Somogyi Néplap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-20 / 91. szám
Felavatták az állami építőipari vállalat központi telepét (Folytatás az 1. oldalról.) mentgyár építését, és újabb telepítésre is helyet keresnek. A vállalat munkáját értékelve Bondor József hangsúlyozta: új vezetői kidolgozták az előrelépés terveit, munkásgárdája alkalmas a nagyobb feladatok megoldására. -Állítom — mondta —, hogy az emberek nem születnek lógó- soknak, de ha szervezetlenség van a munkahelyen, ha nem biztosítják a munkavégzés feltételeit, azzá válnak. Ezért Eontos, hogy mindig folyamatos legyen a munka. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat feladatai azonosak a többiével, a gondjai is hasonlóak. A magyar építőipar akkor tudja teljesíteni a feladatát, ha sokkal magasabb színvonalon szervezi a munkát. A mostani tervidőszak célkitűzéseinek teljesítése mellett a következő öt év feladataira is fel kell ■készülni, korszerűbb technológiát kell alkalmazni. Ezért örülök én a központi telepnek. Ha a munka szerelő jellegűvé válik, kevesebb ember többet tud elvégezni. Az új technika azonban mindig tanulással jár együtt; ez éppen úgy érvényes a vállalat vezetőire, mint a munkásaira. Az építők táskájába — a korszerű, technológiák miatt — lassan nem a vakolókanál kerül majd, hanem a franciakulcs.« Ezután arról beszélt, hogy a vállalat vezetése tervszerűen nyúlt a gondok megoldásához: arra törekszik, hogy mindenkinek pontosan meghatározza a feladatát, s ellenőrzi is, hogy azt miként hajtják végre. Figyelmeztetett arra, hogy nagyobb gondot kell fordítani a szervezettségre, gondoskodni arról, hogy a folyamatos munkához az anyag és a gép mindig rendelkezésre álljon, s megfelelően készítsék elő a beruházásokat. Együttműködve a tervezőkkel, beruházókkal és lebonyolítókkal lehet javítani az előkészítést. A • jó építés ugyanis — mint mondta — nem kizárólag a vállalat gondja. Ennek előfeltételei vannak, s ennek megteremtése a beruházás gondolatával kezdődik. -Funkcióképes lakásokat« csak akkor lehet építeni, ha időben biztosítják a vizet, a világítást, a fűtést; egyszóval előkészítik a területet. A miniszter külön szólt a munkásokról való gondoskodásról is, ^melynek egyik jele a vállalat központi telepén készült korszerű szociális helyiség és az új étterem. Bogó László, a megyei partbizottság titkára hozzászólásában kiemelte: a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat az elmúlt 25 év alatt nagy utat tett meg. S e negyedszázadban voltak nehéz időszakok is. Ebből pedig le kell vonni a tanulságokat a vezetőknek és a dolgozóknak egyaránt. Ha a vállalkozáspolitika felelőtlen, ha nem megfelelő az előkészítés, csúszik a határidő, bírálni kell a vállalatot, s az elmúlt időszakban nagyon sok volt a határidőre át nem adott létesítmény. A mostani törekvésekből a megyei vezető testületek azt a következtetést vonják le, hogy a vállalat képes lesz megfelelni feladatainak; jelentősen javult a gépesítettsége, kezd kialakulni a kooperáció is. A vállalat szervezeti rendszere megfelel a követelményeknek. A legfőbb feladatként a dolgozók és a vezetők közötti összhang erősítését jelölte meg. A megye anyagilag is támogatta a vállalat fejlesztését, s cserébe azt várja, hogy a következő tervidőszakban már ne legyenek a mostanihoz hasonló építési gondok. Felszólalt a munkásgyűlésen Csepregi József művezető, Ri- tecz János brigádvezető és Spannenberger János burkoló is. A munkásgyűlés Gyulavári Tamás igazgató zárszavával ért véget. Három év alait 20 százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem Képviselőnők tolmácsolták Három somogyi javaslatot elfogadtak Nagy érdeklődés előzi meg a családjogi törvény módosítását a megyében is. A vélemények, javaslatok összegyűjtését szolgálta, hogy a Hazafias Népfront megyei bizottsága ankéton vitatta, meg t<i- gászokkal a módosítástervezetet. Ezenkívül a képviselők közvélemény-kutatást tartottak választókerületükben. Ezek a törvénymódosítás demokratikus előkészítésének állomásait. A megyei képviselőcsoport a múlt héten összegezte az összegyűjtött véleményeket, s megbízta Kosz- tolánczi Jánosáét, valamint Szokola Károlyné dr.