Somogyi Néplap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-05 / 103. szám

fíél-Dunántúl tervezési-gazdasási körzet Négy megye közös Pártnap a fiatalokról Dél-Dunántúl négy megyéje — Baranya, Somogy, Tolna és Zala — gazdasága, kulturális és egészségügyi intézményei révén mind szorosabban kap­csolódik egymáshoz. E térség természeti kincseinek egy ré­szét csak közösen lehet jól felhasználni. Az új beruházá­soknál éppen ezért nem sza­bad figyelmen kívül hagyni a szomszéd megye adottságait. Az üzemek munkásainak egy része is a megyék határain kívülről érkezik, vagy regge­lente oda indul: a különböző települések vonzáskörzete nem ér véget a megyehatár­nál. E négy megye együtt alkot­ja a dél-dunántúli tervezési­gazdasági körzetet. Éppen ezért indokolt, hogy rendsze­resen egyeztessék a fejlesz­téssel kapcsolatos programo­kat. Az e tevékenységet ösz- szehangoló szervezetet a kö­zelmúltban alakították meg. A kaposvári tanácskozáson — amelyen a négy megye párt- bizottságának gazdaságpoli­tikával foglalkozó titkárai és tanácselnök-helyettesei vet­tek részt — a koordinációs bi­zottság működési rendjéről tanácskoztak. Az elkészült tervezetet egy hónap múlva fogadják el. A dél-dunántúli gazdasági-tervezési körzet koordinációs bizottsága fő feladatának azt tekinti, hogy e térség fejlesztését érintő kérdésekben egységes állás­pontot képviseljenek. A közös vélemény alapján döntenek aztán a megyék vezető poli­tikai testületéi. A végrehaj­tást pedig a körzet konzultá­ciós bizottsága is segíti. A négy megye gazdaságfej­lesztési elképzeléseinek össze­hangolása azzal az előnnyel jár, hogy a közös érdeket együttesen tudják képviselni az országos szerv előtt. So­mogy ilyen fejlesztésnek te­kinti például a Dráva adta lehetőségek jobb kihasználá­sát, a folyó menti iparfejlesz­tést. Célszerűnek látszik — egyebek mellett — Dél-Du- nántúl idegenforgalmának egységes propagandája. En­nek révén a Balatonra érkező vendégek jobban megismer­hetnék például a Mecseket, a Gemenci-erdőt, vagy Zala híres gyógyvizeit. Somogy és Baranya megye igazgatási te­rületén fekvő gyönyörű táj a Zselíc: hasznosítása, vízrende­zése akkor lehet igazán ered­ményes, ha a két megye együttesen törekszik megolda­ni a gondokat. A szakmunkás- képző intézetek területi elosz­tása nem megfelelő. Célszerű­nek látszik a dél-dunántúli tervezéái-gazdasági körzeten belül egyes iskolákat megfe­lelő speciális képzésre kije­lölni. A szolgáltatás fejleszté­se is felvet olyan gondokat, amelyeket egy megye nem képes megoldani: a színes te­levíziók javítása, a számítás- technikai gépek karbantartá­sa speciális felszerelést és szakembereket kíván. A Ka­posvári Tejipari Vállalat fej­lesztése hatással lesz a kör­nyező megyék ellátására is: érdemes lenne számbavenni, hogyan számolnak ezzel. Dél-Dunántúl fejlesztésében fontos szerep vár az építő­iparra: a technológiai korsze­rűsítés, a növekvő igények kielégítése ismét napirendre tűzi a házgyár építését. Erre — egyedül — egyik megye sem vállalkozhat. Közösen azonban versenyképesebbek lennének egy ilyen célú be­ruházás megvalósításakor. A szakipari kapacitás hiánya valamennyi megyében gond. Egy szak- és szerelőipari vál­lalat közös létrehozása old­hatja meg ezt a legjobban. Barcson mészhomok-tégla­\ érdekei gyár épül: termékeire nem­csak a somogyiak, hanem a környező megyék lakói is szá­míthatnak. Befejezéshez köze­ledik a Dráva partján a nagy kapacitású panel-parketta üzem építése: gyártmányait nemcsak a megye lakásaiban használják majd. A mezőgazdaságban is szá­mos területen mutatkozik le­hetőség- az . együttműködésre. A KAHYB-sertéstenyésztés- ber. például Somogy és Tolna érdekelt: e programhoz azon­ban a másik két megye is kapcsolódhat. A Balaton víz­tisztaságának megóvásáért Somogy és Zala tehet sokat. A zárt rendszerű növényter­mesztés fejlesztése ugyancsak koordinációt kíván. Az ener­gia-ellátás javításában szin­tén érdekelt mind a négy megye, s hatékonyan előbbre lépni könnyebb közösen. Sok szálon kapcsolódik a négy megye kereskedelme is. Az ellátás gondjainak megol­dásában a különböző székhe­lyű nagykereskedelmi vállala­tok tehetnek sokat. A tervezési-gazdasági kör­zeten belül sokirányú kultu­rális együttműködésre is le­hetőség nyílik. Pécs egyete­mein, főiskoláin pedig mind több dél-dunántúli fiatal ta­nul. Az előkészítő tanfolya­mok szervezésével számukat növelni lehet. A sokrétű együttműködés­re megvan a lehetőség. Két­es többoldalú tárgyalásokon dől majd el, hogy az elképze­lésekből az érdekegység alap­ján milyen sorrendben és mi valósul meg. A munka azon­ban elkezdődött. Legutóbb már a megyei pártbizottságok gazdaságpolitikai osztályának vezetői és a megyei tanácsok tervosztály-vezetői tanács­koztak az együttműködésről. Nem először hívott meg a J nagyközségi pártbizottság olyan fórumra, amelyet egy- I egy párthatározat megérteté­sére, a megvalósulás mérleg" re tételére hívtak össze. Az alig másfél éves múltú nagy­bajomi pártbiiottság először a fiataloknak, aztán a nőknek tartott nagyon jól sikerült ta­nácskozást. A sikert ebben az esetben nem csupán az jelen­ti, hogy mindenki ott volt, akit meghívtak és nagyon so­kan elmondták a véleményü­ket. Az igazi értéke a követ­kező hetekben, hónapokban mutatkozott meg, amikor a fórumon elmondott javaslato­kat a tanács, a tsz, a ktsz. az áfész sorban megvalósította. S ez meggyőzte a nagybajo­miakat, aztán a jákóiakat is arról, hogy a pártbizottság kezdeményezései mind a két helység lakosságának életére kihatnak. Azt hiszem, hogy nem ma­rad hatástalan a legutóbbi pártnap sem, amelyet azzal a céllal rendeztek meg, hogy az ifjúságpolitikai határozat; az ifjúsági törvény szellemében ösztönzést adjanak mindkét községben. mindkét tsz-ben, aztán a ktsz-ben, az áfész- ban, az erdészetben, az isko­lában a fiatalok szocialista szellemű nevelésének. A pártnapra éppen ezért meg­hívták a két község tanácsi, gazdasági, politikai vezetőit, az iskolaigazgatót, s még a sportedzőket is. hiszen rájuk is nagy feladat vár a neve­lésben, S ott voltak a fiata­lok küldöttei, aztán a KISZ- titkár is. A szervezők még a rendezvény előtt is amiatt iz­gultak, vajon lesz-e vita, a legfontosabb témák kerül­nek-e szóba. Hát volt vita, mégpedig olyannyira, hogy a bevezető előadást tartó dr. Glencsér Istvánnak, a BM Somogy megyei Rendőr-fő­kapitányság vezetöhelyette- sének bőven volt mire vála­szolnia, mivel vitatkoznia. A föltett kérdések, aztán a hoz­zászólások is bizonyították, hogy elsősorban azok a gon­dolatok ragadták meg a rész­vevőket az előadásból, ame­lyek nemes feladatot rónak a párttagokra, a vezetőkre Nagybajomban és Jákóban is. Így például az, hogy a leg­kisebb közösségekben is hint­sék el az ott ‘dolgozó fiata­lok fejében a szocialista tár­sadalom szeretetét, tisztele­tét. S ami talán a legerősebb impulzust adta a beszélgetés­hez: mi a forradalmiság ma. Az egyik fiatal, Kányási Lász­ló ki is mondta min töpren­genek a legtöbbet a helyi fiúk és lányok. Szerintük na­gyon nehéz bevinni a hétköz­napi szürkeségbe a forradal- miságot. Éppen ezért első­sorban a hogyanra szeretné­nek választ kapni. Egy kicsit ludasnak tartják a KISZ- szervezetet