Somogyi Néplap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-22 / 117. szám
FH rdőruhadi vat Marad a bikini Az idői fürdőruhadivatban J a tarka — virág- vagy abmarad a bikini — elsősorban | sztrakt minták is előtérbe ke- tcrmészetesen a fiataloknak. | rültek. Ezúttal két magyar Egy megjegyzés: az egyszínű, j modellt mutatunk be. pasztell színű anyagok melleit ‘ l jdunságnak számít a pánt felé nyújtott szabású felső- | rész. h ofíyó k úr ázó knak Élelmiszereink kalóriatáblázata Nemcsak fogyókúrázóknak | kalmazhatunk. Eszerint a 000- és cukorbetegeknek, hanem a | val jelölt készítmények szigo- csupán egészségesen táplálkoz- j rú kerülését javasoljuk; a 00- ni kívánóknak is nagy prob- , val jelölt élelmiszereket lehe- lémát jelentett mindeddig, | tőség szerint ne vagy csak hogy nem tudták, voltal%>pen J igen minimális mennyiségben mennyi kalóriát, mennyi íszén- j fogyasszák; a 0-val jelölt élel- bidrátot fogyasztanak napon- miszerekből lehetőleg a szoká- i ta. Ebben kívánunk — foly- sós adag felét-kétharmadát tatólagosan közreadott táblá- j egyék; az x-szel jelölt élelmi- zatainkkal — segítséget nyúj- 1 szereket a szokásos adagban tani. Az adatok általában 100 fogyaszthatják. gramm élelmiszerre vonatkoznak, kivéve a külön feltüntetett darabot vagy csomagolási egység súlyát. Tájékoztatásképpen: a felnőtt ember napi kalóriaigénye általában 1800—3000 kalória között mozog. Fogyókúrázók j — szintén nagy egyéni különbségekkel — naponta 600— i 1500 kalóriát és 50—100 gramm szénhidrátot tartalmazó étrenden csökkenthetik sikerrel testsúlyukat. Fogyókúrázók I számára az egyes élelmiszerek : neve előtt külön jelölést is al- I Szén- Ka- hid- lóElelmiszerc rát ria grammokban Édesipari termékek 00 Corvital »9 33# 000 Cukor 100 400 000 Csokoládék (átlag) 55 570 00 Fagylaltok (átlag) 30 150 0 Kakaópor 42 440 000 Keksz (háztartási) 78 390 x «►Amolett-« keksz 37 37# 000 Méz *1 33« ooo Töltött ostyák (Nápoyi) »2 (Folytatjuk.) Felície Chilanti Három zászlót | Salvatore Giulianóna) [ 1 46. Azt akarták bebizonyítani, hogy mindenhatóak. Összes vágyát, összes törekvését ki akarták elégíteni. Amikor a különítmény a legelszántabb nyomozást és razziázást tartotta — 1949. december 11-én — Giulianót és Pisciottát két újságíró látogatta meg. Interjút készítettek yelük, lefényképezték őket: Giulianót elegáns vadászruhában, géppisztollyal, pisztollyal fölfegyverkezve. A fotók, az interjúk az .egész világon megjelentek. Nagy szégyen volt ez a különítmény kétezer embere és tisztje számára. De hát miért tesznek úgy, mintha nem tudnák, miben mesterkedik Verdi ani? Eteő pillantásra az lebet az ember benyomása: szörnyű torzsalkodás vagy elkeseredett vetélkedés folyt itt. Ha azonban mélyebbre hatolunk a tények vizsgálatában, akkor rájövünk: lényegében egyetértés uralkodott a hivatalos szervek közt. Másról voll ugyanis szó, nemcsak egy banda és cinkosainak gyors felszámolásáról. Többről! Aí .VEZETÉS ÉS EGÉSZSÉG Életveszélyes sérülések ellátása a közlekedési baleseteknél AZ UTÖBBI évtizedben az elsősegélynyújtás elvei jelentős változáson mentek át, mivel megnőtt a súlyos — gyakran életveszélyes — sérülések száma. Ezért kell tehát a2 életmentő segítségnyújtásra helyezni a fő súlyt. Nem ritkán észlelték, hogy meghaltak olyan sérültek is, akiknek nem volt olyan súlyos szervi sérülésük, amely indokolta volna halálukat. Ezekben az esetekben leggyakrabban a balesetkor vagy közvetlenül utána bekövetkezett hányadék, vér