-t, hogy az országgyűlés szociális és egészségügyi, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának együttes ülésén tolmácsolják a somogyi megjegyzéseket. Kosztolánczi Já- nosné a megyében megfogalmazott kérdéseket tette föl az együttes ülésen, Szokola Károlyné dr. pedig a javaslatokat továbbította. A két képviselőnő örömmel számolt be arról, hogy szép eredményt értek el. — Huszonketten szólaltak fel a szerdai együttes ülésen, tizenhat módosító javaslat hangzott el, s ebből hatot fogadtak el. Nagyon elégedettek vagyunk, mert közülük három somogyi — mondta Szokola Károlyné dr., a Fonyódi Járási Pártbizottság első titkára. — Milyen jellegűek ezek a javaslatok? — Általában a szöveg módosítását, kiegészítését szolgálják. Például nem tartottuk pontosnak a házasságkötés alaki kellékeiről szóló részben a következő megfogalmazást: házasság akkor 'jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulandók a tanács végrehajtó bizottságának hivatalosan eljáró kiküldötte (anyakönyvvezető) előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. A kiküldött megnevezés félrevezető. s az anyakönyvvezetőt, aki nélkül nem lehet házasságot kötni, szerintünk nem lehet csupán zárójelben említeni. A javaslatunkat elfogadták azzal, hogy ezt a pontot átfogalmazzák, s kiemelik az anyakönyvvezető szerepét. — Mire vonatkozik a másik két javaslat? — A tervezet szerint a feleség vagy a régi nevet viseli tovább a házasság megszűnése után, vagy pedig a lánynevét veszi újra fel stb. A megszövegezés szerint az utóbbi esetben a házasság megszűnésétől, illetőleg érvénytelenné nyilvánításától számított harminc nap alatt jelentheti be szándékát az anyakönyvvezetőnek. A harminc napot kevésnek találtuk a gondolkodásra, s hatvanat javasoltunk. Ezt is elfogadták. Ezenkívül a gyámság viselésével foglalkozó pontban kértük egy fontos szó beszúrását tartalmi okokból. — Maradt-e függőben javaslat? — Igen, kettő. Ezeket mi, somogyiak is támogattuk. Az egyik a házasságkötési életkor alsó habárának szigorúbb határozása: a módosításban javasolt 14. illetve 16 év helyett 16. illetve 18 év. A másik az, hogy hagyják ki a szövegből a férjezett nők névhasználatának újabb lehetőségét. amikor az asszony a férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét E kérdésekben nem született döntés az együttes ülésen. Az országgyűlés előtt a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság még egyszer összeül. Ezt azzal egészíthetjük ki, hogy úttörő megoldásként majd az országgyűlés dint azokban a kérdésekben, amelyekben a bizottságok ülésein nem tudtak megegyezni. L. G. Félmilliárdos költséggel Építőipari műanyaggyár épül Barcson Aláírták az együttműködési szerződést Süveges Sándor, a járási pártbizottság első titkára nyitotta meg tegnap azt a tanácskozást Barcson, amelynek részvevőit egy cél vezeti: erőiket összefogva mit tehetnek Barcs és környéke jövőjének érdekében. 30 000 tonna műanyag termék Szabó Miklós, a "Chemical- Építővegyianyagokat Gyártó j Vállalat igazgatója tájékoztatta a részvevőket, dr. Kassai Jánost, a megyei tanács vb- titkárát, a nagyközség, az J ÉVM és néhány tervező, ki- j vitelező vállalat képviselőit j arról, hogyan fejlődik, iparosodik Barcs, s teremtődik ezzel újabb munkalehetőség a járási székhelyen, illetve a | környéken élő embereknek. j Félmilliárdos költséggel építőipari műanyaggyár épül Barcson, ahol 310 ember kap munkalehetőséget. Az idén kezdődik a tereprendezés, jövőre az építkezés. 1976-ban szerelik be a gépeket, s 1977- ban indul meg a termelés. Évente 335 millió forint értékben 30 000 tonna különböző építőipari műanyag termék hagyja majd el a gyárat. Műgyanta, habszivacs, fürdőszoba- és vízelvezető elemek, műanyag kádak. Az első évben 5000, 1980-ban pedig jnár 7000 kád készül. Elmondta az igazgató azt is, hogy a tervek készülnek, s a vállalat párt- és KISZ- szervezete védnökséget vállait a barcsi építkezés fölött, segítséget nyújtanak a munka mielőbbi befejezéséhez, a szakmunkásképzéshez is. Közös összefogással Dr. Kassai János a megye és a nagyközség vezetőinek nevében köszönetét mondott mindazoknak, akik már eddig is nagyon sokat fáradoztak az új barcsi gyár létrehozásáért. Arról is beszélt, hogy Barcs jövője, fejlődése, a környék előrelépése érdekében igen nagy jelentőségű lesz az új műanyaggyár. S nemcsak azért, mert 1980-ig az előzetes számítások szerint 2000 ember elhelyezéséről leéli gondoskodni. hanem azért is, mert az itt készülő építőipari műanyag termékek nagy segítséget nyújtanak majd a Somogybán és a szomszédos megyékben folyó építkezések meggyorsításához. Ezért segíti a megye és a nagyközség erejéhez mérten a gyár létrehozását. A megyei tanács 23 millió' forint vissza nem térítendő támogatást nyújt az. iparfejlesztési alapjából; biztosítják a munkához szükséges utat. a villanyt, a vizet és a szennyvíz eivezetását. Ezenkívül lakást adnak a kirendeltség működéséhez, a szakoktatóknak. s 23 szövetkezeti és állami lakással támogatják a műanyagipari szakemberek 3arcsra telepedését. A tanácskozás végén dr Kassai János a megye vezetői. Szabó Miklós pedig a "Chemical« vállalat nevében aláír) a az együttműködési szerződést. Ez írásba foglalja mindazt, amit szóban kifejtettek: kölcsönösen arra törekszenek. hogy a barcsi építőipari műanyaggyár a tervezett határidőre elkészüljön, hogy a 310 ember munkába állhasson 1977-ben. s a gyárban mielőbb megindulhasson az építkezéseket meggyorsító műanyagok termélése. Sz. L. Megjelent a Statisztikai Zsebkönyv A napokban megjelent az 1973. évi adatokat tartalmazó Statisztikai Zsebkönyv. A zsebkönyvből egyebek közt kiderül, hogy a nemzeti jövedelem 1973. évi összege 20 százalékkal volt nagyobb az 1970. évinél, és több mint kétszerese volt az 1960. évinek. Hasonló egybevetések találhatók az ipari, építőipari és mezőgazdasági termelés, a bélés külkereskedelem, a bérek és jövedelmek stb. alakulásáról. Ismeretes például, hogy ' 973-ban különös figyelem kísérte az állami ipar és építő- ioar* munkásainak jövedelemalakulását. A zsebkönyv tanúsága szerint éves átlagban 1 078 500 munkás dolgozott az állami iparban. Ezeknek a munkásoknak a havi átlagbére 2448 forint volt, 11 százalékkal (körülbelül 240 forinttal) több, mint 1972-ben. A megelőző két év alatt együttesen ennél kisebb mértékű — 8 százalék — volt a dolgozók e kategóriájának átlagbér-emelkedése. Végeredményben az állami ipar munkásainak 1973. évi átlagbére 20 százalékkal haladta meg az 1970. évit, és 57 százalékkal az 1960. évit. A korábbi közlésből már ismert, hogy 1973-ban 85 ezer — pontosan 85 211 lakás épült. A zsebkönyv megfelelő táblájából látható, hogy ezzel az ötéves terv első három évében felépült lakások száma meghaladta a 250 ezret. Ez több, mint az öt évre tervezett 400 ezer lakás időarányos része. Ugyanez a tábla olyan további fontos információt is tartalmaz, hogy 1973-ban több mint 19 ezer, három év alatt majdnem 59 ezer lakás szűnt meg. Így az ország lakásállománya a múlt évben 66 ezerrel, 1971—73-ban összesen 192 ezerrel szaporodott. Az időbeli összehasonlítás mellett a zsebkönyv két fejezete ad lehetőséget a térbeli összehasonlításra. Az egyik hazánk területi egységeinek — a nagyvárosok és a megyék — fontosabb