Somogyi Néplap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-08 / 105. szám
Somogy népesedési helyzete Egészségügyi és szociális intézkedések A népesedési helyzet javításához a születendő gyermekek kedvezőbb intézményi fogadtatása is hozzátartozik Fel kell tehát készülni a szülészeti osztályok bővítésére, a koraszülöttek jobb ellátására, továbbá a körzeti gyermekorvosi hálózat szükségszerű bővítésére is, E tekintetben jelenleg több helyen feszültség tapasztalható. Ugyancsak súlyos gondot okoz a csecsemőotthoni elhelyezésre szoruló kisgyermekek számának emelkedése. Az otthonok zsúfoltak, elavultak. A következő ötéves tervben tehát meg kell teremteni az igények teljes és korszerű kielégítésének feltételeit is. A gyermekeknek jobb gondozási és oktatási körülményeket kell teremteni. Ehhez, nem elégségesek az állami és tanácsi erőforrások: ; feltétlenül szükség van a termelő vállalatok, gazdaságok, szövetkezetek még nagyobb támogatására. A helyi tanácsok támaszkodjanak továbbra is a munkáskollektívákra, elsősorban a szocialista brigádokra. Tovább kell szélesíteni az Egy üzem — egy iskola mozgalmat, úgy, hogy minden oktatási intézménynek — óvodának, iskolának, kollégiumnak, gyógyítva nevelőnek stb. — legyen üzemi patronáltja. A sok gyerekesek segítésének fontos területe a szociálpolitikai munka. A tanácsok — a felemelt segélyalapból — elsősorban az iskolába induláshoz szükséges eszközök beszerzésében támogassák a nagy családosokat. A munkáltató szervek is segélyezéssel, ruhavásárlással járulhatnak hozzá a több gyermekes dolgozóik iskoláztatási gondjainak enyhítéséhez. Ugyancsak sokat tehetnek az üzemek, vállalatok dolgozóik gyermekeinek üdültetése, nyári foglalkoztatása érdekében. Ahogy Segesdi Istvánné, a Pamutfonóipari Vállalat dolgozója elmondta: a textilművekben biztosítják az általános iskolás gyermekek kedvezményes nyári étkeztetését és nevelői felügyeletét, illetve megszervezik szünidei foglalkoztatásukat. A gyermekellátáshoz szűk-1 séges alapvető cikkek meny- nyiségének növelése és minőségének javítása érdekében — a központi intézkedéseken kívül — a megyei szerveknek is van feladatuk: szervezzék meg — így szól a határozat —, hogy a kiemelt településeken árusítsanak gyermekellátási cikkeket, és ezekből megfelelő mennyiség mérsékelt áron kerüljön értékesítésre. A kereskedelmi szervek folytassanak tárgyalásokat termelő vállalatokkal (a ruhagyárral, ktsz-ekkel), hogy gyermekruházati cikkekből a megyén belül — akár még áldozatvállalással is — kellő i mennyiséget szolid áron hozzanak forgalomba. Dr. Szekeres László balatonmáriai körorvos például stabil áras gyermekruházati bolt létesítését javasolta. Ugyancsak elsősorban az anyák háztartási munkájának megkönnyítését célozza a személyi szolgáltató hálózat bővítése. Kassai László, a Patyolat Vállalat igazgatója, a textiltisztítás lehetőségeinek további növeléséről és új szalonok nyitásáról számolt be hozzászólásában. A népesedési helyzet javításában jelentős szerep jut az egészségügyi szerveknek, elsősorban az anya- és gyermek- védelmi ellátás színvonalának emelésével, a tudatos család- tervezés elterjesztésével, illetve a nők és az utódok egészségének védelmében. Korsze- rűbo, otthonosabb körülményeket kell kialakítaniuk a tanácsadásokhoz, segíteniük kell a nem ártalmas család- tervezési módszerek elterjesztését, az egészségre károsak csökkentését. A népesedéspolitikai célok elérése nemcsak anyagi, illetve szociális jellegű intézkedéseket kíván, hanem hosszú távú, sok irányú nevelési és fel- világosító feladatot is igényel. Megvalósításában számottevő szerepe van a céltudatos tömegpolitikai munkának. Annak középpontjában az anyaság megbecsülésének, a