Somogyi Néplap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-19 / 115. szám

ÍOQ QOO forint smdosáoj birséi• I Jogszabályba ütközött ! a közös vállalkozás tevékenysége A Balaton—Dráva menti Termelőszövetkezetek Áruéi­tekesilö és Beszerzési Közös Vállalkozása — Nagyatád — ügyében a napokban hozott ítéletet a Kaposvári Megyei Bíróság. Kötelezte a vállal­kozást. hogy fizessen meg 300 000 forint gazdasági bír­ságot az állam javára Eltértek a működési szabálytól A nagyatádi népi ellenőrök etív más vizsgálat kapcsán fi­gyeltek ló! arra, hogy a kö­zös vállalkozás az alakuláskor elfogadott és tanács, áltál is jóváhagyott működési sza­bályzattól eltérő nagykeres­kedelmi, ügynöki tevékenysé­get folytat. Ezután indult meg a me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság vizsgálata, s ennek ered­ményeként a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tett in­dítványt gazdasági bírság ki­szabására. A tények ugyanis azt bizonyították, hogy a kö­zös vállalkozás megalakulása óta éltéi' attól a feladattól, amelyért tulajdonképpen lét­rehozták, s amelyhez az ille­tékes állami szervek is hozzá­járultak. Ez olyan tevékeny­ség, mely a vállalkozásban részt vevő termelőszövetkeze­tek célját szolgálja, s melyet az érvényes jogszabályok nem tiltanak. A vállalkozás­ban részt vevő tagok árujá­nak értékesítésére, részükre különböző termékek beszerzé­sére vállalkoztak, arra, hogy segítik a termelési kapcso­latok létrejöttét, az árucserét, mégpedig a működési szabály­zatban megállapított díjazás ellenében. Ezt hagyta jóvá 1968 öszéri a Fonyódi Já­rási Tanács, majd némi mó­dosítással 1972 elején a Nagy­atádi Városi Tanács. Előírták a közös vállalko­zásnak, hogy nem folytathat kívülálló részére nagykeres­kedelmi. ügynöki tevékenysé­get, kivéve, ha e tiltás alól az arra illetékes minisztérium­ból fölmentést kap. Szilva és karácsonyfa nagyban Ez azonban a közös vállal­kozás vezetőit nem túlságosan szövetkezeteitől például szil­vát vásároltak fel, s azt to­vábbadták a Szabadegyházi Szeszipari Vállalatnak. A Fe­jér megyei Élelmiszer-kiske­reskedelmi Vállalat és az oros­házi áfész részére karácsony­fát szereztek be ezres tételek­ben. A fővárosi Növényolaj és Mosószer Vállalattal ter­meltetési szerződésűi) kötőt- ! tek napraforgó- és repcemag- j ra. Vásároltak es továbbadtak megbízóiknak mezőgazdasá­gi és faipari gépet, ipari fát, gépjárművet és építőanyagot, tehát lényegében mindent, ami nem egy termelőszövet­kezeti közös vállalkozás, ha­nem az arra kijelölt keres­kedelmi vállalatok feladata. Ezért érthető, hogy 1972- ben és 1973-ban az általuk le­bonyolított több mint 100 mil­liós termékforgalomból csu­pán 38 milliónyit végeztek a közös vállalkozás munkájába bekapcsolódó termelőszövet­kezetek részére. Forgalmuk 63 százalékát — több mint 63 millió forintot! — kívülálló gazdaságok részére végzett nagykereskedelmi ügynöki te­vékenységükkel érték el, s ezért 3,3 millió forint közve­títői jutalékot kaptak. Elutasított kérelem — jogos ítélet Tudhattak, hogy tevékeny­ségük jogszabályba ütközik. Kétszer is kérték a Belkeres­kedelmi Mirtísztériumot, hogy engedélyezze részükre a nagy­kereskedelmi, ügynöki tevé­kenységet. Arra hivatkoztak, hogy alakulástól végzik ezt. Mindkétszer elutasították ké­relmüket azzal, hogy erre nincs szükség. mert zavart okoznak más kereskedelmi vállalatok működésében. Má­sodik kérelmükre az év ele­jén még azt is válaszolta a minisztérium, hogy kérjék a működési szabályzat módosí­tását, s azután folyamodja­nak újból az engedély meg­adásáért, illetve a szükséges eljárás lefolytatásáért. En­nek azonban a mai napig nem tettek eleget. jogszabályba ütközik, ellen­tétes a szocialista gazdálko­dás elveivel, nem a