Somogyi Néplap, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-10 / 58. szám

Szex, dollár. Bon dór os Az álcázott lóláb ■AT IGEN, kinőttünk már a MAFILM műtermeibe sze­lídített nyugati lokálok vilá­gát, a balatoni szállodába csempészett egy-egy film szín­helyéül szolgáló luxuslakosz­tályok valódiaskodását. Már olyan jól megy, hogy ha azt akarjuk: a legújabb magyar filmvígjáték, a Hét tonna dollár Monte Carlóban ját­szódjék, hát nem szidblozzuk ki a fonyódi mólót, nem csi­szoljuk fényesebbre a sétány kavicsait, hanem elmennek filmeseink Monte Carlóba, és ott forgatnak. Hadd dörgölje a szemét a magyar néző. Nem csalás, nem ámítás! Ez való­ban a Riviéra, ez valóban az azúrkék tenger, és benne még azúrabb fürdőgatyában lu­bickol érdemes hazánkfia, Bárdi György. Emez pedig a londoni derby, csak tessék, csak tessék, nem csalás, nem ámítás, hiszen ott látható Kabos László, amint kíséri a királynő déli gárdáját Őrség­váltáskor. Ezt nem az MHSZ lovasszakosztálya imitálja ké­rem, ez eredeti és angol. Szóval, jól megy nekünk! Ha hét tonna dolláros filmet kell forgatni, legyen. Ha már Csurka István azt álmodtatja egérszürke külsejű, de színes lelkű hősével, hogy fel tudja robbantani a monte-carlói rulettbarlang bankját, hogy fel tudja buktatni a londoni derby zsokéit, akkor csak semmi kis stílű műtermi je- lenetezés — gyerünk, nyakig a nyugati valóságba! Tulajdonképpen megértem a film készítőit, amiért a kel­leténél többet időztek a szí­nes dokumentumfelvételekkel a parti sétányokon, fotózták a Temzét. (Ha kivágják ezeket a részeket, még útifilm is le­het belőle egy TIT-előadás­hoz.. 0 Megértem azt is, hogy bemutatták a strandon az intim fedetlenséget — per­sze feddhetetlenül —, hadd lássák otthon, ha már itt for­gatnak, azért nem távoznak üres kézzel, akarom mondani kamerával. Van tehát origi­nális nyugati kocsi, luxus­szálló, rulett és popsi is bő­ven. És van ennek a filmnek cselekménye is. Meg kell val­lani, igen csavaroska persze, néhol mintha ékeskedne a Veréb is madár egy-egy tol- lacskájával. A filmtörténet eredetiségéhez persze nem fér kétség: Csurka könyve 1971- ben jelent meg. Kissé kalandos, kissé ab­szurd, kissé humoros, néhol Rejtő Jenő, Kolozsvári Grand- pierre Emiles, másutt Moldo­va Györgyös. Ebből született ez a magyar film. Magyar filmesen kalandos, humoros és szexes. Apropó, szex. Tévedés né essék, ez nem öncélúan van a filmben, dehogy! A szexnek ezúttal funkciója van. Ugyanis — azt hiszem ez a legjobb szó — szexizés köz­ben jön meg az ihlete a kis­embernek arra, hogy szám­misztikái képességeinek meg­felelően megjósolja a lottó ötös nyerőszámait, majd mindezt nagy tételben nyuga­ti bankok »robbantására-« használja, természetesen a népgazdaság javára. S MIRE HAZAÉR, itt ná­lunk már nem dolgozik senki, sőt van egy bizottság is, az IMEB (Illegális Munka Elle­nes Bizottság), amely felvi­gyáz a munkátlanságra. A szegény kisember, a cirkuszi bohóc dolgozni szeretne. S ekkor kihajítják a bondorosi luxusszálló ablakán. Erre éb­red. Hiszen csak álom volt az egész. A szép, svéd szexbom­Színjátszók a tanítóképzőben Életre kelt Lancelot A tanítóképző intézetben a legutóbbi