Somogyi Néplap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-18 / 114. szám

Megnyílt az első szakosított BHV [..Süs”.. (Folytatás az l. oldalról.) előrehaladás új, nagy ered­ményeit hozza meg vala­mennyi közreműködő- és csat­lakozó ország számára. Ezt támasztja alá már a mostani vásáron is az együttműködés számos eddigi eredményéi megtestesítő gép és berende­A szocialista országokkal, j elsősorban legnagyobb keres- j kedelmi partnerünkkel, a j | Szovjetunióval való gazdasági 1 kapcsolatok sokrétű fejlesztő- j ! se továbbra is meghatározó j i jelentőségű számunkra. Külö- i ' nősen nagy fontosságot tulaj- ' | (tanítunk a szocialista orezá- 1 gok közreműködésével meg- i valósuló, a kölcsönös igények kielégítésén alapuló központi fejlesztési programoknak, — Biztosra vesszük hangsúlyozta —, hogy a vá­sár ezúttal is hozzájárul en­nek a két- és többoldalú együttműködésnek a tovább­fejlesztéséhez, a szocialista gazdasági integráció komplex programjának alapelvei sze­rint. Koszain és Dzsallud folytatták a tárgyalásokat A Krer. j:i pénteken foly- i nak elnöke és Abdusszalam tatodtak a tárgyalások Alek- J Dzsallud, a Líbiai Arab Köz- szej Kosz isii i, az SZKP Poli- ! társaság miniszterelnöke, a tikai Bizottságának tagja, a j forradalmi parancsnokság Szovjetunió Minisztertanácsa- i tanácsának tagja között. Dr. Bíró József ünnepi be­széde után Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke, a szalag átvágásával felavatta a bu­dapesti nemzetközi vásárköz­pontot. Ezután a vendégek a vásár megtekintésére körsétára in­dultak. A BNV a nagyközönség számára ma, szombat dél­előtt 10 órakor nyílik meg. (MTI) Komái Hosszain, a Bangla­des Népi Köztársaság külügy­minisztere a szovjet kormány meghívására pénteken hiva­talos látogatásra Moszkvába érkezett. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter fo­gadta a vendéget a repülőté­ren. Kamal Husszain Moszkvába érkezésekor a repülőtéren ki­jelentette: »A legforróbb üd­vözletét és jókívánságokat ho­zom a szovjet embereknek. Országunknak a Szovjetunió­hoz fűződő kapcsolatai sike­resen fejlődnek és a legked­vezőbbek e fejlődés perspek­tívái.« A bangladesi külügyminisz­ter hangsúlyozta a Bangla­des népe rendkívül hálás az országnak nyújtott őszinte és önzetlen szovjet segítségért. Negyvennyolc halott Barbár izraeli bombatámadás libanoni lakott települések ellen Negyvennyolc halott 147 sebesült és húsz eltűnt — ez a tragikus mérlege a libanoni területeken lévő lakott telepü­lések ellen csütörtökön végre­hajtott barbár izraeli bomba­támadásoknak —, jelentette be pen leken közleményben a li­banoni hadügyminisztérium. A támadások célpontjaként ki­szemelt két palesztin mene­külttáborban mintegy 150 épü­let megsemmisült és számos további megrongálódott. Pénteken délelőtt Frangié államfő elnökletével ülést tar­tott a líbiai kormány. Az iz­raeli katonai akciók következ­tében előállt helyzetet vitatták meg. Az elnök nyilatkozatában szólította fel a világ országait: tegyenek lépéseket a cionista agresszió« cselekmények meg­fékezésére, amelyek súlyosan fenyegetik a világ békéjét. Frangié egyúttal tájékoztatta a kormányt arról az üzenetről, amelyet Szadat egyiptomi el­nöktől kapott nem sokkal a Libanont ért támadás után. A libanoni hadügyminiszté­rium azt követően, hogv pénte­ken hírek terjedtek ed Bejrut és a Libanonban lévő tripoli újabb bombázásáról — közle­ményben cáfolta