Somogyi Néplap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-29 / 123. szám

lJu;a Irigyes megérkezett Damaszkuszba IWa kezdődnek a magyar-szír tárgyalások Búcsúztatás a Ferihegyi repülőtéren. Púja Frigyes külügyminisz- j tér tegnap Szíriái és iraki Iá- j togatásának első állomására Damaszkuszba utazott. Bú­csúztatására a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent Marjai Jó­zsef külügyminisztérium] ál­lamtitkár, a Külügyminiszté­rium vezető beosztású munka­társai, továbbá Abdul Halim Kaddour, a Szíriái Arab Köz­társaság budapesti nagykövete, Wagih Mohamed Roushdy, az Egyiptomi Arab Köztársaság nagykövete és Mohamed Báliját Izzat, az Iraki Köztár­saság budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője. A magyar külügyminiszter kedden délben hivatalos láto­gatásra a Szíriái Arab Köz­társaságba érkezett. Damasz­kusz repülőterén a magyar külügyminisztert Mohamed Zakaria Iszmail külügyminisz- j ter-helyettes, Musztafa Hal- I ladzs tervezésügyi miniszter és a szíriai külügyminiszté­rium vezető munkatársai fo­gadták. Jelen volt Veres Já- j nos, a Magyar Népköztársaság damaszkuszi nagykövete, va­lamint a szocialista országok diplomáciai missziójának ve­zetői. A repülőtérről Púja Frigyes a szálláshelyéül szolgáló Oma- jad szállodába hajtott. Külügy­miniszterünk kedd délutáni programjában vidéki út sze­repelt. s ma szerdán kezdi meg tárgyalásait Abdul Halim Kh a dda m kiil ü gy m i n iszterrel. Nagygyűlés az Egyesüli Izzóban (Folytatás az 1. oldalról.) re vonatkozó kötelezettségét — hangsúlyozta Truong Chinh'. Truong Ohinh ezután han­goztatta: — Népeink törté­nelme a függetlenségi és sza­badságharcok történelme. Kö­zös eszménk a kommunizmus, ezért — bár több ezer kilo­méter választ, el bennünket — közel állunk egymáshoz. A VDK nemzetgyűlése küldött­ségének látogatása ugyan rö­vid, de testvéri érzelmekkel telített napokat töltöttünk itt. — A Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága, nemzetgyűlése, a VDK kormá­nya és népei nevében még egyszer őszinte és mély há­lánkat fejezzük ki azMSZMP- nek, a magyar országgyűlés­nek, a Magyar Népköztársa­ság kormányának és a test- j véri magyar népnek a szívből I jövő segítségért — mondta felszólalása végén Truong Chinh. A forró hangulatú nagy­gyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI) Kreisky kancellár Moszkvába érkezett A Becs mellett Schwechat • repülőteréről kedden, fél 12- kor emelkedett a magasba az a repülőgép, amelynek fedél­zetén dr. Bruno Kreisky oszt­rák kancellár és kísérete Moszkvába utazott. A kor­mányfőt Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke hívta meg hiva­talos látogatásra. Bécsi politikai körökben nagy jelentőséget tulajdoníta­nak Kreisky moszkvai láto­gatásának. A szovjet főváros­ban ugyanis hét esztendővel ezelőtt. 1967-ben fogadtak utoljára osztrák kormányfőt, akkor Klaus néppárti kancel­lár látogatott el a Szovjet­unióba. A Vofksstknme közölbe Franz Muhrinak, Ausztria Kommunista Pártja elnökének cikkét Kreisky moszkvai uta­zásáról. Muhri cikkében rá­mutat: a kancellár utazása is közvetlenül azt célozza, hogy az együttműködés tovább szé­lesedjék. »Mi, osztrák kom­munisták, azt a nézetet vall­juk, hogy Kreisky kancellár moszkvai hivatalos látogatá­sa pozitív kihatással lesz a béke ügyét és a nemzetközi feszültség csökkentését szol­gálja, és további haladást jelent a szovjet—osztrák kap­csolatok fejlesztésében.