Somogyi Néplap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-25 / 95. szám

Legyen döntési joga a taggyűlésnek Tavaszi munkák a tonyódi termelőszövetkezetben Egyre nagyobb a szakszer­vezeti mozgalom szerepe és je­lentősége Somogybán is. Elég megemlíteni, hogy tavaly már kilencvenhétezerre nőtt a ta­gok száma, s közülük tizenhá­romezren tevékenykednek vá­lasztott tisztségviselőként, ak­tívaként. Az SZMT a közel­múltban értékelte a szakszer­vezetek tavalyi munkáját. Kle- novics Imrével, az SZMT ve­zető titkárával arról beszél­gettünk, mint valósul meg a ->árt politikája a legfontosabb területeken. — A szakszervezetek rend­szeresen foglalkoznak az üze­mi demokráciával, hozzájárul­nak érvényesüléséhez, színvo­nalának emeléséhez. Tapasztal- ható-e fejlődés ezen a terüle­ten? — Megállapíthatjuk, hogy megyénkben szép eredmények - ülettek tavaly az üzemi de- ikrácia érvényesítésében. A mokrácia intézményrendsze­rt megfelelőnek tartjuk, jó eretet ad a dolgozók jogainak rvényesítéséhez. A demokrá- a közvetlen és képviseleti fő­műin megfelelő jogokkal idelkeznek, hogy részt ve­ssenek a vezetésben. A je- •legi helyzet ennek ellenére •m a szakszervezetek, sem a zdasági vezetők, sem a dol­gok igényeit nem elégíti ki. Vagyon fontos a téves nézetek leküzdése, a formalitások meg­büntetése, a megfelelő mun- ■'-lyi légkör megteremtése. Különösen az alsó és közép­szintű vezetők kezelik formáli­san a demokráciát, nem értik a lényegét és a szükségességét. Meg kell követelni a vezetők­től a demokrácia minél széle­sebb körű érvényesítését. Az alsóbb szintű vezetők tovább­képzésében központba kell ál­lítani a demokratikus vezetés elméleti és gyakorlati kérdé­seinek oktatását. El kell érni, hogy a munka­helyi vezetőknek megfelelő jogkörük legyen. Az üzemi de­mokrácia érvényesülése csak akkor lehetséges, ha a fegye­lemmel párosul. Ennek, meg­követelése mindenekelőtt a gazdasági vezetők feladata még akkor is, ha ez sokszor népszerűtlen. A munka élen járók, a szakszervezeti tisztségviselők jobban hivat­kozzanak a tradíciókra, a mun­kásbecsületre, a szakmai önér­zetre. az önbecsülésre az üze­mi demokrácia fórumain. Gyakran tapasztalható nézet a munkahelyi vezetők körében, hogy a dolgozók szakértelme nem elégséges a vezetésben való részvételhez. Ezért nem igénylik, hogy beleszóljanak a döntésekbe. Mi a leghatározot­tabban visszautasítjuk ezt a nézetet. Ha az előterjesztése­ket és a beszámolókat közért­hetően fogalmazzák meg, akkor az üzemi demokrácia fórumain számtalan javaslatot monda­nak el a dolgozók, s ezeket föl lehet használni a munkában. — Az előbbi kérdéshez kap- csolódik a szakszervezeti de­mokrácia színvonala. Sok he­lyen hallottam arról, hogy a szakszervezeti taggyűlések el­vesztették régi jelentőségüket. Van-e elképzelés arra, hogy a taggyűlés visszanyerje hajdani rangját? A testületek nagy többsége átérzi a munkájával járó poli­tikai felelősséget, és képes he­lyes döntések kialakítására. Fejlődött a döntések demokra­tikus előkészítése, így megala- pozottabbak az állásfoglalások, jobb a végrehajtás. A szak- szervezeti demokrácia kulcs­kérdése, hogy a határozatok meghozatala előtt mindig ki­kérjék a tagság véleményét. A taggyűlések a szakszervezeti demokrácia érvényesülésének, kiteljesedésének a leglényege­sebb, ugyanakkor legfelsőbb fórumai. Tapasztalataink sze­rint a taggyűlések ennek elle­nére még mindig nem töltik be teljesen az alapszabályban meghatározott hivatásukat. Mi ennek az oka? Például olyan törekvésekkel lehet ta­lálkozni, hogy csökkentsék az évente tartandó taggyűlések számát. Tavaly huszonöt alap­szervezet egyetlen taggyűlést sem tartott. Amíg egyfelől ör­vendetesen nőtt a képviseleti demokrácia, addig a másik ol­dalon lényegesen leszűkült a tagság közvetlen részvételé­nek, beleszólásának a lehető­sége az