Somogyi Néplap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-19 / 115. szám

Segíteni a beilleszkedésben Gondolatok a mezőgazdasági fiatalok elhelyezkedéséről 32 BRIGÁD VÁLLALÁSA Határidőre — igényesebben KEREKEN egy hónappal ez­előtt Keszthelyre, az agrár- tudományi főiskolára látoga­tott Somogyból a megyei és járási párt- és tanácsi agrár- szakemberek népes csoportja abból a célból, hogy az intéz­mény vezetőivel és a Keszthe­lyen működő Somogyi diákok klubjának tagjaival megyénk mezőgazdaságáról, a fiatal ag­rárszakemberek elhelyezkedé­si lehetőségeiről, a végzős hallgatók terveiről beszélges­senek. Az akkori egész napos tanácskozás sok vitás kérdés­re választ adott, hiszen a pá­lyakezdés előtt álló egyete­misták meggyőződhettek ró­la: Somogy várja őket, sokkal több végzett szakembernek lenne itt munkalehetősége, mint ahányan hozzánk jön­nek, illetőleg nálunk marad­nak. És ezzel el is érkeztünk ahhoz a problémához, mely ak­kor is, ma is szóba kerül ta­nácskozásokon, négyszemköz­ti beszélgetéseken egyaránt. A megyénkből Keszthelyen járt szakemberek szavaiból, véleményéből, most csak né­hányat idézek. Nemes István, a Nagyatádi Járási Pártbizott­ság munkatársa: »Jóllehet az intézet • gyakorlat számára neveli a fiatalokat, nem min­den fiatal állja a próbát a termelőszövetkezetekben és ál­lami gazdaságokban. Gyakran a régebb óta ott levő szak­emberek alacsonyabb képzett­ségűek, mint az újonnan ér­kezettek, s nem adnak nekik elegendő támogatást Így for­dulhat elő, hogy sűrűn vált­ják egymást a kezdő fiatalok egy-egy gazdaságban. Hogy ez így van, ebben a helyi vezetés nagyban hibáztatható.« Kovács Nándor, • Marcali Járási Pártbizottság munka­társa: »-Tíz termelőszövetke­zetünkben mintegy 60 mérnök dolgozik. Gond helyenként a beilleszkedés: nem mindenütt találják meg erre a legjobb módot a közösségben. Éven­ként találkozunk a fiatalok­kal, kötetlen beszélgetésen el­mondhatják tapasztalataikat, kifogásaikat. Javasoljuk, hogy aki az egyetemről a marcali járás valamelyik közös gaz­daságába pályázik, jöjjön ki, keressen bennünket, és be­járjuk a területet Megnézzük az adott gazdaságot, módot adunk a kölcsönös vélemény- cserére, egymás megismerésé­re. így könnyebb lesz a dön­tés.« Tóka Lajos, a megyei tanács Kaposvári Járási Hivatalá­nak osztályvezetője: »Járá­sunkban vagy tucatnyi szö­vetkezet venne föl végzett fia­tal szakembert. ösztöndíjak­ra szerződést máris köthet­nek az egyetemisták. Különö­sen az egyesült gazdaságok­ban mutatkozik nagy igény rájuk. Az eddig munkába áll­tak zöme vezető beosztásban, többségük első számú szak­mai vezetőként dolgozik. Leg­többjük már induláskor meg­kapja — a tanácstól és a szö­vetkezettől együttvéve — a háromezer forintot.« EGY HÓNAPPAL ezelőtti beszélgetésen elhangzott véle­ményekből idéztem. Ezen a Kiépülnek a kemizálási bázisok az országban Az ötödik ötéves terv idő­szakában kiépül a mezőgazda- sági kemizálási bázisok orszá­gos hálózata — jelentették be a csütörtökön Keszthelyen megnyílt mezőgazdasági kemi­zálási konferencián. Egy-egy bázis 40—50 ezer hektár me­zőgazdaságilag művelt terüle­tet lát majd el. A megszerve­zésük közvetlen összefüggés­ben van nagyüzemeink terme­lésének korszerűsödésével, még közelebbről a legkülön­félébb kémiai anyagokra kü­lönösen igényes, iparszerűen szervezett termelési rendsze­rek térhódításával. Az idén már az összes művelt föld te­rületének kereken az egytize- dén folytatnak iparszerűen szervezett gazdálkodást. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy szinte ugrásszerűen megnőtt a 'miai anyagok iránti igény. héten csütörtökön, az élel­miszer- és fagazdasági fiata­lok megyei parlamentjén, a plenáris ülésen éppen úgy, mint a szekcióülések vitáin, ugyanez a téma került ismét reflektorfénybe. Egy szó újra és újra elhangzott, ismétlő­dött több felszólalónál: beil­leszkedés. Tóth Károly, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője így fogalmazott: a fiatalok ügye üzemi és egyben tár­sadalmi ügy, segítségük nél­kül sehol nem lehet eredmé­nyes a munka, azonban beil­leszkedésük az új környezet­be nem mindig és nem minde­nütt zavartalan. Érvényesülési és más jogos igényük kielégí­tése a végzett munka ará­nyában történhet, ehhez vi­szont meg kell kapniuk a bi- zonyíás lehetőségét. Generá­ciók egyetértésére, az érdekek összeegyeztetésére van szük­ség, mégpedig a jobbat aka­rás jegyében. EZEN A KAPOSVÁRI TA­NÁCSKOZÁSON sokan el­mondták véleményüket, kü­lönösen az öt szekció ülésé­nek csaknem száz hozzászólá­sa mutatja: o fiatalok — no és az üléseken részt vevő idő­sebb gazdasági és politikai ve­zetők — nem közömbösek Sa­ját sorsuk és közösségük élete iránt megyénk üzemeiben. Csupán néhány példa a Kö­zép-somogyi Termelőszövetke­zetek Területi Szövetsége tag­szövetkezeti küldötteinek szek­cióüléséről. Buda József (ka- pospulai tsz): »Megfelelő kö­rülmények biztosításával job­ban oda kellene kötni a fia­talokat a gazdasághoz, ahol dolgoznak. Az én helyzetem viszonylag könnyű, mert itt van a családi házunk Kapos- pulán, tehát hazajöttem dol­gozni. De aki nincs ilyen hely­zetben. annak már nehezebb. A falusi fiatalra például nem áll az, hogy ha családi há­zat épít és két gyermeket ter­vez a családba, több tízezer forint kedvezményben ré­szesül; ez csak akkor érvé­nyes, ha társasházat épít. A munkahelyi jó körülmények — mint amilyen a tisztálkodá­si lehetőség is — nincsenek meg mindenütt, jobbára csak az új, szakosított állattenyész­tő telepeken biztosítják ezt.« Bárdos Ilona (karádi egye­sült tsz): »Segíti a szövetkezet a fiatalokat, köztük a szülő nőket. így azok az első gye­rek után ezer. a második után kétezer, a harmadik után pe­dig kétezerötszáz forintot kapnak, ezt rögzítették is az intézkedési tervben. Csak­nem 140 fiatal dolgozik szö­vetkezetünkben, sokan közü­lük a gazdaság jó hírét is öregbítő munkát végeznek, kombájnosaink például jól szerepelnek a versenyeken. Sajnos, csupán 20 KISZ-ta- gunk van, pedig ha többen tö­mörülnének az ifjúsági szer­vezetbe, munkájuk még ha­tékonyabb lehetne.« Stemóczki Károly (Tab és környéke egyesült tsz): »Ná­lunk ezer tsz-tagból több mint 130 innen van a harminc éven, s minden termelési ága­zatban és a szakirányításban is megtalálhatók. Az intézke­dési tervben számos, szá­munkra kedvező pont szere­pel, így a lakásépítési akció beindítása és az ifjúsági klub létrehozása.