« Kreisky kancellár tegnap Moszkvába érkezett és meg­kezdte tárgyalásait. Fasiszta bombamerénylet Bresciában Hat halott, hatvan sebesült Hat halálos áldozatot köve­telő fasiszta bombamerényle­tet követtek el kedden dél­előtt az észak-ólaszországi Bresciában egy szakszervezeti tömeggyűlésen. A CGIL— CISL—UIL szakszervezeti csúcsszövetség megyei bizott­sága erre a napra négyórás sztrájkot szervezett, és a me­gyei antifasiszta bizottsággal együtt gyűlést hirdetett a vá­ros főterén. A megmozdulás célja: tilta­kozás a Lombardiában az el­múlt napokban leleplezett új­fasiszta fegyvercsempészet és felforgató központok működé­se ellen. Röviddel az anti­fasiszta gyűlés megkezdése után a teret, ahol több ezer tüntető tartózkodott, hatalmas személy halt bele sérüléseibe, így a halálos áldozatok száma eddig hat. A kórházban mintegy 60 sérültet ápolnak. közülük nyolcnak állapota életveszé­lyes. A szakszervezetek mára négyórás országos átalános sztrájkot hirdettek meg a fa­siszta terrorakció elleni til­takozás kifejezésére. Az Olasz Kommunista Párt j vezetősége megrendüléssel és mélységes fölháborodással ; vette tudomásul a kegyetlen terrorcselekményt. »Ismétel­ten lelepleződött a dolgozók és a demokrácia igazi ellen­ségeinek arculata, azoké a sötét erőké, amelyek minden­re készek, hogy megakadá­lyozzák Olaszország demok­Nixon és az enyhülés M iután elvi döntés szüle­tett arról, hogy Nixon amerikai elnök június folyamán látogat a Szovjet­unióba — és a május végén Amerikába érkezett szovjet parlamenti küldöttséget mind az elnök, mind az alelnök fo­gadta —, újra fokozott figye­lem fordul az Egyesült Álla­mok belpolitikai helyzete felé. Az Egyesült Államok hatá­rain kívülről szemlélve is megvan a Watergate-ügynek a maga erkölcsi-politikai jelen­tősége. Az Amerikán kívüli közvélemény megérti: joggal kavar viharokat az a mind­máig be nem bizonyított gya­nú, hogy a Fehér Ház vezető­je esetleg előre tudott a de­mokrata párt országos válasz­tási központjában szervezett betörésről. Éppen így: érthető az amerikai közvélemény ag­godalma amiatt, hogy a lépés­ről lépésre történő visszavo­nulás során Nixon elnök kör­nyezetének mind több vezető tagjára bizonyult rá a bűnré­szesség, s mind mélyebben tárult fel az adminisztrációt körülvevő politikai és pénz­ügyi korrupció. Mégis: ez nem változtat azon, hogy az Egyesült Álla­mok határain kívül Amerika belpolitikai helyzetének vál­tozásait és viharait elsősorban abból a szempontból vizsgál­ják: milyen hatással lehetnek Nixon esetleges további poli­tikai megpróbáltatásai a nemzetközi enyhülés folya­matára. Közismert, hogy Ni­xon belpolitikai akcióitól tel­jesen függetlenül az amerikai elnök tevékenységének leg­pozitívabb eleme éppen a szovjet—amerikai enyhülés meggyorsítására irányuló tö­rekvés volt. A Szovjetunió természete­sen nem személyekkel folytat politikát, hanem elvi alapon igyekszik kibontakoztatni az enyhülést. A szovjet parla­Márpedig Ford ama republi­kánus vezetők közé tartozik, akik úgy vélik: a köztársasá­gi pártnak érdeke egy idejé­ben végrehajtott »sebészi be­avatkozás«. Nixon elnök belső népszerűsége ugyanis olyany- nyira a mélypontra zuhant, hogy ha 1976-ig az óhatatla­nul bekövetkező viharok és viták közepette marad hatal­mon — akkor ez biztos de­mokratapárti győzelmet je­lent. Idejében végrehajtott váltás még időt adhat Ford- nak arra, hogy 1976-ig rendet csináljon. Sőt; esetleg az a tény, hogy a republikánus párt tisztára söpörte saját há~ zatáját, és ugyanakkor foly­tatta az enyhülés politikáját — még meg is növelheti győ­zelmi esélyeit. Mindezt természetesen a demokratapártiak is tudják. Számukra az 1976-os válasz­tás érdekében tulajdonképpen az lenne jó, ami a