diáknap keretében került sor a színjátszó csoport bemutatójára, majd a tudo­mányos diákkör tagjainak »vígságára«. Évek óta működik az inté­zetben egy irodalmi színpad Druzsin Ferenc tanár irányí­tásával. Többször mutatkoz­tak be sikeres produkciókkal. Szeptemberben az irodalmi színpad mellett egy műkedve­lő színjátszó csoport is létre­jött Kernya Róza tanárnő ve­zetésével. — Mit jelent az intézmény­nek az, hogy egyszerre két, irodalommal foglalkozó cso­portja van? — kérdeztük a tanárnőtől. Segítség ez a számunkra. Irodalmi színpadunk állandó jelleggel készülhet az iskolai rendezvényekre, évfordulók­ra, ünnepekre. Míg színjátszó csoportunk minden különö­sebb megterhelés nélkül pró­bálhat készülhet a különböző fesztiválokra. — Ma este Gerelyes Endre: Isten veled, Lancelot! című regényéből készült műsorukat mutatják be. — Gerelyes Endre több no­velláját olvastam, így nem véletlenül került kezembe a halála után megjelent regé­nye sem, az Isten veled, Lan­celot! Gerelyes Endrének ez a reális látásmódja tetszett meg, amelyben nagyon is hí­ven tudja ábrázolni az embe­ri problémákat. — Egy regény eredeti for­májában nem vihető színpad­ra. Ki vállalta magára a dra­maturg feladatát? — Mivel az én ötletem volt, vállaltam a dramaturgiai feladatokat is. A nyári szü­net alatt készítettem eL — Ügy hallottam, a mos­tani bemutató után újabb fel­adatok várnak a színjátszó csoportra. — Igen. Április 17—20 kö­zött Debrecenben veszünk részt az egyetemi és főiskolai színjátszók országos fesztivál­ján. Nagy pillanatok következ­tek ezután. Négy lány és há­rom fiú készült arra, hogy a legszigorúbb zsűri előtt vizs­gázzon. A diáktársak előtt. Csupán egyetlen fényfolt lát­szott a színpadon. A narrá­tor jelent meg, s elkezdte mesélni a korabeli angol his­tóriát Arthus királyról, Lan- celotról és a kerekasztal lo­vagjairól. Lancelot alakjának életre keltésében nem a látványos megoldásokra törekedtek. A diákszínjátszás határain belüli lehetőségeket jól és igen ügyesen használták fel. Mun­kájukban arra törekedtek, hogy az egyszerű história mö­götti mélyebb tartalmat mu­tassák be. A hatalmával visz- szaélő Arthus király, aki emberi gyengeségeit éppen uralkodói mivoltával igyek­szik palástolni, nem egyedi eset. S Lancelot sem egyedi alak. Nemcsak az igazságért küzd, de figyelmeztet is. Az ember nem lehet biztos ab­ban, hogy mikor győz. Nem ő hivatott a saját győzelmének eldöntésére. Az embernek mindig küzdenie kell, minden­kinek Lancelotnak kell len­nie, s csak akkor érhető el a »sárkányok legyőzése«, a jobb »megteremtése«. Nagy J. ba konyhalány a csárdában, a gyönyörű Margit, aki mindvé­gig magán viselte az egészsé­ges népi erotika bájait, a kö­zönyös, holnapra már tehén­kés pincémé ... Nesze neked, magyar valóság! A bondorosi csárdában álmodik a nyomor. Pedig, de szép volt! Csuda­szép álom volt, mennyi pénz, milyen jólét és mennyi sze­relem. Ügy sarjad ki ez a szép magyar filmvígjáték a magyar puszta olajszagú, traktorzajos, fröccsivós vi­lágából, mint egy árvalányhaj. Vagy mint a szivárvány, me­lyet a budapesti presszó ab­lakában lát felkelni egy mé­labús vígjátékíró a hortobá­gyi pusztaságból, és véli, hogy a másik íve éppen a Temzébe bukik. PERSZE, azért volt egy kis csalás. Azért még nem vala­mi tiszták ezek a filmes ál­mok. Akik látták, észrevehet- ték, hogy a derby Londonban kezdődik, de amikor az ügy kivitelezéséhez szükséges fel­bukások kellettek, azt már nem bírtuk pénzzel. A kosz­tüm ugyanaz, csak a pálya! Az a bukásoknál nagyon ha­zainak látszott. Mert hiszen ki lehet azt fizetni forintban, hogy bukjon a ló és a lovasa a teli lelátók mellett? Itt már ügyeskedni kellett. És bizony felbukott a ló, és kilógott a lóláb a hazai pályáról. Szó szerint is. Ebből éreztem, hogy azért rendben van a dolog. Bizonyította: a mi lovasaink is tudnak bukni úgy, ahogy a nyugatiak tudnának. Ezt mondta ez a film. Itt végre fölfedeztem, hogy van mon­danivalója. Egyéb kockáiban kitűnően palástolta mindvé­gig. Tröszt Tibor ŐSZINTE PALETTÁK Mt tagadás, «okáig vitatkoz­tunk: azon a somogyi képző­művészekkel, hogy kellenek-e bemutatók, csoportos és egyé­ni kiállítások. Mi azt mondtuk és most is azt állítjuk, hogy szükség van ezekre, és nem le­hetnek olyan akadályok, me­lyek ezt a szándékot föltartóz­tatják. Kaposváron — különösen a Somogyi Képtár megnyitása óta — nem kevés a képzőmű­vészeti esemény, a képcsar­nokban megrendezett kiállítá­sokkal együtt egy év alatt tíz- tizenkét tárlatot is láthat a kö­zönség. De ebből vajmi kevés a somogyi anyag, bár hozzá kell tennünk, képzőművészeink java rendszeresen szerepel or­szágos kiállításokon. Több he­lyi ösztönzés kellene. Kevés­szer hívják meg a képzőművé­szeket, hogy kiállítást rendez­zenek. Maguktól meg nem ko­pogtatnak. A Képcsarnok Vállalatnak egy korábbi ígérete teljesült most azzal, hogy a kaposvári Vaszary-teremben megnyílt a somogyi festőművészek közös kiállítása. Ezúttal teljesen új anyaggal állnak a közönség elé. Azt hiszem, nem a meny- nyiségnek kell örülnünk, ha­nem annak, hogy a közönség­gel tartott kapcsolat ösztönzője lett a művészetnek. Ezt a fris­seséget, azt hiszem, ezen a kö­zös kiállításon érezhetjük iga­zán. Sokaknak kimondottan a javára vált, hogy kitekintettek a műteremből. Lényegében er­re a képcsarnoki kiállításra mind a tizenkét festőművész önmagát adta. Senki sem gon­dolt komolyan arra, hogy mást kell erre a kiállításra festenie, mint például az I. dunántúli tárlatra. Illetve: mintha föl- szabadultabb öröm párosulna az itt kiállított képékhez, mint azt korábban tapasztaltuk. A kiállítóit: névsora már is­mert olvasóink előtt, ezért most a fölsorolás helyett ki­emelhetjük azokat a műveket, melyeket a közönség figyelmé­be ajánlhatunk. Nagyon örül­tem annak, hogy mindjárt a megnyitó utáni percekben el­kelt Csiszár Elek öböl télen című festménye. Ez is igazol­ja, hogy közönségünk ízlése differenciált; nemcsak azokat a műveket pártolják, melyek a látványt rafinált eszközzel, mégis naturalista módon adják vissza. Csiszár Elek a vásárló- közönség elé is őszinte, igényes festészettel lépett. Ezek a mű­vek azért is jelentősek, mert a látvánnyal együtt emberi ér­zéseket, gondolatokat közvetí­tenek. Tagadhatatlan, hogy ezek az 'érzések, gondolatok komorak. Szekeres Emil festészetét, grafikai munkásságát is álta­lában így jellemezhetjük, a