Somogyi Néplap, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-10 / 58. szám

Szex, dollár. Bon dór os

Az álcázott lóláb

■AT IGEN, kinőttünk már a MAFILM műtermeibe szelídített nyugati lokálok világát, a balatoni szállodába csempészett egy-egy film színhelyéül szolgáló luxuslakosztályok valódiaskodását. Már olyan jól megy, hogy ha azt akarjuk: a legújabb magyar filmvígjáték, a Hét tonna dollár Monte Carlóban játszódjék, hát nem szidblozzuk ki a fonyódi mólót, nem csiszoljuk fényesebbre a sétány kavicsait, hanem elmennek filmeseink Monte Carlóba, és ott forgatnak. Hadd dörgölje a szemét a magyar néző. Nem csalás, nem ámítás! Ez valóban a Riviéra, ez valóban az azúrkék tenger, és benne még azúrabb fürdőgatyában lubickol érdemes hazánkfia, Bárdi György. Emez pedig a londoni derby, csak tessék, csak tessék, nem csalás, nem ámítás, hiszen ott látható Kabos László, amint kíséri a királynő déli gárdáját Őrségváltáskor. Ezt nem az MHSZ lovasszakosztálya imitálja kérem, ez eredeti és angol.

Szóval, jól megy nekünk! Ha hét tonna dolláros filmet kell forgatni, legyen. Ha már Csurka István azt álmodtatja egérszürke külsejű, de színes lelkű hősével, hogy fel tudja robbantani a monte-carlói rulettbarlang bankját, hogy fel tudja buktatni a londoni derby zsokéit, akkor csak semmi kis stílű műtermi je- lenetezés — gyerünk, nyakig a nyugati valóságba!

Tulajdonképpen megértem a film készítőit, amiért a kelleténél többet időztek a színes dokumentumfelvételekkel a parti sétányokon, fotózták a Temzét. (Ha kivágják ezeket a részeket, még útifilm is lehet belőle egy TIT-előadáshoz.. 0 Megértem azt is, hogy bemutatták a strandon az intim fedetlenséget — persze feddhetetlenül —, hadd

lássák otthon, ha már itt forgatnak, azért nem távoznak üres kézzel, akarom mondani kamerával. Van tehát originális nyugati kocsi, luxusszálló, rulett és popsi is bőven. És van ennek a filmnek cselekménye is. Meg kell vallani, igen csavaroska persze, néhol mintha ékeskedne a Veréb is madár egy-egy tol- lacskájával. A filmtörténet eredetiségéhez persze nem fér kétség: Csurka könyve 1971- ben jelent meg.

Kissé kalandos, kissé abszurd, kissé humoros, néhol Rejtő Jenő, Kolozsvári Grand- pierre Emiles, másutt Moldova Györgyös. Ebből született ez a magyar film. Magyar filmesen kalandos, humoros és szexes. Apropó, szex. Tévedés né essék, ez nem öncélúan van a filmben, dehogy! A szexnek ezúttal funkciója van. Ugyanis — azt hiszem ez a legjobb szó — szexizés közben jön meg az ihlete a kisembernek arra, hogy számmisztikái képességeinek megfelelően megjósolja a lottó ötös nyerőszámait, majd mindezt nagy tételben nyugati bankok »robbantására-« használja, természetesen a népgazdaság javára.

S MIRE HAZAÉR, itt nálunk már nem dolgozik senki, sőt van egy bizottság is, az IMEB (Illegális Munka Ellenes Bizottság), amely felvigyáz a munkátlanságra. A szegény kisember, a cirkuszi bohóc dolgozni szeretne. S ekkor kihajítják a bondorosi luxusszálló ablakán. Erre ébred. Hiszen csak álom volt az egész. A szép, svéd szexbomSzínjátszók a tanítóképzőben

Életre kelt Lancelot

A tanítóképző intézetben a legutóbbi diáknap keretében került sor a színjátszó csoport bemutatójára, majd a tudományos diákkör tagjainak »vígságára«.

Évek óta működik az intézetben egy irodalmi színpad Druzsin Ferenc tanár irányításával. Többször mutatkoztak be sikeres produkciókkal. Szeptemberben az irodalmi színpad mellett egy műkedvelő színjátszó csoport is létrejött Kernya Róza tanárnő vezetésével.

— Mit jelent az intézménynek az, hogy egyszerre két, irodalommal foglalkozó csoportja van? — kérdeztük a tanárnőtől.

Segítség ez a számunkra. Irodalmi színpadunk állandó jelleggel készülhet az iskolai rendezvényekre, évfordulókra, ünnepekre. Míg színjátszó csoportunk minden különösebb megterhelés nélkül próbálhat készülhet a különböző fesztiválokra.

