Somogyi Néplap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-20 / 91. szám

A politikai tanácskozó testület ülésén elfogadott nyilatkozatok Áz enyhülés ■ ■ t I I r • . intézkedési terve A képen balró! jobbra: Jaroszewicz miniszterelnök, Gierek, a LEMP KB első titkára, Kádár János és Fock Jenő, illetve Jablonski lengyel államelnök. (Telefotó: CAF—MTI—KS) (Folytatás az 1. oldalról.) 22-i határozatai valamennyi rendelkezésének végrehaj­tására irányulnak. Az ENSZ rendkívüli erőinek jelenléte pozitívan járul hozzá a bé­ke fenntartásához ebben a térségben. A tanácskozáson részt vett szocialista államok szilárdan e> változatlanul támogatják az arab népek harcát az ag­resszió imperialista politikája ellen, az igazságos és tartós békéért, szabad fejlődésük biztosításáért, a társadalmi és gazdasági haladásért. A tár­sadalmi fejlődés e fontos cél-, jainak elérése elválaszthatat­lanul összekapcsolódik azon erők elleni harccal, amelyek igyekeznek az arab népeket a haladás útjáról letéríteni, is­mét az imperialista erőktől való politikai és gazdasági függőség helyzetébe hozni. A szocialista országok az arab népek hű barátai, akik mellettük álltak és állnak mind a békés építés idején, mind szabadságuk és függet­lenségük veszélyes pillanatai­ban. A szocialista államok politikája az arab világ or­szágai irányában következe­tes és elvi, nemzeti törekvé­seik és társadalmi-gazdasági fejlődésük problémáinak mély megértésén alapszik, nincs ki­téve konjunkturális ingado­zásoknak. A tanácskozáson részt vett államok továbbra is fejlesz­teni kívánják barátságukat és együttműködésüket az arab országokkal a közös célok alapján, az imperializmus és a neokolonializmus ellen, a békéért, a népek szabadsá­gáért és a társadalmi hala­dásért folyó harcban. Varsó, 1974. április ÍR. forradalmi kormányának ef lenőrzése alatt álló területek ellen. A tanácskozáson részt vett országok teljes mértékben tá­mogatják a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság kormánya és a Dél-vietnami Köztársa­ság ideiglenes forradalmi kor­mánya irányvonalát, amely a párizsi egyezménynek vala­mennyi aláíró fél által tör­ténő szigorú és feltétlen tel­jesítésén alapul, valamint a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormá­nyának 1974. március 22-i új konstruktív kezdeményezé­sét. A teljes tűzszünet, a demokratikus szabadságjogok biztosítása a lakosság számá­ra, a két dél-vietnami fél tár­gyalásainak mielőbbi meg­tartása a nemzeti megbékélés és egyetértés tanácsának lét­rehozásáról azzal a céllal, hogy kedvező feltételeket te­remtsenek az általános vá­lasztások lebonyolításához — ez a béke megszilárdításának, a helyzet normalizálásának reális útja Dél-Vietnamban. A tanácskozás részvevői megerősítik szolidaritásukat a vietnami néppel és kifejezik szilárd meggyőződésüket; hogy a testvéri szocialista országok, minden haladó erő támogatá­sára támaszkodva a vietnami nép sikereket ér el a szocia­lizmus építésében az ország északi részében, a belpolitikai problémák megoldásában dé­len, a békés, egységes, füg­getlen, demokratikus Vietnam megteremtésében. A proletár imtemacionaliz- mus elvei szellemében tevé­kenykedve a jelen ülésen részt vevő államok továbbra is sokoldalú támogatást és se­gítséget nyújtanak a vietna­mi népnek a béke, a szabad­ság és a függetlenség bizto­sításában, igazságos törekvé­sei megvalósításában előtte álló legfontosabb feladatok megoldásához. Varsó, 1974. április 18. emberi jogokról szóló nemzet­közi egyezményeket. Több mint fél év telt el a Chilében végrehajtott fasiszta katonai államcsíny óta, mely­nek első áldozata Salvador Allende, a törvényesen meg­választott elnök, a nemzeti felszabadító mozgalom egyik kiemelkedő személyisége lett, aki egész életét a chilei nép szabadsága ügyének szentelte. Az országban fenntartják a rendkívüli állapotot, kegyet­len terror szabadult el, el­nyomják a chilei társadalom valamennyi haladó ' erejét, betiltották az összes politikai pártot, szakszervezetet és tár­sadalmi