üzem szakszervezeti életébe. A választott testületek gyakran anélkül járnak el, hogy előzőleg tanácskoznának a tagsággal vagy a bizalmiak­Munkásgyttlések, brigádérSekezleie# megyeszerte Egyre több üzemben csatlakoznak a kongresszusi munkaversenyhez Ezekben a napokban megye­szerte brigádértekezletet, munkásgyűléseket tartanak az üzemekben, gyárakban, a szö­vetkezeteknél. A munkások aind többen csatlakoznak az ország- és megyeszerte kibon­takozó munkaverseny-mozga- . jmhoz. A termelés legfonto- saób kérdéseit érintő hasznos felajánlásokra a SZOT-nak, a „azafias Népfront Országos anácsának és a KISZ köz­ponti bizottságának a felhívá­sa adott nagy ösztönzést. Kétmillió forintos megtakarítás Kedden rendkívüli tanács­kozásra jöttek össze a Nagy­atádi Konzervgyár szocialista brigádjainak vezetői. A bri­gád vezetők felszólalásukban .elkesen üdvözölték a Csepel Vas- és Fémművek munkafel­ajánlását, és csatlakoztak a kongresszusi munkaverseny- aez. Vállalásaikat hat pontban Elhatározták, hogy vállalá­saikat bi'igád- és röpgyülése- ken ismertetik az üzem vala­mennyi dolgozójával. Újabb harminc községbe jut pasztőrözött tej Eddig hét brigád több mint száz tagja tett felajánlásokat a XI. pártkongresszus, illétve hazánk felszabadulása 30. év­fordulójának tiszteletére a Tejipari Vállalat két kaposvári gyárában. A felajánlások cél­ja, hogy év végére 10 százalé­kos értékesítési többletet érjen el a vállalat. Ehhez járulnak hozzá a brigádok a maguk te­rületén végzett pluszmunká­val. Voltak, akik vállalták, hogy patronálnak egy-egy kis­kereskedelmi egységet, s külön gonddal figyelik, hogy min­dig legyen megfelelő válasz­ték, a tejtermékek közül egy se hiányozzon a pultokról. Ugyancsak ide tartozik, hogy az idén újabb harminc somo­gyi községet látnak el pasztő­rözött tejjel, így év végére már 180 községben lehet zacs­kós tejet kapni. A tmk-ban dolgozók vállalták, hogy a be­exportra és a belföldi keres­kedelemnek. Ez a mennyiség az üzem 103 százalékos terv­teljesítését jelenti, és hétmillió forint termelési értéktöbblet­nek felel meg. Csökkentik a minőségi hulladékot, ebből 470 ezer forint megtakarítást ter­veznek. A termelékenység nö­velésének ütemét 2,3 százalék­kal akarják túlteljesíteni. Újí­tási versenyt szerveznek. 0,5 százalékkal csökkentik az energiafelhasználást. A gyár­ban gondoltak a munkásműve­lődés fejlesztésére is: szeptem­berben egy 20 fős csoport kezdi el 7., illetve 8. osztályos tanul­mányait. A kaposvári Latinca Tsz kezdeményezése Az egyesült kaposvár—ka- posmérői Latinca Sándor Ter­melőszövetkezet tegnap ver­senyfelhívással fordult vala­mennyi közép-somogyi terme­lőszövetkezethez. kai, hogy megismernék a vé­leményüket. A dolgozók érde­keit kifejező döntésekről, ál­lásfoglalásokról a tagság sok­szor még utólag sem kap tájé­koztatást. Mi azt mondjuk, ho--’ a szakszervezeti szerve­ket megillető jog a szervezett dolgozók joga. Ha ez így van, akkor a tagságnak indokolt az igénye, hogy az őt megillető jogokon és hatáskörökön be­lül hallgassák meg a vélemé­nyét. Ez csak akkor valósít­ható meg, ha száműzni tudjuk a téves szemléletet, a tagság szerepének lebecsülését, a rossz munkastílust. A szakszervezeti alapszabály sem ruházza fel j tagságot egyértelmű jogokká' a dörftésben, az egyetértésben így nem világos a taggyűlés hatásköre. Javasoltuk a Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak. hogy a XXIII. kongresz- szusig munkálja ki a szakszer­vezeti taggyűlések hatáskörét s ezt rögzítse az alapszabály­ban is. Véleményünk szerint a taggyűlést néhány kérdésber döntési jogkörrel kell felru­házni. — A szakszervezeti hatás- és jogkörök gyakorlása még neír elég határozott az üzemekben. Mi ennek az oka, és hogyan érhető el további fejlődés? — A gyakorlat igazolta, hogy szükség volt a szakszer­vezeti jogok szélesítésére. Azt