— Ma este Gerelyes Endre:

Isten veled, Lancelot! című regényéből készült műsorukat mutatják be.

— Gerelyes Endre több novelláját olvastam, így nem véletlenül került kezembe a halála után megjelent regénye sem, az Isten veled, Lancelot! Gerelyes Endrének ez a reális látásmódja tetszett meg, amelyben nagyon is híven tudja ábrázolni az emberi problémákat.

— Egy regény eredeti formájában nem vihető színpadra. Ki vállalta magára a dramaturg feladatát?

— Mivel az én ötletem volt, vállaltam a dramaturgiai

feladatokat is. A nyári szünet alatt készítettem eL

— Ügy hallottam, a mostani bemutató után újabb feladatok várnak a színjátszó csoportra.

— Igen. Április 17—20 között Debrecenben veszünk részt az egyetemi és főiskolai színjátszók országos fesztiválján.

Nagy pillanatok következtek ezután. Négy lány és három fiú készült arra, hogy a legszigorúbb zsűri előtt vizsgázzon. A diáktársak előtt. Csupán egyetlen fényfolt látszott a színpadon. A narrátor jelent meg, s elkezdte mesélni a korabeli angol históriát Arthus királyról, Lan- celotról és a kerekasztal lovagjairól.

Lancelot alakjának életre keltésében nem a látványos megoldásokra törekedtek. A diákszínjátszás határain belüli lehetőségeket jól és igen ügyesen használták fel. Munkájukban arra törekedtek, hogy az egyszerű história mögötti mélyebb tartalmat mutassák be. A hatalmával visz- szaélő Arthus király, aki emberi gyengeségeit éppen uralkodói mivoltával igyekszik palástolni, nem egyedi eset. S Lancelot sem egyedi alak. Nemcsak az igazságért küzd, de figyelmeztet is. Az ember nem lehet biztos abban, hogy mikor győz. Nem ő hivatott a saját győzelmének eldöntésére. Az embernek mindig küzdenie kell, mindenkinek Lancelotnak kell lennie, s csak akkor érhető el a »sárkányok legyőzése«, a jobb »megteremtése«.

Nagy J.

ba konyhalány a csárdában, a gyönyörű Margit, aki mindvégig magán viselte az egészséges népi erotika bájait, a közönyös, holnapra már tehénkés pincémé ... Nesze neked, magyar valóság! A bondorosi csárdában álmodik a nyomor. Pedig, de szép volt! Csudaszép álom volt, mennyi pénz, milyen jólét és mennyi szerelem. Ügy sarjad ki ez a szép magyar filmvígjáték a magyar puszta olajszagú, traktorzajos, fröccsivós világából, mint egy árvalányhaj. Vagy mint a szivárvány, melyet a budapesti presszó ablakában lát felkelni egy mélabús vígjátékíró a hortobágyi pusztaságból, és véli, hogy a másik íve éppen a Temzébe bukik.

PERSZE, azért volt egy kis csalás. Azért még nem valami tiszták ezek a filmes álmok. Akik látták, észrevehet- ték, hogy a derby Londonban kezdődik, de amikor az ügy kivitelezéséhez szükséges felbukások kellettek, azt már nem bírtuk pénzzel. A kosztüm ugyanaz, csak a pálya! Az a bukásoknál nagyon hazainak látszott. Mert hiszen ki lehet azt fizetni forintban, hogy bukjon a ló és a lovasa a teli lelátók mellett? Itt már ügyeskedni kellett. És bizony felbukott a ló, és kilógott a lóláb a hazai pályáról. Szó szerint is. Ebből éreztem, hogy azért rendben van a dolog. Bizonyította: a mi lovasaink is tudnak bukni úgy, ahogy a nyugatiak tudnának. Ezt mondta ez a film. Itt végre fölfedeztem, hogy van mondanivalója. Egyéb kockáiban kitűnően palástolta mindvégig.

Tröszt Tibor

ŐSZINTE PALETTÁK

Mt tagadás, «okáig vitatkoztunk: azon a somogyi képzőművészekkel, hogy kellenek-e bemutatók, csoportos és egyéni kiállítások. Mi azt mondtuk és most is azt állítjuk, hogy szükség van ezekre, és nem lehetnek olyan akadályok, melyek ezt a szándékot föltartóztatják.

Kaposváron — különösen a Somogyi Képtár megnyitása óta — nem kevés a képzőművészeti esemény, a képcsarnokban megrendezett kiállításokkal együtt egy év alatt tíz- tizenkét tárlatot is láthat a közönség. De ebből vajmi kevés a somogyi anyag, bár hozzá kell tennünk, képzőművészeink java rendszeresen szerepel országos kiállításokon. Több helyi ösztönzés kellene. Kevésszer hívják meg a képzőművészeket, hogy kiállítást rendezzenek. Maguktól meg nem kopogtatnak.

