Somogyi Néplap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-18 / 114. szám
A MÉM és a TOT Elnökségének felhívása a tsz-ckhez és társulásokhoz a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyhez való csatlakozásra A Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, valamint a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottsága 1974. április 22-én felhívással fordult a munkásokhoz, a szövetkezeti parasztokhoz és az értelmiségiekhez, hazánk minden dolgozójához, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XL kongresszusának és hazánk felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére kezdeményezett munkaverseny váljon széles körű, országos mozgalommá. Az országos felhívás termelőszövetkezeti parasztságunk egyetértésével . találkozott, amit az elmúlt napokban országszerte történő csatlakozások is mutatnak. Felhívjuk a mezőgazdasági szövetkezeteket, a szocialista brigádokat, munkaszervezeti egységeket, a szövetkezetek valamennyi dolgozóját, hogy csatlakozzaA növénytermesztési ágazatban egyik alapvető teladat a gabonatermesztésben eléri eredmények megszilárdítása, illetőleg a hozamok további emelése. A hatékonyság és a hozamok emelésében elsősorban az iparszerú termelési rendszerekben dolgozóktól várunk újabb sikereket. Fontos feladatunk az ipari növények termesztésének fejlesztése, a termelési technológiák korszerűsítése, a hozamok növelése, elsősorban a cukorrépa, a napraforgó termőterületének növelése útján Az utóbbi években csökkent a burgonya- és a zöldségtermesztés. ami zavarokat okozott az ellátásban. Fontos feladatunk tehát a burgonya- és a zöldségtermesztés fejlesztése a lakosság igényeinek zavartalanabb kielégítése érdekében. Törekedjünk a meglevő öntözési kapacitás maximális kihasználására. Kiemelt feladatunk a húaA mezőgazdasági szövetkezetek testületi szerveitől azt kérjük, hogy az előbbiekben ismertetett legfontosabb termelési célok alapján vizsgálják meg az 1974. és 1975. évi termelési és gazdálkodási célkitűzéseiket. Ezeket széleskörűen ismertessék a szövetkezet dolgozóival, hogy azok vállalásaikat megtehessék. A szövetkezetek vezetői. szakvezetői, a munkák közvetlen irányítói teremtsék meg annak lehetőségét, hogy a dolgozók, kollektívák teljesíthessék vállalásaikat. A szövetkezeteken belül a vállalások lehetnek egyéniek és csoportosak. Felkérjük a szocialista brigádokat,, hogy járjanak élen a kongresszusi és a felszabadulási versenyben. A vállalásokat a vezetőségek a versenybizottságokkal együtt vizsgálják meg. hogy azok összhangban vannak-e Ifjúgárdaszemle Marcaliban ! (Folytatás az 1. oldalról.) Délután kisütött a nap, s mire a szakaszok felsorakoz; tak a felszabadulási emlékmű előtt, sokkal kellemesebb időben kezdődött meg a háromnapos szemle ünnepélyes megnyitója. Az úttörő harsonások adták meg a jelt, majd a honvéd zenekar a Rákóczi- indulót játszotta, közben — kemény léptekkel — behozták a gárda zászlóját. Aztán Vörös József, az Ifjú Gárda megyei parancsnokhelvettese üdvö- zöldte a felsorakozott fiúkat és lányokat. A Himnusz elhangzása után Csordás Ferenc járási KISZ-titkár nyitotta meg az ünnepséget: üdvözölte Tibor Tamást', a KISZ kb honvédelmi és sport- osztálvárak vezetőjét. Szenes Imrét, a megyei KlSZ-bizott- ság első titkárát. Szabó Istvánt, a nagyközségi pártbizottság titkárát, s minden részvevőt Ezután Weisz Zoltán, a megyei KISZ-bizottság titkára mondott beszédet, elmondta. hogy azért rendeznék meg a szemlét Marcaliban, mert egyrészt most ünnepli fennállásának 700 évfordulóját, másrészt nevezetes a forradalmi hagyományairól. Kiemelte, hogy nagy szerepe van a gárdának az ifjúság hazafias-honvédelmi _ nevelésében. A háromnapos szemle most jó alkalom a számadásra. A felszabadulási emlékmű megkoszorúzása után megkezdődött a szakaszok rpenet- dal- és alaki szemléje. Az előbbiben a nagyatádi, az utóbbiban a marcali járás lett az első. Molnár Tibor főtiszt, a szemlebizottság tagja — aki nagyon sokat tett * szervezésért — a programok után kiszámította a pöntszá- mokat. Az első napi eredmények szerint első a marcali, második a nagyatádi járás, harmadik Kaposvár város. A megyei szemle első napja az ifjúgárdgbállal fejeződött be. ma pedig harci túrán vesznek reszt a fiatalok. L. G. nak a kongresszusi munkaversenyhez. A termelőszövetkezeti tagok és alkalmazottak az eddigi munkaversenyek során nagyszerű munkasikereket, termelési és gazdálkodási eredményeket értek el, amelyek jelentősen hozzájárultak a nép- gazdasági célkitűzések megvalósításához és a lakosság növekvő élelmiszer-ellátásához. Meg vagyunk győződve arról, hogy a most meghirdetett kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben is számos kiemelkedő siker születik. A mezőgazdasági szövetkezetek és szövetkezeti társulások dolgozói a több mint 80 ezer szocialista brigádtaggal az élen mindent elkövetnek, hogy a IV. ötéves terv mezőgazdasági célkitűzéseit maradéktalanul teljesítsék, illetve túlteljesítsék. A mezőgazdaság előtt álló legfontosabb feladat: biztosítani az ország lakosságánál! zavartalan élelmiszer-ellátását, az ipar nyersanyagellátását, valamint a mezőgazdasági exportfeladatok teljesítését, illetve túlteljesítését Unnék megvalósítása érdekében a munkaverseny-vállalások a következő főbb feladatokra irányuljanak: I termelés növelése. E cél érdekében fordítsunk nagy gondot a szarvasmarha- és ezen belül a tehénállomány növelésére, a tej- és hústermelésre való szakosodás meggyorsítására, valamint a tejhozam növelésére. A közös és a háztáji gazdaság szerves együttműködésével segítsük elő, hogy a háztáji állattartás, a zöldség-, gyümölcstermesztés minél több árut adjon. A sertéshústermelés növelése a lakosság jó ellátása érdekében elsőrendű feladat. Ezért törekedjünk a szakosított telepek hatékonyságának a növelésére és a vágóminőség javítására Tűzzük ki célul, hogy a szakosított telepek legkésőbb 1975 végére telje* kapacitáskihasználással, hatékonyan üzemeljenek. A sikeres állattenyésztés egyik legfontosabb feltétele a takarmányszükséglet biztosítása Az állatállománnyal arányosan növelni kell a szálaséi tömegtakarmányok termelését, fokozni az intenzív gyepgazdálkodást, a takarmányok hatékonyabb felhasználását. az üzemi célkitűzésekkeL Javasoljuk, hogy kétoldalú szerződésben rögzítsék a vállalást tevő dolgozók és a vezetőség konkrét feladatait. A szövetkezetek folyamatosan értékeljék a vállalások teljesítését, és erről a dolgozókat, valamint a területi szövetségeket időközben tájékoztassák. Felkérjük a területi szövetségeket, hogy a kongresszusi és a felszabadulási munka- versenyhez a mezőgazdasági szövetkezetek csatlakozását és a szövetkezeteken belüli versenyt segítsék elő. Folyamatosan kísérjék figyelemmel a vállalások teljesítését, és az egyes szakaszokról, az éves gazdálkodási verseny értékelésével egy időben készítsenek átfogó, részletes értékelést. Ebben a munkában kérjük a tanácsi és a társadalmi ßzervek segítő közreműködését. Budapest, 1974. május hó. Dr. Dimény Imre, Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Saabé István, Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának Elnöksége lúlius /-tő/ munkaidö-csökkentés a kereskedelemben A vásárlási lehetőségek nem változnak Mikor kap szabadnapot a boltos? — 261 új dolgozó A kereskedelemben július elsejével vezetik be a negyvennégy órás munkahetet. A boltokban, vendéglátóhelyeken és az irodákban csaknem tízezer embert érint ez az intézkedés. A hónapok óta tartó