« Horváth István (balatonszabadi tsz): »Nálunk a szövetkezet gazdasági és pártvezetői segítik a fiatalo­kat, ezért is készülhetett el az intézkedési tervünk másoké­nál jóval korábban. Jó, ha az önálló KISZ-szervezettel rendelkező gazdaságokban a titkárt meghívják minden fontosabb megbeszélésre, és tájékoztatják a lényeges kér­désekről, bevonják azokba a munkákba, amelyekben so­kat Számíthat az ő és az általa képviselt fiatalok segítsége.« LEHETNEK EGY KÖZÖS­SÉGEN belül idős fiatalok és fiatal idősek — ez volt a mot­tója Vörös Vince csúcstit­kár (somogysárdi egyesült tsz) felszólalásának. Az ősz hajú pártvezető elmondta: ha való­ban azt várjuk, hogy a fiata­lok legyenek az eredmények továbbvivői, a sikerek foko­zni, akkor ehhez megfelelő lakás- és munkakörülménye­ket kell biztosítani számukra. Ök 17 felsőfokú végzettségű szakembert foglalkoztatnak, s öt év óta nem ment el közü­lük senki a tsz-ből. Lehet ve­lük együtt dolgozni, sok har­mincon túli szívesen segíti őket. »Persze — mondta a csúcstitkár — a pályakezdő fiataloktól is több megértést, belátást és türelmet kérünk. Szövetkezetünk mindent meg­tesz azért, hogy minél több fiatal dblgozzon nálunk.« Sok minden kell tehát • beilleszkedés megkönnyítésé­hez — mindkét oldalról. Van tennivalójuk e téren az üze­meknek, de van a fiatalok­nak is. Az egyetem, a főis­kola. a szakközépiskola, a szakmunkásképző útjára bo­csátja a végzett növendéket, akiben kialakul az elképzelés — reális vagy irreális — a jövőről. A gazdaságokra vár, hogy segítsenek a pályakez­désnél, könnyítsenek a beil­leszkedésnél. Hernes* Ferenc Önmagukat ellenőrzik a festők. munkakezdésre már nem ér­nek be a gyárba. A más;k helyi adottság, hogy vasúti sorompo zárja el a bejárat előtt az utat: ha valaki pon­tosan a kezdésre akar beér­ni. előfordulhat, hogy tíz-ti­zenöt percet is késik, mert to­latnak a vasútállomáson. A késések egy részét meg lehet szüntetni, ha korábban indul­nak el az emberek hazulról. Másik részét azonban — ha a vonat vagy az autóbusz ér­kezik később - el kell fo­gadni. Az idővel való takarékos­kodás. a pontos e’-kezés. s lelkiismeretes munka az alap­ja a vállalások teljesítésé­nek Érezni a verseny hatását Az iratgyűjtőbe rendezett 1 minden munkát ezzel hitele- j A pártkongresszus b»<- gondosan gépelt papírlapok 32 i sítenek teletére tett felajánlások alig szocialista brigád kongresszu- I sí felajánlását őrzik az Építő­gépgyártó Vállalat barcsi gyá­rában. A megvalósításért négyszáznál több munkás és alkalmazott tevékenykedik. Vass Albert igazgatóval ta­lálomra emelünk ki néhá­nyat a felajánlások közül. A minőségért A Kun Béla nevét viselő festőbrigádnak hét tagja van. Vállalásuk első pontja: se­gítik, hogy az árbevételi terr vet öt százalékkal túlteljesít­se a gyár. Ez a felajánlás egyébként minden brigád vállalása között szerepel, s azt jelenti hogy a 68 millió forint értékű termék már de­cember 20-ra elkészül- A többlettermelésnél azonban fontosabb a minőség A festők ennek érdekében áttérnek az önmeózásra: mielőtt tovább­adnának egy munkát, maguk ellenőrzik a minőségét. A Fürst Sándor forgácsoló és szerszámkészítő brigád fel­ajánlása között ugyancsak az elsők között szerepel a minő­ség javítása. S még egy pont: »A szerszámokat szakszerűen használjuk, azokat szocialista megőrzésre vesszük át.