republiká­nusoknak rossz: nevezetesen Nixon hivatalban maradása. Valószínűleg ennek is tulaj­donítható, hogy miközben a sajtó nagyágyúi tovább lövik a Fehér Házat, a demokrata párt legtekintélyesebb szóvi­vői, így például Mansfield szenátor a demokrata szená­tusi pártcsoport vezetője, nem siettetik az események mene­tét. Az is kétségtelen, hogy az enyhülés folyamata az Egye­sült Államokon belül is túl­haladt azon a fázison, amikor személyekhez volt kapcsolha­tó. Ma már egyértelműen úgy vélik, hogy Ford — va­lószínűleg egy hivatalában maradó Kissingerrel az olda­lán —, tovább folytatná a megkezdett vonalat. Ami pe­dig a demokratákat illeti, leg­esélyesebb valószínű jelöltjük Edward Kennedy éppen a közelmúltban tett látogatást, a Szovjetunióban, s e látogatás során megerősítette elkötele­zettségét az enyhülési politi­ka iránt. detonáció rázta meg: előre elhelyezett, időzített robbanó­szerkezet robbant. A robbanás a helyszínen három halálos áldozatot követelt, és több mint 30 személyt súlyosan megsebesített. A kórházba szállítás után további három ratikus társadalmi haladását« — hangoztatta az OKP nyi­latkozata és követeli, hogy az illetékesek lépjenek föl végre kellő határozottsággal, vesse­nek véget az antidemokrati­kus csoportok szervezkedésé­nek. menti küldöttség például, amelyet Ponomarjov, a Köz­ponti Bizottság titkára veze­tett, azzal a Ford alelnökkel is beható megbeszéléseket folytatott, aki Nixon esetleges idő előtti távozása esetén a Fehér Ház új lakója lenne. Ma tartja első ülését az új francia kormány Chirac miniszterelnök új kormánya ma, szerdán tartja j meg első minisztertanácsát és holnap összeül a parlament, hogy meghallgassa Giscard d’Estaing köztársasági elnök * * ben azok az eszmék fogják ve üzenetét. Chirac miniszterel­nök csak' a jövő hét folyamán mondja el a nemzetgyűlésben programbeszédét és azt vita, majd bizalmi szavazás követi. zérelni, amelyeket De Gaulle tábornok, majd Pompidou el­nök kormányaiban eddig is hí­ven követett. A L’Humanite vezércikké­Persze tagadhatatlan, hogy Nixon esetleges lemondatása vagy a kongresszus előtti fe- lelősségrevonás elrendelés'4' lelassítaná az enyhülési fo­lyamatot. Nevezetesen: meg­nehezítené, késleltetné előké­szített vagy félig előkészített szovjet—amerikai megállapo­dások aláírását. Minden bi­zonnyal ennek is szerepe van abban, hogy Nixon elnök ma­gatartása bírálóival szemben május második felében »meg­keményedett«: május 17-én nyilatkozatot adott, amely szerint végleges elhatározása, hogy nem mond le, még ide­iglenesen sem engedi át a ha­talmat Ford alelnöknek. Sőt: ha a képviselőház úgy dönte­ne, hogy a szenátus előtt kel­lene felelnie a Watergate- ügyért, akkor a szenátus előtt is végigvívja a küzdelmet. Folytatta munkáját a jugoszláv kommunisták X. kongresszusa (Folytatás az 1. oldaltól.) ideológiájának és célkitűzé­seinek tisztaságáért. Edvard Kardelj, a JKSZ el­nökségének és Jugoszlávia ál­la melnökségének tagja felszó­lalásában az el nem kötele­zettség politikájával foglal­kozva hangsúlyozta, hogy en­nek fő tartalma az antiimpe- rializmus és a gyarmatosítás elleni harc. »A népek együt­tes ellenállása' és közös küz­delme azokkal a gazdasági és i politikai viszonyokkal szem­ben, amelyek az imperializ­mus idején alakultak ki, és amelyek célja a kolonializ- mus vagy a félgyarmatosítás valamilyen formájának a [ fenntartása, a népek politikai és gazdasági leigázása, önren­delkezési joguk és független- ] ségük eltiprása. Az el nem i kötelezett országok politikai irányvonala egyértelműen j antiimperialista. jóllehet