három gyermekes család eszményképe elfogadtatásának, a szülők közös felelősségének, a szülők és a társadalom kapcsolatának kell állnia. A lakosság — elsősorban az ifjúság — körében olyan családeszményt, közszellemet kell kialakítani, amelynek középpontjában a több gyermekes család ideálja áll, a család és a gyermek iránt érzett felelősségen és az anyák tiszteletén alapul. Az állami oktatás minden formájában, továbbá a lakosság körében végzett egészség- ügyi, pedagógiai és családjogi ismeretterjesztő munkában széles körű intézkedéseket kell tenni a családi életre való felkészítés érdekében. A népesedé« helyzet javítása össztársadalmi feladat. Ha a népesedéspolitikai határozat és a központi intézkedések megvalósuljanak, ezt csak az állami, a gazdasági, és a társadalmi szervek, szervezetek összehangolt, folyamatos és rendszeres tevékenysége eredményezheti. A megyei tanács és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa igényli, hogy az említett szervek — a határozatban foglaltakat is figyelembe véve — sajátos eszközökkel, folyamatosan segítsék a feladatok végrehajtását. P. L. Képviseljék robban a megbízók érdekeit! (Folytatás az l. oldalról) nehéz helyzetben van beruházási célkitűzéseinek megvalósításakor; az e munkában részt vevő vállalatok felelőssége együttes. Ennek ellenére jól elhatárolható a különböző szervezetek felelőssége. A Somogy megyei Beruházási Vól- ' Mattól azt várja a megye, hogy az eddiginél magasabb szinten — anyagi és erkölcsi felelősséggel — lássa el a munkáját. S ez a megállapí- ás a beruházást végző többi szervezetre is érvényes. A végrehajtó bizottság elé került jelentésben az áll, hogy egy esztendő alatt több mint tízmillió forint összegű több- .etszámlázást tapasztaltak a eruházási vállalat dolgozói. V tervfelülvizsgálatok során pedig ennél nagyobb összeget — mintegy 16 millió forintot — korrigáltak. A túlszámlázásnak azonban nem voltak jogkövetkezményei. A végreha'tí bizottság ezért úgy döntőt hő telezi a Somogy megyei Beruházási Vállalatot arra, hogy ha ilyet tapasztal, tegyen jelentést a felügyeleti szerve.,ex és javaslatot is a felelősségrevo- násra. A testület — amikor magasabb igényeket támaszt a vállalattal szemben — a megye érdekeit tartja szem előtt, és segíteni akar a vállalatnak, hogy minél gyorsabban feleljen meg az eddiginél nagyobb követelményeknek. A vállalat a hatékonyabb előkészítés érdekében országos tervező vállalatokat és más megyében székelő kivitelezőket is foglalkoztat. Kapcsolatuk — mint az igazgató be számolójában megállapította — szigorúan gazdasági és üzleti jellegű: a szabad kapacitás. az előnyösebb ár vagy a rövidebb határidő játszik szerepet a kiválasztásnál. Sok esetben azonban már a megbízók levele a tervezőt vagy a kivitelezőt is meghatározza: ilyenkor alkalmazkodniuk kell a választáshoz. S e törekvések egyeznek a megbízó érdekeivel. A végrehajtó bízott- j ság most azt várja a válla lattól, hogy a megvalósítás során is képviselje az eddiginél fokozottabban megbízóinak érdekét. ' Kibővített,illést tartott a KISZ megyei bizottsága Ifjúságunk eszmei-politikai nevelése egész társadalmunk feladata Tegnap délelőtt kibővített ülést tartott a KISZ megyei bizottsága. Weisz Zoltán, a KISZ megyei bizottságának titkára nyitotta meg az ülést, köszöntötte az elnökségben helyet foglaló Szigeti Istvánt, a megyei pártbizottság titkárát és Horváth Katalint, a KISZ kb tagját. A KISZ fennállásának történetében első alkalom, hogy a megyei bizottság ülésére meghívták a járási és a városi pártbizottságok első titkárait, az állami, a társadalmi és tömegszervezetek vezetőit, az iskolák pártösszekötő ifjúsági felelőseit. Szenes Imre, a KISZ megyei bizottságának