szervezetet. Dawson, Quinquina, Chacabuco, Pisa- gua és sok más helység kon­centrációs táboraiban chilei hazafiak ezrei sínylődnek, akiknek egyetlen bűne, hogj^ veretik hazájukat és hűek a vadás és a demokrácia esz- . uyeihez. \ katonai junta kínzófeam- ' n embertelén körülmé­nyek között tartják fogva a chilei nép kiemelkedő képvi­selőit, Lm is Corvalánt, a Chi­lei Kommunista Párt főtitká­rát, a szocialista Clodomiro Almeydát, a volt külügymi­nisztert, Anselmo Sülét, a ra­dikális párt elnökét, a népi egység pártjainak és kormá­nyának más képviselőit. Az országban felszámolták a dol­gozók szociális vívmányait, tömegesen bocsátják el azo­kat, akik haladó nézeteket vallanak. A világ közvéleménye, s ezen belül Latin-Amerika ha­ladó, szabadságszerető erői el­ítélték a chilei katonai junta bűntetteit. Eljön az idő, ami­kor a chilei nép megvetéssel félredobja azokat, akik ma megpróbálják feltámasztani az inkvizíció és a minden ha- i ladóst ellenző nópbutítás kö­zépkori kísértetét. A chilei nép harcában a jövőben is számíthat a szocia­lista országok népeinek kö­vetkezetes támogatására. A tanácskozás részvevői határo­zottan követelik Luis Coirva­Az elnökjelöltek névsorának közzétételével hivatalosan is megkezdődött az elnökválasz­tási kampány. A legesélyesebb elnökjelöltek a napokban már sajtóértekezleteken ismertet­ték programjukat, majd pedig vidéki körútra indultak. Fran­Pénteken hivatalos látoga­tásra az algériai fővárosba ér­kezett Willy Brandt nyugat­német kancellár. Brandtot — akinek személyében több mint 10 év óta elsőizben érkezett magasrangú nyugatnémet ve­zető Algírba — a repülőtéren Bumedien államfő fogadta. Brandt megérkezésekor adott rövid nyilatkozatában ki­jelentette: eljövendő tárgyalá­sainak nagy fontosságot tulaj­donít, és reméli, hogy látoga­tásával elősegíti a közel-keleti béke megteremtését: »-Szeret­nék hozzájárulni a szilárd és tartós béke eljöveteléhez, ugyanakkor az a véleményem, hogy az arab—nyugat-európai párbeszédnek nem szabad za­varnia, de még csak időben hátráltatni sem a béke érdeké­ben jelenleg folyó erőfeszíté­seket« — hangsúlyozta a bon­ni kancellár. A látogatás pénteki prog­ramjában egyébként az algé­riai mártírok emlékművének megkoszorúzása szerepelt, majd Brandt megkezdte tár­gyalásait Bumedien elnökkel. Mint a látogatással kapcsola­tos értékeléseikben a nyugati hírügynökségek megállapítot­ták, Brandt látogatására há­rom évvel az 1%.5-ben meg­szakadt nyugatnémet—algé­riai diplomáciai kapcsolatok helyreállítását követően került sor. A Brand—Bumedien meg­beszélések központi témái vár­hatóan az arab országok felé megnyitott új nyugat-európai Ián, Clodomiro Almeyda, An­selmo Sule, valamennyi be­börtönzött chilei demokrata és hazafi haladéktalan szaba­don bocsátását A jelen tanácskozáson részt vevő országok felhívják mindazon államokat, ame­lyeknek drága földünkön a haladás ügye, hogy lépjenek fel az alapvető emberi jogok, az emberi méltóság, és sze­mélyiség értékeinek védelmé­ben Chilében. Felhívással for­dulnak a világ közvélemé­nyéhez, hogy még szélesebben bontakoztassa ki a nemzet­közi szolidaritás mozgalmát a chilei nép iránt, amely har­cot folytat hazájában a véres terror ellen, a demokratikus és szabadságjogok helyreállí­tásáért. Az ülés részvevői kifejezik mély meggyőződésüket, hogy a chilei nép a demokrácia visszaállításáért és Chile iga­zi függetlenségéért vívott har­cában győzelmet arat. Varsó, 1974. április 18. cois Mitterrand Metzben és Strassburgban, Chaban-Del- mas Bayonne-ban, Pauban és Bordeux-ban tartott választá­si gyűlést; Giscard d’Estaing pedig pénteken délután ismer­tette Strassbourgban a prog­ramját. gazdasági együttműködésének lehetőségei lesznek. 1965-ben Algéria azért szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat Bonnal, mert az elismerte Iz­rael államot. Ha megpróbáljuk egy mon­datba sűríteni a Varsói Szer­ződés politikai tanácskozó tes­tületé április 17—1 t!