is, mert nem tud olyan feladatokat megjelölni, amelyek tűzbe hoznák a fia­talokat, éreznék, hogy szük­ség van rájuk, a tettük révén szellemi és testi erőben is gyarapodnak és magasabbra emelkednek. Sok pé!da elhangzott a vi- táoan, amelyek azt bizonyí­tották, hogy a két község fia­taljaiban megvan a lelkese­dés, az újért való rajongás, a kiállás is, szenvedélyesen poli­tizálnak. amikor erre módjuk és lehetőségük van, csak az itt-ott meglévő gátakat kell eltávolítani, aztán olyan cé­lokat tűzni — s minél több­ször — eléjük, ami tettekre serkenti őket. Nem mentek el üres kézzel erről a pártnapról a fiatalok képviselői, hiszen a község szépítését és gyara­pítását szolgáló feladatokat javasoltak nekik. Bállá Lőrinc iskolaigazgató a sportot sze­rető fiatalokhoz — meg ter­mészetesen a helyi szervek­hez — fordult azzal: segítsék az iskola bitumenes pályájá­nak a megépítésében őket. hiszen ez nemcsak a tanuló­ké lesz, hanem az összes moz­gásra vágyó emberé. Most épül az áruház Bajomban, s a földet a strandon, a jövendő úszómedence helyéről terme- | lile ki. Nagyon szép felaján- I lás lehetne, ha a felszabadu­lás 30. évfordulója tiszteleté­re megépítenék társadalmi munkában a medencét. A KISZ akár védnökséget is vállalhatna e fölött. Acs György művelődési otthon­igazgató azzal toldta meg mindezt, hogy milyen szép lenne folytatni az ifjúsági park kiépítését. Ha a két község fiataljai valóban megmozdulnak e cé­lok elérésére, nemcsak ma­guknak, hanem a jövendő fiataloknak is adhatnak. S ez forradalmi tett, hiszen önzet­lenül, meggyőződésből vállal­ják! Feladat pedig ezen kí­vül is bőven akad. olyan is, amit s.enki sem oldhat meg helyettük, legföljebb segíthet benne. S ez a KlSZ-szerve- zet munkájának a föllendíté­se. Büki Imre KISZ-titkár arról panaszkodott, hogy »»el­öregedett a KISZ-tagság«, el­vétve akad 14—18 év közötti fiú és lány a most hatvanta­gú alapszervezetben. Három hónap alatt hússzal gyarapo­dott a tagság száma, de még nincs minden rendjén a szer­vezethez való tartozásban: akinek van tagkönyve, nincs bélyege és fordítva, s ez nyil­ván a feladatok vállalásában is tükröződik. Az erjedés azon­ban megkezdődött, egymás után alakulnak a KISZ-cso- portok: a ktsz-ben, aztán a tsz-ben, s ahogy létszámban megerősödnek, önálló KISZ- szervezetek lesznek majd. A fiatalok kommunista szel­lemben való nevelésében nagy feladat vár rájuk. Ezért hív­ta fel arra a pártszervezetek figyelmét Bakó László, a nagyközségi pártbizottság tit­kára, hogy fordítsanak nagy gondot a KISZ-szervezetek módszerbeli segítésére, ezt ugyanis eddig nem kapták meg. A községi fiatalok hama­rosan szép otthonhoz jutnak, pinceklubot alakítanak ki ne­kik. Jó küzdemányezás volt ez a pártnap. éppen ezért a meg­hívott fiatalok közül többen élhettek volna a hozzászólás lehetőségével. Lajos Géza Kercza Imre Negyedszázadosak a somogyi állami gazdaságok Jubileum a fejlődés jegyében Kiváló szövetkezetek Az elmúlt napokban a Ba- latonboglári Állami Gazdaság kitüntetése alkalmából rende­zett ünnepséget használta föl Szabados Dezső, az Állami Gazdaságok Országos Köz­pontja Somogy megyei főosz­tályának vezetője arra, hogy a meghívott somogyi állami gazdasági vezetők jelenlétében megemlékezzen megyénk álla­mi gazdaságainak negyedszá­zados múltjáról. Ezek a me­zőgazdasági nagyüzemek ugyanis az idén ünnepük fennállásuk 25. évfordulóját. A megyei főosztály vezető- 1 jének összegezéséből, értékelő visszapillantásából kitűnik, milyen nagy — és országos méretekben jelentős — utat tettek meg állami gazdasá­gaink a mostani, jubileumot jelző