Somogyi Néplap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-25 / 95. szám
Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) igazgatási és igazságügyi bi- j zottsága is. Az ott elhangzott | — és a házasságkötési korhatár megállapítására vonatkozó észrevételeket — ígéretünkhöz híven — a kormány ismételten megfontolta. Arra az álláspontra jutott, hogy a benyújtott törvényjavaslat ide vonatkozó paragrafusát a következők szerint fogalmazza meg: »1. Házasságot köthet az a férfi, aki a 18. és az a nő, aki a 16. életévét betöltötte. 2. A tizennyolcadik életévét be nem töltött férfi és a tizenhatodik életévét be nem töltött nő csak a gyámhatóság előzetes engedélyével köthet házasságot. 8. A gyámhatóság a házasságkötésre kivételesen indokolt esetben és csak akkor adhat engedélyt, ha a házasuló az 1. bekezdésben megjelölt életkornál legfeljebb két évvel fiatalabb. 4. Az engedély megadásáról vagy megtagadásáról a gyámhatóság a 6zülő (törvényes képviselő) meghallgatása után határoz. 5. Érvénytelen az a házasság, amelyet a házasuló a gyámhatóság engedélye nélkül vagy a 3. bekezdésben megjelölt életkor elérése előtt Kötött.« A társadalom érdekeivel összhangban álló családi kapcsolatok erősítését, a családtagok egymás iránti felelősségét a női egyenjogúság további ki- teljesedését szolgáló rendelkezéseket is taglalta a miniszter. A névviselés és vagyonközösség — A házasságban élő magyar nők »né« toldatos névviselése egyedülálló Európában. Ez szorosan kapcsolódik a családi és az utónév sajátosan magyar sorrendjéhez, megfelel hagyományainknak, s ezen most sem kívánunk változtatni. A jelenlegi rendelkezése« több lehetőséget adnak az asz szonyoknak, hogy a házasságban milyen nevet viseljenek. A mostani névviselési formákat a javaslat újabb lehetőséggel búvili. Megengedi az asz- szonynak azt is, hogy férje családi nevéhez a saját utónevét kapcsolja hozzá. Ha pedig a házasság megszűnik, a nő tovább viselheti azt a nevet, amelyet a házasságkötéskor választott. Azt a jogát is biztosítja a törvény, hogy másként válasszon. Megszorításokat a javaslat csak annyiban tartalmaz, hogy ha a nő másként választ, azt hivatalosan oe kell jelenteni az anyakönyvvezetőnek. Az pedig az eddigi gyakorlat jogi szabályozásai jelenti, hogy ha a házasságban nem viselte a férje nevét a »né« toldással, akkor a házasság megszűnése után sem veheti fel. — Vitára adott alkalmat a női névviselésnél, hogy mi történjék a házasság felbontása után, ha a volt feleség érdemtelenné válik volt férje nevének viselésére. A törvényjavaslat az eddigi szabályozáshoz képest lényegesen szűkebben, egy esetre korlátozva tartja fenn a volt férj jogát, hogy bírósági úton kérhesse a vólt feleség névhasználatának eltiltását. Ez az eset: ha a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélik. — A házastársi vagyonközösség alapvető szabályozásán a törvényjavaslat vem változtat. — Ismeretes, hogy jogszabályaink a házassági vagyonközösségben elismerik a házasfelek külön vagyonát is. A gyakorlati tapasztalatok vezetlek bennünket arra a felismerésre, hogy egyes vagyontárgyaknál a különvagyon-jelleg elismerésének időbeli határt szabjunk. Ezért javasoljuk elfogadni, hogy a külön vagyonhoz tartozó olyan tárgyak, amelyek a mindennapi közös életvitelhez szükséges vagy a házasságban szokásos mértékű berendezési tárgyak helyébe lépnek, 15 évi házasság után közös vagyonná váljanak. Az új szabályozásnak a házasság esetleges felbontása utáni vagyoni vitákban lehet jelentősége. A tartási kötelezettség — A házastársi tartási köte- lezettsegre vonatkozó új szabályozás szerint ha a volt há' zastárs tartásra szorul, korábbi házastarsától a házasság felbontását követő öt év elteltével csak különös méltánylást érdemlő esetben követelhet tartást. Ügy véljük, hogy ez a megoldás igazságos, meri különös lenne utólag — például 20—25 vagy még több év elteltével — tartást követelni olyan volt házastánstól, akivel egyébként régesrégen megszakadt minden kapcsolat. — A törvényjavaslat a jelenlegi rendelkezésekhez viszonyítva változást hoz az