-i ülésé­nek mondanivalóját, így fo­galmazható meg: az európai szocialista országok vezetői elhatározták, hogy egyesült és újult erővel küzdenek a ■ nemzetközi feszültség enyhí­tésének politikai érvényesíté­séért, hatékonysági területe kiterjesztéséért, határozottan szembeszegülve a bármilyen irányból kezdeményezett ez­zel ellentétes próbálkozással. Ez a végső mérleg maga ér­tékeli a most zárult tanácsko­zást. A nemzetközi megbe­széléseknek napjainkban na­gyon is gyakori sorában ez a tanácskozás a világ közvéle­ménye szemében és a világ­sajtó hasábjain is kiérdemel­te az »elhatározó jelentőségű« értékelést. Különösen az nö­velte a tanáskozás súlyát, hogy az európai szocialista országoknak ez a nagy tekin­télyű fóruma abban a sza­kaszban hallatta szavát, ami­kor erőteljesen kibontakozott a békés egymás mellett elés ellenfeleinek sokrétű ellenak­ciója. Az utóbbi évek nagy sike­rei — amelyek elsősorban a Szovjetunió és a szocialista országok konstruktiv külpo­litikájának gyümölcsei — egy időre kissé visszaszorították a hidegháborús körök aktivitá­sát, illetve tevékenységük ha­tékonyságát. Amint azonban napirendre került az enyhülő si irányzat visszafordíthatat­lan jellegének biztosítása — a konkrét együttműködési in­tézkedések, valamint a lesze­relési, haderőcsökkentési rendszabályok megvitatása — a reakciós erők úgy éreznék eljött az idejük. Számításuk egyszerű volt: e konkrét Kér­dések Olyan sok és a külön­böző érdekek által befolyásolt részletproblémát tartalmaz­nak, hogy vitákkal, újabb es újabb követelésekkel, eljárási manőverekkel megoldásukat a _ végtelenségig lehet halaszt- gatni, a még oly rokonszenves és építő javaslatokat az ér­dektelenség mocsarába lehet fullasztani. S éppen ennek a taktiká­nak leküzdésére adott nagy segítséget a szocialista diplo­máciának és a gyorsabb hala­dásban érdekelt nemzetközi közvéleménynek a varsói ta­nácskozás. Megfogalmazta az össz-európai értekezlettel kap csolatos álláspontot, megje­lölte azt az utat, amelyen ha­ladva a tanácskozásnak »Európát minden állam való­Az etióp kormány az előző kabinet tagjai közül csak azo­ban egyenjogú együttműkö­désének térségévé« lehet vál­toztatni. Ez a világos szó megnehe­zíti a ködösítési kísérleteket Az alapvető norma az állam­közi kapcsolatokban a függet­lenség és a szuverenitás, a te­rületi épség, az Európában ki­alakult államhatárok sérthe­tetlensége, az erő alkalmazá­sáról és az ezzel való fenye­getésről történő lemondás, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás. Minden egyéb csak ezekből a normákból ve­zethető le. Az értekezletet nem célnak, hanem olyan kiindulópontnak tekintjük, amellyel elkezdő­dik az európai kontinens ál­lamai új kapcsolatainak ki­alakítására irányuló történel­mi munka« — hangoztatja a közös közlemény, még na­gyobb távlatokat és még szor- gosabb programot adva ezzel az európai országok együtt­működésének, és általában az enyhülési politikának. Ezen túlmenően a Varsói Szerződés legfelsőbb politikai testületé erőfeszítéseket tesz, hogy az enyhülési politika ha­tályát kiterjessze valamennyi földrészre. A szocialista orszá­gok most Varsóban e vonat­kozásban is kezdeményezőek voltak és együttes lépéseket tettek. A közlemény mellett elfogadott nyilatkozatok le­szögezik a részvevő országok állásponjtát a közel-keleti vál­ság, a vietnami kérdés és a chilei szolidaritási mozgalom ügyében. Az ilyen legmagasabb szin­tű tanácskozások lehetőséget adnak, hogy a szocialista or­szágok vezetői kétoldalú meg­beszéléseken is megismerked­jenek a baráti országok prob­lémáival és koordinálják te­vékenységüket mind több; mind kétoldalú vonatkozás­ban. Varsóban ezek a kétol­dalú eszmecserék jól kiegészí­tették a politikai tanácsktiáí? testület közös tanácskozását. Szellemükben és elhatározá­saiban pedig teljesen megfe­leltek a közös közlemény elvi jelentőségű megállapításá­nak: »a Varsói Szerződés tagállamai tovább erősítik megbonthatatlan barátságu­kat a. szocializmus, a haiaua-i és a béke érdekében, egyre növelve a szocializmus tekin­télyét, amely más népek elé az államközi kapcsolatok új típusának, a valóban demok­ratikus társadalomnak, a szo­cialista életformának példáját állítja.