belehelése okozta a fulladást. Megközelítőleg minden hatodik-hetedik sérült így hall meg. Viszont korai, célszerű, gyors és egyszerű segítség- nyújtással gyakran meg lehetne, előzni a fulladást. Mivel a sérült sorsa a vérkeringés leállását követő 3—4 perc múlva megpecsételődik, a balesetet elsőként észlelő ember szerepe és tevékenysége meghatározó az életmentés szempontjából. Mit tegyen tehát az, aki balesetkor cselekvőképes marad vagy a balesetet észleli? Első teendő annak megállapítása, hogy a sérültek közül ki van életveszélyben? Az élet alapvető feltétele a légzés és keringés működése. Figyelmünket először tehát az eszméletlen betegre kell fordítanunk, mert az észnél levő sérült jelezni tudja a panaszait. Meg kell győződnünk arról, hogy lélegzik-e az eszméletlennek látszó beteg, nincs-e erős vérzése, illetve működik-e a szíve. A külső vérzés rendszerint ; j szembetűnő, és felismerése, megítélése rendszerint nem | okoz nehézséget. A légzés-za- | var is már az észlelés első | pillanatában feltűnik: észlelhető a szabálytalan légvétel, j a szilvakék vagy sápadt arc, i avagy a mellkason a légző- j mozgások hiánya. Ilyenkor j i meg kel! győződnünk arról, j j hogy a légzési zavart a száj- j nagy garatüregben levő vér, ! hányadék, idegen ■ test okoz- ! za-e, vagy az eszméletlen sérült hátracsúszott nyelve zárja-e el a légutak bemenetét. A légutak szabaddá tétele céljából a sérültet úgy kell elhelyezni — lehetőleg az oldalára fektetni -f, hogy a hányadék, a vér eltávozzon a szájából. Ha a légzés így sem javul, azonnal meg kell kezdeni a mesterséges lélegeztetést. Ezzei párhuzamosan meg kell állapítani azt is, hogy van-e a sérültnél szívműködés. Erről úgy győződhetünk meg a leggyorsabban, ha a nyaki fő verőért kitapintjuk a fejbiccentő izom előtt. Ha itt lüktetést érzünk, akkor van szívműködés, ha azonban nem észlelünk lüktetést, aÉkw szív—vérkeringés megállásra következtethetünk. Ilyenkot haladéktalanul meg kell kezdeni a szív újramegindítésára, illetve az életfontos szervek vérellátásának biztosítására szolgáló szívmasszázst. Ismeretes, hogy a légzés megszűnését néhány percen belül követi a szívműködés zavara, majd megállása. Minél korábban kezdünk a légzészavar elhárításához, annál több reményünk van az eredményes élesztésre. Míg egy perccel a légzésbénulás után a légzés újbóli megindítása a gyakorlatban majdnem mindig sikerült, négy perc múlva már csak az esetek felében, nyolc perccel később pedig csak minden huszadiknál jár eredménnyel. A SZÍVIZOM működőképessége a szív megállása után több perccel is helyreállítható. Az újraélesztésnek azonban határt szab, hogy a vérkeringés megszűnése után néhány percen belül az agyban gyógyíthatatlan károsodások lépnek föl. Tehát mindkét élettantól szervfunkció — a légzés és keringés helyreállítása — egyaránt sürgős feladat Ennek egy időben kell történnie. Ennek módjaival, a lélegeztetéssel és szívmasszázzsal később foglalkozunk. Dr. Késik Gyrrt* Hasznos tudnivalók indulatú daganatok (Következik: Célszerű öltözék, biztonságos közlekedés.) Vannak jóindulatú daganatok is? Vannak, és semmivel sem ritkábbak, mint a rossz- indulatnak, csak hát ezt kevesen tudják, és ha valaki meghallja azt a szót, hogy daganat, akkor azonnal kétségbeesik. Pedig az sem mind daganat, amit a mindennapi magyar nyelv így nevez. A gyulladásos vizenyőt, az ütés okozta duzzanatot vagy a bi- csaklás utáni alakváltozást is daganatnak mondják, pedig tulajdonképpen egyik sem az. Ha a