Somogyi Néplap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-30 / 124. szám
Kitüntették Róna Imrét MAI KOMMENTÁRUNK A textilművek virággal főidíszített kultúrtermében munkásgyűlésen búcsúztattak tegnap délután Róna Imre igazgatót, aki huszonhárom évig állt a gyár élén és most nyugdíjba vonult. Az ünnepségen részt vett Ujfalusi Sándor, a főváros XVIII. kerületi párt- bizottságának első titkára, Fő- cze Lajos, a KISZ kb titkára, Végh Józsefné, a Pamutfonó- Lpari Vállalat vezérigazgatója, Bíró Gyula, a megyei párt-vb tagja, a megyei pártbizottság titkára, Klenovics Imre, az SZMT vezető titkára, Szenes Imre, a megyei KlSZ-bizott- ság első titkára, Deák Ferenc, a városi pártbizottság első titkára, valamint a nagyvállalat, az üzem párt- és társadalmi vezetői, a társvállalatok vezetői. Szabó Sándor, az üzemi párt-vb tagja nyitotta meg a munkásgyűlést, majd Végh. JóVégh Józsefné vezérigazgató igazgató érdemeit. méltatta a nyugdíjba vonult Az új követelményeknek megfelelőéit Bemutató a Kutasi Állami Gazdaságban A effldhozamtól rüggóen húsz—negyven holdról szedi karmányt az NDK-gyártmányú gép. föl a rendeket, és szecskázza a taAz iparszeru állattenyésztés kialakulása új követelményeket állított a takarmánytermelés, a takarmányozási technológia elé. »A mai nagyüzemben a hagyományos takarmányozási mód nem kielégítő, nélkülözhetetlenné vált az új utak, az új módszerek keresése- — hangzott el tegnap a Kutasi Állami Gazdaság felsőbogáti üzemegységében a gyakorlati bemutatót megelőző előadáson. Szövetkezeti vezetők — elnökök, főagronómusok, főállattenyésztők — gyűltek itt össze, hogy tanulmányozzák a gazdaság hétszáz férőhelyes tehenészeti telepének takarmányozási rendszerét, illetve ezzel összefüggésben az itt kidolgozott lucemaszenázs- készítési módszert. Olyan eljárással igyekeztek a rendező szervek — az állattenyésztési felügyelőség, az agrártudományi egyesület megyei szervezete, a dél-somogyi tsz- szövetség és maga a gazdaság — megismertetni a szövetkezeti vezetőket, mely mindenképpen segítséget Jelent a szarvasmarhaprogram végrehajtásához. Hiszen nem csupán nálunk, hanem világviszonylatban is az egyik legfőbb gond az állatállomány megfelelő fehérjeellátásának biztosítása, a korszerű takarmányozási rendszerek kialakítása. (Egy megjegyzés erejéig ezért is kívánkozik ide: kár, hogy a meghívottaknak csak egy része jött el tanulmányozni a gazdaságban alkalmazott módszert.) Horváth István, a gazdaság igazgatóhelyettese tájékoztatójában az üzem főbb jellemzői mellett a szarvasmarhaágazatról szólt részletesen. Utalt arra, hogy a ma csaknem kilencszáz egyedet számláló tehenészetüknél az elmúlt évtized során milyen módszerek alakították, illetve alakítják ki a tejelő típusú állományt. Beszámolt a nyári és téli takarmányozási rendszerről, és részletesen ismertette a pillangósszenázs-készí- tési eljárásukat. Egy NDK- gyártmányú géprendszerrel kaszálják, fonnyasztás után szecskázzák a pillangósokat, és adalékanyag nélkül, olcsó megoldással — fából készült falközi silókban — tartósítják. Próbálkozásaik és tapasztalataik szerint ez a módszer vált be a legjobban, ez felelt meg leginkább gépi takarmányozási technológiájuknak. Horváth István csak utalt arra, amiről később dr. Bedő Sándor a mezőgazdasági főiskola karigazgatója részletesen szólt: a pillangós sze- názs készítésénél a gépek teljesítménye, munkája határozza meg a szenázs minőségét. Következik ebből, hogy döntően fontos az egész munkafolyamat magas fokú szervezettsége, az előírások, a követelmények szigorú betartása. Például úgy kell irányítani, szervezni a munkát, hogy egy silókazal három nap alatt -felépüljön-, ez az időtartam egy fél nappal sem lehet hosz- szabb. Előadásában emlékeztette a részvevőket arra. hogy hazánkban a legfőbb fehérjeforrást a pillangósok jelentik, a szénakészítés viszont a mai nagyüzem követelményeinek nem felel meg. Olyan eljárás vált szükségessé, amely kevés beruházással, minimális tápanyagveszteséggel jó minőségű takarmányt biztosít. így fordult a figyelem a szenázskészítés felé, amelynek ma két módszere van ki- j alakulóban hazánkban. Az J egyik módszer szerint tartósító anyagok felhasználásával I egy menetben, a másik szerint adalékanyag nélkül két menetben készítik a szenázst. Két pótkocsival fordultak a vontatók a telep melletti lucernaföldről. A tábla egyik végén a kaszálógép vágta a rendeket, a másik felén a szecskázó -ette- és röpítette a pótkocsikra a fonnyadt takarmányt. Itt folytatódott a tapasztalatcsere, itt már részletkérdésekről, kisebb-na- gyobb munkaszervezési -fogásokról- érdeklődtek a részvevők. Nem egy ilyen megjegyzés hangzott el: -Bár már csak a mi földünkön látnám ezt az NDK-beli gépsort.