első titkára tartott tájékoztatót a KISZ kb április 17—18-i kibővített üléséről, ahol az ifjúsági szövetség időszerű feladatajról tanácskoztak. Bevezetőjében arról a kedvező társadalmi légkörről szólt. amiben a kommunista ifjúsági szövetség eddig végezhette és ezután is végzi munkáját. Emlékeztetett a Politikai Bizottság, a Központi Bizottság, a megyei pártbizottság ifjúsággal kapcsolatos határozataira, a KISZ VIII. kongresszusának határozataira, szólt az ifjúság érde- 1 kében hozott intézkedésekről. Szenes Imre. megyei példákat felsorakoztatva az ifjúságpolitikai határozatról' és az ifjúsági törvény végrehajtásának eredményeiről szólt, s kitért a ma még föllelhető szélsőséges nézetekre is. Arra, hogy néhány helyen az. ifjúsággal való törődést csupán az intézkedési tervek elkészítésében vagy ■ némi anyagi juttatásban látják. — Megyénk ifjúságára, az ifjúsági szövetségben tevékenykedőkre, az elkövetkező időben igén nagy feladat vár — mondotta. S ezeket csak akkor tudják megfelelően végrehajtani,' ha erőiket összefogják, s az eddigieknél is jobban együttműködnek a párt-, az állami, a társadalmi és a tömegszervezetekkel. \ Erősíteni az üzemek és a termelőszövetkezetek KISZ- szervezeteit, az ifjúsági szervezetek politizáló jellegét csak tervszerű, tudatos munkával lehet. S ezt akarják elérni az egy mozgalmi évre — tavasztól tavaszig — szóló akció- programmal, az évenkénti tagságiigazolvány-cserével, a taggyűlésekkel és a vezetőségválasztásokkal is. Feladataikat. tennivalóikat megyénk KISZ-isiái és kommunistái a következő hónapokban különböző fórumokon tárgyalják meg. A járásokban, városokban hasonló kibővített KISZ-bizottsági ülésekre kerül sor. A párt-, az állami, a társadalmi és a tömegszervezetek testületi ülésein, illetve párt- napokon is tanácskoznak ma'd arról: mit tehetnek ifjúságunk eszmei-politikai neveléséért. A beszámolóban helyet ka nőtt az a sokrétű tevékenység is, amit az ifjúsági szövetség tagjai megyénk fejlődése érdekében eddig végeztek. Az építőtáborokban, az üzemek szocialista brigádjaiban. az óvodák, bölcsődék fejlesztéséért végzett munkájukkal segítették elő fiataljaink, hogy a KISZ tekintélye megyénkben is erősödött. És szólt, arról is: nogvan készíti megyénk fiatalsága pártunk XI kongresszusára. illetve hazánk felszabadulásának 30 évfordulójára. — Ifjúságunk eszmei-politikai nevelése egész társadalmunk feladata — ez volt a megyei KISZ-bizottság első titkára mondanivalójának lényege. Erről beszélt felszólalásában Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára is. aki utalt a pártszervezetek megnövnkedett felelősségére, majd ezeket mondotta: — Szocialista társadalmunk elsőrendű feladatának tekinti az ifjúsággal való foglalkozást. a. feltételek biztosítását, hogy ifjúságunk egészséges nemzedékké nevelődjön. A KISZ-tagság a KB ülésének határozatát lelkesedéssel fogadta. Szívós, következetes munkára van szükség, hogy ez a lelkesedés a hétköznapi munkában is megmaradjon Vegye át az ifjúsági szövetség, a pgrt jó munjca.rrtótjsze- reit, kezdeményezzenek többet; javasoljanak mind .több fiatalt ä közéletbe' olyanokat, akik ezt munkájukkal kiérdemelték. Szenes Imre, a KISZ megyei bizottságának első titkára végül bejelentette, hogy Németh János, aki eddig a KISZ megyei bizottságának titkára és az úttörőszövetség megyei elnökeként tevékenykedett — a belső átszervezés miatt — a jövőben feladatát a megye úttörővezetői tanács elnökeként látja el. Sz. L. Finn tehenészet Érden Az érdi Benta völgye Tsz az országban elsőként foglalkozik , finn lapájtehenck meghonosít fsával. A nagy tejhozamú, kis igényű állatokat vemhes korukban szállítják a modern, ?20 férőhelyes szakosított — zárt rendszerű pavilonos — tehenészetbe. A már lcellett tehenek 18—20 liter tejet adnak. 