mérföldkőig. Példát mu­tattak a szocialista nagyüze­mi mezőgazdálkodásban. Te­nyészállatokkal, vetőmagvak­kal látták el az egyéb gazda­ságokat — később az alakuló termelőszövetkezeteket —, emellett mezőgazdasági ter­ményekkel, termékekkel elé­gítették ki a népgazdaság ha­zai és export igényeit. Akkor végezték ezt a munkát, ami­kor még akadozott az élelmi­szer-ellátás, s ezekre az üze­mekre bizton lehetett támasz­kodni. Az állami gazdaságok a mai formájukban persze el­térnek elődeiktől: a fejlődés jegyei fölismerhetők a ter­melési módszerekben, ered­ményekben, munkakörülmé­nyekben, technikai ellátott­ságban. Csupán az utóbbi ti­zenöt esztendő is rendkívül nagyléptékű előrehaladást ho­zott. Korszerűsödtek a terme­lő eszközök, szélesedett a ter­mékek skálája, dinamikusan nőtt a termelés. Az utóbbi másfél évtized­ben a búza, a kukorica és a burgonya termésátlaga több mint kétszeresére, a cukorré­páé 2,6, az almáé 1,2, a szőlőé csaknem háromszorosára nö­vekedett. Emelkedett az áru- értékesítés is; így például a kenyérgabonáé és az almáé négyszeresére, a tejé 2,6-szo- rosára, a hízottsertésé nyolc­szorosára, a tojásé pedig hu­szonkétszeresére!!) nőtt. S mindezt úgy érték el me­gyénk állami gazdaságai, hogy közben együtt fejlődtek Somogy mezőgazdaságával: a legutóbbi években szakosítot­ták termelésüket, koncentrál­ták területüket, iparszerű ter­melési rendszereket valósí­tanak meg a növénytermesz­tésben. A kialakított techno­lógiák hatékonv érvényesítése nagyobb területet igényel, s ennek az volt a következmé­nye, hogy amíg tizenöt évvel ezelőtt még több mint há­romszáz állami gazdaság volt az országban, számuk ma már alig haladja meg a más­félszázat. Ez az üzemnagyság már módot adott az állatte­nyésztés szakosodására és koncentrálására is mind a baromfitenyésztésben, mind a sertés- és szarvasmarha-te­nyésztésben. Az ország állami gazdasá­gai a múlt ■ évet 2 milliárdos nyereséggel zárták, a somo­gyiak ebből csaknem száz milliót értek el. Jóllehet a megye mezőgazdasági műve­lésű területének csak 13 szá­zalékán gazdálkodnak, mező- gazdasági áruértékesítésük azonban a megyei összesen- ből több mint 24 százalékkal részesedik. Fontos szerepet játszik ebben mind a növény- termesztés mind az állatte­nyésztés korszerűsítése. Az új géprendszerek, a szakosított sertés és szarvasmarha tele­pek, a takarmányszárítók és keverők. a tárolók, a borkom­binát, az utóbbi öt évben megvalósított mintegy egy milliárd forint értékű beru­házás megyénk állami gazda­ságaiban nemcsak a ' jelen, hanem a jövő termelési cél­jait is szolgálják és jó alapot adnak az előrelépéshez. 1949—1974. Történelmi idő­szak ez a negyedszázad. Mi­közben nőttek a termelési eredmények, csökkent az ál­lami gazdasági dolgozók szá­ma. A munka termelékenysé­gének növekedése együtt járt az emberek élet- és munka- körülményeinek javulásával Üzemi konyhák, öltözők, für­dők épültek. A régi cseléd- hózak’at lebontották vagy át­alakították. A kislakásépítési akció keretében a megye ál­lami gazdasági dolgozói ré­szére 467 lakás épült. Az utóbbi két évben a napi mun­kaidő 8 óra, s éves viszony­latban nem haladhatja meg a 2500 órát. A jubileum — a megyei fő­osztály vezetőjének ünnepi be­szédére emlékeztetve — ak­kor méltó igazán a megtett úthoz, ha egy újabb, eredmé­nyekben ugyancsak gazdag 25 év kezdetét jelzi. Ehhez rak­ták, illetőleg rakják le az ala­pokat a somogyi állami gaz­daságok. H. F. Ünnepség Nagyatádon és Somogysxobon (Tudósítónktól.) Pénteken délután ünnepsé­get tartottak Nagyatádon, a Komfort Ipari Szövetkezetben abból az alkalomból, hogy