Somogyi Néplap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-22 / 117. szám
A bukások elkerüléséért 1 Húszéves o könyvtárhálózat a marcali járásban joggal teszik szóvá, bogy a szülök egy kisebb részét szinte meg kell győzni, hogy gyermeke érdekében szervezik a nevelők a külön foglalkozást. A pótlófoglalkozáson részt vett tanulók a beszélgetések ötletes eljárást alkalmaztak, s során elmondták, hogy nagyon j a gyakori szemléltetés is eredményes volt számukra az i _______ i ntenzív tanulással töltött 11 megkönnyítette a tananyag A MftveT ödésügyl Mireisztérimn utasítása alapján az általános iskolák a pótlófoglalkozásokat az egykét tantárgyból bukásra álló tanulók számára szervezik. A foglalkozás a gyenge készségű, tanulásban elmaradt és megrekedt gyerekeknek lehetőséget biztosít, hogy mulasztásukat, az elmaradást felszámolhassák. Meg lehet-e tanítani és tanulni a tanév végén 11 nap alatt mindazt, amit egy teljes, , . ... , ... . tanévig - 198 nap alatt - ehetőségük a korábbi nem tudtak elsajátítani a ta- , időszakban. ^ ^ nulók?< E kérdésre igyekez- A mult evben es az 1973/74- tek választ adni vita keretében “ is a potlofoglalkoa tantestületek, mielőtt a pót- ! ?*** előkészítő szakaszának foglalkozások szervezéséhez : jellemzői köze tartozott, hogy hozzáfogtak volna. A legnyo- “ lsk°lak Jelentős reszeben a ... ríni rom hon rmuomer arto.'A'/ bt A pótiófoglalkozások aorán az egyéni bánásmód eivenek érvényesülése a tanulók alaposabb megismerését, a tudás- és ismeretszint emelkedését eredményezte. A nevelők sok érezték először a siker ízét, mert a jó képességű, zavartalan körülmények között élő és tanuló társaik között erre nein mósabb érvek közé tartozott, hogy nem is kevés óraszám áll rendelkezésükre, hiszen a heti 2 órában tanított tantárgyakban évi 86 órát fordíthattak a tananyag elsajátítására, a pótlófoglalkozások óraszáma ennek fele, 33 óra Nem az ösz- szes tanulóval — a teljes létszámú osztállyal —, hanem néhány gyerekkel foglalkoznak, s ez is az oktató-nevelő munka hatékonyságának reményét csillantja fel. A kérdésre a választ végül is a vártnál jobb eredmények adták meg, s ennek köszönhető, hogy ma már a pedagógusok nagyobb része a pótlófoglalkozások szervezése mellett foglal állást. A szülők helyeslik a pótlófoglalkozások bevezetését, s többségük el is küldi gyermekét a foglalkozásra. Az általános iskolák igazgatói azonban novemberi nevelési értekezlet előtt felmérték a segítségre szoruló tanulókat. Gyakran szerepeltették őket az órákon, s a tanári és a tanulótársi segítés színessé és hatékonnyá vált. A napközi otthonban és a tanulószobákban fokozott figyelem és törődés kísérte a tanulók munkáját. A korrepetálások során is sikerült sok tanulónál pótolni a lemaradást. Az iskolák egy részében a pótlófoglalkozás befejező szakaszára már nem volt szükség, a tanév végén a tanulók nap. Sokan közülük ekkor | jobb megértését. A gyerekek nagy munkakedvvel és sok pozitív élménytől serkentve vettek részt az órákon. A barcsi járás összes tanulóinak 5 százaléka — 156 tanuló — vett részt a pótló foglalkozások on. Közülük 42-en a »többletmunka« után sem tudták a minimális követelményeket teljesíteni. 