a hírt és fel­szólította a lakosságot, hogy csak a hivatalos közlemények­ben foglaltaknak adjon hitelt. A délutáni órákban — mint az ADN tudósítója jelentette a helyszínről — izraeli vadász- bombázók által keltett hang­robbanások rázkódtatták meg Bejrut felett a légteret, bom­bázásról azonban nem tudnak. A libanoni fővárosban sajtó- konferenciát tartott pénteken FahnH Sahin tájékoztatásügyi miniszter. Sahin barbár cse­lekedetnek nevezte a polgári lakosság elleni izraeli légitá­mad ásókat. Külföldiek csak engedéllyel vásárolhatnak üzemanyagot (Folytatás az 1. oldalról) üzemanyagok beszerzési — előállítási költségének a nagy­fokú emelkedése, az üzem­anyagokkal kapcsolatos pénz- •ügyi támogatás mérséklése, a spekuláció megakadályozása — alapján szükségessé vált, hogy Magyarországra személy­gépkocsival, motorkerékpár­ral, teherautóval belépő, tar­tózkodó külföldiek számára az üzemanyag-beszerzést méltá­nyosan megdrágítsák »Uzem- anyagvásárlási engedély« be­vezetése útján. Az intézkedés átmeneti jellegű. 1974. május 30-tól a Ma­gyarországra érkező külföldi rendszámú gépjárművek tu­lajdonosainak (üzembentar­tóinak), továbbá azoknak a külföldieknek, akik ebben az időpontban külföldi rendszá­mú gépjárművei tartózkodnak Magyarországon, üzemanyag­vásárlási engedélyt kell kivál­taniuk. Az engedélyt azoknak a külföldi állampolgároknak is ki kell váltani, akik Ma­gyarországon gépkocsit bérel­nek. Az engedély ára motor- kerékpárnál 50 Ft, személy- gépkocsinál 150 Ft, autóbusz­nál 300 Ft, tehergépkocsinál (kamionnál) 450 Ft, forintban és más valutában is kifizet­hető. I taknál üzemanyagot vásárol - i ni. Az engedély a gépjármű­höz rendszeresített (beépített) I tartályba, korlátozás nélküli I üzemanyag vásárlásra jogo- j sít (az európai országok tóbb- ! ségében érvényesnél lényege- 1 sen alacsonyabb áron: 86-os benzin 3 Ft, 92-es benzin 4 Ft, 98-as benzin 5 Ft literen­ként. A beépített tartályon kívül más tárolóedénybe (kan- I nába stb.) üzemanyagot nem ! adnak, és az országból üzem- i anyagot kivinni is csak be- ! épített tartályban szabad. I Az engedélyt az ország el- I hagyásáig meg kell őrizni, és I az országból való kilépéskor j a vámszerveknek le kell ad­ni. Ha az engedély elveszett, j újat kell vásárolni, legkésőbb j az ország elhagyásakor a ha­tárátkelőhelyen. Amennyiben a külföldi állampolgár Ma­gyarországon bérel gépkocsit, az engedélyt a bérbeadónál kell leadni, a bérlet megszű- i nésekor. Az engedély külföldön és belföldön egyaránt vásárol­ható. Az elárusítóhelyek: ki­jelölt utazási irodák és ide­genforgalmi intézmények, meghatározott bank- és taka­rékpénztári fiókok, valameny- nyi közúti határátkelőhely, Magyarországon gépkocsit bérbe adó vállalatok, benzin­kutak közelében működő el­árusítóhelyek. Az engedély egyszeri ma­gyarországi tartózkodás, idő­tartamára szól, és az ország­ba való belépéstől az ország elhagyásáig érvényes. A kül­földi rendszámú gépjármű tulajdonosa (üzemeltetője) 1974. május 30-tól kizárólag ax engedély felmutatásával jogosult a magyarországi ku­Somogyi Néplap A pénzügyminiszter rende­let« értelmében az üzem­anyagvásárlási engedéllyel kapcsolatos teendőket a Pénz­ügyminisztérium Bevételi Fő­igazgatósága szervezi meg. A szervezés egyik fó szempont­ja, hogy hazánkba látogató külföldi vendégeink egyszerű módon, a lehető legkisebb kü­lön faradsággal varthassák tó az engedélyt. (MTO Elhangzott