« V. M. zsefné vezérigazgató méltatta a nyugdíjba vonuló Róna Imre érdemeit. Hangsúlyozta, hogy a legnagyobb tisztelet, elismerés, köszönet illeti meg egy életen át végzett becsületes, áldozatos munkájáért. Róna Imre kommunistához méltóan élt és dolgozott. Olyan tiszta és töretlen az életútja, hogy büszke lehet rá, a fiataloknak és a nem fiataloknak pedig példát adhat. A vezérigazgató bejelentette: a textilművek új igazgatója Bajer Nándor, és a nyugdíjba vonuló igazgató 60. születésnapja alkalmából dr Bakos Zsigmond könnyűipari miniszterhelyettestől átvette a Munka Érdemrend arany fokozatát. Mihalics István, az üzemi pártbizottság titkára, majd Bíró Gyula, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte Róna Imrét Bíró Gyula kiemelte, hogy a gyárigazgató feladatát mindig össze tudta egyeztetni a közéletiséggel, s a kettő erősítette egymást. Megköszönte a párt- és társadalmi tisztségekben kifejtett eddigi munkáját. Habuczky Józsefné a munkások nevében búcsúztatta az igazgatót, elmondva, hogy a dolgozók szeretik és tisztelik; őszinte, becsületes embernek, jó elvtársnak ismerték. Per András, a lőrinci fonó igazgatója a társvállalatok nevében köszöntötte. Róna Imre meghatottan köszönte meg a jókívánságokat. Elmondta, hogy mindig azt tette, amire a párt tani tolta. Az eredményeket elsősorban ennek köszönheti. Az új igazgatónak figyelmébe ajánlotta, hogy a munkások véleményére alapozva vezesse a gyárat. Ezután Tóth Béla, a Köny- nyűipari Minisztérium nyugdíjas főosztályvezetője, -a szakma atyja- méltatta volt harcostársa érdemeit, majd a tex- tilművefc e munkásgyűlésen beiktatott igazgatója, Bajer Nándor azt kérte, hogy a közösség, a párt- és a társadalmi szervek, a nyugdíjba vonuló Róna Imre támogassa őt vezetői munkájában. A bensőséges munkás gyűlés Szabó Sándor zárszavával fejeződött be. U G. szervezettség 1972-ben hozott határozatot a kormány a kapacitáskihasználás növeléséről, elsősorban is a korszerű, nagy értékű gépek működtetésének javításáról. Legutóbbi ülésén — a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének jelentését tárgyalva — már a kezdeti tapasztalatokat ősz- szegezhette, s bár ezek elbizakodottságra nem adnak okot, kedvező változások első jeleiről mindenképpen tanúskodnak. A hatékonyabb gazdálkodás lényeges eleméről van szó, hiszen a népgazdaság szocialista szektora negyedévente 8—11 milliárd forint értékben vásárol bel- és külföldről gépeket, berendezéseket. A befektetett pénznek kamatoznia kell, azaz a gép teljesítőképessége és a gép valóságos teljesítménye minél közelebb legyen egymáshoz. Van erre lehetőség. Mint a most tárgyalt jelentést megelőző vizsgálat bizonyította, átgondolt szervezési intézkedésekkel a nagy termelékenységű, korszerű gépek, berendezések kihasználtságát például a híradás- ét vákuumtechnikai iparban, a textilipar néhány ágúban 20—25 százalékkal javitották egy esztendő alatt. Ugyanakkor sok területen még mindig jelentős az eltérés — nemcsak az iparban, hanem az építőiparban is — a gépek lehetséges és tényleges működtetési ideje között. Tavaly október végén, a háromnapos országos üzem- és munkaszervezési tapasztalatcserén dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese — a sokszor emlegetett munkaerőhiánnyal kapcsolatban — erőteljesen figyelmeztetett arra, hogy hatalmas tartalékok rejlenek a korszerű eszközök jobb hasznosításában, de ehhez a szervezéssel kell megteremteni a feltételeket. A KNEB elnökének a kormány elé terjesztett jelentése most szintén azt hangsúlyozta, hogy a vállalati üzem- és munkaszervezési tevékenység megítélésénél az eddigieknél fokozottabban szükséges mérlegelni az észszerű kapacitáskihasználást, illetve az annak érdekében tett intézkedéseket. Indokoltan ösztökéli a kormány e határozatával is a vállalatokat, hiszen például a gépiparban 1,33 az átlagos műszakszám, s valamivel jobb, de nem sokkal, a korszerű, nagy értékű, termelékeny berendezéseké. 