114-en viszont eredményesen vették az akadályt, s magasabb évfolyamba léphettek. A fonyódi járásban 171 gyerek közül 136-an zárták eredményesen a foglalkozásokat, s 35-öt utasítottak javítóvizsgára. Siófokon 56-an kerülték el a bukást a »külön munka« következtében. A számszerű adatok további elemzése nélkül is megállapítható, hogy szép eredményekkel zárultak a múlt évi pótlófoglalkozások. A nevelők reálisan ítélik meg a helyzetet, amikor azt állitmár nem álltak bukásra. Ezek- J j^k, hogy a pótlófoglalkozások ben az iskolákban »tömeges korrepetálás« helyett 1—3 tanulóval foglalkoztak már a tanév alatt. A gyerekeket két csoportra osztották. Külön foglalkoztak azokkal, akiknek ismeretei, készségei erősen hiányosak voltak, s külön azokkal, akik néhány tan- anyagrészben maradtak el. » ... nem tekinthetők csodaszernek, s a továbbiak során sem fog minden tanulót képessé tenni a továbbhaladásra: csak az egész éven át végzett erőfeszítéssel, korrepetálással együtt vezethet jelentős eredményhez « pótlófoglalkozás.« Bóra Ferenc Jegyzetek a kaposvári moziról A moziban nyáron sincs uborkaszezon. Legalábbis látszatra nincs. Igaz, ilyenkor inkább a könnyű, szórakoztató filmek dömpingje kezdődik, s ha például jobb lenne a magyar filmvígjáték, jobban sikerülne az a néhány történelmi témájú magyar kalandfilm, amelyet készítünk — tulajdonképpen hiányérzetünk sem lenne. Hiszen nyáron Is működik a Vörös Csillagban a filmbarátok köre, a Latinca Művelődési Központban, az EDOSZ Művelődési Otthonban a filmklub, az igényes ínozi- néző talál kedvérevalót. Népszerű lett Kaposváron a filmbarátok köre.. Tulajdonképpen szép ez az elnevezés, de korántsem valamiféle állandó kört jelent, hanem egy lehetőséget arra, hogy néhány olyan filmet lásson az érdeklődő, amelynek vetítése vagy megelőzi az országos bemutatót, vagy sikere miatt érdemes újra vetíteni, vagy nem bizonyos, hogy a mozihálózatban forgalmazni fogják. Egyben összképet is kapunk a mai filmről. Persze, az összkép összetételén, a műsor összeállításán van még javítanivaló, ugyanis kötött tematika alapján rendelhetik ide a filmeket. így jelentős élményhez is juthatott a néző, amikor Fellini Rómáját veti tették vagy a Bergman-sorozat ment, de volt gyengébb film is, mint például az olasz Audiencia. A lényeg az, hogy a moziüzemi vállalat a választékot igyekszik szolgálni. Ez is közrejátszik abban, hogy a vállalat hálózatának a nézőszámát tekintve kiemelkedik országos viszonylatban is. A somogyi filmklubhálózat szépen gyarapodott. Torma Károllyal, a megyei moziüzemi vállalat propagandacsoportjának a vezetőjével arról beszéltünk, hogy fontos lenne a megyeszékhelyen egy klubmozi létrehozása, amely azon túl, hogv a régi filmek, a dokumentumfilmek vagy az art- kino jellegű produkciók iránt érdeklődő nézőknek is jó lehetőség, egyben a filmklub- vezetők, népművelők, filmesztétikával foglalkozó pedagógusok módszertani központja lenne. A vállalat saját erőből létesít — a debreceni Művész mozi mintájára — egy ilyen klubmozit, ahol az előadásokat vita, esetleg a filmalkotókkal történő találkozás követi. Az ősszel, a tervek szerint a Szabadság park melletti épületek egyikében bérelnek alkalmas termet, s megkezdik az előadásokat. Van a kaposvári mozihálózatnak egy szépséghibája. Ez a kertmozi. Tulajdonképpen nem is szívesen használom a Dózsa-pálya lelátója és pálya- széli padsora előtt tartott vetítésekre a kertmozi kifejezést. Évek óta beszélünk róla, bírálgatjuk — mert nemcsak elavult, hanem veszélyes is az ottani üzemeltetés. Az úttörő-olimpia rendezvényei miatt az idén nyáron átköltözik a kertmozi a Kulinyin városrészbe, a Krénusz iskola udvarára. Az