emberi és társadalmi rendelteteket be nem töltött házasságok felbontása tekintetében. A szabályozás alapvetően az elmúlt évtized alatt kialakított bírói gyakorlatot emeli törvényerőre. Ennek lényege, hogy megengedi a házasságnak a házasfelek egybehangzó akaratnyilvánítása alapján történő felbontását egyszerűsített módon, ha a bíróság úgy látja, hogy a felek azt véglegeset) elhatározták és házasságuk teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. További feltételként pedig azt írja elő, hogy a válni akaróknak befolyástol mentesen meg kell állapodniuk a közös gyermek elhelyezésében, tartásában, láthatásában, a lakásjogi helyzetük rendezésében, és az esetleges házastársi tartásban. — A házasság felbontásának új szabályozása, meggyőződé- ! sünk szerint, semmiképpen j sem növeli a válások számát , — mondotta dr. Korom Mi- j hály. — Ezt azért is mondhat-1 juk, mert a bírósági gyakor- j lat, mint már említettem, a társadalmi követelményeknek megfelelően értelmezte a törvény rendelkezéseit. — Társadalmunk nem közömbös, ha a házasság intézményének tartósságáról, stabilizálásáról van szó — hangsúlyozta a miniszter. — Természetes, hogy ezt a fontos társadalmi érdeket ki kell fejez- niök a jogszabályoknak is. Legalább ennyire fontosnak tartjuk azonban a tudatformálást, g férfiaknak a családon belüli egyenlőbb »közteherviselését«, általában a házasság intézményének igazán szocialista tartalommal való további telítődését. A gyermekek érdekében — A gyermekek érdekemek, az ifjúság fokozott védelmének a gyermekek családi nevelésének hatékonyabb biztosítása, tejlödésük előmozdítása érdekében a törvényjavaslat abból indul ki, hogy a család egyik megtisztelő és felelősségteljes funkciója a jövő nemzedék testi és értelmi fejlődésének előmozdítása. A normális családi keretek megbomlása esetére a jognak is rendelkeznie kell, s ez kifejezésre jut a törvényjavaslatban. A gyermek elhelyezésénél megszünteti azt az eddigi általános szabályt, hogy a hatodik életévét betöltött 2 I Somogy/ Néplap fiúgyermeket rendszerint az apánál, a leánygyermeket és a hat év alatti fiút pedig rendszerint az anyánál kell elhelyezni. A bírói gyakorlat — helyesen — rugalmasan alkalmazza a törvényi előírásokat úgy, hogy a gyermekek elhelyezésénél az ő érdeküket tekinti döntő, általános elvnek. A törvényjavaslat is ezt az elvet teszi magáévá. A gyermek elhelyezése nem lehet alku tárgya valamilyen szülői érdek szolgálatában. — A hatályos jogszabályok elég merevnek bizonyultak a2 állami gondozásba vett gyermekek és azok szülei jogainak korlátozása tekintetében — folytatta dr. Korom Mihály. — Ha ugyanis a gyermeket bármilyen okból állami gondozásba veszik, azzal a szülői felügyeleti jog is szünetel. Ez az esetek jelentős részében indokolt és a jövőben is fenntartjuk, ha szükséges. Amikor azonban nem erkölcsi okok indokolják az állam beavatkozását, hanem a szülök szociális helyzete vagy betegsége, i akkor nem célszerű tőlük j minden jogot megvonni, j Ilyenkor helyesebb, ha az ál- | lami gondoskodás úgy nik, hogy a gyermekek kerülnek intézetbe, hanem továbbra is a szülői háznál maradnak és az állam megfelelő módon segíti családi nevelésüket. Jelenleg körülbelül 34 000 gyermek van állami gondozásban, jelentős részük intézeti elhelyezésben. Ezek az intézmények — ha a legjobban működnek is, ha a leglelkiismeretesebben törődnek is a gyermekekkel, mégsem tudják egészen pótolni a szülői szeretetet, gondoskodást. törté- j nem i Az örökbefogadás — A családi kapcsolatok erősítésének, a gyermek érdekei fokozott védelmének egyik bevált, sajátos formája az örökbefogadás. A törvény- javaslat célja, hogy ezt a jog- intézményt az eddiginél még jobban működővé tegye. Ennek érdekébén általánossá kívánjuk tenni az olyan örökbefogadást, amikor a vér szerinti szülő hozzájáruló nyilatkozatát megteheti anélkül, hogy tudná, ki fogja a gyermekét örökbefogadni. Erre a rendelkezésre a visszaélések megelőzése végett van szükség — Jogszabályaink eddig is lehetővé tették az egyedülállók által történő örökbefogadást. de mivel ennek