« N. J. litani, akik jogilag bizonyítha­tó módon korrupcióba keve­redtek és hivatali helyzetüket személyes céljaik érdekében használták föl — jelentette ki Endelkacsev Makonnen etió- piai miniszterelnök az ország fegyveres erőinek képviselői előtt tartott beszédében. (Ko­rábban olyan hírek terjedtek el, hogy az előző kormány va­lamennyi miniszterét házi őri­zetben tartják.) A politikai megfigyelők sze­rint pénteken tovább nőtt a fe­szültség az etiópiai főváros­ban. A Hailé Szelassziéről el­nevezett állami egyetem bejá­ratánál az egyetemisták plaká­tokat helyeztek el, amelyeken felszólították társaikat: támo­gassák a muzulmán közösség szombat délelőttre tervezett tüntetését. Addisz-Abebában a tisztek változatlanul azzal fenyege­tőznek, hogy közbelépnek, ha «nem hoznak azonnali intéz­kedéseket az előző kormány miniszterei ellen«. Aszmará- ban a rendőrség kihirdette az I ostromállapotot. A tartós békéért Vietnamban, a vietnami nép igazságos nemzeti érdekeinek biztosításáért A Varsói Szerződés tagálla­mai politikai tanácskozó tes­tületének varsói ülésén a Bol­gár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság. a Lengyel Népköztársaság. a Román Szocialista Köztársa­ság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság képviselői meg­erősítik elvi értékelésüket, hogy a párizsi egyezmény a hős vietnami nép történelmi vívmánya, a szocialista orszá­gok, a nemzeti felszabadító erők, az egész haladó embe­riség közös győzelme. Megállapítják, hogy az egyezmény érvénybe lépése óta eltelt időben bizonyos előrehaladás történt a vietna­mi helyzet normalizálásában. Az imperialista agresszió megszüntetése, a külföldi csa­patok kivonása Dél-Vietnam- ból, a felek által a párizsi egyezmény egy sor. cikkelyé­nek megvalósítására tett gya­korlati intézkedések megte­remtik az előfeltételeket a háborútól a békéhez meg­kezdett fordulat megszilárdí­tásához, a szocialista építés feladatainak megoldására való áttéréshez Észak-Viet- namban és Dél-Vietnam fej­lődéséhez a béke, a függet­lenség, a demokrácia és a semlegesség útján, előmozdít­ja a politikai légkör általános javulását az indokínai félszi­geten és egész Délkelet-Ázsiá­ban, A tanácskozás részvevői egyidejűleg megállapítják, hogy a külső imperialista erők támogatását élvező sai- goni adminisztráció minden eszközzel a párizsi egyezmény megvalósításának megakadá­lyozására, a politikai rende­zés meghiúsítására törekszik. Az ülés részvevői határozot­tan elítélik a saigoni admi­nisztráció bomlasztó tevé­kenységét, rendszeres fegy­veres provokációit a Dél-viet­nami Köztársaság ideiglenes Vessenek véget az önkénynek és a demokraták üldözésének Chilében! át) A Varsói Szerződés tagál­lamai politikai tanácskozó testületének varsói ülésén a Bolgár Népköztársaság, a Ma­gyar Népköztársaság, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, a Lengyel Népköztársa­ság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövet­sége és a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság képviselői mély nyugtalanságukat feje­zik'ki a népi egység alkotmá­nyos kormányának 1973 szep­temberében történt megdönté­sével Chilében kialakult hely­zet miatt és határozottan el­ítélik a chilei katonai junta önkényét, a demokraták üldö­zését, a junta garázdálkodá­sát és törvénytelenségei t, amelyek durván megsértik az ENSZ alapokmányát, az ENSZ által elfogadott emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, a» 2 ISomogy/ Néplap Edward Kennedy Moszkvában Edward Kennedy (középen) amerikai szenátor és felesége a szovjet fővárosba érkezett. A repülőtéren jobbról Lev Pi. Tolkunov, az Izvesztyija főszerkesztője. (Telefotó: TASZSZ—MTI—KS) (MTI) FRANCIAORSZÁG Hivatalosan is megkezdődött az elnökválasztási kampány ALGÉRIA Brandt Bumediennel tárgyal politika, valamint a két ország Nem csökken a feszültség Etiópiában A tisztek tovább fenyegetőznek kát szándékozik bíróság elé ál-

Next

/
Thumbnails
Contents