a bonni kormánynyilatkozat Hétfőn kezdik a program vitáját Irányában változatlan, de a! célkitűzések megvalósításában I visszafogottabb lesz a jövőben I az NSZK bel- és külpolitikája I — adta tudtuf'Hetmut Schmidt kancellár tegnap a szövetség; gyűlésben. A nyugatnémet kormányfő kormányának bemutatása és a miniszterek eskütétele után több mint másíélórás kor­mánynyilatkozatot tett, amely- I nek javarészét belpolitikai és gazdasági kérdéseknek szentel­te. Megállapította, hogy a kan­cellárváltozás után is tovább működik az SPD—FDP koalí­ció, az 1973. január 18-í kor­mányprogram alapján. Az idő­közben támadt gondok azon­ban arra késztetik az új kor­mányt, hogy »reálisan és józa­nul a lényegesre, a most szük­ségesre összpontosítsa figyel­mét és féíretégyen minden egyebet. — Folyamatosság és össz­pontosítás — ez az új kormány vezérelve« — mondotta. Schmidt» elismerő szavakkal • emlékezett meg elődje, Willy j Brandt kancellár tevékenysé- I géről. ■ Kormánynyilatkozatának kűl- 1 politikai részében hangsúlyoz- j ta, hogy az NSZK alapállás- I pontja változatlan marad. | Folytatni kívánja »a béke biz- I | tosításának politikáját, az or- i szag biztonságának fenntartá­sát es megszilárdítását«. — Az NSZK aktívan kíván közremű­ködni az erőegyensúlv megőr­zésén — mondotta. Schmidt megismételte azt a lépten-nyomon vallott bonni elvet is, hogy az NSZK a NATO-t tekinti biztonsága alapjának, és hangoztatta: az NSZK a jövőben is munkálko­dik a szövetség politikai meg­erősítésén és a Bundeswehr részt vállal a közös erőfeszíté­sekből. Az NSZK »-keleti politikájú- , ra« térve Schmidt többek kő- j zött hangsúlyozta: »Az észak- ' atlanti paktumhoz fűződő szö­vetségünk szilárd alapján ápoljuk a jó viszonyt a Szov­jetunióval, a Varsói Szerző­dés államaival« ... Külön foglalkozott a nyugat­német kormányfő a két német j állam alapszerződésével, s ígé­retet tett a kétoldalú kapcsola­tok fejlesztésére, viszont ismét i hangsúlyozta, hogy az NDK és az NSZK viszonyát »különle­gesnek« tekinti. Schmidt szavait a kormány- koalíció képviselői egyetértő | tapssal fogadták, az ellenzéki képviselők pedig tartózkodtak a nyilatkozat megszavazásától. A kormánynyilatkozat el-1 hangzása után a szövetségi i gyűlés ülését élnapolták. Ismét Dzsemal Bijediccsel az élen megalakult az új jugoszláv kormány i Tegnap, az újjáválasztott Belgrádban megtartotta első i parlament első ülésszakának ülését Jugoszlávia államelnök­harmadik napján, megalakult Jugoszlávia új kormánya, a szövetségi végrehajtó tanács. Elnöke ismét Dzsemal Bije- dics lett, aki 1971 júliusa óta tölti be ezt a tisztséget. A kormánynak négy alel- nöke van: Dobroszlay Csula- fics, Milos Minies, dr. Be- riS2lav Sefer és dr. Anton Vratusa. A külügyminiszteri tisztséget változatlanul Milos Minies, a nemzetvédelmi mi­niszteri funkciót pedig Nikola Ljubicsics hadseregtábornok tölti be. A belügyminiszter Franjo Herljevics lett, aki ed­dig a Bosznia—Hercegovinái Kommunisták Szövetsége Köz­ponti Bizottságának tagja volt. Jugoszlávia új kormánya tegnap letette a hivatali es­küt. sége, és alelnökké — egy éves időtartamra — Szerbia képvi­selőjét, Petar Sztambolicsot választotta meg. * * * Leonyid Brezsnyev és Nyi- kolaj Podgornij szívélyesen üdvözölte Joszip Broz Titót abból az alkalomból, hogy Ju­goszlávia elnökévé választot­ták. »Jugoszlávia dolgozóinak egyöntetű bizalmát, azoknak a nagy érdemeknek az