Somogyi Néplap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-08 / 105. szám

I Brandt kancellár lemondott ifotfftata? as L oitküróO WiBy Brandt nem vonul visz* sza a politikai élettől és az SPD-ben megtartja pártelnöki funkcióját. Értesülések szerint hamaro­san megkezdődnek az SPD és az FDP között az új koalicios tárgyalások Helmut Schmidt kormányprogramjáról és az új kormány összetételéről. Walter Scheel alkanoellár külgyminiszter kedden délelőtt tájékoztatta a nyugatnémet kormány tagjait Willy Brandt kancellár lemondásáról. Brandt kancellár külön le­velet intézett Scheel külügv- miniszterhez és ebben tudomá­sára hozta, hogy — úgymond — >-a Guillaume-ügyben el­követet mulasztásokért vállal­ja a politikai és a személyes felelősséget.« Brandt kancellár lemondásának bejelentése után megérke­zett a parlament épületébe, hogy találkozzék partja parla­menti csoportjának tagjaival. (Telefotó: AP—MTI—KS) Walter Scheel a kormány 17 percig tarló ülésén néhány megjegyzést is fűzött Brandt döntéséhez. Ebből kitűnt, hogy a szövetségi kormány több tag­ja az utolsó pillanatig nem tudott a kancellár lemondási szándékáról. Mint von Wechmar kor­mányszóvivő közölte, Brandt A Német Szociáldemokrata Part parlamenti csoportja úgy döntött, hogy Helmut Schmidt 55 éves gazdasági minisztert jelöli Brandt kan­cellár utódjául. (Telefotó- AP—MTI—KS) rr.uf vaawnap elszánta magát ént a lépésre. Szándékától hétfőn estig többen (köztük Scheel is) megpróbálták elté­ríteni, de hasztalanul. Horst Ehmke postaügyi mi­niszter kedden délben az SPD trakcióülése után újságírók- iak kijelentette, hogy a kö­zelmúltban felajánlotta le­mondását Willy Brandtnak. a kancellár azonban a lemondási ném fogadta el. Meg nem erő­sített hírek szerint a szabad demokrata belügyminiszter Genscher is felajánlotta tár­cáját. Az SPD parlamenti frakció képviselői egyhangúlag jóvá­hagyták a pártelnökség javas­latát. hogy Helmut Schmidt pénzügyminisztert jelöljék Brandt utódjául. Kedden délután Brandt fel­kereste Gustav Heinemann szövetségi kancellárt és át- vete tőle az elbocsátó okira­tot. Hasonló okmányt vettek át a szövetségi kormány tagjai is, akik az új kormány megalaku­lásáig ügyvivői jelleggel meg­maradnak még hivatalukban. Ugyancsak kedden délután Helmuth Kohl. a CDU, Franz Josef Strauss a CSU elnöke és Karl Carstens parlamenti frakcióelnökök közös sajtóér­tekezlet keretében nyilatkoza­tot tettek közzé Brandt le­mondásáról. Az ellenzék a le­mondásban a kormány csőd­jének beismerését látja. Fel­rója a kormánynak, hogy kép­telen volt fékezni az inflá­ciót, es nem helyezkedett vi­lágos vonalra a -baloldali ra­dikalizmussal- szemben. A Guillaume-ügy a CDU—CSU szerint nem döntő oka a le­mondásnak, legfeljebb a vég­ső lökést adta meg Brandt el­határozásához. Az ellenzéki politikusok megismételték vá­daskodásukat, amely saerint Schrründt pénzügyminiszter és Wehner a szociáldemokra­ta frakció elnöke »már hosz- szabb ideje a teljes nyilvános­ság előtt munkálkodtak Brandt megbuktatásán«. Az ellenzék a nyilatkozat szerint bizalmat­lanul tekint Schmidt kancel­lársága elé is. • * • Kedden Bonnban ulest tar­tott a szövetségi tanács elnök­sége, az úgynevezett »vének tanácsa«. A testület kidolgoz­ta az NSZK kormányának megalakításával kapcsolatos parlamenti teendők ütemter­vét. Eszerint a Bundestag má­jus 15-én választja meg az új kancellárt, aki ezt követő­en azonnal leteszi a hivatali esküt. Az új kancellár május 16-án terjeszti kormányának névsorát úgyszintén a Bun­destag elé. Az új miniszterek még pénteken leteszik esküjü­ket. Egyidejűleg az új kancel­lár kormánynyilatkozatot is­mertet. A francia választási kampány második menete A választási kampány má­sodik menetének első napjai­ban a jobboldal igyekszik ren­dezni sorait es Giscard d’Esta- m g mögött felsorakoztatni mindazokat, akik az első for­dulóban a különböző jelöltekre adták le szavazataikat. A jobboldali Aurore tegnap hangsúlyozta, hogy rendkívül kemény küzdelemre van ki­látás. A lap által közölt köz­véleménykutatási adatok sze­rint Giscard d’Estaing pilla­natnyilag csak minimális, 51),4:49,b arányú győzelemre számíthat, néhány százezer szavazaton múlhat tehát a választás kimenetele. Az UDR végrehajtó bizott­sága hétfői ülésén egyhangú­lag Giscard d’Estaing támoga­tása mellett foglalt állást. I Nicosia Gromiko Kissit A létrejött megailapodasnak megfelelően Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminiszte­re, kedden találkozott Henry Kissingerrel, az Egyesült Ál­lamok külügyminiszterével, az elnök nemzetbiztonsági főta­nácsadójával. A két külügyminiszter foly­tatta számos olyan kérdés megvitatását, amelyek a szov­jet—amerikai kapcsolatokat, valamint a közel-keleti hely­zetet érintik. A közel-keleti rendezés problémakörének részeként megvitatták a csa­patok szétválasztásának kér­dését a sziriai—izraeli fron­ton. Mindkét fél kölcsönösen hasznosnak tartja a lezajlott eszmecserét. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter kedden Nico­siából történt elutazása előtt, rövid nyilatkozatot adott ar­ról a megbeszélésről, amelyet amerikai kollégájával folyta­tott. Gromiko kijelentette: a Kis­singerrel kedden tartott tár­gyalása során az érintett kér­dések között szerepelt a kö­áokfrontos korteshadjáral előzi meg ltaliaban a május 12- i népszavazást. A válás hívei — az úgynevezett lai­kus pártok — és ellenzői, a kereszténydemokraták és a neofasiszták, mindenekelőtt a városok és falvak falain vívnak ádáz plakátháborüt. A vallás ellenzőinek stílu­sát illetően a millió számra szétszórt röplapok és piáltá­tok szövegéből néhányat le­jegyeztem Rómában: »Válás = prostitúció!1« Válás = prostitúció = rak!« ->A vá­lás — a bordély ház előcsar­noka!« Nem tudom, vajon sor ke­rül-e a válásról 1970-ben el­fogadott olasz törvény egyik megalkotója, a szocialista Basalini képviselő és Fan fa­nt, a válás ellenzőjének nyílt szócsatájára egy nagygyűlés keretében — a kihívás a kö­zelmúltban hangzott el a szocialista honatya részéről. Annyi bizonyos, hogy a refe­rendum ellenzői, a válás fennmaradásának hívei jó- néhány ésszerű gondolattal érvelnek a válási tilalom anakronisztikus szorgalma­zóival szemben. Maga a még érvényben levő törvény pél­dául Európában a legszigo­rúbb hasonló jellegű jogsza­bály. Azután: 1970 decembe­re óta — ekkor szavazták meg a Fortuna—Baslini tör­vényt — mindössze 60 ezer házasságot bontottak fel, ami — az olaszok számarányát alapul véve — jóval alatta marad más európai államok gyakorlatának. Sokan a ke­reszténydemokraták és a neo­fasiszták közül úgy érvelnek: ha továbbra is fennmarad a válás intézménye, válságba rí érül a család, főleg a fiata­lok kötnek majd meggondo- latlanabb házasságot. Nos, a valóság más. Elsősorban azok az idős emberek éltek jo­gaikkal, fodultak bontási ke­resettel a bíróságokhoz, akik tíz vagy húsz éve, a fennálló törvények korábbi szigora miatt, vadházasságban éltek második élettársukkal, s eb­ből az életközösségből gyer­mekük — többnyire: gyer­mekeik — születtek. Végül még egy érv a sok közül: nem felel meg a va­lóságnak, hogy elsősorban a gazdag emberek indítottak válópert, amióta erre alka­lom és lehetőség kínálkozott. Ellenkezőleg: szinte kizáró­lag kisebb keresetű