néhány kérdése nem volt jogilag megfelelően szabályozva, kevesen éltek vele. A törvényjavaslat Ynost elősegíti az ilyen örökbefogadásokat. Főleg az egyedülálló nőknek lesz így nagyobb lehetőségük gyermeknevelésre, örökbefogadás útján. Az örökbefogadás egyik új szabálya megkönnyíti az olyan örökbefogadások .felbontását, amelyek nem töltötték be társadalmi rendeltetésüket. A gyermektartásdíj megállapítása hály a Minisztertanács megbí- \ zásábój kérte, hogy az ország- j gyűlés a házasságról, a csa- j Iádról és a gyámságról szol' 1952. évi IV. törvény modosi- í tusára és egységes szövegeneis i megállapítására vonatkozó tor- ; vényjavaslatot vitassa meg, fogadja el és iktassa «az ország j törvényei közé. Dr. Korom Mihály beszéd: után szünet következett, majd Varga Gábornénak, az ország- gyűlés alelnökének vezetésévei folytatódott az ülés. Dr. Vámosi Erzsébet, az, országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának tagja, a törvényjavaslat előadója szólalt föl ezután. Arról beszéit. j hogy sok ezren mondták el i véleményüket a törvény terve zetről; javaslataik, indítványaik nagy részét figyelembe vették a paragrafusok végleges megfogalmazásánál. A törvényjavaslatot a két bizottság — a módosító javaslatokkal — elfogadta, és azt az országgyűlésnek is elfogadásra javasolta Erdei Lászióné, a Magyar \ Fők Országos Tanácsának el- j nöke kiemelte: az előterjesztett törvényjavaslat szervesen illeszkedik a nő-, az ifjúság- és a népesedéspolitikai határozatok sorába, azokkal együtt képviseli pártunk és kormányunk következetes családpolitikáját. A továbbiakban arról beszélt az igazságügy-miniszter, hogy a felbomlott házasságok, vagy a szülők különélésének, adott esetben pedig a formális együttélésnek szenvedő alanyai a gyerekek, ők érzik leginkább a feldúlt házasságok következményeit. Ugyanez vonatkozik a házasságon kívül született gyerekekre is. A gyermekek neveléséhez szükséges anyagi feltételek biztosításának szabályozása ezért fontos közérdek. — A törvényjavaslatban és a kapcsolódó kormányrendelet tervezetében a rendezés elve az, hogy a rászoruló gyermekek. tartását az eddiginél hatékonyabban biztosítsuk. A jog kötelező ereje természetesen ez esetben is csak akkor lép előtérbe, ha a szülők nem egyeznek meg. Ilyenkor a tartásdíjat a bíróság a tartásra kötelezett munkabére, járandósága és egyéb jövedelme, valamint vagyoni viszonyai alapján állapítja meg. Sok vitára adott eddig okot, hogy a jogszabály miként rendelkezzék a bér- és fizetéskiegészi- tésként kapott juttatások (jutalom, prémium, nyereségrészesedés) tekintetében. Arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy o gyermektartásdij megállapításának alapjául szolgál minden olyan rendszeres juttatás és jövedelem, amelyből egyébként a gyermek részesülne, ha a szülök együtt élnének. A jövőre nézve is megtartjuk azt a fő szabályt, hogy a gyermektartásdij ösz- szege — egy-egy gyermekre — a kötelezett munkabérének, illetve rendszeres egyéb jövedelmének 20 százaléka körül legyen, maximálisan azonban töob gyermek esetén sem haladhatja meg az 50 százalékot. Minthogy adott esetben a 20 százalékos mérték meghaladhatja a gyermek tartásának valódi szükségletét, lehetőség lesz az összegnek 20 százalék alatti megállapítására is. — Az automatizmus természetesen csak a tartásdíj alapjául szolgáló összeg növekedésére vonatkozik — mondotta. — Ha a munkabér és az egyéb említett juttatások összege csökken, bírósági döntés nélkül akkor sem lehet alacsonyabb összeget levonni, mint amit a bíróság alapösszegként korábban megállapított. — Az új jogszabály határozott előírásként tartalmazza, hogy a jogosult szülőt a másik szülő munkáltatója — kérelemre — tájékoztatja a kötelezett munkabérének, valamint minden olyan juttatásának összegéről, amelynek alapjan a tartásdíjat ki kell számítani, j — A gyermekvédelem fokozott biztosítása vezette a kormányt arra, hogy egyes esetea- re bevezesse a tartásdíj előlegezését az állam által. Eszerint: ha a tartásdíj fizetéséi-e kötelezettől a megállapított összeg behajlása valamely okból átmenetileg lehetetlen és a gyermeket gondozó szülő sem képes n megfelelő tartás biztosítására, akkor — kérelemre — a bíróság kellő mérlegelés után elrendelheti a tartásdíjnak az állam által való ideiglenes folyósítását. Befejezésül dr. Korom 1VUAz ebédszünet után Péter János elnökletével folytatta mun'-íját az országgyűlés. Elsőnek dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter emelkedett szólásra. Dr Schultheisz Emil felszólalása „Gazdagítja a családi élet tartalmát“ Bevezetőben a miniszter hangsúlyozta, hogy a családjogi törvény módosítása az egész társadalmat érintő olyan kérdés, amely különösen közel áll az egészségügyhöz. A továbbiakban a népesedésstatisztikai adatok tükrében elemezte a házasságkötések alakulásában bekövetkezett változásokat. Egyebek között elmondotta: a fiatalok ma hamarabb kötnek házasságot, mint korábban. Ugyanakkor a házasok között megnőtt azok aránya, akik nem először kötnek házasságot, azaz továbbra is a családot tekintik életük legfontosabb keretének. — Mindez azt is bizonyítja — emelte ki a hozzászóló —, hogy lakosságunk a szocializmus által nyújtott létbiztonságot megfelelő alapnak tekinti a családi élethez, a gyermekek vállalásához. A miniszter ezt követően hangsúlyozta: a családoknak nemcsak a társadalom biológiai reprodukciójában van döntő szerepük, hanem a gyermekek fölnevelésében is. A társadalom szempontjából nem közömbös a család hatása a felnőtt népesség életére, az egyénnek a társadalomba való beilleszkedésére. A családi légkör elősegítheti vagy korlátozhatja tagjait a társadalmi feladatok ellátásában. Dr. Schultheisz Emil rámutatott, hogy a családi életre való nevelés szerves részé népesedéspolitikai törekvéseinknek. A családi élet a házasságkötéssel kezdődik, de a házaséletre való felkészítést, a családi életre nevelést már sokkal korábban, a szülői házban kell megkezdeni, s később, az iskoláskorban folytatni kell. — A cél az — mondotta —, hogy a szocialista humanizmus szellemében felkészítsük az új generáció tagjait a harmonikus családi életre, a házastársi és szülői feladatokra: a gyermekek tudatős és örömteli vállalására és helyes nevelésére. A miniszter ezt követően a népesedéspolitika szemszögéből elemezte a családjogi törvény módosítására előterjesztett javaslatot. Hangsúlyozta, hogy minden, jövője iránt felelősséget érző társadalomnak foglalkoznia kell a népesedés- politikával és olyan törvényalkotással,'amely a családot védi. Utalt a korábbi években született határozatokra, amelyek a családalapítást, a gyermekvállalást és a gyermekek nevelését segítik elő. Ezeknek az intézkedéseknek közös vonása, hogy összhangba hozzák a család és a társadalom érdekeit, a népesedéspolitikai cé- j lók elérését nem adminisztra- j tív intézkedésekkel próbálják j megoldani. A népesedéspolitikával kapcsolatos egészségpolitikai intézkedésekről szólva kitért — többek közt — a házasság előtti kötelező tanácsadásra. A rendelet életbe lépése óta szerzett tapasztalatokról szólva dr. Schultheisz Emil kiemelte, hogy bár az eltelt idő rövid, egyértelműen jó irányú változás érzékelhető. — Az új családjogi törvény- tervezet '— hangsúlyozta a továbbiakban a miniszter — je- I len lösen elősegíti családvédel- j m, politikánk korszerűsítését, j Ezt a célt szolgálja egyebek között a törvényjavaslatnak az a része, amely szerint a házasságkötést az anyakönyvvezető csak a házasságkötési szándék bejelentését követő 30 nap utáni időpontra tűzheti ki. A házasságkötések stabilitását jelentősen elősegítheti az előterjesztésnek az az orvosi szemmel nézve is különösen fontos része, amely a házasságra lépőknél az eddigi korhatár ' felemelését javasolja. Korszerűek és egészségügyi szempontból is helyesek az apaság, az örökbefogadás és a gyámság kérdésével foglalkozó módosítási javaslatok is, mert olyan feltételeket kötnek ki, amelyek a testi és szellemi fejlődés legjobb biztosítékait tartalmazzák. — Az új családjogi törvény- tervezet egészségpolitikai és népesedéspolitikai célokat is szolgál. Védi a házasság intézményét, erősíti a családi