« A gyár folyamatosan kapja a megrendeléseket. Hárommil­lió forintos értékhatárig Bar­cson kötik meg a megállapo­dást, ezen felül a budapesti központban döntenek a szer­ződésről. Házgyári sablonokat, vasszerkezeteket, cementtáro­ló silókat készítenek itt. Egy­szóval méretre csupa nagy berendezést. A minőségi kö­vetelmények évről évre nő­nek. A hegesztők például sa­ját számmal dolgoznak, s Takarékosan Az Asztalos Sándor brigád foglalkozik az anyaggazdálko­dással és az anyagbeszerzés­sel. Vállalásuk között első helyen áll: a határidők be­tartását segítik azzal, hogy időben biztosítják az anya­got. Gazdaságos beszerzéssel 325 ezer forintos megtakarí­tást tűztek ki célul. A hul­ladék es hasznos anyag fel- használásával pedig 120 ezer forintot kívánnak megtakarí­tani a gyárnak, Az elfekvő készletek fel­használása éppen úgy szere­pel a kongresszusi felajánlá­sok között, mint az energia­takarékosság. Az ezzel kapcso­latos költségeket három, az ('főiskolára, tizenhatan pedig alapanyag beszerzésével kap­csolatosakat pedig két száza­lékkal kívánják csökkenteni A vállalások között sűrűn lehet találni kommunista mű­szakokat is Az Egy napot Barcsért elnevezésű társadal­mi munkaakcióhoz a gyár valamennyi brigádja csatla­kozott. A vállalások között ezt is olvasni lehet: »Minimálisra csökkentjük a késést.* — Sokan késnek? — kér­deztük Vass Albert igazgató­tól. — Nem sokan, de azért elő­fordul. Sokan járnak be hoz­zánk vidékről, s ha lekésik a vonatot vagv az autóbuszt egy hónapja születtek. Mit ta­pasztal azóta az igazgató? — Azt, hogy mindenki tud­ja: csak szívós, lelkiismeretes munka hozhatja meg az eredményt. A vállalások tel­jesítését nyomban megkezd­ték a munkások: a határidő­kért nemcsak az irodában, a termeléselőkészítésben, ha­nem a műhelycsarnokokban is többet tesznek a korábbi­nál. A barcsi gyár nehéz mun­kát végző dolgozói közül so­kan tanulnak a műszakok után. A 420 embert foglal­koztató üzemnek 74 diákja van. Gépkezelő-, kazánfűtő-, hegesztőtanfolyamra járnak, levelező úton végzik a szak­munkásképző iskolát. Ketten beiratkoztak a pécsi műszaki gimnáziumba. szakközépis­kolába. A szakemberek taníttatásá­val kapcsolatos költségek évente megközelítik a félmil­liót. A tanulási kedv mögött azonban érezni lehet, hogy a munka javításáért ülnek es­ténként a könyv mögött. — Aki tanul — hallottam a gyárban —, nem megy el innen. A vándormadarak nem azok közül kerülnek ki. akik jobban akarnak dolgozni, töb­bet szeretnének tudni. A munkaverseny-felajánlá- sok között csaknem minde­nütt szerepel a tanulás, a kü­lönböző szintű oktatásban va­ló részvétel. K. I. Kemencét építtet a tsz Várják a zöldborsót A konzervfogyasztás évről1 konyhák, közétkeztetési vál­Embereket láttunk szorgos­kodni a szabályosra fegyelme­zett téglasorok között Zamár- di és Balatonendréd között, egy völgyben. A hosszú soro­kat fóliával takarták be; véd­ve a téglát az időjárás vi­szontagságaitól. Ott, a sárga­föld falak alatt azonban má­son Is munkálkodtak az em­berek, a zamárdi Magyar Ten­ger Termelőszövetkezet tag­jai. Matyik Pál csoportvezető elmondta, hogy kemencét épí­tenek a termelés folyamato­sabbá tételére, az égetési biz- j tonság növelésére. Ha felépül, | egyszerre százharmincezer nyers téglát fogad majd be. A fontos beruházást a terme­lőszövetkezet építőbrigádja valósítja meg. Kell a tégla a tsz-nek is, évre örvendetesen nő. Ez fon­tos feladatokat ró a Nagy­atádi Konzervgyárra is. Voj- kovics István, a gyár főmér­nöke mondja: — A múlt évhez viszonyítva mintegy 12 százalékkal sze­retnénk növelni a termelést. Ezt teljes egészében a terme­lékenység emelésével kíván­juk elérni. — A piac alakulása mi­lyen irányban folyásolja be a termelést? — Értékesítésünk a szocia­lista országokba a tavalyinál csaknem azonos nagyságrendű j lesz. Az igények ismeretében j növelhető az értékesítés a tő­kés piacon és belföldön. A vállalat felkészülését tehát e körülmények határozzák meg. Ehhez tartozik még, hogy az idei felkészülést is megelőzte egy gondosan összeállított műszaki intézkedési terv, melyben a vállalati dolgozók véleményei és javaslatai is benne vannak. — Milyen fontosabb mű­szaki intézkedéseket tesznek az idén? — A vállalat legtöbbet zöldborsóból konzervál. Ez kívánja a felkészülésben is a iegnagyobb körültekintést. Az idén mintegy 200 vagonnal több zöldborsót kívánunk ter­melni a tavalyinál. Ennek ér­dekében — a biztató eredmé­nyek alapján — tovább nö­veljük a gazdaságokból a tar- tályládás beszállítást. E mód­szer nemcsak gazdaságosabb, hanem kiküszöböli a nehéz fi­zikai munkát is. — Mit tesznek a terme­lékenység növeléséért hiszen' nemrégiben kezdtek a központi majorban egy mag- I — Itthon egyre nő a nagy tár és egy gépszín építésébe. | fogyasztók igénye — üzemi lalatok, kórházak stb. —, fő­ként nagyobb csomagolású konzerveket vásárolnak. Ezért 16 új autoklávot helyezünk üzembe. Nagyobb méretű át­alakítást hajtunk végre a be­főtteket készítő üzemben. A feldolgozóban pedig egy fo­lyamatos lúghámozót, rotációs töltőasztalt és folyamatos le- vezőt szerelünk. Sor kerül a műanyag csomagolású dzse­met készítő gépek átszervezé­sére is. Ezt az indokolja, hogy az idén vásárolunk még egy Formpack gépet, s megszün­tetjük itt is a nehéz fizikai munkát. Az átszervezéssel le­hetővé válik, hogy az év vé­gére az 50 grammos eddigi legkisebb csomagolású termék mellett 30 grammosat is szál­líthassunk a boltokba. — A szállítással kapcso­latban milyen terveik van­nak? — Korszerűsítjük a termé­kek kiszállítását, a raktári csomagolást. Mintegy 600 va­gon készterméket fogunk zsu­gorfóliába csomagolni. Meg- könnyítjük a raktári dolgo­zók nehéz fizikai munkáját az 5/1-es üvegek csomagolá­sánál. Erre már alkalmazzuk a vállalat két dolgozójának, Gerlecz Pálnak és Prókai La­josnak az újítását. Ennek lé­nyege: kis gép segítségével az egységrakományból teljes sort lehet egy mozdulattal a csomagolóba tenni. Műsza­konként egy dolgozó 14 000 db 5/1-es üveget tud a csomago­lóvonalra feladni ezzel a meg­oldással. Csomós Árpádné Somogyi Néplopl 3 V

Next

/
Thumbnails
Contents