elisme­rését látjuk ebben, amelyeket ön szerzett Jugoszlávia né­peinek a fasizmus ellen- ví­vott felszabadító harca meg- szervezésében, a szocializmus jugoszláviai építésében, a tar­tós béke és az egyetemes biz­tonság szavatolásában« — hangzik a távirat. TERMELŐSZÖVETKEZETEK, KISTENYESZTÖK, FIGYELEM! A Bőgj eszi Állami Gazdaság kelíeíííüzcmében május hó 15-től június 29-ig !New-llampshire fajtájú aaposkakas kapható 3 Ft-os egységáron. A gazdasag a megrendeléseket a beérkezés sorrendjé­ben veszi előjegyzésbe és az átvétel időpontját vissza­igazolja. Levélcím: H-ógyésri ÄSasssr^aadasag, Hőgyess. (14439) I Magyar—iráni kapcsolatok Mint már hírül adtuk: Amir Abba; Hovelda, ** Iráni császárság miniszterrlnöke — Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének meghívására — heti ón négynapos hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik. Magyarország es Irán 1951 óta nagyköveti szinten tart egymással diplomáciai kap­csolatokat. Gazdasági és po­litikai téren is jelentős fej­lődés ment végbe az utóbbi évek során. Egyre tartalma­sabba váltak a kapcsolatok és a magas szintű személyes találkozások elősegítik a másik ország helyzetének, népeinek jobb megismerését Hoveida miniszterelnök lá­togatásától is azt reméljük hogy nagymértékben előmoz­dítja kapcsolataink széles körű tejlesztését. Kiemelkedő esemény volt Magyarország és Irán kétol­dalú kapcsolatainak fejlődé­seben Mohammad Reza Pah- lavi iráni császár 1966-os lá­togatása; a fejlődést, segítet­te 1968-ban az akkori iráni külügyminiszter .magyaror­szági hivatalos útja is. Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, először 1969-ben tett látogatást Iránban, majd 1971-ben, amikor részt vett az iráni államalapítás 2590. évfordulójának megünneplé­sén. Fejlődnek a két ország parlamentjei közötti kapcso­latok is. 1974 áprilisában Riazinak, az iráni parlament elnökének vezetésével hétta­gú delegáció járt Budapesten — Apró Antalnak, az ország- gyűlés elnökének meghívá­sára. Gazdasági egyezmények Gyors ütemű fejlesztésre törekszünk elsősorban a jól fejlődő magyar—iráni együtt­működésben. Kereskedelmi kapcsolatainkat hosszú lejá­ratú államközi egyezmények szabályozzák. 1965-ben és 1968-ban hitelmegállapodás jött létre, amely a magyar • gépipari export fokozását se­gíti. A fejlődő országokba irányuló külkereskedelmünk­ben irán — India és az EAK után — a harmadik helyet foglalja el. Miniszteri szintű állandó . gazdasági vegyes bizottság működik a két országban 1970 óta. A legutóbbi ülés­szakon — amelyet az idén áprilisban Budapesten tar­tottak — a kereskedelmi forgalom 25 százalékos nö- veieset határozták el. Részt veszünk az iráni ötéves terv­ben szereplő fejlesztési be­ruházások megvalósításá­ban is, egészségügyi és kór­ház berendezéseket szállí­tunk ebbe az ázsiai ország­ba és bekapcsolódunk az iráni vidéki telefonhálózat kiépítésébe. A nagy történelmi múltú Shiráztól nem messze talál­ható Fars, ahol ipari hús­kombinátot létesítenek — erről hazánk 3,3 millió dol­lár értékben kötött szerző­dést. Irán egyik mezőgazda- sági területének komplex fejlesztési tervtanulmányát is magyar intézmények (az Agroker és a vízügyi terve­ző vállalat) készítették elő. Ami a kereskedelmi for­galmat illeti: a fejlődén egyenletes. Magyarország és Irán árucsere-forgalmának értéke 1973-ban meghaladta a 30 millió dollárt. Legfőbb exporttermékeink: acéláruk, textil- és vegyipari cikkei? finommechanikai termékek. Hitelmegállapodások révén gépexportunk is bővül (leg­utóbb vasúti gördülőanyag­gal). Legfőbb importtermé­keink Iránból: a pamut, a szárított gyümölcs és a sző­nyeg. Az utóbbi időben nö­vekszik a könnyűipari fo­gyasztási cikkek (kötöttáru, lábbeli, szintetikus szövetek stb.) behozatala. Ezek im­portértéke 1973-ban elérte a hárommillió dollárt. A kétoldalú gazdasági együttműködés lehetőségei szélesek. Közös erőfeszítése­ket teszünk a gépipari koo­peráció fejlesztésére: közös magyar—iráni kereskedelmi vállalat működik Teherán­ban. Biztatóak a tervszervezetek közötti megbeszélések is. A két ország ötéves tervei­nek megismerése elősegíti a gazdasági kapcsolatok bővü­lését. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter 1972 szeptemberében tett iráni lá­togatásakor műszaki-tudo­mányos együttműködési egyezményt írt alá. Kulturális kapcsolataink 1968-ban kötötte meg a két ország a magyar—iráni ál­lamközi egyezményt, s kul­turális ügyekben a kapcso­latok a munkaterv szerint alakulnak. Ezeknek alapján a csereprogram végrehajtása kulturális téren tovább bő­víthető: több élvonalbeli magyar művész — köztük Kovács Dénes, Róna Viktor, Orosz Adél — járt mar Iránban, szerepelt Teherán­ban. A jövőben is törekszünk a kulturális kapcsolatoknak — elsősorban minőségi — fejlesztésére, t. r. IRÁN Az cnergiaprob- léniákkal bajló­dó világ legér­zékenyebb pont­ján a kőolajban gazdag Közel- Keleten helyez­kedik el a világ negyedik legna­gyobb kőolaj­termelő (254 millió tonna 1972-ben) orszá­ga: Irán. A ha­zánknál kb. 17- szer nagyobb (1 648 000 négy­zetkilométer) te­rületű, 3(T millió lakosú császár­ság a világ egyik legrégeb­ben alapított ál­lama. Az i. e. 550 körüli évek­ben a perzsák megdöntötték a mai Irán terüle­tén a médek uralmát, majd megsemmisí­tették a babiloni birodalmat. I. e. 529—328 között a Perzsa Biroda­lom határa Egyiptomtól In­diáig terjedt. Görög és arab ura­lom után 1499-től Perzsia trón­ján újra a nemzeti dinasztiák­ból kikerülő uralkodók ülnek. Az 1907-ben megkötött brit- orosz egyezmény Perzsia terüle­tét érdekszférákra osztotta. 1935 óta az állam hivatalosan isme» az ősi Irán nevet használja. Az 1962. szeptember 1-i iráni— szovjet kapcsolatfelvétel mind politikai, mind gazdasági téren kedvező helyzetet teremtett a két ország viszonyában. Az 1962- ben meghirdetett »fehér forra­dalom« a feudális maradványok fölszámolását, a kapitalista fej­lődés meggyorsítását és földre- furmprogram megvalósítását tűzte ki céljául, Irán sok nemzetiségű ország. A népesség fele perzsa, ft) szá­zaléka azerbajdzsáni, türkmen es török, lo százaléka kurd, fi szá­zaléka arab. A lakosság 69 százaléka város­lakó; 98 százaléka mohamedán vallású. A gazdaságilag aktív népesség 54 százaléka a mező­gazdaságban, 54 százaléka a szolgáltatások területén, 22 szá­zaléka az iparban és a bányá­szatban tevékenykedik. Az ország földkerületének 7,5 százalékát művelik meg; 24 szá­zaléka erdő és legelő. A föld­reform meghirdetése óta három­millió család kapott földet. Ah lami támogatással 9000 szövetke­zet alakult, 1,5 millió taggal. A mezőgazdaság legfontosabb ter­ménye: a búza, a rizs, a gya­pot, a cukorrépa, a tea é* a dohány, Irán gyorsan fejlődő iparának legfontosabb aga a kóolajbanya­szat, amely az ország 17 milliárd dolláros kiviteléből ifi milliard dollárral részesedik.

Next

/
Thumbnails
Contents