értelmi­ségiek, kispolgárok, munkás­emberek és alkalmazottak. Vagyis azok, akik korábban a válást anyagi okokból nem engedhették meg maguknak. Az egyházilag kötött házas­ság felbontása ugyanis 10—70 millió lírába került. Ez azt jelenti, hogy a havi 200—300 ezer lírát kereső szakmunkás vagy alkalmazott inkább vá­lasztotta a vadházasságot, semmint a méregdrága pro­cedúrát. A sokfrontos korteshadjá­ratban persze nemcsak az ér­vek csapnak össze. Jellemző tünete a szélsőséges ultra­Kepünkön: Teljes gőzzel folyik a választási kampány, amelynek költségei immár amerikai méretűek: megközelítik a 100 millió dollárt. (Telefotó: AP—MTI—KS) seivel. Az esélyeket latolgatva né­hány nappal a népszavazás előtt, nagyjából 50—50 száza­lékra tehető a válás ellen­zőinek és híveinek lábora. Bizonyára az dönti majd el a május 12-i referendum ki­menetelét, hogy a déli or­szágrészek politikailag elma­radottabb rétegei mennyire ismerik fel a szavazólap agyafúrtságát. Aki ugyanis a válás fenntartása mellett kí­ván voksolni, az nemmel kell hogy szavazzon, míg a válás eltörlését Si-vel, igen­nel követelheti. Gy. D. jobboldali terroristák néhány megdöbbentő merénylete is Több olasz városban a hír- .hedt Fekete brigád elneve­zésű neofasiszta terrorcso­port bombamerényieteket követett el a kommunista és szocialista párt székháza el­len. Ök helyeztek el bomba­szerkezetet a Firenze—Bo­logna vasútvonalon is, amely hajszál híján tömegszeren­csétlenséget okozott. Ha már a neofasisztáknál tartunk, érdemes megjegyez­ni: Itáliában a keresztény- demokraták egy része is sze­mére veti pártjának, min­Somogyi Néplap ITALIA Igen, vagy nem? denekelőtt Fanfani főtitkár­nak, hogy a referendum meg­hirdetésében és a válás el­lenzésében egy gyékényen árul Almirante feketeinge­A bonni bársonyszék Nyugat-Burópa és a világ egyik több szempontból is rendkívül jelentős országa, a Német Szövetségi Köztársa- ság, tegnap reggelre arra ebredt, hogy — nincs kor­mányfője. A közvetlen előz­mény az volt, hogy a három párt frakcióinak vezetői, aki­ket hétfő estére a kancellári hivatalba kértek, meglepet­ten vették tudomásul, hogy csak az alkancellár és kül­ügyminiszter. Walter Scheel fogadja őket Még egy-kél órán át titokban maradt, majd éjjel két rádióállomás hullámhosszán nyilvánosság­ra került a nagy hír. amely csak reggel »robbant« iga­zán: Willy Brandt, a Nemei Szövetségi Köztársaság kan • cellárja hivatalosan bejelen­tette dr. Gustav Heinemann szövetségi elnöknek, hogy megválik kormányfői tisztsé­gétől. A hirt sokan váratlannak érzik, pedig voltaképpen nem teljesen az. A jobboldal ál­zt'i-keleU probléma is. Mint rámutatott: a megbeszélések eredményéről nem tud előre nyilatkozni, ám reméli, hogy azok hasznosak lesznek A szovjet külügyminisztei megelégedéssel szólt ciprusi Látogatásáról, »A Szovjetunió és a Ciprusi Köztársaság kö­zött a kapcsolatok baráti jel­legűek, és a jövőben mindent megteszünk annak érdekében, hogy e kapcsolatok tovább fejlődjenek és erősödjenek« — mondotta Gromiko. * * • • Nicosiái tárgyalásai után Andrej Gromiko, aki a sziriai kormány meghívására iátoga- tást tett Damaszkuszban. ked­den visszaérkezett Moszkvá­ba. * * » Henry Kissinger kedden délután Nicosiából, Gromiko szovjet külügyminiszterrel folytatott tárgyalásai színhe­lyéről Tel Avivba utazott. Megnyílt a Portugál Kommunista Párt székhaza Május ö-án Lisszabonban megnyílt a Portugál Kommu­nista Párt KB székhaza. Eb­ből az alkalomból a központi bizottság egyik titkára nyilat­kozott a PAP tudósítójának. A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának szom­bati ülése után a kommunis­táknak