előkészítésnek az is célja, hogy a vevők ne vegyék észre a csökkentett munkaidőt. Az előkészületekről kértünk tájékoztatást Pápa Jánostul, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetőjétől. vendéglátó vállalatok, szövetkezetek? — A gazdasági vezetők és a szakszervezeti bizottságok — a boltvezetők bevonásával — hónapokig keresték a legjobb megoldást. E munka során alakult ki az új időbeosztás a boltokban. Az irodákban dolgozók munkaidő-csökkentése nem időben. Vidéken — főleg falun — pedig azokra a nőkre is számítanak, akik jelenleg » háztartásban dolgoznak. A kiesett munkaidő 14 százalékát pótolják a nyitvatartási idő ésszerűsítésével. Azt jelenti ez, hogy az igényekhez igazodva változik néhány vidéni bolt nyitvatartási ideje. Hangsúlyozni szeretném azonban. okoz gondot, hiszen ott lehe- i hogy a városokban nerp yáltŐ6ég van arra, hogy minden második szombaton otthon maradjanak majd. A boltok esetében azonban figyelembe kellett venni a forgalom sajátosságait, azt, hogy mikor van — A csökkentett munka- \ a legtöbb vevő; a lépcsőzetes toztatunk a jelenlegi helyze- i ten. Megyei szinten hetenként i 91 179 órán keresztül szolgálI jak ki jelenleg a boltok a ve- j vöket. Ha elkészül Kaposvár két nagyáruháza, nem csökken, hanem növekszik a vásárlás; munkát könnyítő és időre való áttérés elöfeltéte le, hogy nem lehetnek ro£:- i szabbak a vásárlási korúimé- technikai berendezéseket. nyék; a kereskedelem dolgozóinak nem csökkenhet a bérük, s a többlet szabadidőt nem aprózhatják el a vállalatok. E hármas követelménynek miként tudnak megfelelni a somogyi kereskedelmi és munkakezdés lehetőségeit; a J ,-a fordítható idő. Egyes, terüFATTOGÖ indulók hangjaira deresedé hajú, barázdált arcú férfiak gyülekeznek Kaposváron, a La tinea Sándor Művelődési Központban. Sokan közülük három évtizeddel ezelőtt találkoztak utoljára, mások azóta is gyakran látják egymást. Emlékeket, régi élményeket idéznek. Tóth János és Kovács Sándor, Csete Imre és dr. Nagy Gyula, Keczeli János és Alföldi László meg a többiek utoljára tettek eleget a hadsereg meghívásának: elérték a hadkötelezettség felső határát, az ötven esztendőt, s ünnepélyesen elbúcsúznak a hadseregtől, katonatársaiktól. A Himnusz hangjai után Rostás Károly, a városi tanács elnöke köszönti őket, s az elnökségben helyet foglaló dr. Sólyom Gábor ezredest, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagját, megyei rendőrfőkapitányt, dr. Kassai Jánost, a megyei tanács vb-titkárát, Varga Károly országgyűlési képviselőt, a Hazafias Népfront megyei titkárát, László Lajos ezredest, megyei kiegészítő parancsnokot, Balázs Nándort, a megyei KISZ-bizottság titkárát, A. V. Makarov ezredest, s a társadalmi és tömegszervezetek, vállalatok képviselőit. Ismertetik a honvédelmi miniszter parancsát, amely köszönti a hadseregtől búcsúzokat, majd kitüntetéseket nyújtanál! át a honvédelemben, munkahelyükéin és a közéletben la kiemelkedő tevékenysé' végzőknek :■ Balogh János. I Ünnepélyes csapatgyűlésen Búcsú a hadseregtől Farkas Béla, Tátrai György és Csorda* József vette át László Lajos ezredestől és Varga Károly országgyűlési képviselőtől a Honvédelmi Érdemérmet. Meghatottan hallgatják a búcsúzók Petőfi Sándor A vén zászlótartó című versét, majd Varga Károly ünnepélyes búcsúztató szavait. A Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára méltatta tevékenységüket, melyet a haza fegyveres szolgálatában és építésében kifejtettek, szólt a béke- -és barátsági hónap jelentőségéről. A hadseregtől elköszönöktől ezt kérte: — A haza védelméért érzeti felelőssége, a honvédelem nem korlátozódik a fegyveres erők, a hadsereg tevékenységére. A szocialista honvédelem össztársadalmi ügy, így ennek a felelősségnek részese