is megállapíthatjuk, hogy a megye szakszervezeti szervei­nek többsége él e jogokká1 Tapasztaltunk bátortalanságot következetlenséget például a vállalati bérfejlesztés elosztá­sában, a túlmunka engedélye­zésében, a szociális és kulturá­lis alapok felosztásában, a munkavédelmi rendelkezések megtartásában. Továbbra is gondot okoz a jogok gyakor­lásához szükséges információk megszerzése, a munkamódsze­rek kialakítása. Sokan felül­ről várják az intézkedéseket elnézik a törvénysértéseket, s nem intézkednek a dolgozók megismétlődő panaszai nyo­mán sem. Nem mindegyik gaz­dasági vezetőnek van megfe­lelő önállósága és döntési joga. Egyes területeken túlzőttan központosították a vállalati ha­tásköröket, emiatt a műhely- és osztálybizottságok nem tud­nak megfelelően eljárni a dol­gozók ügyében, nem tudnak élni a hatáskörükkel. A gaz­dasági vezetők egy részénél idegenkedés, sőt a szakszerve­zeti jogok vitatása is tapasz­talható. Ügy látjuk, hogy a szak- szervezeti szervek jogai lehe­tővé teszik a feladatok megol­dását. Az alapszervezetek mun­káját azonban megkülönböz­tetett figyelemmel kell kísér nünk, s minden támogatást meg kell adnunk különösen az ellenőrzési, a véleményezési, a kifogásolási jog gyakorlati ér­vényesítéséhez. L. G. Ü.j amerikai traktorral és kombájnokkal gyarapodott a fo- nyódi Balaton Termelőszövetkezet a CPS program kereté­ben. Az új traktort naponta ellenőrzik, nehogy a hibás karbantartás miatt leálljon a nagy teljesítményű gép. Két műszakban 80—90 hektárnyi területet boronáinak el vele. Kinn a határban már megkezdték a Bábolnai Állami Gaz­daság hibrid kuk • Icájának vetését. Naponta negyven hol dón kerül földbe a mag. A majorban ötvenhétezer hathetes !v'scsih*t nevelőik. Két kiló táppal egykilós sál g-ara '-odást érnek el. A tv' sibe- ket. melyek napos korukban kerülnek Báboln v ú • r-nyó- di termelőszövetkezetbe, nem-•'kára egy kiló ' ;s átlagsúllyal viszik a Kaposvári Húskombinátbo Ifjúságközponíúsóg foglalták össze. Felajánlották, hogy 1975 végéig a IV. ötéves tervre megszabott feladataikat 5 százalékkal túlteljesítik. A belföldi ellátás további javítá­sára 25 százalékkal több jó mi­nőségű árut adnak át a belke­reskedelemnek. Biztosítják, hogy az államközi szerződé­sekben vállalt exportkötele­zettségeket maradéktalanul teljesítik. Nagy gondot fordí­tanak minden olyan megoldás­ra, mely a gazdálkodás haté­konyságát növeli. A termelési költségek csökkentésével — el­sősorban a fajlagos anyagfel­használás javításával — a ter­vezetthez képest kétmillió fo­rinttal többet takarítanak meg. Kezdeményezik és segítik az újítómozgalom további t.erebé- lyesedését és az üzem- és mun­kaszervezés magasabb szintre emelését. Vállalták azt is, hogy Nagyatád felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére részt vesznek a város szépíté­sében, és 1500 társadalmi munkaórát végeznek az 1974- es célkitűzések megvalósítá­sáért. Segítik a térítésmentes véradómozgalom bővítését. 1974-ben és 1975-ben 10—10 százalékkal több vért adnak, mint 1973-ban. ruházásoknál — balatonszár- szói tejelosztó, marcali sajt­üzem rekonstrukciója — külö­nös gonddal segítik a gépek berendezésének szerelését, hogy azokon időben megkez­dődhessen a munka. A felvá­sárlók azt ajánlották fel, hogy a falvakban és a tsz-eknél megvesznek minden felaján­lott, jó minőségű tejet, hogy ezzel is segítsék az országos szarvasmarhaprogram megva­lósulását. A brigádok az év­végére megtakarítást érnek el az igen drága import csomago­lóanyagok felhasználásában. Május 2-án tartják a szocia­lista brigádvezetők vállalati tanácskozását, s ezen egyeztet­ni fogják a Csurgón, Marcali­ban dolgozó brigádok felaján­lásait is. 30 tonnával több cérnát A Nagyatádi Cérnagyár dol­gozói április 22—23-án tartott gyári munkásgíyűléseken vál­lalták, hogy az idén terven