mutatószámait tartalmazza, a másik pedig néhány szocialista és tőkés ország — általában 1972. évi — népességéről, népmozgalmáról és gazdálkodásáról nyújt áttekintést. Csuvasföld és a KGST országai A z SZKP XXIV. kongresszusának irányelvei feladatul tűzték ki, hogy a Szovjetunió könnyűipari vállalatainál széles körben be kell vezetni a vetélő nélküli szövőgépek alkalmazását. Az ilyen szövőgépeket előállító csebokszári gépgyártóknak feszített programjuk van az ötéves tervre. A csebokszári vegyipari és textilipari gépgyártó vállalat 1972- ben 502 vetélő nélküli szövőgépet, 1973-ban pedig már há-' romezret bocsátott ki (az előirányzott 1360 helyett). Ebből 308-at a szocialista országok vállalatainak szállítottak. A gépgyártás növelésének és i a gépek tökéletesítésének problémáját itt a KGST-országok- kal szoros együttműködésben és velük közvetlenül kooperálva oldják meg. N. Szedou- nak, a gyár igazgatójának szavai szerint a szerkezeti részegységek és az alkatrészek kb. 40 százaléka Bulgáriából, Magyarországról, Lengyelországból és Csehszlovákiából érkezik | A Lengyel Népköztársaságban lévő lódzi Biíama üzem és a dzierzoniówi Kroszczen gyái szakemberei nemrégen kísérleti alkatrészeket és szerkezeti részegységeket próbáltak ki üzemi körülmények között. Itt dolgozott a budapesti KAEV vállalat szerelőbrigádja 1 is. A magyar szakemberek beszerelték az országukban készült aggregátokat a vetélő nélküli automata szövőgépekbe. A gyártásban részt vesz a bülgáriai Szlívenben lévő Po- beda-gyár, a csehszlovákiai Elitex egyesülés (Liberec vá- I ros) és a Lada-gyár (Sobeslav város) is. A vetélő nélküli automata szövőgépek kialakítása és tömeges gyártásuk megszervezése csupán egy a sok példa közül, ami bizonyítja, hogy milyen eredményes a csuvasföl- di iparvállalatok együttműködése a testvéri szocialista országokban levő partnereikkel. A csebokszári villamos gépgyár irányító berendezéseket, műszertáblákat, jelfogókat, csatlakozókat, mágneses telepeket, relévédelmi készüléke- ! két szállít a KGST-országok- i nak. A szocialista országok új 1 építkezéseihez sok olyan gyártmány érkezik, amely egy másik csebokszári vállalatnál, a villamos hajtóberendezések gyárában készült. Az aggregát- gyár pótalkatrészeket szállít a KGST-országokba exportált szovjet traktorokhoz. A csuvas. földi vegyipari vállalatok, a csebokszári elektromos mérőműszerek gyára, a sumerljai speciális kocsiszekrényes tehergépkocsigyár és a köztársaság több más üzeme és va1- lalata is szállít termékeket j ezekbe az országokba. A Csuvas Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság ipari termelésének fejlődése ugyanaltkor sok tekintetben a KGST-tagállamokban készüli gépek, szerszámgépek, bérén- i dezések szállítására támaszko-. dik. A csebokszári gépkocsitelephelyeken IFA—V—50L mlrkájú billenőkocsik dolgoznak, melyeket a Német Demokratikus Köztársaságban gyártottak. Csebokszári utcáin 1972-ben jelentek meg a magyar gyártmányú új, kényelmes Ikarus-Lux-55 és Ikarus— 250 típusú autóbuszok. A csuvas szállítási igazgatóság vállalatainál Tatra és Skoda típusú csehszlovák autók, lengyel Zuk-ok és Romániában gyártott pótkocsik dolgoznak. 1972-ben helyezték üzembe a csuvasföldi fogyasztási szövetkezet civilszki konzervgyárát, amelyet teljes egészében magyar vállalatoknál készült automata futószalagokkal szereltek föl. Burnari településen most fejeződik be egy csehszlovák gyártmányú berendezésekkel fölszerelt tejporgyár építése. S zoros testvéri együttműködés valósul meg a mezőgazdaságban is. A Volga szovhozban a csehszlovák Agrostroj-gyár szakemberei 1972-ben adták át a komlóbetakarító és -szárító géprendszert, amely a maga nemében első a Szovjetunióban. Több szovhozban CSH—4 típusú komlóbetakarító kombájnok do’goznak. P. Sz. Somogyi NéplapI 3