gyulladás megszűnik, a* ütés helye meggyógyul, a kibicsaklott boka helyreigazodik, az odavándorolt folyadék — a savó — felszívódik és a duzzanat lelohad, mert a terület megnagyobbodását nem szövetszaporulat okozta. A daganat a szervezeten belül — de az egészséges növekedéstől függetlenül — keletkezett és növekvő szövetszaporulat. Durva hasonlattal élve valami olyasféle, mint a fán a madárfészek vagy a fagyöngy. A különbség a jó- és rosszindulatú daganat között, hogy a jóindulatú daganat — hasonlatomban egy madárfészek — csak ott van, csak húzza az ágat, és nagyságával, súlyával, terheli a szervezetet. A rosszindulatú — a fagyöngy — meg abból él, hogy erejét — mondhatnám a vérét — szívja és tönkreteszi, kihasználja, meggyöt- ri a szervezetet. A fő különbség a kettő között az, hogy a rosszindulatú daganat sejtjei szabálytalanok, formátlanok, a szabályosan szaporodó sejtektől eltérnek és nem úgy osztódnak, nem úgy sokasodnak, mint az egészséges sejtek. A rosszindulatú sejtek burjánzanak, bemarják magukat a környező ép szövetek közé, összenőnek, összekapaszkodnak vele, s a vérárammal, a nyirokkal átjutnak más — még ép — szervekbe, szövetekbe, és ott áttételeket, másodlagos daganatgócokat okoznak. A jóindulatú daganatok szövetei nem szabálytalanok. Csak nőnek, és nem burjánzanak. Sejtjeiknek zöme izom. zsír, ideg, kötőszövet vagy egyéb szövetféleséget utánoz. Ezek, ha növekednek is, alakjukat, formájukat nem veszítik el, körülírt daganatot okoznak, nem kapaszkodnak össze a környezetükkel, tehát onnét kihámozhatok. Nem képeznek áttételeket és kiújulá- suk igen ritka. Ezért mondhatjuk, hogy ezek jóindulatúnk. A daganatok keletkezéséeseménvek hátterében komolyabb dolgok húzódtak meg. Gyakorlatilag: miközben a különítmény megakadályozta Giulianót. hogy visszaszerezze függetlenségét és újra- kötözgesse szervezetének szét- bomlott szálait, most már örökre elveszett birodalmában. A rendőrkapitány a maffiásokat felhasználva, első számú célja elérésén fáradozott. Azon, hogy Giulianóval aláírasson egy dokumentumot, amelyben fölment egy csomó »derék« embert. Ezt a dokumentumot egyébként a baráti államok diplomáciája is sürgette. Komoly bizonyítékról volt szó: arról, hogy eltűntessenek egy vérfoltot. És ezt csak Giuliano telhette meg. A rendőrkapitány találkozott tehál a banditával. Giuliano december 18-tól Castelvetranóban, De Maris ügyvédnél búikéit. 23-án, karácsony előestéjén Pisciottával elindult, egy vidéki' házban akart találkozni a rendőrkapitánnyal. Jelen volt a maffia néhány vezetője is. Az egyezség ölömére ittak, ettek — bort meg mazsolás kalácsot, amelyet a rendőrkapitány hozott a banditának. Aztán már gyorsan peregtek az események. A bandita életének utolsó hat hónapja volt ez. Január végén aláírta a hírhedt emlékiratot. Arról szólt, hogy a fiúk ártatlanok, a portellai Vérfürdőt ő, Salvatore Giuliano tervelte ki és vitte véghez. Amikor aláírta, így szólt Pisciottához: — Ez a halálos ítéletem. Anyját kiengedték a börtönből, neki pedig útlevelei és nagyobb összeget ígértek ő azonban érezte, hogy csalás az egész. Néha úgy látszott belenyugszik a sorsába, máskor viszont fenyegetőzött, újabb mészárlásokat helyezeti kilátásba. Pisciottának és Pas- satempónak újra meg újra azi javasolta, hogy gyilkoljanak meg egy csomó csendőrt. Egy hátborzongató tervet is forgatott fejében arról, hogyan tűnjön el. Két alvezé- rét megbízta: keressenek egy olyan termetű fiút, mint ő. vagyis keressenek egy hasonmást, akit össze lehet cserélni Salvatore Giulianóval. Ezt a fiút meg akarta ölni, holttestét el akarta torzítani nek oka még ma sem tisztázott. Többféle — rendszerin i elhúzódó — izgalom vagy ártalom éri a szervezetet, amíg a daganatképződés megindul Akárhogy is keletkezett a daganat, ha megvan: tudomásul kell venni, és meg kell szabadulni tőle (mert magától nem múlik el soha). A kérdést, hogy a daganat jó- vagy rosszindulatú, mindig a szövetvizsgálat dönti el. Ha rosszindulatú, sürgős műtét, besugárzások és gondos utókezelés szükséges. A jóindulatú daganat eltávolítása után a beteg tökéletesen meggyógyul. * OTTHON ÉSildlf CSALÁD Ne rémüljön tehát halálra senki, ha megtudja, hogy daganata van! A félelem, a fölösleges izgalom nem oldja meg a kérdést, csak árt az embernek. Nem minden kutya harap, de vannak alamuszi, veszedelmes kutyák is. A daganatokat a szakorvos ismeri és dönti el, hogy a beteget milyen módon szabadítsák meg tőle. És sohase feledjük: ha időben észlelik, még a rosszindulatú daganattól is meg lehet szabadítani a beteget. A jóindulatú daganat pedig biztosan, eredményesen gyógyítható. Dr. Buga László aztán kihajítani az országúira, olyan iratokkal és bizonyítékokkal, amelye azt a hi-i tét keltik, hogy az ő hullája.' És aztán? Aztán bosszút ál-( lünk — ez volt a rögeszme-( jé. Hirtelen világgá kiabálni f az igazságot, »akkor aztán f mindenért fizetni fognak«. Aztán — azt tervezte — egyszer csak megjelenik a portellai ügy bírósági tárgyalásán a viterbói törvényszék előtt, és elmondja az igazat. És újra meg újra végiggon-( dolta, csiszolgatta a tervét. — Minden nagy urat meg kell ölnünk: gondold csak el, Gaspare! Megtalálják a holttestemet: a hulla alá óriás) aknát teszünk. Amikor a halott Giulianót megmozdítják, mindenki, aki ott lesz, ügyész, rendőrkapitány, ezredes, képviselő, mind a levegőbe rö- a pük , é És már kereste is a mod- ját, hogyan készítse el azt azi »aknát«. Találkozni akart i Badalamentivel, beszélni J a 1c a Tt- A Pisciotta összenézett Passatom púval, tekintetükben ugyanaz a gondolat: hát vége! (Folytatjuk,) (I májusi természet titkai A Velence-tavi természet- védelmi terület szélén van egy magas megfigyelőtorony. Ha valaki oda fölkapaszkodik, távcsövével végigpásztázhatja a tó déli csücskét, a védett területet. Májusban már nagy a forgalom a nádasban és környékén. Valamennyi fészkelő madarunk megérkezett, sőt a hófehér tollruhás, nagy kócsagok már a fiókanevelési gondoknál tartanak. Egyre-másra jön- nek-mennek, hordják az ele- séget a nádas legsűrűbb mélyén »épült« fészkekbe, a kicsinyeknek. A lapátcsörű kanalasgémek telepesen fészkelnek. 150—200 pár költ a védett területen. Amint ott szemlélődünk, a fölénk hajló fűzfaágon függőcinege zacskó alakú fészkét pillantjuk meg. A hosszúkás, csinos bejárónyílással ellátott fészek vékony fűzgallyra van erősítve, s ott libeg, hintázik a víz fölött. Ebben a szellőjárta otthonban nevelődik a 6—7 fióka. A fészek helyét a párocska olyan gondosan választja meg, hogy otthonukat még az erős szelek sem tépik le a hajlékony, erős ágról. A fészek bélése finom, puha fűz és nyárfabarka, valamint a gyékény buzogányának pely- héből készül. És hogy a függőcinke milyen találékony madár, arra egy példát említenék. Egyszer megfigyelték, hogy miután ez a megszokott bélelőanyag nem állt rendelkezésre, a madarak nem jöttek zavarba, hanem a legelő birkák hátára szálltak és fészküket a kicsípkedett gyapjúval béleltek puhára. S. E,