most bemutatott hat alkotását is őszintének érezzük, az öröm, a derű sugárzik át rajtuk. Eb­ben utolérhetetlen a csoporton belül, bár Völgyi Dezsőt is ha­sonlókért dicsérhetjük. Velen­cei lidója, úgy érzem, több ed­digi képeméi. Oldottabban kö­veti eddigi stílusát. Szabados János kiállított festményeihez annyit tehetünk hozzá, hogy ő szívesen megkerüli az élményt. Nem mondhatom Leitner Sán­dorról sem azt, hogy mást nyújt ezen a kiállításon, mint amit megszoktunk tőle, de azt hiszem egy kicsit leegyszerű­sítette mondanivalóját. Első­sorban a dekorativitást emelte ki, ami egyébként jellemzője is, csak nem ennyire. Ruisz György festőién tárja elénk tengerparti élményét, legsike­rültebb festménye most a Part, mely a színes forgatagot hatá­sosan ellensúlyozza a mélykék színnel. Papp S. Gábor külön formai jegyekben gondolkodik, eddigi színmegoldásaival nem nagyon értettünk egyet, most úgy látjuk, hogy színvilága gazdagodott. A somogyi festők tárlata kifejezi azt, hogy alkotóink az eddiginél jobb kapcsolatot sze­retnének kiépíteni a közönség­gel, s ezt nem a mérce leszál­lításával igyekeznek elérni. Ezért az ízlésformálás szem­pontjából is fontosnak tartjuk a kiemelt műveket. Horányi Barna Az új követelményekhez igazodik a szakorvosképzés Űj rendelet készül a szak­orvosképzésről — tájékoztat­ták az MTI munkatársát az Egészségügyi Minisztériumban. A szakorvosok képzését szabá­lyozó, 1960-ban kiadott, s az­óta is érvényben levő rendel­kezés ugyanis egyre kevésbé felel meg az egészségügyi ellá­tás követelményeinek. A Magyarországon dolgozó orvosoknak jelenleg csaknem Az életnek tanulnak »Non scolae, séd vitae disci- mus-K — így szól az alapigaz­ság latinul, mely szerint: »Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk.« Mintha csak ezt támasztaná alá az a beszélgetés, melyet a nagyatá­di Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola igazgatójá­val, Varga Józseffel, és a ta­nári kar néhány tagjával foly­tattunk. Az »életre nevelés« volt te­hát a téma. S ezen belül is a gyakorlati foglalkozásokról esett szó. Varga József el­mondta, hogy a harmadik és a negyedik osztályokban heti három órában, két-két cso­portban folyik gyakorlati ok­tatás. A foglalkozások na­gyon népszerűek a diákok kö­rében. Ködmön Imréné a harma­dikos lányoknak kézimunkát tanít Az első félévben az öl­téstípusokat tanulják meg, a másodikban pedig a gobelin, illetve a suba alapöltéseit gyakorolják. Minden esetben ők választhatják meg, milyen »mintadarab« elkészítésére vállalkoznak. Ködmön Imré­né gondoskodik a sablonok­ról. A tizenkét lányból álló csoport művészettörténeti, népművészeti ismereteket is kap ezeken a foglalkozásokon. Szűts Béla a másik har­madikos csoportnak KRESZ-t oktat. Tavaly tizenhárom gye­rekből tizenegynek sikerült vizsgát tennie, tehát jó ered­ményt ért el a kis közösség. KRESZ-táblák, modellek könnyítik meg az ismeretek elsajátítását. Egyre több lány vesz részt ebben a munkában, nő az érdeklődés tehát. Ehhez kapcsolódik a kismo­torvezetés, mint gyakorlat. Év végén a sikeres vizsgázók már »jogosan« vehetnek részt a közlekedésben kismotoron. A negyedikesek Imre La­jos vezetésével gépkocsi mű­szaki politechnikát tanulnak. Huszonhat gyerek ismerkedik a szerkezeti egységekkel, mű­ködésük alapelvével. Nagy je­lentőségű dolog ez a honvé­delmi nevelés szempontjából is. Az MHPZ és az ATI ad segítséget. Még vonzóbb len­ne ez a foglalkozás, ha év végén a tanulók autó- és mo­torvezetésre alkalmas bizo­nyítványt is kaphatnának; ez a tanári kar véleménye. Im­re Lajos szerint egyébként a lányok gondosabban, ponto­sabban felkészülök ebből a »tantárgyból«. Várhegyi Jánosné a negye­dikes lányok másik csoport­jának a mindennapi háztartá­si tevékenységhez szükséges ismereteket oktat. Megtanul­nak gyermekételeket főzni, csecsemőt ápolni, beteget gon­dozni és sok más hasznos dolgot. Érdekességként: már a fiúk is kezdenek felfigyelni e teendőkre, s valószínű, jövőre már jelentkező is akad közü­lük. Tegyük hozzá: ez így természetes. Megkérdeztük: mihez kez­denek azok, akiknek kevesebb a gyakorlati érzékük, s ki­sebb az ilyen irányú érdeklő­désük. Ezek a gyerekek sem tétlenkedik végig a három órát hetenként. Német nyelvet tanulnak. L. L. 70 százaléka szakorvos. A spe­cializálódásnak ez az aránya azonban nem tükröződik kel­lőképpen a betegek ellátásá­ban. Gondot okoz, hogy az ed­digi jogszabály a szakvizsgák­ra való felkészülést általában kórházi-klinikai osztásokon szerzett gyakorlathoz kötötte. Ugyanakkor az orvosok több­sége a járóbeteg-ellátás terü­letén dolgozik, s így a szak­képzésben mindjobban háttér­be szorult a járóbetegek-ellá­tásához szükséges elméleti és gyakorlati követelmények el­sajátítása. Másrészt vannak olyan orvosi szakmák, melyek­nél a képesítés megszerzését az eddigi jogszabály más terüle­teken végzett szakmai gyakor­lathoz kapcsolja. A készülő jogszabály, min­den tekintetben igazodik az új követelményekhez. Az elkép­zelések szerint csökkentik az alapszakmák körét. A jövőben csak azok a szakágak számí­tanak alapszakmának, amelyek viszonylag önálló ismeret- anyagra épülnek és más szak­területeken nem sajátíthatók el. A rendelettervezet — a bel­gyógyászattól és a sebészettől az igazságügyi orvostanig — 18 ilyen alapszakmát különböztet meg. Ezekre a szakmákra énül az orv osszak kéozés második lépcsőfoka, amely a speciális szakterületek ismeretanyagai­nak teljes és alapos elsajátítá­sát írja elő. A sebészek pél­dául — kétévi speciális inté­zetben eltöltött gyakorlat után — ennek alapján szerezhetik meg a baleseti sebész, ideg-, mellkas- és gyermeksebészi stb. szakképesítést. Az elképzelések szerint a szakképesítések megszerzésé­hez a szakorvosjelölteknek — a korábbiaktól eltérően —- a kötelezően előírt gyakorlati időből legalább hat hónapot kell majd eltölteniük a járó­beteg-ellátásban ; ennék felét körzeti, másik felét szakrende­lőben. A szakvizsgákon pedig az országos szakorvosképesítő vizsgabizottság által meghatá­rozott elméleti és gyakorlati tananyagból kell vizsgát ten­niük. A rendelettervezetet a kö­vetkező hónapokban széles kö­rű vitára bocsátják, s az or­szágos vita során összegyűlt ta­pasztalatok alapján a szakor­vosképzést szabályozó új ren­delet előreláthatólag a jövő ér első felében ölt végleges for­mát. Somogyi Nép/api 5

Next

/
Thumbnails
Contents