iskola igazgatója és a moziüzemi vállalat vezetői azonban arra gondoltak, hogy az ideiglenes kertmozit állandósítani lehetne. Több okból is dicséretes az elképzelés. Egyrészt igen helyénvaló az iskola és közművelődési intézmény kapcsolata, másrészt az északnyugati városrészben nincs közművelődési intézmény — a Dallos Ida mozi, a fiókkönyvtár is a városrész peremén van. A vállalat lefedné az iskola sportpályáját, s a gépházat úgy alakítanák ki — egyetértésben az iskolavezetőkkel —, hogy ott a gyerekek csillagász szakköre is helyet kapna. Kölcsönös előnyökkel járó terv — a kertmozi ugyanis csak a nyári szünetben üzemelne —, a városi tanács illetékes osztálya azonban elutasította. Érdemes lett volna legalább leülni, megtárgyalni a vállalat műszaki szakembereivel a lehetőséget, mert van arra mód, hogy úgy alakítsák ki az iskolai kertmozit, hogy a hangeffektusok a legke-^ vésbé se zavarják a környék lakóit. A sportpálya mellett egyébként sem lakóépület van, hanem bölcsőde, másik részét az iskolaudvar határolja és egy készülő üzlet. Ügy véljük, mivel a nyáron ideiglenes jelleggel úgyis ott üzemel a kertmozi, vegyék elő még egyszer a nyári tapasztalatok alapján a Kalinyin városrész kertmozijának tervét, inkább a megvalósítás lehetőségét keresve, mint az elutasítás útját választva. Tröszt Tibor Jubiláló könyvtárosok Húszéves a könyvtárhálózat a marcali járásban. Ebből az alkalomból megemlékeztek a nagyközség és a kisközségek közművelődésének két — munkában és eredményekben gazdag — évtizedéről. Kellner Bernét, a megyei könyvtár igazgatója emlékezett a megtett útról. — A mai nap ünnepi hangulata fölfrissítette bennem 1954. augusztus 20-a emlékét, azt a napot) amikor a mai Baglas hegyén állt egykori FŰ- SZÉRT-raktár átalakított épületében sok ádáz harc után odaállhattam Marcali lakó: elé, és elmondhattam: a Marcali Járási Könyvtárat megnyitom. Érdemes azonban négy évvel korábbra is visszapillantani, hiszen a járás első népkönyvtára 1950. február 16-án nyílt meg — 243 kötettel. Két hét hiúivá Böhönyén, augusztusban Pusztakovácsiban, december 12-én Nemesdéden nyílt népkönyvtár, ezzel sok ember számára lehetőség is műveltségének gyarapítására. 1951-ben Mesztegnyőn, Két- helyen, Tapsonyban és Sző- csény-pusztán. Húszéves a csákányi, a niklai, a boron- kai, a nemesvidi, a horvát- kúti, a Somogyszentpáli, a bizei-kelevizi és a libickoz- mai könyvtár. — Milyen könyvtárak voltak ezek? — Nem lehet meghatódás nélkül olvasni az 1952. évi könyvtári jelentést, mely nagy büszkén számol be arrpl, hogy -három község, Böhönye, Ne- mesdéd és Pusztakovácsi a körzeti könyvtár ajándékából önálló könyvszekrényhez jutott — vall a sokak által elfeledett időkről a megyei könyvtár igazgatója. — Hol működtek a falusi könyvtárak? — Egyetlen fegyvertársunk és a telepítés bázisa az iskola volt ötszáz kötetes (arat vezetek . . letéti könyvA marcali járásban 1962- ben fejeződött be a könyvtárhálózat kiépítése, megszervezése. Marcalitól Cserfekvésig mindenütt működött mái könyvtár. 1964-ben ebben a járásban Kéthelyen született meg a megye első korszerű falusi könyvtára, melynek akkoriban az ország minden részéről akadtak irigykedő látogatói. Szökedencsen maguk építettek könyvtárat, 1965-ben itt avatták föl megyénk első klubkönyvtárát. A húszéves könyvtárhálózatot abban a szép járási könyvr tárban ünnepelték a járás könyvtárosai, melyet 1967-ben építettek. A jubileumon örömmel összegezhetjük, hogy jelenleg harminchét könyvtár működik a járásban. 1370 négyzetméternyi területen. Egy könyvtárra átlagosan 37 négyzetméter jut. Nemrégiben adtuk hírül, hogy az ünnepi könyvhét idei eseményei közt könyvtáravatásokra is sor kerül, így a marcali járásban, Vesén meg- i nyílik a felújított könyvtár, .. érezni lehetett az éhséget a könyv iránt. SomogyzsUtán 50 négyzetméter alaptérülelü község) kön;, "tár várja rövidesen olvasóit. Kéthelyen is korszerűbb körülmények között kölcsönözhetnek az olvasók. Sávolyon ebben az évben fölépült a szép könyvtár. A húszéves könyv; -hálózattal már csak két könyvtáros ünnepelhette együtt munkásságának évfordulóját. Egyikük Varga Antal kelevizi tanító. — Kelevizen 1954-ben létesítettünk könyvtárat. Az iskolában kapott helyet a kétszáz kötetünk. — Milyen volt a könyvtár összetétele? — Elsősorban gazdasági témájú könyvek maradtak ránk. Szőlészet, boriiszat. szarvasmarha-tenyésztés. Szépirodalmat a járási könyvtártól kaptunk. — Mi történt később? — A község művelődési olt - hont épített, itt helyezték el a könyvtárat is. Most újra az iskola adott otthont az ol- vaeomozgalomnak. Ötszáz kötetes letéti könyvtárat vezetek. Varga Antal szavaiból azt is ki kellett vennem, hogy bár a járásban szépen fejlődött a könyvtárhálózat, a kisközség, Keleviz, mely Marcali társközsége lett, elnéptelenedése következtében aligha tornászhatja magát magasabb fokra az olvasás terén. Kétlaki emberek lettek. Marcali munkahelyet kínál egyelőre, azután teljesebb életet, lakást, otthont is. — Esetleg a feleségem lesz az »utolsó mohikán«, az utolsó tanító a községben ... Frang József, a Marcali Járási Könyvtár vezetője a napokban vette át a Művelődés- ügyi Minisztériumban a huszonöt éves munkásságot elismerő plakettet. A járásban ő dolgozik legrégebben a könyvtárügy érdekében. — Honnan indult a járás, és hol tart jelenleg? — Járásunkban ezerkétszáz kötettel alapoztuk meg a könyvtárhálózatot, most száz- egy ezer kötetnél tartunk. Ezerötszáz olvasónk volt, ma ötször ennyien olvasnak a járásban. — A járásban a könyvtár- hálózat szervezésének oroszlánrészét ön végezte. Mi ragadt a meg legjobban abban az időben? — Ahol lelkes tanítók működtek, ott szinte érezni lehetett az éhséget a könyv iránt. Példának hadd említsem Csákányt, ahol özv. Fran- csik Jánosné tanítónő sokat segített a könyvtármozgalomnak. Somogysámsonbói Somogyi Józsefre emlékezem, ő parasztember létére állt a mozgalom élére. Horányi Barna Hanglemezforgalom éb zenei közművelődés Hangverseny — A komolyzenei vásárlás a zenei dés terjedésének biztosabb jele hangi emez- közművelő- egyik legállítja a Tárolóberendezéseket állítottak ki A Békéscsabai Vasipari t már mintegy 30 féle tárolóbeSzövetkezét első önálló kiáljí- | rendezést gyárt évi 35—40 tását kedden nyitotta meg a Marketexpo Szalay utcai bemutatótermében. A kiállítás május 24-ig tekinthető meg. millió forint értékben — készítette egyebek között a KGST-palota könyv-, dokumentációs- és mikrofilmtároLakossági szolgáltatásokon j ló helyiségeinek, a pozsonyi kívül elsősorban az információhordozók tárolásához szűk- j séges berendezések gyártásé- ( val foglalkozik a szövetkezet. ! egyetem könyvtárának és az Országos Széchenyi Könyvtár budavári palotában levő heA szövetkezet — amely ma j lyiségeinek berendezéseit. Muzsika című folyóirat cikkírója. Valóban, ha a komoly zene iránt megnövekedett érdeklődést akarjuk fölmérni, fontos, hogy megnézzük a j hanglemezboltok statisztikáiban tükröződő fejlődést. A komoly zenei lemezfogalom öt esztendő alatt megháromszorozódott, s ez 1973-ban az eladott lemezek egyharma- dát jelentette. Megyénkben 1972-ben 1 millió 954 ezer forint értékben adtak el hanglemezeket. Tavaly már 26 százalékkal több, csaknem két és fél millió értékű lemez talált gazdára. A könnyűzene és a komolyzene aránya nálunk is 2:1. Érdemes ezt az »egyharma- dot« alaposabban megvizsgálni. Míg egy-két éve szinte kizárólag Bach, Beethoven és Schubert műveit vásárolták, addig ma már van érdeklődés századunk magyar mesterei | dály alkotásai iránt is. Tény, ! hogy még szerény ez az érdeklődés, de mégis örvendetes, mert irányt mutat. Sajnos a további fejlődés A komolyzenei lemezforga- lom természetesen függ attól is, hány zeneértő és zenét szerető ember él a megyében. Nézzük meg, hogyan is vál — elsősorban Bartók és Ko- I cstszam állnak eladatlanul. nek egyelőre határt szab két j hat valaki zeneértővé? A leg- körülmény , Az egyik a gyér | természetesebb az, amikor va- üzlethálózat. mindössze tíz üzletben kapható hanglemez. Csak a napokban kezdte meg lemezek árusítását a tizenegyedik, a siófoki Művelt Nép Könyvesbolt. E tizenegy üzlet lemezforgalmának csaknem felét a talán legkorszerűtlenebb és legszűkebb kaposvári hanglemezbolt adja. Rendkívül nagy lesz a változás, amelyet majd az új áruházban megnyíló lemezosztály jelent. A forgalom fejlődésének másik akadálya a »csak Pesten vásárolok« szemlélet, ami egyrészt az előbb leírt körülményekből is adódik. A somogyi — elsősorban kaposváT ri — lemezgyűjtők legnagyobb része Budapestre jár vásárolni. Felutazik legtöbbször olyan lemezekért is, amelyek pedig az itthoni üzletben tuSomogyban j laki már kisgyermekkorában zenét tanul, zenét szerető családban nő fel. Már fiatalon sajátja lesz a muzsika. A zenei közművelődés szélesedése azonban nem csupán a hazai zeneoktatás színvonalának emelkedésével, kereteinek tágulásával magyarázható. E téren a rádió és a televízió szerepe is igen nagy. Különösen a harmadik műsor színvonalas és változatos zenei anyagának köszönhető, hogy ma már szinte lehetetlen nem észrevenni szépségeket a klasszikus és a modern zenében. Kialakul a kezdetben csak esetleges, később már tudatos lemezgyűjtés. Ez pedig már a komoly zene iránti igény bizonyítéka, a zenei önművelés nagy lehetősége. Az elmúlt évek legnépszerűbb ilyen »alaplemeze«, amelyen Lehotka Gábor Bach d-moll toccatáját és fugáját játsza. Beat-leniezeket meghaladó mennyiségben kelt. el országszerte. Természetesen a hazai komoly zenei lemezforgalom fel - | lendülése nem választható cl ! a magyar lemezek külföldi j elismerésétől sem. Az újságokban részletes tájékoztatás jelent meg a legújabb, nemzetközi díjat nyert magyar lemezkiadványokról. A magyar népzene II. albuma mellett a Francia Hanglemezakadémiá nagydíját kapta Liszt: Szent Erzsébet legendája című oratóriumának felvétele is. Korábban gyeflge minőségű lemezek kerültek forgalomba. Ez magyarázza a hat-nyolc évvel ezelőtti túlzott érdeklődést a külföldi lemezek iránt. A lemezdíjak és a már-már megszokottá váló nemzetközi elismerés rangot adott a magyar hanglemeznek. A fejlődő hanglemezforgalom tehát jó lehetőséget ad a zenei közművelődés kiterjedéséhez, a zeneirodalom értékeinek még szélesebb körű megismertetéséhez. Bíró Ferenc Somogyi Népláp □