4. gépipar azért említésre érdemes eset, mert itt — a Kohó- és Gépipari Minisztérium kezdeményezte pályázat keretében, mely bérkedvezményeket nyújtott a legfontosabb termelőberendezések kihasználtságát javító vállalatoknak — tények tanúskodnak a lehetőségekről. Több gépipari nagyüzem ugyanis 80— 120 millió forintos terven felüli termelést ért el, pedig »csak« annyit csinált, hogy a korábbinál jobban hasznosította korszerű eszközeit. Amihez persze szervezni kellett. Átcsoportosítani, egyenletesebbé tenni az anyagellátást, bérben, pótlékban vonzóbbá a három műszakot... Megérte? De még mennyire! Sajnos, gyakran lehetünk tanúi annak, hogy a vállalatok még veszni hagyják az ilyen forrásokat. Tavaly — egyetlen mozzanatot kiemelve — 1.5 milliárd forint hitellehetőség szolgálta a szocialista gépimportot; 600 milliót vettek csak igénybe a termelők. Folytathatjuk azzal, hogy néha megvásárolják ugyan bel- vagy külföldről a korszerű gépet, de -elfelejtik« a kiegészítő berendezéseket, az előírt anyag biztosítását, s a következmény akadozó termelés, alacsony gépkihasználtság, a kiadott összeg lassú megtérülése. Az sem ritka, hogy műiden együtt van, pusztán a képzett munkás hiányzik. A népgazdaságunkban használt gépek, gépi berendezések 9,5 százalélca elavult, amortizálódott. E tény mindennél beszédesebben tanúskodik amellett, hogy nagy szükség van a korszerű eszközök képességeinek jobb hasznosítására. Ennek alapja — mint a kormány határozata rámutatott — a fokozódó szervezettség. Célja, értelme pedig az, hogy a társadalom befektetett javainak ez az értékes része is úgy kamatozzék, hogy kisebb és nagyobb közösség egyaránt megkapja a mago részét, hasznát. A hármas évforduló jegyében Munkaverseny a tabi canipingcikknél Walter János Küszter Jánosné Pelsőczi Mihálync A vallalatnal kétszáz fizikai j munka a sátor- és ponyvaüze- j A dolgozók egyénileg tették ] dolgozó szabja, varrja a sálra kát, a hatalmas ponyvákat, ellenőrzi az elkészült darabokat. Kilencven százalékuk részt vesz a szocialista munkaversenyben. Ebben az évben hármas évforduló serkenti ókéi még jobb teljesítményre: tíz éves a vállalat, közeleg felszabadulásunk harmincadik évfordulója, s megtették a dolgozók felajánlásaikat a XI. kongresszus tiszteletére is. Ezek jegyében folyik most a mekben. A cél: elérni a kiváló vállalat címet. ! Szabó Pál, a szakszervezeti ! bizottság titkára elmondta, | hogy kilenc szocialista brigád versenyez a mozgalomban. Közöttük olyan is van, amelyik már többször elnyerte ezt a címet. A kongresszus tiszteletére indított munkaverseny cílja a minőség javítása, a teljesítmény növelése, s az, hogy balesetmentes legyen a munka a tabi vállalatnál. meg felajánlásaikat. A fiata- j lók — az ifjúsági parlamentjükön — 5 százalékos teljesít- j ménynövelést ajánlottak fel. A 1 sátorüzem dolgozói vállalták, | hogy az év első három hónapjának átlagánál, eredményénél I többet termelnek, s 100,7 szá- j zalékról 102,8 százalékra eme- : ük teljesítményüket. Hasonló ' felajánlásokat tett a ponyvaüzem két műszakja is. Az első műszak például 116,3 százalékot vállalt. Itt dolgozik a Tye- reskova ifjúsági szocialista brigád is. Az ő munkájuk alapján ilyen magas itt a vállalás aránya. A brigád vezetője, Port Mária például februárban 172 százalékot ért el. Nem ő az egyedüli ilyen szép eredményt elérő dolgozója a vállalatnak: a sátorrészlegben Puha Jenő csaknem 180 Százalékos teljesítményt ért el az egyik hónapban. Tabról a világ minden tájára indulnak a szállítmányok. Az itt dolgozók jól tudják hogy munkájukat árgus szemek ellenőrzik a Közel-Kelettől Ausztráliáig. Egyéni felajánlásaikban ezért a minőség javítása is szerepel. Az »öregek«, akik már tíz éve, a vállalat alapításától Tabon dolgoznak, begyakorlott mozdulatokkal, gyors tempóban kifogástalan termékeket készítenek. Élen jár közöttük Walter János, Tihanyi Károly (felesége három géppel arrább dolgozik, ugyancsak az alapítók közé tartozik), Küszter Jánosné sátorvarró, vagy a ponyvaüzemben Pelsőczi Mihályné. Szorgalmuk eredménye, hogy a felajánlások alapján a két üzemben dolgozó négy műszak átlagos teljesítménye a XI. kongresszus tiszteletére a tavalyi 98 százalékról 106,9-re emelkedik. Somogyi Néplapl 3 Elbúcsúztatták a nyugdíjas igazgatót Gép, idő, A A