fe- , lül 30 ton"0 ” A december 31-ig tartó ver­seny célja, hogy a szövetkeze­tek jobb szervezéssel, jobb munkával a gazdálkodás min­den területén túlteljesítsék azokat a feladatokat, melyeket erre az évre terveztek. A ver­seny értékelésének alapja a közgyűlésen már mindenütt jóváhagyott idei termelési terv, ehhez viszonyítva értékeli majd a közép-somogyi szövet­ség, hogy a versenyben részt vevő melyik üzemnek sikerült a legnagyobb mértékben cs kenteni a költségeket, növelnie a nettó árbevételt, a halmozott termelési értéket, a fejlesztés' alapot, a részesedési alapot, a biztonsági alapot. A kezdemé­nyező kaposvári szövetkezet > felajánlást tett a szakmai, po­litikai képzés és továbbképzés fokozására, a szocialista bri­I gádmozgalom terjesztésére. A közép-somogyi szövetség versenybizottsága a részletes versenyfelhívást ma vitatja meg, és továbbítja valamennyi I ' ■ -—-i ^-»övetkezethez.-Ifjú szívekben élek« — is­merte fel, jósolta meg a köl­tő. Igaza lett. Akit a fiatalok szeretnek, azok tovább élnek. Emlegetik őket későbbi kor­osztályok is. S nemcsak köl­tőket, politikusokat, művésze­ket. Nem. Azt a brigádveze­tőt a műhelyben, aki kiáll mellettük, azt az öregebb s^ktársat, aki nem tekinti nyűgnek ismeretei átadását stb. Mindannyian élhetünk if­jú szívekben. Olyan ifjúságközpontúság van kialakulóban nálunk, amelyre még nem volt példa a történelem során. A legki­sebbektől az ifjúkorig törődni minden fiatallal — ez a cél. Nemes cél: távlata van. Napról napra igazabb lesz a társadalmi szinten való tö­rődés. S hogy ez mennyire így van, mi sem bizonyítja jobban, mint például az or­szággyűlési témát jelentő ) törvénymódosítási javaslat. | Nem öncélú változtatása ez a {jónak, hanem sokrétűbb, szé­lesebb spektrumú kiegészíté­se, ha szabad ezzel a kifeje­zéssel élni: »fazonigazítása«. A gyermek érdekeinek maxi­mális érvényre juttatása a feladat. Hogy a bontóperek következményeként az elhe­lyezésnél a valóságos érdeke­ket tartsák szem előtt. S ez az érdek mindenkor a gyermek érdeke kell legyen. De sorol­hatnánk a többi, ifjúságvédő, fiatalságunk javát szolgáló módosítást is. Nemrégiben a KISZ köz­ponti bizottságának ülése le­szögezte: *»Kedvezően válto­zott a társadalmi szemlélet, világosabbá vált, hogy az if­júság neveléséért a társada­lom egésze felelősséggel tarto­zik«. S jó, hogy ezt így ki­mondjuk. Benne van az is: akad még tennivaló. Hiszen — ahogy azt dr. Maróthy László, a KISZ kb első titká­ra mondta — az állami és gazdasági vezetés gyakran csak az anyagi, a gazdasági feltételek megteremtését vál­lalja, és a nevelési teendők nagy részét továbbra is a KISZ-re bízná. Ez a gyakor­lat akadályozza az ifjúsági szövetséget abban, hogy erőit mindenekelőtt az új nemze­dék politikai nevelésére, a magyar ifjúság alapvető ér­dekeinek képviseletére össz­pontosíthassa. Az is való, amit a Kossuth Könyvkiadó Ifjúságpolitika a megvalósulás útján című fü­zetében olvashatunk: ->Könyv­kiadásunkat, színház-, f ii üt­és képzőművészetünket még nem hatja át az ifjúságpoliti­kai határozat szelleme.« Van még tennivaló bőségesen ak­kor' is, ha a család és a fiatal viszonyát vizsgáljuk. Az anyagiak biztosítása a csalá­don belül sem jelent egyet a neveléssel. A fizikai munka megbecsülésére sok alapkö­zösségben nem fektetnek súlyt, így a munkás életpályáját nem egy családban csak mint utolsó lehetőséget tartják szó­mon. ^Mindezekből világos, hogy az ifjúság nevelését meg kell osztani. Közös feladat. KISZ, iskola, gyár, tsz, család, mind, mind egy célért. A módszerek között is válogatnunk kell. A nagyképűségtől, póroktól men­teseket kell választanunk. Ezek juttathatnak legbiztv sabban a sikerhez bennünket. S akkor bizton elmondhatjuk, hogy ifjú szívekben élünk. L. L. Somogyi Néplap] 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents