Somogyi Néplap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-21 / 92. szám
Elhelyezkedés és beilleszkedés J? • m ű v^rs Keszthelyi beszélgetések A somogyi közös gazdasá- vezető beosztásban, legtöbbjük gok szakember-ellátottsága nem kielégítő. Még ma sem az, jóllehet egyes termelőszövetkezetek nagyon céltudatosan kialakították szakgárdájukat a termelési feladatoknak megfelelően. 1973 végére 1054 felsőfokú képzettségű szakember munkába állítását tervezték a megye szövetkezetei, ezzel szemben mindössze 679-et alkalmaztak. Évente 60—70 fiatal szakember próbál gyökeret verni a tsz-ekben. Volt olyan esztendő Somogybán, hogy 123 szakember jött, ugyanakkor 120 elment. Tavaly 57 szolgálati lakás épült a megye közös gazdaságaiban. A gond mégis gond maradt. Vajon miért és meddig? A keszthelyi tanácskozáson ezekre a kérdésekre is próbáltak választ keresni. A részvevők tapasztalatokat mondtak el — és érdeklődtek. Kíváncsiak voltak például arra, ! tes, _ pedig hány somogyi található a ne- I nem csupán első számú szakmai vezetőként dolgozik. Könnyű elhelyezni az egyetemről kikerült fiatalokat, ez idő szerint húsznál is többet fogadnának a tsz-ek, különösen az egyesült gazdaságok. Főképp növény- védelmi szakemberekre nagy az igény, mind több lakást építenek számukra. Legtöbbjük már az első évben megkaphatja a havi háromezer forintot, mely a tanács által adott állami pénzből és a szövetkezettől kapott kiegészítésből áll. A tapasztalat az, hogy ahol a tsz nem vonakodott az érdem szerinti kiegészítéstől, megmaradtak a kezdő szakemberek. A marcali járás tíz termelő- szövetkezetében együttvéve mintegy 60 mérnök dolgozik. Beilleszkedésük az új környezetbe nem mindig és nem mindenütt volt zökkenőmen- tevékenységükre szakmai téren, gyedévesek között az agroké- j hanem a társadalmi életben is miás évfolyamon. Elmondták azt is, hogy jóllehet az egyetem a gyakorlat számára nevel szakembereket, a nagy többség mellett mégis akadnak fiatalok, akik nem állják ki ezt a próbát a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban. A sikertelenség oka nem mindig a kezdő szakemberben van, előfordul ugyanis, hogy a gazdaságban levő, régebb óta ott dolgozó szakember alacsonyabb képzettségű, mint az újonnan érkezett, következésképp nem adhatja meg a kívánt támogatást. Ilyenkor gyakran váltják egymást a kezdők egy-egy üzemben, s ebben a helyi vezetőség nagyban hibáztatható. A kaposvári járásban és általában a megyében — erről beszéltek a tanácskozás somogyi részvevői — elégedettek a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen végzett fiatal szakemberek munkájával, ügyszeretetével. Ebben a járásban például 90 százalékuk számítanak. Évente összehívják őket, s ki-ki elmondhatja tapasztalatait, jó benyomásait, kifogásait egyaránt. Olykor például az összkomfortos lakás se minden az ottmaradás- hoz, van ugyanis olyan »el- dugottabb« szövetkezete a járásnak, ahova még ilyen föltételekkel se megy szakember. A fonyódi járásban a szövetkezeti elnökök 60 százaléka. a főagronómusoknak pedig mindegyike felsőfokú végzettségű, s nem szűnik az igény az egyetemről kikerült fiatalok iránt. A kettő között nyilván összefüggés van. Kérésük: az egyetem igyekezzen bizonyos szakterületek felé ösztönözni a hallgatókat, így a diploma megszerzése után I sikeresebb lehet a »talajfogás«. Az egyetemen működő so- I mogyi diákklubban Kocsis Tamás ötödéves hallgató köszöntötte csütörtökön a megyei és járási szakembereket, és tájékoztatást adott a klub életéről. Az egyetemistáknak egytizede somogyi, többségük tagja a klubnak. Rendezvényeiken húszan-harmincan mindig részt vesznek. Szakmai előadásokat tartanak meghívott előadókkal, üzem- látogatásokat szerveznek. Most többek között azt tervezik, hogy a Sopronban működő somogyi diákklubnál levő vándorkiállítási anyagot Keszthelyre is elhozzák. Érdeklődéssel hallgatták a fiatalok a szülömegye életéről szóló beszámolót. Hamarosan megkapják megyei tanácsunktól a diplomadolgozatok témáit, s ezekkel a munkákkal csakúgy, mint a diákköri dolgozatokkal, jelentős hasznára lehetnek a somogyi gazdaságoknak. Kérdéseik főként arra irányultak, milyen lehetőség kínálkozik elhelyezkedésükre, s milyen fejlődési szakaszba érkeznek az üzemek arra az időre, mire befejezik egyetemi tanulmányaikat. Hogyan áll a megye agrokémiai létesítményekkel; mit várnak a végzett szakembertől a gyakorlatban ; milyen lehetőség van házaspár elhelyezkedésére egyazon gazdaságnál; mennyi ösztöndíjat kaphatnak — megannyi kérdés, s ezekre a válaszok is elhangzottak. A járási és- városi szakvezetők mindjárt ajánlásokat is tettek: elmondták, melyik járásban hol vesznek föl fiatal szakembert, és a jelentkezés módját is ismertették. Egész napos beszélgetés, hasznos véleménycsere — erre adott alkalmat a csütörtöki keszthelyi látogatás. Az eddigi találkozásokhoz hasonlóan ez a legutóbbi is hozzájárult a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem és megyénk hatékonyabb együttműködéséhez — a somogyi mezőgazdaság fejlődése érdekében. Hcrnesz Ferenc agaseágot legyűrő tiszta vágyak!« Az H111 idézet Soós Zoltán Szuperszonikus vadászok című verséből ötlött fel bennem, amikor megismertem Balogh Margitot. Huszonhét éves, foglalkozása: ruházati szaktanácsadó, munkahelye a MÉSZÖV. Nagyon szereti a munkáját. Azon fáradozik, hogy Somogy asz- szonyai, lányai szépen, ízléssel öltözködjenek. A megyei ifjúsági divatbizottság elnökeként egy divat- bemutatót vezetett az egyik gyárban, amikor találkoztam vele. Pár nap múlva a repülőgépes növényvédőknél álmél- kodva, sőt bevallom, irigykedve lehettem szemtanúja egy felszólalásának. Mert vitorlázó repülőgépet vezet. Ilyen előzmények után ültünk le beszélgetni. Hosszú ujjával beletúr dús, fekete hajába. — Nagyon korán, kicsi gyerekként vesztettem el szüléimét. öten maradtunk. Nem tudom eléggé áldani a szerencsémet, amiért olyan jó nevelőszülőkhöz kerültem, mint az enyéim. Hogy ma boldog embernek vallom magam, nekik köszönhetem. Bár így sem volt egyszerű, sőt ma sem könnyű. Az általános iskola elvégzése után négyórásként dolgoztam egy boltban. Azután kereskedelmi tanulónak mehettem. 1965 után segédként dolgozhattam. Ugyanebben az évben megkezdtem levelező tagozaton a közgazdasági tech- "”t’irni tanulmányaimat. 3 tön 'zony a napi tíz órás munka után épp elég volt jó eredménnyel zni. Az érettségi után rög- fölvételiztem a KereskeMEGÉRTE deimi és Vendéglátó Főiskolára. Nehezen jutottam be. Meg- éreztem a középiskola levelező tagozatának hiányosságait. Természetszerűen nem jut elegendő idő ezen a tagozaton például a matematikai tudás alapos elmélyítésére. Különórákra jártam, és harmadszori nekifutásra sikerült. Jaj, akkor nagyon örültem. Azóta is nagyon igyekszem, mert ha már bekerültem, jól akarom végigcsinálni. Jövőre végzek. Ezt a félévet 4,6 átlaggal zártam. Rengeteg áldozattal jár az ilyen munka melletti tanulás. Az utazásról nem beszélek, és arról, hogy teljesen önköltséges, eddig tizenhatezer forintomban van. De ami miatt munkahelyet kellett változtatnom, az a szakirodalom hozzáférhetetlensége volt. Amíg üzletben dolgoztam, képtelen voltam hozzájutni. Itt az új munkahelyemen az összes elképzelhető anyag ren ele1 kezesemre áll. csak győzzem átnézni. — Ügy hallottam, hogy a kereskedelmi szakközépiskolában tanított is. — Két évig. Érdekes az itt szerzett tapasztalatom. A felnőttek a fárasztó, kimerítő munka mellett is sokkal aktívabbak a tanulásban, mint a gyerekek. Sokat törtem a fejem. vajon miért? — Rengeteg fáradsággal, küszködéssel jár a tanulás, különösen a munka utáni. Magának például megérte? — Hogy kérdezhet ilyet? — csattan föl. — El tudja képzelni, mennyire másképp nézem, látom a világot. És ezen a főiskolán, Budapesten, nagyszerű dolgokat tanítanak. — Elégedett ember? — Egyáltalán nem. Ami a munkámat, a munkánkat illeti, nagyon sok változásra von szükség. Elsősorban szemléletbeli változásra. Mert nagyon jó rendeletek, központi uta í- tások látnak napvilágot, de ezek végrehajtásával, mindé í- riapi megvalósításukkal sok még a baj. Az elgondolás tiszteletreméltó, de mire alsó szintre jut. addigra valahogy minden más . . . L ehetőségeket kapunk, amelyeket nem használunk ki kellőképpen. A megyében nálam illetékesebbek is megállapították, hogy a kereskedelmi üzlethálózat fejlesztése szükséges, és az ellátás sem a legrózsásabb. A technikai feltételek is hiányosak. Persze tudom, van mód a hibák feltárására, a jobb út keresésére. És ez az értelme az én tanulásomnak, is. Mert a magam kis terüle- tén talán tisztábban látom a do'gokat. mint ezelőtt pár évvel, vagy látják azok, akik megelégszenek azzal az ismeretanyaggal, amelyet kényelmesebb úton megszerezhetnek. — Igaz, hogy kilenc éve repül? — Igen. És az valami nagyszerű dolog. Ott fenn szállni a magasban, a tiszta kék ég alatt. Ott minden gond feloldódik. Balogh. Margit talán ott fenn gyűjt magának érőt, energiát ahhoz, hogy a hajdani kis »négyórás« lánykából jövőre diplomás ember legyen. Gombos Jolán A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének jubileuma 'i Felicie Chilanti Három zászlót | | Salvatore Siulianénal 21. Mannimo, Terranova, Motisi, Palma Abbate hazatért. Giu- liano is közelebb költözött szülővároskájához, egyik rokonához telepedett be Cip- pibe. Részben azért, mert Cippi egy magaslaton feküdt, ahonnan a Bellolampóból Monteleprébe vezető országutat látni lehetett. Giuliano helyettese, Pis- ciotta — aztán Ferreri, Pas- satempo és Candela — mind május elsején, Santo Croci- fisso ünnepén tértek haza családjukhoz. Alkonyaikor azonban Gaspare Pisciottát, aki éppen egy szomszéd lánnyal beszélgetett, pisztolyos csendőrök fogták körül. Mannino és Motisi egy mellékutcából látták a dolgot és kiabálni kezdtek: — Fiúk, meneküljünk! Megtámadták Gasparinót! És visszamentek mind a hegyekbe. Ami Pisciottát illeti, nem kellett félteni: úgy tett, mintha hagyná magát letartóztatni. Engedelmesen megindult a csendőrök között a laktanya felé, ám amikor egy kanyarhoz értek, az alacsony városfalhoz, akkor gyors, váratlan mozdulattal, leütötte az altisztet, egy csendőrnek pedig az arcába vágott, és átugrott a falon. Elfutott, és nem tudták utolérni. Ezek a fiatal banditák minden létező és nem létező ösvényt ismertek, fürge lábuk jól ismert minden titkos átjárót, amely a hegyekbe vezetett. Ezekben a napokban egész Szicíliában megkezdődött a rég beharangozott megtorló akció az alvilági bandák ellen. A maffia együttműködött a rendőrséggel. Ez különben hagyomány volt a szicíliai rendőrségnél, amely már a Bourbon-ikirály és később az Olasz Királyság idején is fölhasználta a »tiszteletre méltó társaság« vezéreit, hogy nehéz körülmények között sealvilágiakkal eltétették láb alól bűnrészességük tanúit. 1946 márciusában és áprilisában sok banditát találtak holtan a dűlőutakon, az erdőkben, a falvak határában. A maffia itélöszéke rendelte el a kivégzésüket. A maffiások fölajánlották az államnak, hogy közreműködnek a banditizmus fölszámolásában, de az volt a feltételük: saját maguk végzik el a feladatot a társaság ha-(, gyományos módszereivel. Sen-* ki se maradhatott életben, akit a-maffia bírósága elítélt. A gyilkosságokat vad kegyetlenséggel vitték véghez, a maffia szokása szerint: eltorzított hullák, kunyhójukban élve elégett emberek, levágott fejek. A titokban visszatért banditák május elsejére virradó éj□ Somogyi Néplap viselőik együttműködésének legföltűnőbb és legelvetemültebb formája a parasztszövetségek vezetőinek, a hűbéri viszonyok és a nagybirtokok ellen lázadó társadalmi harcok lelkesítőinek megfé lendítésé, üldözése gyilkolása volt. A megtorlás pillanatában így lépett szövetségre az állam meg a gazdasági és társadalmi élet elavult formái mellé álló maffia. Századunk első felében nem kevesebb mint száz parasztot és szakszervezeti embert ölték meg a maffia bérgyilkosai. És a rendőrség, az igazságszolgáltatás nem sújtott le sem a felbujtókra, sem a végrehajtókra. A maffiavezérek számára egy szakszervezetis vagy egy bandita megölése — amit azért követtek el, hogy biztosítsák maguknak a rendőrség védelmét, türelmét — ugyanazt jelentette: egy akciót a család vagy a társaság vagy a cosca érdekében. Igen, ezekben a háború utáni időkben Nyugat-Sziciliában a gyilkosságok egész sorozatát követték el. És minden nyom a maffiához vezetett. A coscák vezetői bérgyilkosokkal tétették el láb alól a bandaveaére- ket. Aztán más banditákkal és Hazánk együttesei sóként közül elszakán így szóltak Giuliano- isőként negyedszázada, 1948. hoz: Jvégén alakult meg a Magyar — A hegyekbe akarnak (| Néphadsereg Művészegyütte- kényszeríteni bennünket, azt \se. Első nyilvános ’ szereplé- akarják, hogy a maffia bér- |SÜk 1949. április 29-én volt az Erkel Színgítsenek »rendet teremteni«. A maffia és a kormánytiszt- gyilkosainak kezébe kerüljünk, i Budapesten H' .................... Giuliano azonban Cippiben (házban. m ár találkozott Pisciottával, (| A jubileumi évforduló al* és beszámolt neki a mafliave- (lkaiméból sajtótájékoztatót zer ajánlatáról, melyet »a ki-5 tartott dr. Bán Károly ezre- embereinek neveben« politikai főcsoportfőnökét; És most megnyugtatta ibeiyettes Budapesten, a Ma- - okét nehanyukat pedig felszo-J Néphadsereg Központi megr litotta: tudassak mindenkivel, hogy Giuliano nem halt meg. | “ És csakugyan, egyik estei Tudatos, kulturális negéppisztolyból rálőttek a mon- Jvelés folyik hadseregünkben, telepre—palermói távolságig hogy megvalósíthassuk párbuszra, amelyen