el­nyerték a Kiváló ipari szö­vetkezet címet. Jámbor László párttitkár köszöntötte a szö­vetkezet dolgozóit és az ün­Áratásra elkészül .4 Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat balatonboglári malma mellett az elmúlt év novemberében kezdte építeni a 480 vagonos gabonatároló fémsilót a bátaszéki ktsz. A tizenegy millió forintos költséggel készülő tároló, az aratás­ra, illetve az új gabona átvételének idejére elkészül. A vál­lalatnak ezzel 10 560 vagonra emelkedik a megyében levő tárolótere. népségén megjelent vendége­ket, köztük Gémesi Sándort, a városi pártbizottság első titkárát. Azután Nagy Ferenc elnök mondott beszédet, amelyben ismertette a szövet­kezet több mint két évtizedes fejlődését. Az eltelt időszak alatt ötször érdemelték ki a megtisztelő kiváló címet. Az 1973. évi gazdasági eredmé­nyekről szólva elmondta, hogy 20 százalékkal növelték a termelést és jelentősen fej­lődött szolgáltató tevékenysé­gük. A dolgozók átlagkerese­te öt százalékkal nőtt a múlt évben. Az eredmények a ta­gok szorgos munkája és a szocialista brigádok példamu- ! tató tevékenysége alapján szü­lettek. Szólt a szövetkezet fejlesztési terveiről is: 1973— 74-ben mintegy 18 millió fo­rint értékű beruházásra ke­rült, illetve kerül sor. Az el­nöki tájékoztató után Biczó Péter, a KISZÖV elnöke adta át a Kiváló ipari szövetkezet kitüntetést és a pénzjutalmat. Az ünnepség végén hárman kapták meg a Kiváló kisipari dolgozó jelvényt és 153-an részesültek pénzjutalomban. Végezetül Jámbor József, a szocialista festőbrigád vezető­je versenyfelhívást intézett a szövetkezet dolgozóihoz a XI. pártkongresszus és hazánk fel- szabadulása 30. évfordulójá­nak tiszteletére. A szövetke­zet dolgozói vállalták, hogy öt százalékkal túlteljesítik tervüket és két százalékos anyagmegtakarítást érnek el. A somogyszobi áfész tavaly országosan is kiemelkedő eredményekkel végezte gaz­dasági és politikai munkáját, összforgalmuk 45 millió fo­rint volt, 8,9 százalékkal több az előző évinél. Az eredmények elismerése­képpen a Belkereskedelmi Minisztérium kollégiuma és a KPVDSZ Országos Elnöksége a Kiváló szövetkezet címmel tüntette ki a somogyszobi áfészt. A segesdi művelődési ház­ban pénteken megtartott ün­nepségen a dolgozókon, a köz­ségi, járási pórt- és tanácsi szervek képviselőin, a vendé­geken kívül megjelent dr. Kiss József, a MÉSZÖV el­nöke és Tóth János, a KPVDSZ szervező titkára is. Ángyán Imre, az áfész el­nöke elmondta, hogy most kapták meg harmadszor a Ki­váló szövetkezet címet, egy­szer részesültek országos di­cséretben és többször kaptak megyei elismerést. 1968 óta párosversenyben vannak a ku­tas! áfész-szel, tőlük most visszahódították a vándorzász­lót. A somogyszobiak sikerében nagy része van annak, hogy a dolgozók többsége törzsgár- datag, gondot fordítanak a szakmai és politikai képzé­sükre, élvezik a nagykereske­delmi vállalatok segítségét. Jelentősek a lakosság érde­kében végzett szolgáltatásaik, termeltetési eredményeik. Dr. Kiss József adta át a Kiváló szövetkezetről szóló oklevelet, majd az egyéni munka elismeréseként a Ki­váló szövetkezeti munkáért OFT-kitüntetést Ángyán Im­rének. Szép Lajosné a gyermek- gondozási szabadságon levő asszonyok nevében köszönte meg, hogy a szövetkezet kol­lektív szerződését megváltoz­tatva 50 százalékos nyereség- részesedést juttattak a gyer- I mekgondozósi segélyen levő anyáknak. A szövetkezet elnö­ke tíz dolgozónak kiválódol­gozó-jelvényt, 9 alkalmazott­nak kiválódolgozó-oklevelet adott át a vele járó pénzjuta­lommal. Somogyi Néplap| 3

Next

/
Thumbnails
Contents