kapcsolatokat, gazdagítja a családi élet tartalmát. Védi a gyermekek és szülők érdekeit, és óvja társadalmunk alapját, a családot — mondotta befejezésül dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter. Bánáti Gézáné Pest megyei, j Terényi József né Borsod me- I gyei, Sas Kálmán Heves me- j gyei, Lakos Zoltánná Zala me- j gyei képviselők felszólalása után szünet következett, majd ! Varga Gáborné elnökletével 1 folytatódott az ülés. Sebesi Lászlóné Békés megyei, dr. Bene Zoltán Szolnok megyei, Weisz Antalné Veszprém megyei, Karkus Sándor Komárom megyei, Halasi Lajosáé Baranya megyei képviselők kaptak szót ezután. Ezzel a szerdai ülés véget ért. Az országgyűlés ülésszaka ma délelőtt 10 órai kezdettel folytatja munkáját. (MTI) Meghalt Jonas elnök A szerdára virradó éjszaka — röviddel éjfél után — Becsbe 75. életévében hosszú bete gség után elhunyt Franz Jonas osztrák szövetségi elnök. A második Osztrák Köztársaság negyedik elnöke volt, legutóbb 1971 tavaszán választották meg. újabb hat esztendőre. Az osztrák kormány a s ö- vetségi elnök elhalálozása miatt szerdától a temetésig (hétfő délig) állami gyászt midéi t el Ausztriában. Minden nyilvános rendezvény elmarad, nem tartanak előadást a színházak sem. Dr. He. Franz Jonas, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke elhunyta alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki részvétét az elnöki képviseletet ellátó dr. Bruno Kreisky szövetségi kancellárnak és az elhunyt szövetségi elnök jz\ egyének. Franz Jonas 189?). október 4-éo születet Becsben, munkáscsalád- ból. Nyomdászként kezdte életpályáját, később munkásfőiskolákon képezte magát. Fiatal nyomdászként rövid ideig Budapesten is dolgozott. A munkásmozgalomba korán bekapcsolódott, a nyomdászszakszervezetben bizalmi volt, majd az Osztrák Szocialista Párt florisdorfi kerületének szervező titkáraként működött. Tisztségében szembekerült a hatóságokkal: 15)36-ban a szociáldemokraták elleni perben ő is vádlott volt, de bizonyítékok hiányában fölmentették. Ausztria náci megszállásának időszakában Bécs munkáskerülete- ben, Florisdorf egyik gyárában dolgozott, majd a felszabadulás után ennek a kerületnek újjáépítését irányította, s kerületének elöljárója lett. Részt vett a szociáldemokraták bécsi pártszervezetének újjászervezésében, később — 1949 és 1965 között — a bécsi szervezet vezetője volt. 1948-ban a becsi városi tanács tagjává választották, majd 1951—1965 között a főváros polgármestereként irta be nevét Bécs történetébe. 1951—53 között az osztrák szövetségi tanács, majd 1953—1965 között a nemzeti tanács tagja volt. A szövetségi elnöki tisztséget 1965. május 23-án nyerte el a szocialista párt jelöltjeként. 63 ezer szavazattal kapott többet, mint néppárti ellenfele, Gorbach. Megválasztását nagyban segítették az osztrák kommunisták szavazatai, mert a párt tagjai a szocialisták jelöltjét támogatták. Jónást hatéves hivatali idejének letelte után ismét jelölte a hivatali posztra, és április 25-én újabb hat esztendőre megválasztották szövetségi elnöknek. (Ezúttal a jelenlegi ENSZ- főtitkár, dr. Kurt Waldheim volt az ellenfele, akit a néppárt jelöli* és Jonas öt már 262 ezer szavazattal előzte meg.) Belpolitikai téren számos jelentős kezdeményezés fűződik Franz Jonas nevéhez. A külpolitikában igyekezett érvényt szerezni az Ausztria semlegességéből adódó követelményeknek. E törekvései során személyesen is segített kiépíteni országának a Magyar Népköztársasággal való jószomszédi kapcsolatait. 1970 nyarán hivatalos látogatást tett hazánkban, 1971-ben Becsben fogadta Losonczi Pált, s az Elnöki Tanács elnökével 1972 őszén határmenti találkozó keretében is tárgyalt a két ország közötti együttműködés fejlesztéséről. Befejeződtek Brandt egyiptomi tárgyalásai Tegnap befejeződött Willy Brandt nyugatnémet kancellár négynapos hivatalos látogatása Egyiptomban. A kormányfő négy alkalommal tárgyalt Szadat egyiptomi elnökkel, mégpedig — mint az A1 Ahram szerdai száma megállapítja — »nagyon jelentős eredménnyel«. A nyugatnémet kancellár s'.pi ián p'"*' It K »íréből.