számos \ tnnk művelődéspolitikáját, csendőr utazott f Művészegyüttesünk és a hadEgyikük meghalt. J sereg helyőrségi klubjai — Egy parasztasszony megse-# rna a fegyveres erők klubjai besült # —> az ifjúsági klubok is e »Giuliano nem halt meg« —^1* céllal jöttek létre. Ápolják, ezt akarta jelezni az újabbt1 terjesztik a bevonuló fiatalok terrorcselekmény. között a szocialista kultúrát. Giuliano valójában már ott# formálják tudatukat, a szoci- hordta szívében a halált. Pis-# alista hazafiság szellemében ciottának és Sciortinónak ke-# nevelik őket. A művészegyüt- sergett is, hogy olyan zászló-!* tes fenállása óta ezért fordí- ért — a szeparatizmus lobogón1 tott igen nagy figyelmet azok- jáért — gyilkolt, amely nem isi ra a művekre, amelyek haladó volt igazi zászló. Tevékenysé-# történelmi hagyományainkat ge már megint nem háború,# elevenítik föl, hazaszeretetre | »politikai« gerillaharc, hanem6 nevelik a közönséget, s egy- a büntető törvénykönyvben# ... , , szereplő közönséges bűntény. #uttal szolgálják a honvedelem Utolsó orvtámadása a távol-#erősítésének gondolatát, el- sági busz ellen rémületet és# mélyítik a közösségi szellemet í.ele^v,kflte^ HoíLya? ^11-mondotta dr. Bán Károly kenykedhet ilyen biztonság-!* ban Giuliano, mikor egész Szi-f ezredes. cíliában beböttönzik és fel-i1 a Magyar Néphadsereg Mű* lépett csakkoncolják a banditákat? (Folytatjuk.) nem nyolcmillió néző, köztük négymillió katonafiatal tekintette meg. Laktanyákban, táborokban, néha nehéz körülmények között töltötték be az együttes tagjai hivatásukat. Több alkalommal jártak a szocialista országokban, azután Algírban, Franciaország" ban, Kubában, Egyiptomban. Magas színvonalú műsoruknak Kaposvár lakossága is tapsolhatott, hiszen évekkel A NAGYKANIZSAI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET (Nagykanizsa, Kinizsi út 17.) azonnali belépéssel — állandó nagykanizsai munkahelyre FÖLVESZ ’•ömüves -lakmunkósokat, ideghurkolókai és segédmunkásokét. jelentkezni lehet a szövetkezet központi irodájában. (128000) ezelőtt ezrek tekintették meg bemutatójukat a Dózsa-pályán. Felléptek a szegedi szabadtéri játékokon is. Jó néhány műsoruk világszerte sikert aratott. Az együttest 20 évvel ezelőtt a Vörös Csillag Érdemrenddel tüntették ki. Érdemes és Liszt-díjas művészek vannak az együttes vezetőinek sorában. Itt kezdte pályafutását llosfalvy Róbert, Palcsó Sándor, Réti József, Seregi László, Létai Dezső, Lukács Ervin is. A negyedszázad, az itthon ts külföldön elért nagyszerű sikerek a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének vezetőit és tagjait arra kötelezik, hogy továbbra is magas művészi színvonalon neveljék, szórakoztassák katonáikat, ápolják a felnőtt lakosság soraiban ’s a hazaszeretetei, a honvédelem gondolatát. Ezt a célt szolgálja az április 21—29-e közötti jubileumi hét. Ennek keretében a legsikerültebb, ma is élő, elevenen ható műsorokat mutatják be. Föllépnek a Zeneakadémián, a Fővárosi Operettszínházban, a szekszárdi művelődési házban, Budapesten a Fáklya Klubban és a Láng Művelődési Otthonban. Sz. L. Éjjeliőrt AZONNALI BELÉPÉSSEL fölveszünk FÜSZÉRT-fiók. Kaposvár, Zalka M. u. 12. (105983) vészegyüttese 7500-szor föl 1949 óta, műsorát A KAPOSVÁRI CUKORGYÁR azonnali belépésre keres nehéz fizikai munkát végző férfi segédmunkásokat Jelentkezés a gyár munkaügyi osztályán. (14255)