tagszö­vetkezetek. hanem elsősorban a kívülállók érdekeit szol­gálja. Tanuljanak a történtekből A Megyei Bíróság a gaz­dasági bírság kiszabásánál igen humánusan járt el, hogy ne veszélyeztesse a társulás munkáját, további fejlődé­sét. A vállalkozás adózatlan, tiszta nyeresége 440 000 fo­rint, a költségek és más ki­adások levonása utuu, ebből kötelesek 300 000 forint gaz­dasági bírságot megfizetni. Nem szereped ugyan a bí­rósági tárgyalás anyagában, mégis érdemes lenne felfi­gyelniük a közös vállalkozás­ban részt vevő termelőszö­vetkezeteknek, az igazgató ta­nácsnak és az ellenőrző bi­zottságnak a népi ellenörök által feltárt más szabályta­lanságokra. megalapozatlan döntésekre is. Apróság tálán, hogy az igaz­gató tanács döntése ellenére (nem használhatnak nevrövi- dítést), fölvették és cégpapí­ron, bélyegzőn is használjak a cseppet sem szépen hangzó SOMTÉV nevet. Az már viszont súlyosabb, hogy igazgatói határozattal emeltek az igazgató és a fő­könyvelő fizetését, prémiu­mát, s ez a népi ellenőrök megállapítása szerint törvény- sértő. Minden gazdaságossá­gi számolás nélkül súlyos tíz­ezreket fizettek ki üzletkö­tőknek és más alkalmazot­taknak saját gépkocsijuk hasz­nálata fejében, s tucatnyi em­bernek adtak élelmezési költ­ségtérítési átalányt, noha ez nem minden esetben volt in­dokolt. Gépkocsik vásárlá­sánál. eladásánál, értékcsök­kenési leírásoknál sem jártak el szabályszerűen. Amikor a közös vállalko­zást az érdekelt termelőszö­vetkezetek megalapították, azt egyetlen céllal tették: a tag­ság érdekeit szolgálja, s ne más, kívülálló gazdaságokét. Ezt tegyék, s akkor nem kell zavarta. A 1 A Megyei Bíróság sem ál- | lapíthatott meg mást, mint j amit a népi ellenőrzés: a kö- megye fogyasztási [ zös vállalkozás tevékenysége ilyen súlyos gazdasági bír­ságot kiszabni! Szalai László Felicie Chilanti Három zászlót | | Salvatore Giulianónak 4 4 1948 vége fele a banda né­hány tagja Giuliano beleegye­zésével kivándorolt. A vezér pénzt is adott nekik; segített megszervezni az átkelést egy halászhajon Castellammare del Golfóból Tunéziába. Man- nino, Terranova, Rosario Can­dela és Palma Abbate az ide­genlégióba akart belépni. Üj zászlót kerestek. Giuliano is azon tűnődött, hogy utánuk megy. Féltette azonban a családját, féltette azokat a fiúkat, akiket ő kény szeri tett a tömegmészár- lásba. Barátja, Geloso sürget­te: írjon egy emlékiratot az ártatlan fiúk védelmében. És Giuliano neki is látott. Pisciotta és Passatempo azt tanácsolta, hogy emlékiratai­ban adja közre megbízói ne­vét, legalább a fejesekét. Ge­loso azonban lebeszélte: — Ha jót akarsz a fiúknak, akkor azt kell vallanod, hogy nem voltak megbízók — mondta. Giuliarno megírta, aztán széttepte. Aztán újra megirtv Somogyi Néplap Verdianj rendőrkapitány nehéz feladatot kapott: le kell zárnia az egész banditizmus- sorozatot. éspedig botrányok nélkül. Anélkül, hogy alkal­mat adna a bűnözőknek, hogy besározzák a közéletet, szégyent hozzanak a társada­lomra. (Ugyanis a vádlottak padjára ültethették volna Szicília jó néhány politikusát, jó pár szövetséges ügynököt, akik politikai terrort hurcol­tak az országba a banditiz- mus révén.) Ez a kényes feladat jutott a rendőrkapitánynak. Azt is tudta, hogy Giuliano megírta az első emlékiratot. Sejtette, hogy többet is írt, és azzal is tisztában volt, hogy Giulia- nonak segítenie »kell-» azokat a . fiúkat, akiket ő vitt bele a portellai lövöldözésbe, s akik most börtönben ülnek a tömegmészárlás vádjával. Ha ugyanis nem segít rajtuk, ak­kor elveszti Montelepre ro- konszenvét. baráti érzését, szolidaritását; a fiúk bebör­tönzése után már úgyis gyű­lölködés vette körül házát, s az anyák elátkozták az ő anyját. A maffiások is azt kivám- ták, hogy