4.2—4.4 zsírszázalckkai. A távlati tervek szerint ebből a törzsből ezer darabra fejlesztik majd állományukat. Képünkön: A Lutrix—12 szoptat óbcrcndezésnél a borjak. Aranybánya A Balaton és közvetlen környezete valóban az. Természeti kincs Európában: vonzáskörzete messze túlnő az ország hátárain, idehaza pedig százezrek számára a kirándulás, a pihenés, az üdülés központja, nemzeti értékünk, büszkeségünk. Aranybánya. A nyerészkedők, a könnyen meggazdagodni vágyók reménj’eiben is az. Törekvéseiket könnyű siker koronázná, ha nem tartanánk szemmel őket. A „radar" szerencsére egyre hatásosabban működik. S az .,aranycsiná• lóknak” nem olyan szép az alkony, mint ahogy a déli partról nézve a Badacsony mögött lebukó napot látjuk. Nos, hát miről is kellene ma beszélnünk? Sikerekről és kudarcokról, állami intézkedésekről és azok hatásáról, ellentmondásokról, amelyeket az idegenforgalom gyors növekedése hoz magával, szemléletről és kiskapukról, túlzott — és munka nélkül szerzett — jövedelmekről és adóztatásukról. Vagyis az örömök mellett sok olyan visszásságról, amely ellentétes a szocialista elvekkel, jóllehet ez egyesek szerint a gazdaságpolitikai gyakorlat velejárója. Azt hiszem, csalhatatlan vélemények nincsenek. De hogy ugyanahhoz a témához sokan és sokféleképpen közelítenek, ez biztos. Akkor pedig mindenképpen érdemes arra. hogy szóljunk róla. Igenis szülessenek határozott vélemények és ítéletek a mentőakciók és örökös kibúvók leküzdésére, hogy egvsz.er már mindannyiunk számára megtisztuljon ez az aranybánya. Villák, nyaralók, l^k^bázak. ötven éve az emberek ál- maibán sem rajzolódhatott ki a vágy. hogv egvsz.er majd nyaralójuk lesz a Balaton parkin. Fzzel csak azt a nagyon határozott szándékot szeretném kifejezni, amely jellemző volt és ma is az a szocialista társadalomra: a Balaton mindenkié: harminc éve már nem a kiváltságosok bitorolta természeti kincs. Adtuk valanrkor négv forintért is a telek négyszögölét; kölcsönöket, állami segítséget ahhoz, hogy építhessenek az emberek. És építettek. A többségük verejtékkel, áldozat- vállalással — tisztességgel. Hamis tehát a hiedelem, hogy akinek villája van a parton, annak már a füle mögött is van valami. A fejlődés azonban úgy felgyorsult, hogy egyre-más- ra nőttek a vadhajtások. Konjunktúra? Az is. Engedékenység? Az is. összeköttetés? Ki vitathatná. Csalás a háttérben? Olyan is volt. Nyerészkedési szándék? Hát igen. A konjunktúra mindig megnyitja a zsilipeket a szándéktól és elvektől idegen megnyilvánulások előtt. Azt hiszem nagyon könnyű helyzetben lennénk, ha tizenöt évvel korábban születik az a rendelet, amely a család létszámától teszi függővé az építhető nyaraló nagyságát. De miért gondoljunk erre nosztalgiával? Végtére is van ilyen rendelet, s ez már nehezíti a gátlástalan nyerészkedést. Született azóta több más, okos rendelet is. Az idényházadót a jövedelemadó váltotta föl a parton, és szabályozták azt is, hogy egy tulajdonosnak csak egy háza és telke vagy villája lehet. A spekulációs törekvések leküzdésére tehát intézményes, államilag irányított és ellenőrzött harc indult. Hatása szinte fölmérhetetlen. De még így is ... E gy közös érdekről kellene beszélnünk előbb. A magyar állampolgár nyaralót, házat épített a Balaton partján, az állam pedig — ahogy nőtt az idegenforgalom s a i'.