a társadalom minden tagja. Vegyenek részt a jövőben is ebben a fontos munkában, hasznosítsák gazdag tapasztalataikat szocialista hazánk védelmében, legyenek aktív részesei a honvédelem ügyének. Üttörők köszöntötték kedves szavakkal, virággal az »obsitos bácsikat-', majd Takács Lajos adta át a fegyvert sorköteles szolgálatot teljesítő katonafiának, Zoltánnak, arra kérve őt és fiatal társait. hogv- legye\ kitüntetettekkel beszélget Varga Károly László Lajos ezredes. képviselő és nek néphadseregünknek becsülettel szolgáló katonái. A FONÓMUNKAS Kisszín- pad műsorral kedveskedett a hadseregtől búcsúzoknak, majd az ünnepélyes csapatgyűlés Rostás Károly tanácselnök zárszavai után az Intcrnacio- nálé hangjaival ért véget. Sz. L. gyorsító Ennek érdekében néhány boltot önkiszolgáló rendszerűvé alakítottak át. A Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat a napokban adja át az újjáalakított barcsi műszaki boltját. Az Élelmiszer-, Háztartási és Vegyiáru Kiskereskedelmi Vállalat pedig a siófoki élelmiszer-áruházát alakíthatja át önkiszolgáló rendszerűvé. Ebben az évben a Ba- laton-paiton, Nagyatádon és Marcaliban négyszáz új konténer segíti a kereskedők munkáját. A szállítás és a kiszolgálás korszerűsítését célzó törekvéseket a Belkereskedelmi Minisztérium anyagilag is támogatta. A csökkentett munkaidő bevezetésére való felkészülés tervszerűen halad: a vállalatok intézkedési terveiről véle- I ményt. mondtak a helyi taná- ! csők. E terveket a megyei koordinációs bizottság május elején kapta meg. Van néhány település, ahol a tanácsok a vállalatok nyitvatartási javaslatával nem értettek egyet. Az operatív bizottság május végén dönt ezekről a vitákról, s meghatározza elintézésük módját. Mi azt szeretnénk, ha június elején mindenki kézhez kapná a döntést. — Mivel kívánják a csökkentés következtében kieső munkaidőt pótolni a vállalatok? — A megye boltjaiban — december 31-én — 6827 kereskedő dolgozott. Munkaszervezés- I sei a kiesett idő 46 százalékát | pótolni tudják a vállalatok. (szövetkezetek. Ezt célozzák egyébként a technikai fejlesztések is. A létszámot 3,8 százalékkal kell növelni annak érdekében, hogy a kiesett munkaidő 32 százalékát pótolják. Ez 261 új dolgozó felvételét jelenti. Egyik módja en * 1 I nck az, hogy nyugdíjasokat al- j I halmaznak majd részmunka ] .eteken — a tervek készítésekor— tapasztaltuk, hogy az indokoltnál nagyobb mértékben kívánják szűkíteni a nyitvatartási időt. E terveket a megyei operatív bizottság nem •ögadta el. s arra kérte az illetékeseket. hogy vizsgálják felül elképzeléseiket. Hangsúlyozni kívánom azonban, hogy a megyei tanács kereskedelmi osztályának nincs módja minden településen figyelemmel kísérni a vásárlás1 szokásokat; a helyes nyitvatartási idő megállapításában ezért hárul nagy feladat a helyi tanácsokra. — Miként kapják meg a kereskedők a szabadnapot, hiszen a boltok nyitvatartása lényegesen nem változik. — A kormányrendelet egyik célja az volt, hogy érezzék a kereskedők a róluk való gondoskodást. Ezért csak kivételes esetben — ha más mód nincs — engedhető meg a napi munkaidő-csökkentése. A vállalatok terve szerint a dolgozók 17 százaléka szombaton lesz szabad. Hétfőn 21 százalékuk kapja meg a szabadnapot. Tíz százalékuk a szombat délutánt és a hétfő délelőttöt töltheti otthon, s körülbelül ugyan- ennyien az évi szabadsággal együtt kapják meg. A dolgozók 36 százalékának kedd és péntek közé esik a szabadnapja. — Az új dolgozók munkába állítása bértöbblettel is jár. Hogyan oldják ezt meg? — Számításaink szerint 7—8 millió forinttal több bért használnak Tel évente a vállalatok. A minisztérium központi bérpreferenciával segít ott. ahol másként nem tudják a munkaidő-csökkentést végrehajtani. K. I.