mossa le róluk a cinkosság vádját. És a mon­yaiéi maffiások ezért híze­legtek neki. ezért hozták- vitlék a lányoknak irt leve­leit, ezért ajánlották föl la­kásukat a találkái számára. Rá akarták venni, hogy írjon alá egy hamis emlékiratot, amelyet egy palermói ügyvéd szerkesztett. Amikor pénzre volt szük­sége. rendelkezésére bocsátot­ták újra virágzásnak indult szervezetüket, hogy lebonyo­líthassa rablásait, zsarolásait. Annyira buzgólkodtak. hogy amikor egyszer megtudták: Trapaniban újsütetű banditák Giuliano nevében elraboltak egy dúsgazdag gyárost, akkor nyomban elkobozták az élő zsákmányt és mint egy aján­dékot nyújtották át Giuliano- nak. Tárgyalni is ók tárgyal­tak. és a váltságdíjat is ők szerezték meg. Aztán feleztek Giulianóval. A két újsütetű banditát pe­dig, mint veszélyes tanúkat, akik szervezetlenül. főnök nélkül dolgoztak, pár héttel később megölték. 1949 nyarán Mannino és Candela hazatért Tunéziából. Nem vették be őket az ide­genlégióba. Csak Palma Ab- batét soroztak be és vitték nyomban az indokínai hábo­rúba. Terranova és csapatá­nak néhány tagja, briganti- életet kezdett Tunéziában is, pár hónap múlva az Inter­pol le is tartóztatta és egy palermói börtönbe szállította őket. Mannino föl akarta venni újra a kapcsolatot Giulianó- val, ezért a mojirealei maf­fiásokhoz kellett fordulnia. Ám Giulianót igen nehezen lehetett utolérni, a maffiások féltékenyen őrizték. Közben azonban tárgyaltak a rendőr­séggel is, mert azt forgat­ták a fejükben, hogy az egész Fejezetek Kaposvár központi sporttelepének rendezési tervéből MÁR TAVALY augusztus­ban elkészült Kaposvár köz­ponti sporttelepének részle­tes rendezési terve. A terv mintegy 10—15 évre előre megszabja a különböző épít­kezések rendjét. Zsinórmér­tékül szolgál ezenkívül a köz­műellátás kiépítéséhez. az utak. a parkosítás és a sokfé­le játékra alkalmas sportpá­lya telepítéséhez. A rendezési terv azonban időközben és fő­leg részleteiben sokféleképpen módosulhat. Miért van szükség Kapos­váron egy központi sportte­lepre? A város az ÉVM ren­deletének értelmében szerep­körét tekintve felsőfokú köz­pont. Az ebből a szerepkörből következő, a színvonalas mi­nőségi és a széles körű társa­dalmi sportmozgalomnak megfelelő színhelyre — sport- létesítményekre — van szük­sége. Ezekkel a létesítmé­nyekkel Kaposvár jellege nem rendelkezik. Sportpályái, és bizonyos * értelemben sport­mozgalma is széttagolt. A lé­tesítmények nem egyesítenek többféle funkciót, mert a labdarúgáson kívül alig alkal­masak más sporttevékenység folytatására. Az egyetlen sporttelep jellegű Dézsa-pá­lyát pedig a tervek szerint meg fogják szüntetni. Ezen­kívül egy sokrétű sportolásra alkalmas telep építésére azért is szükség van, hogy minél több mozgásra vágyó városi ember találhassa meg az al­kalmat a testedzésre. 1 re, melyek a sporttelep kiala­kításánál kitűnően hasznosít- i hatók. (A pályák építéséhez | szükséges összefüggő sík terü­letek és egyéb, magasabb | szintű felületek kialakításá- ; hoz kevés földmunka is ele- ; gendö.) A KIJELÖLT helynek azon­ban hátrányai is vannak. Így mindjárt elsőnek kell meg­említenünk, hogy a területen még jelenleg is üzemel a tég­lagyár, és a terület teljes be­építésére a gyár működésének megszüntetése nélkül nem ke­rülhet sor. Megszüntetése (le­bontása. kitelepítése) pedig tetemesen emeli a költségeket, így a téglagyár megléte a lé­tesítmények kivitelezésének ütemét hátrányosan befolyá­solhatja. A költségeket növe- I li a terület úttal és közművel való ellátatlansága is. Milyen létesítmények kap- i nak itt helyet? Lörincz Fe- } re ií cet, a Somogy megyei Ter- 1 vezó Vállalat mérnökét, a ; részletes rendezési terv elő- | készítőjét kérdeztük. Megtud- I luk, hogy a sporttelep talán legfontosabb létesítménye, magva az ezer ember befoga­dására alkalmas sportcsarnok lesz. A csarnok beruházási programterve — mely az épí­tendő objektum főbb vonalait és költségeit határozza meg [ részletes tervek helyett — már elkészült, és további sor­sáról a közeliövőben dönt I j majd a városi tanács végre- ! hajtó bizottsága. A telep véglegesen nem né­hány év alatt, hanem inkább a kővetkező egy-két évtized I során épül fel. A pályákat és I az egyéb létesítmények lán­cát félkör alakban sok gép- | kocsi parkolására is alkal- 1 más zöld gyűrű öleli közre. Lesz a telepnek egy úgyneve­zett szabadidőcentruma is — részint a sportcsarnokhoz kap­csolódó elektromos tekepálya is ideszámít — különböző klubhelyiségekkel és bérelhe­tő játéktermekkel. A telep alkalmas lesz maid a legkü- lönböz.őbb labdajátékok ren­dezésére. Három-három lab­darúgó-, kézi-, kosár- és röp­labdapálya szolgál erre a cél­ra A telep és a parkerdő közti részen pedig az MHSZ spot tevékenységének ad te­ret. Ezek közül elsőnek a lő- I teret kell megemlíteni. RÉSZLETES terveinek ki­dolgozását harparosan elkezdi Dabóczi József tervezőmér­nök. Később pedig kispályák épülnek a repülő- és autómo­dellezőknek, valamint honvé­delmi park és gépjármű tan­pálya is létesül itt. A felso­rolt létesítmények megvalósu­lása, tekintve az anyagi lehe­tőségeket és a terület sajátos­ságait. csak szakaszosan. 10— 15 év távlatában képzelhető Cs. T. A rendezési terv gondos elemző munka után született meg. A sporttelep helye az Arany utcai téglagyári gö­dörben lesz: a különböző szá­mítások azt igazolták, hogy a legsűrűbben lakott kaposvári városrészek — a Kalinyin és a később megépülő kisgáti la­kótelepek — központjában. (A sporttelepekhez csatiakozó képzeletbeli egy kilométeres sugarú körön belül 21 ezer j ember él majd.) A telep ugyanakkor kapcsolódik ■ a város környéki Zarany-erdő- höz is, melyet a távlati fej- 1 lesztés szerint parkerdővé I alakítanak át. A kijelölt he- I lyen bővén van terület a fej- 1 lesztésre, ezenkívül a tégla­gyár rendszeres anyagkiter- j melése során olyan talaj- | alaktani adottságok jöttek lét- ! Önként vállalt szolgálat az erdők l >en féd/üli men a termesze tét! bandát véglegesen fölszámol-? jak. Persze, mert amíg Giulia-? no. Pisciotta. Passatempo, Ba— Somogy képviselői is részi vettek a társadalmi erdei szolgálatosok IX. országos ta­lálkozóján, amelyet most Za­laegerszegen rendezett meg a Magyar Természetbarát Szövetség, A két somogyi részvevő közül Havrillay Gé­zával, a természetbarát szö­vetség megyei titkárával be­szélgettünk a kétnapos orszá­gos tanácskozásról — Egyre nagyobb a szerepe a társadalmi erdei szolgálatnak az országban. Egy ismertető­ben olvastam, hogy tizenkét éves működése alatt több száz­ezer forint értékű kárt előz­tek meg. Milyen feladatot kap­tak a szolgálat tagjai a IX. országos találkozón? — A természetbarátok dalamenti meg a többiek ug-? sPort rásra kész farkasként járják? # sportterülete az erdő. a hé­jának? gyek. Ennek a megvédése el- a vidéket, addig a maffiások 7 törendő érdeke minden ter- élete is hajszálon függ. ' mészetbarátnak. A kétnapos Pár héttel azután hogy? zalaegerszegi tanácskozáson Castellammaréban partra? nlimlen megye képviselői je­szállt. Manninónak sikerült? len voltak, s egyetértettek az- találkoznia Camporealéban? zal- hogy egyre több és na- Pisciottával. de a csapatkapi-? gFobb a feladatunk, örven tány sem volt akkor közvet­len kapcsolatban Giulianóval Hetekig. hónapokig kellett várnia, amíg találkozhatott a vezérrel. Giuseppe Cucinella a ban-# daja zömével — amelynek! erőssége a gyilkolásban tanú-í sított kegyetlenség és határo­zottság volt — Alcamo detes. hogy mind több létesít­ményt adnak át az erdőkben, az viszont szomorú, hogy egy­re több a rongálás. A ter­mészetbarátok szerint a fő­város környéki erdők védel­méhez hasonlóan a vidéki vá­rosokban is ki kell alakítani azoknak az önkéntes társadal­mi embereknek a körét, akik kör-# tevékenységükkel segítik az nyékét tartotta rettegésben. A# erdészek munkáját. Megvé- kereszténydemokrata párt al-# dik az erdőket a fűztől, más camói titkárának, Leonardo? károktól, az elszomorító sze- Rendának például az volt a? beteléstől, óvják az erdei pi- »büne«, hogy csendőrségi ál-? henőhelyeket. berendezéseket, lomáshelyet nyittatott a Roa-? a v®dett fákat, facsoportokat, no- és a Roanello-birtokon — Milyen feladat vár ebben somogyiakra? Cucinella bandájának bázis ? a helyén. Ezért 1949. július 8-án? meggyilkolták ? —■ Kaposváron négy évvel ? ezelőtt alakult meg a társa- Ujabb letartoztatasi hullám# dalmi erdei szolgálat. Véle- 'ovetkezett: Giuliano anyját# menyem szerint jó lenne, ha í? ?Jfa elfogták a csendőrök.# a megye másik két városá­ba Giuliano meg volt győződ-# ban, Siófokon és Nagyatádon ve, hogy a csendőrök még# is megalakítanák a helyi a# természetbarát szervezetet, s # ennek keretein belül a társa­# dalmi erdei szolgálatot a jó­# léti erdők védelmére. na§yobb ellenségei, mint rendőrség, ezért rájuk fene- kedett a legjobban. A banditizmus elleni harc- i ban csakugyan sokszor folyt i — Kaptak-e ú.i megbízatást torzsalkodás, vetélkedés a f * természetbarátok Zalaeger- különböző rendőri testületek) szegen? között, és kibékíthetetlen né-# —'Az Országos Természet- zeteltérés volt a különböző ? védelmi Hivatal megállapo- tisztviselők és funkcionáriu- ?dott a„ Magyar Természetba- sok közt ?rat Szövetséggel, hogy szoro­, ?san együttműködnek a termé­(t olyialjuk.) r szét védelmében. Ebben szép munka var a társadalmi ei- dei szolgalat tagjaira is. pél­dául feltárják a körzetükben föilelhető természetvédelmi értékeket, javaslatot tesznek a védelmczésére. s vállalják a védelmét. Most például több mint hatvan fajta állat — vadmacska. nyest. mókus, borz. vidra, az összes ragado­zó madár — védelem alá ke­rült, A természetbarátok szép feladata, hogy valóban meg­védjék őket. — Hogyan értékelte a ta­nácskozás a kaposvári termé­szetbarátok tevékenységét? — Jólesett, hogv Somogyot most is az elsők között em­lítették a beszámolóban. Ta­valy például a társadalmi szolgálat országosan a harma­dik helyen állt az értékelés szerint. Eddig hárman kapták meg nálunk az Erdők védel­mezője kitüntetést. — Kapott-e valaki kitíinte- i tést Zalaegerszegen? — Most csak jutalmat, még­pedig hárman. A tanácskozá­son szintén ott levő Soltra Aladár emlékplakettet. Sza­kállas János turistaőr, Egedi Ernő pedig oklevelet kapott. Nekik elhoztuk a jutalmakat. Ez már hagyomány, hogy az erdei szolgálat minden évben megjutalmazza, kitünteti a ki­emelkedő munkát végző tár­sadalmi aktívákat. Egy érde­kes adat jól érzékelteti a tár­sadalmi erdei szolgálatosok munkáját; a tagok országo­san tavaly háromezer-hatszáz alkalommal teljesítettek szol­gálatot az erdőkben. Sokszor vettek részt tűzoltásban, erre nálunk is volt példa. — Mi tetszett a legjobban a szomszéd megye székhelyén? — A tanácskozás program­ja szerint megnéztük a Zala­egerszeg melletti parkerdőt Sokat tettek azért, hogy szép legyen. — Hogyan Ismertetik meg a természetbarátokkal, az erdei szolgálatokkal a kétnapos ta­lálkozón elhangzottakat? — A Hazafias Népfront vá­rosi bizottságának a segítsé­gével összehívjuk a társadalmi erdei szolgálatosokat, az er­dészeket, a vadászokat, a hor­gászokat, a turistákat, s ott megbeszéljük, hogyan lehet a természetet, az erdőket meg­védeni. Ez mindnyájunk kö­zös ügye. Lajos Géza J

Next

/
Thumbnails
Contents