állodák, a kempingek nem tudták kielégíteni az igényeket — az állampolgárhoz fordult. Kitalálta a fizetővendég-szolgálatot, és megkérte a Tulajdonosokat: húzódjanak összébb, adjanak helyet a vendégeknek saját lakásukban, nyaralójukban. (Tudniillik addig is adtak, joguk volt hozzá, csak az állam nélkül tették — bejelentés, adózás nélkül.) Húzódoztak mindaddig, amíg megfelelő „ösztönzők" nem késztették őket erre. Ma már 1973-ban csak a Siotour útján 2797 tulajdonos adott ki szobát a déli parton. Miért jó ez? Mert közös érdeken nyugszik. Mert akik eddig illegálisan jutottak jövedelemhez, azok most — az ellenőrzés révén — leadják az obu- íust, és kulturáltabb vendéglátást biztosítanak. Jól jártak ők, és jól járt az állam is. (Csak egy példát: nézzék meg, hogy fejlődik a Balaton-környék. Három év alatt 131 millió forintot költöttünk csak a közművesítésre.) A tulajdonosok nagy része tehát szervezetten kapcsolódik az idegenforgalomhoz; nincs gondja arra sem, hogy kinek tudná kiadni a szobáját. De ez csak az egyik oldal. Van ugyanis egy — állítólag — kisebbség (azért mondom így, mert senki sem tudja, hogy hányán vannak), amely ma is „feketén", az államot megkerülve, bejelentési és adózási kötelezettségét elmulasztva adja bérbe a szobáit. Állampolgári fegyelem? Jó volna. Törvényszegés? Büntetni kellene. Igen ám, de ki tudja, hogy kik ezek? Eljárás indulna, de olyan ez, mint az árnyékbokszolás: ..ütnénk”, csak nem tudjuk, hogy hová. S hogy a „fekete bérbeadás” lehetőségében mekkora a községi tanácsok felelőssége? Talán nem kell mondani. Hivatkozhatnék ugyan arra. hogy törvénytisztelet, fegyelem, becsület is van a világon, de hiszen nyerészkedőkről, nagyrészt spekulánsokról van szó Akkor pedig csak a szigor, az ellenőrzés, a „fekete bérbeadás" felkutatása és a példás büntetése segít. De menjünk tovább. Űgv tűnik, az új rendeletek alkotói sem számítottak mindenre. Legutóbb, amikor a megyei ta- nács-vb a túlzott személyi jövedelmekről, a harácsolásról tárgyalt, meghökkentő adatok jutottak a birtokába. Csak két idegenforgalmi szerv adatait gyűjtötték be, s ezekből kiderült: 1973-ban 130 lakóház-, villa- és nyaralótulajdonos 50 000 forintnál több bért vett föl. Mekkora házak lehetnek ezek? Hány szobát adhattak ki egyszerre. Az idény csupán három— négy hónapig tart. Meg kell hagyni, szép jövedelem ... S az, hogy ötvenezer forintnál több, az még nem mond el mindent. A tulajdonosok között van, aki 80 000, más 96 000, 125 000, 145 000 sőt 184 000 forinthoz jutott egyetlen idény alatt — nagyrészt munka nélkül. Tehát egy-két év alatt megtérülhet a befektetés. Szocialista körülmények között miféle „előjog” biztosíthat ilyen mérhetetlen jövedelmeket? Csak az összehasonlítás kedvéért hadd írjam ide: Somogy szocialista iparában a munkások átlagosan 26 940 forintot kerestek egy évben(!) — megfeszített munkával. A 184 000 forint egyébként három — két keresővel és két gyermekkel rendelkező — somogyi család évi jövedelmének felel meg. Társadalmi igazságtalanság? Joggal és felelősséggel mondhatjuk ezt még akkor is, ha kevés hasonló példáról tudunk. A következtetés nyilvánvaló: egy bizonyos határon, mondjuk 50 000 forinton túl talán magasabb adókulcsot kellene megállapítani a luxus- jellegű villák tulajdonosainak adóztatására. A fenti példák ugyanis joggal háborítják föl a közvéleményt . .. H azánkban az idegenforgalmat az egyik fő népgazdasági ágnak minősítették. Gazdaságpolitikai célunk, hogy minél értelmesebben, okosabban aknázzuk ki lehetőségeit, s a Balaton nagy lehetőség. Meggyőződésem azonban, hogy «zt a nagyszerű célt senki sem helyezheti politikai elveink fölé. Azaz nem válhat a Balaton a munka nélkül jogtalan jövedelmet szerzők eldorádójává; nem facsarhatja ki erkölcsi érzékünket, nem tehet harácsolóvá, élősdivé senkit ebben az országban. A Balaton aranybánya. A szocialista állam, tehát mlnd- mnyiunk aranybányája. Megengedhetetlen, hogy ,,o kivé telezettek" túlzott arányban részesedjenek áldásaiból. Jávori Béla * t