A Képcsarnok Vállalatnak egy korábbi ígérete teljesült most azzal, hogy a kaposvári Vaszary-teremben megnyílt a somogyi festőművészek közös kiállítása. Ezúttal teljesen új anyaggal állnak a közönség elé. Azt hiszem, nem a meny- nyiségnek kell örülnünk, hanem annak, hogy a közönséggel tartott kapcsolat ösztönzője lett a művészetnek. Ezt a frisseséget, azt hiszem, ezen a közös kiállításon érezhetjük igazán. Sokaknak kimondottan a javára vált, hogy kitekintettek a műteremből. Lényegében erre a képcsarnoki kiállításra mind a tizenkét festőművész önmagát adta. Senki sem gondolt komolyan arra, hogy mást kell erre a kiállításra festenie, mint például az I. dunántúli tárlatra. Illetve: mintha föl- szabadultabb öröm párosulna az itt kiállított képékhez, mint azt korábban tapasztaltuk.

A kiállítóit: névsora már ismert olvasóink előtt, ezért most a fölsorolás helyett kiemelhetjük azokat a műveket, melyeket a közönség figyelmébe ajánlhatunk. Nagyon örültem annak, hogy mindjárt a megnyitó utáni percekben elkelt Csiszár Elek öböl télen című festménye. Ez is igazolja, hogy közönségünk ízlése differenciált; nemcsak azokat a műveket pártolják, melyek a látványt rafinált eszközzel, mégis naturalista módon adják vissza. Csiszár Elek a vásárló- közönség elé is őszinte, igényes festészettel lépett. Ezek a művek azért is jelentősek, mert a látvánnyal együtt emberi érzéseket, gondolatokat közvetítenek. Tagadhatatlan, hogy ezek az 'érzések, gondolatok komorak.

Szekeres Emil festészetét, grafikai munkásságát is általában így jellemezhetjük, a most bemutatott hat alkotását is őszintének érezzük, az öröm, a derű sugárzik át rajtuk. Ebben utolérhetetlen a csoporton belül, bár Völgyi Dezsőt is hasonlókért dicsérhetjük. Velencei lidója, úgy érzem, több eddigi képeméi. Oldottabban követi eddigi stílusát. Szabados János kiállított festményeihez annyit tehetünk hozzá, hogy ő szívesen megkerüli az élményt. Nem mondhatom Leitner Sándorról sem azt, hogy mást nyújt ezen a kiállításon, mint amit megszoktunk tőle, de azt hiszem egy kicsit leegyszerűsítette mondanivalóját. Elsősorban a dekorativitást emelte ki, ami egyébként jellemzője is, csak nem ennyire. Ruisz György festőién tárja elénk tengerparti élményét, legsikerültebb festménye most a Part, mely a színes forgatagot hatásosan ellensúlyozza a mélykék színnel. Papp S. Gábor külön formai jegyekben gondolkodik, eddigi színmegoldásaival nem nagyon értettünk egyet, most úgy látjuk, hogy színvilága gazdagodott.

A somogyi festők tárlata kifejezi azt, hogy alkotóink az eddiginél jobb kapcsolatot szeretnének kiépíteni a közönséggel, s ezt nem a mérce leszállításával igyekeznek elérni. Ezért az ízlésformálás szempontjából is fontosnak tartjuk a kiemelt műveket.

Horányi Barna

Az új követelményekhez igazodik a szakorvosképzés

Űj rendelet készül a szakorvosképzésről — tájékoztatták az MTI munkatársát az Egészségügyi Minisztériumban. A szakorvosok képzését szabályozó, 1960-ban kiadott, s azóta is érvényben levő rendelkezés ugyanis egyre kevésbé felel meg az egészségügyi ellátás követelményeinek.

A Magyarországon dolgozó orvosoknak jelenleg csaknem

Az életnek tanulnak

»Non scolae, séd vitae disci- mus-K — így szól az alapigazság latinul, mely szerint: »Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk.« Mintha csak ezt támasztaná alá az a beszélgetés, melyet a nagyatádi Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola igazgatójával, Varga Józseffel, és a tanári kar néhány tagjával folytattunk.

Az »életre nevelés« volt tehát a téma. S ezen belül is a gyakorlati foglalkozásokról esett szó. Varga József elmondta, hogy a harmadik és a negyedik osztályokban heti három órában, két-két csoportban folyik gyakorlati oktatás. A foglalkozások nagyon népszerűek a diákok körében.

Ködmön Imréné a harmadikos lányoknak kézimunkát tanít Az első félévben az öltéstípusokat tanulják meg, a másodikban pedig a gobelin, illetve a suba alapöltéseit gyakorolják. Minden esetben ők választhatják meg, milyen »mintadarab« elkészítésére

vállalkoznak. Ködmön Imréné gondoskodik a sablonokról. A tizenkét lányból álló csoport művészettörténeti, népművészeti ismereteket is kap ezeken a foglalkozásokon.

Szűts Béla a másik harmadikos csoportnak KRESZ-t oktat. Tavaly tizenhárom gyerekből tizenegynek sikerült vizsgát tennie, tehát jó eredményt ért el a kis közösség. KRESZ-táblák, modellek

könnyítik meg az ismeretek elsajátítását. Egyre több lány vesz részt ebben a munkában, nő az érdeklődés tehát.

Ehhez kapcsolódik a kismotorvezetés, mint gyakorlat. Év végén a sikeres vizsgázók már »jogosan« vehetnek részt a közlekedésben kismotoron.

A negyedikesek Imre Lajos vezetésével gépkocsi műszaki politechnikát tanulnak. Huszonhat gyerek ismerkedik a szerkezeti egységekkel, működésük alapelvével. Nagy jelentőségű dolog ez a honvédelmi nevelés szempontjából is. Az MHPZ és az ATI ad segítséget. Még vonzóbb lenne ez a foglalkozás, ha év végén a tanulók autó- és motorvezetésre alkalmas bizonyítványt is kaphatnának; ez a tanári kar véleménye. Imre Lajos szerint egyébként a lányok gondosabban, pontosabban felkészülök ebből a »tantárgyból«.

Várhegyi Jánosné a negyedikes lányok másik csoportjának a mindennapi háztartási tevékenységhez szükséges ismereteket oktat. Megtanulnak gyermekételeket főzni, csecsemőt ápolni, beteget gondozni és sok más hasznos dolgot. Érdekességként: már a fiúk is kezdenek felfigyelni e teendőkre, s valószínű, jövőre már jelentkező is akad közülük. Tegyük hozzá: ez így természetes.

Megkérdeztük: mihez kezdenek azok, akiknek kevesebb a gyakorlati érzékük, s kisebb az ilyen irányú érdeklődésük. Ezek a gyerekek sem tétlenkedik végig a három órát hetenként. Német nyelvet tanulnak.

L. L.

70 százaléka szakorvos. A specializálódásnak ez az aránya azonban nem tükröződik kellőképpen a betegek ellátásában. Gondot okoz, hogy az eddigi jogszabály a szakvizsgákra való felkészülést általában kórházi-klinikai osztásokon szerzett gyakorlathoz kötötte. Ugyanakkor az orvosok többsége a járóbeteg-ellátás területén dolgozik, s így a szakképzésben mindjobban háttérbe szorult a járóbetegek-ellátásához szükséges elméleti és gyakorlati követelmények elsajátítása. Másrészt vannak olyan orvosi szakmák, melyeknél a képesítés megszerzését az eddigi jogszabály más területeken végzett szakmai gyakorlathoz kapcsolja.

A készülő jogszabály, minden tekintetben igazodik az új követelményekhez. Az elképzelések szerint csökkentik az alapszakmák körét. A jövőben csak azok a szakágak számítanak alapszakmának, amelyek viszonylag önálló ismeret- anyagra épülnek és más szakterületeken nem sajátíthatók el. A rendelettervezet — a belgyógyászattól és a sebészettől az igazságügyi orvostanig — 18 ilyen alapszakmát különböztet meg. Ezekre a szakmákra énül az orv osszak kéozés második lépcsőfoka, amely a speciális szakterületek ismeretanyagainak teljes és alapos elsajátítását írja elő. A sebészek például — kétévi speciális intézetben eltöltött gyakorlat után — ennek alapján szerezhetik meg a baleseti sebész, ideg-, mellkas- és gyermeksebészi stb. szakképesítést.

Az elképzelések szerint a szakképesítések megszerzéséhez a szakorvosjelölteknek — a korábbiaktól eltérően —- a kötelezően előírt gyakorlati időből legalább hat hónapot kell majd eltölteniük a járóbeteg-ellátásban ; ennék felét körzeti, másik felét szakrendelőben. A szakvizsgákon pedig az országos szakorvosképesítő vizsgabizottság által meghatározott elméleti és gyakorlati tananyagból kell vizsgát tenniük.

A rendelettervezetet a következő hónapokban széles körű vitára bocsátják, s az országos vita során összegyűlt tapasztalatok alapján a szakorvosképzést szabályozó új rendelet előreláthatólag a jövő ér első felében ölt végleges formát.

Somogyi Nép/api 5