az ideiglenes kormány­ban való részvételéről kiadott nyilatkozatra hivatkozva kije­lentette, hogy a kommunisták­nak nem céljuk az, hogy min­den áron részt vegyenek az ideiglenes kormányban. El­mondta, hogy jelenleg a fasisz­ta állam közigazgatási appa­rátusának teljes felszámolá­sáért folytatott harc a legfon­tosabb feladat. Ezt a célt a néptömegeknek és minden de­mokratikus erőnek »a fegyve­res erők mozgalmával, való szoros együttműködésével le­het elérni. Ez a szövetség a portugál demokrácia élet-ha­1 Iái kérdése. I ______________________________ I \ WASHINGTON j A szenátus nem hagyta jóvá a katonai segely pótösszegéi Az amerikai szenátus hétfőn elutasította a kormánynak azt a kérését, hogy a június 30-án befejeződő folyó pénzügyi év­ben utaljanak ki 266 millió dolláros pótsegélyt a saigoni rezsim katonai támogatására. A szenátus 43 szavazattal 38 ellenében fogadta el Edward Kennedy demokrata párti sze­nátor módosító indítványát, amely megtiltja a Pentagon­nak, hogy bármilyen további pótösszeget utáljon ki Dél- kelet-Ázsia — így a Thieu- kormányzat — katonai .segé­lyezésére. tál a szó szoros értetmeben a végsőkig kiaknázott és en­nek erdekeben minden esz­közzel felfújt, úgynevezett kémbotrány nyilvánvalóan a kancellár döntésének csak az egyik es semmiképpen nem a legiontosabb oka. Willy Brandt kormányának és pártjának tevékenységét az utóbbi időben — tőzsdei nyelven szóivá — bizonyos »besszq«, vagyis apály jelle­mezte. Ezt jól érzékeltettek a legutóbbi tartományi és helyi választások eredményei, amelyek többé-kevésbé meg­bízható szeizmográfként je­lezték a választók jelentős részének növekvő elégedet­lenségét. Ennek fő oka vitathatatla­nul gazdasági természetű, méghozzá zömében olyan eleve adott, objektív jelen­ség, amelyről nem a Brandt- kormany tehet, a sokat rek­lámozott »gazdasági csoda­megtorpanását, az inflációs tendenciák eluralkodását, a munkalehetőségek csökkené­sét, amelyet egyelőre jobbá ra a vendégmunkasok érez­tek meg, nem a koalíciós kabinet hibái, hanem bonyo­lult hazai és nemzetközi okok összessége eredményez­te. (Elég a nyugati valutáris rendszer válságára vagy a/ energiakrízisre gondolnunk.) Ez azonban természetesen nem zavarta a jobboldali el­lenzéket abban, hogy a prob­lémákat gátlástalanul — és sikerrel — felhasználja a kormányzat ellen, amelyet korábban mindenekelőtt a keleti politika támadásával próbált, de nem tudott meg- dönteni. Éppen ez a tényező teszi a bonni személycserei kiemelkedően fontos nemzet­.... nőm közi esemennye. lv,;r, Brandt személyében nagy érdemeket szerzett politikus távozik a bonni bársony­székből. Ö volt az első nyu­gatnémet kancellár, aki po­zitívan. reagált a Szovjet­unió, a szocialista országok javaslataira: aki belátta, hogy Európának és a világ­nak a második világháború után kialakult realitások pil­léreire kell épülnie. Ez a vonalvezetés volt — és ma­radt — a legnagyobb szalka a CDU—CSU vezérkarának szemében. Ez azonban semmit sem változtat azon a tényen, hogy bárki lesz is a Bundestag május 16-i ülése után az NSZK kormányfője, nem hagyhatja figyelmen kívül, ami Bonnban és a világban eddig történt A szociálde­mokrata utódjelölt, Schmidt jelenlegi pénzügyminiszter máris kijelentette, hogy Brandt irányvonalát kívánja folytatni. Ami pedig az el­lenzéket illeti, bár Strauss a választásokról beszélt, nem biztos, hogy megkockáztatja a közeli erőpróbát. Valószínűleg inkább vár addig, amíg levonul a mos­tani, elsősorban gazdasaei gondok hulláma. Nagy gyakorlattal rendelkező gépírót kaposvári munkahelyre felveszünk Cím; a kiadóban. !i

Next

/
Thumbnails
Contents