so­raiban különböző társadalmi I rendszerű országok tartoznak, Gyorslista a gépkocsi-nyercménybetétkönyvck sorsolásáról. Az Országos Takarékpénztár a gépkocsi-nyereménybetét- könyvek 52. sorsolását május 27-én és 28-án Budapesten tartották meg. A sorsoláson azok a 10 00« és 5000 forin­tos betétkönyvek vettek részt, amelyeket 1970. január 31-ig váltottak és április 30-án még forgalomban voltak. A kétna­pos húzáson 645 gépkocsi ta­lált gazdára: az 5000 forintos betétkönyvekre 455 darab, a 10 000 forintosokra 190 darab autó jutott. A Somogybán váltott betét­könyvek közül az alábbiak nyertek: 10 000 forintos összegű betétkönyvek: 13 006 945 Polski Fiat 1500 13 007 990 Skoda S—100 13 009 891 Zsiguli 2101 13 015 817 Skoda 5000 forintos összegű betétkönyvek: 13 519 888 Trabant Lim. 13 530 272 Trabant Lion. 13 549 665 Wartburg Lim. 13 557 988 Trabant Lim, amelyek különbözőképpen vi­szonyulnak a szocializmus ideológiájához és a szocialista országok politikájának egyes j megnyilvánulásaihoz. * * * Joszip Broz Tito, a JKSZ elnöke, a X. kongresszus szín­helyén elbeszélgetett több kül­földi delegáció vezetőjével. Ennek során rövid, baráti eszmecserét folytatott Andrej Kirilenkóval, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjá­val, a kb titkárával, a JKSZ X. kongresszusán részt vevő szovjet pártküldöttség veze­tőjével is. * * * Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége X. kongresszusán részt vevő magyar pártkül-1 döttség vezetője. kedden [ Belgrádban találkozott Todo Kurtoviccsal, a JKSZ elnök­ség végrehajtó irodájának tit­kárával. Eszmecseréjük után Kurtovics ebédet adott ven­dége tiszteletére. Ezen jelen volt Milutin Baltics, a JKSZ elnökségének tagja, valamint Tóth Elek, a Magyar Népköz- társaság belgrádi nagykövete Í6. Chirac i^iniszterelnök hétfőn délután és este több UDR-ve- zetővel — így Couve de Mur- ville és Chaban-Delmas volt miniszterelnökkel és Sanqui- netti UDR-főtitkárral tanács­kozott. Chirac miniszterelnök egyébként az UDR képviselő- csoportjához intézett levelében megígérte, hogy cselekedetei­ben kiemeli: az új elnök beik­tatása után tett kijelentéseiben háromszor is megemlitette a »változás« szükségességét, és ennek megvan a politikai je­lentősége. Nemcsak az a 13 millió francia kíván változást, aki Mitterrand-ra szavazott, hanem azok nagy része is, akik — mert megtévesztették őket — Giscard d’Estaingre adta sza v azatát. Chirac kormányfő az Elysée-palotából távozóban. (Telefotó — AP—MTI—KS) | Ezt követte néhány nappal később Nixonnak az a dönté­se, hogy a Watergate-üggyel kapcsolatban álló több hang­szalagot és dokumentumot nem ad ki a képviselöház igazságügyi bizottságának. Az elnök álláspontja az, hogy a hangszalagok és dokumentu­mok érdemi része már nyil­vánosságra került, a bizottság kezében vannak az összes anyagok és az elnök szemé­lyes beszélgetéseinek további feltárása már magát az elnö­ki hivatalt és az államérdeket veszélyezteti. H a emellett figyelembe vesszük, hogy a köztár­sasági párt még mindig megoszlik és távol van attól, hogy egységesen lépjen fel Nixonnal szemben — akkor arra mindenképpen számítani lehet, hogy a szó külpolitikai értelmében az elnök még hosszú hónapokig teljes moz­gásszabadsággal rendelkezik. Ez pedig azt jelenti, hogy a júniusra tervezett moszkvai látogatást közvetlen veszély az amerikai belpolitika olda­láról nem fenyegeti. így megvan a lehetőség arra, hogy a moszkvai csúcstalálko­zó nyomán megszülető újabb megállapodások az enyhülés folyamatát még visszavonha- tatlanabbá tegyék.

Next

/
Thumbnails
Contents