépsorunkat, több mint félmillió forintos ráfordítással. Űj vető-,

! permetező- és betakarító egységeket vásároltunk.

Ismét megállunk rövid időre, de ezúttal már egy — kétszer 30 hektáros ösziárpatábla találkozásánál.

— Horpácsi—57 fajtájú vetőmagot használtunk itt föl, gazdaságunkban első alkalommal. Szép termésre van kilátás, igaz, a precíz talajmunks mellett a talajerő-utánpótlásról sem feledkeztünk meg Ugyancsak most történt meg először, hogy a balatonboglá- ri Talajjavító Vállalat javaslata alapján szigorúan előírt j mennyiségű és összetételű ; műtrágyát hoztunk ki a fol- j dekre.

— A kukoricavetéssel ho- j gyan áll gazdaságuk?

— Tervünknek megfelelően I a háztájival együtt 170 hektá- I ron került földbe a mag, és

az elsőként vetett táblában már látni a sorokat is. Még az 50 hektáros silókukoricából tíz hektárnyi vár vetésre. Ha a talaj engedi, hamarosan teljesen készen leszünk vele. Természetes, a vegyszeres kezelés is megtörtént. Május tizediké után megkezdjük a pillangósok kaszálását.

— Hogyan összegezné termelőszövetkezetükben a növénytermesztés várható eredményét?

— Korai még fejtegetésbe bocsátkozni, hiszen még sok tényező befolyásolhatja a terméseredményeket. Egyet azonban elmondhatok: szép éí ígéretes a határ.

A szemlebizottság Ráksi területén befejezte munkáját, egyértelmű megállapítással: műveletlen földterületet nem talált.

R. J.

Somogyi Néplap

D