Somogyi Néplap, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-16 / 63. szám

Próbaüzem az új telephelyen Új telephely­re költözött a Balatonlellei Vegyesipari Ktsz. Az új épületben egy­előre csak a faipari és a műanyagipari részleg dolgo­zik, de itt kap­nak majd he­lyet a lakato­sok és itt lesz a szövetkezet igazgatási épü­lete is. A köl­tözködést ja­nuárban kezd­ték meg, egy­előre csak a próbaüzem fo­lyik. Váratlan és szerencsés for­dulat követ­kezett be az ipari szövet­kezet életében a múlt év őszén. A köz­ségi tanács kitelepítési hatá­rozatának értelmében 1973 végéig meg kellett szüntetni a csónakkészitő üzem mun­káját a korábbi helyén, mert az üdülőterületen volt, s az ottani munka nem illett a csendet, pihenést és tiszta le­vegőt kívánó környezethez. Pénz és megfelelő terület vi­szont sokáig nem állt a szö­vetkezet rendelkezésére. 1973 őszén azonban a csónakkészítő üzem területét megvette a Kőbányai Gyógyszerárugyár, hogy ott üdülőt építsen. Ugyanakkor a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat eladta a Batatonlellén működő beton­Uj divat lesz bukósisak. szkafanderszerű, műanyag idomüzemét, mely egy köz­művesített telken dolgozott a múlt év végéig. Ez a terület minden szempontból megfelelt a szövetkezetnek. Rögtön meg­indult a tervezés, és szinte azon nyomban a kivitelezés is. Az üzemcsarnokokat néhány hónap alatt húzták fel; na­gyon szorított már a határ­idő. Jelenleg a telepen a gé­peket, berendezéseket próbál­ják. Üzembehelyezési hatósági engedély nincs, mert a Szel­lőző Művek csak szeptember­re tudja biztosítani a porel­szívó tetőventillátorokat. Ad­dig is úgy gondolják, hogy áprilistól — talán — ideigle­nes elszívó berendezésekkel meg tudják indítani a terme­lést. Távolabbi terveik között szerepel, hogy ide költöztetik majd a lakatosokat is. Ezzel a szövetkezet végleges he­lyére település befejeződik. ]A balesetek leggyakoribb oka• a fe'e'5tlenség, és az ittasság Mezőgazdasági balesetek az orvos szemével Hagyományos facsónakok készülnek, főleg exportra. Szibériai utazás Rokonok Azóta nagyot fordult a vi- ' Nyicsevo — ahogy itt mond- 1 ben, 308 gyerek van az lág itt is. S a névtelen ének mondók helyére neves költők léptek. Egy fiatal vogul köl­tővel, Andrej Tarhanovval mindjárt az érkezéskor kezet szoríthattunk. Megismerke­dünk Mikul Sulgin chanti (osztyák) költővel, tanítónő feleségével és két bájos gyer­mekével. A chanti nyelven megjelenő helyi újság főszer­kesztője, Maria Vologyina úgyszintén csatlakozik hoz­zánk: az alacsony termetű, kerek arcú, fekete hajú, min­dig mosolygós asszonyka négy gyermek anyja. Jelenleg több mint húszezer chanti él a körzetben, 70 szá­zalékuk beszéli a nyelvet. Jó­val kevesebb a manysik. vagyis a vogulok lélekszáma: hétezren laknak a szétszórt településeken. A két nép fiai könnyebb, emberhez méltóbb körülmények között űzik őseik mesterségét; halásznak, vadásznak, de az »olajosok" brigádjaiban is megtalálni már a közülük: valókat. Sajnos, kevés időnk jut a népművészeti múzeumban va­ló bolyongásra. Pedig a bál­ványoktól, a vadászeszközök­től a kéreg- és bőrsátrakig, a gyömgyösvarrottas ruháktól a népi táncegyüttesekről készüli képsorokig — mérhetetlenül gazdag látnivalókban. Viga­szunk, hogy holnapután, Szur- gutból kirepülhetünk a legkö­zelebbi osztyák faluba. Madártávlatból Éjszaka, nem sokkal az in­dulás után elérjük az Obot. Gyönyörű látvány a két fo­lyó, az Irtás és az Ob talál­kozása. Fényben csillogó ten­ger képe. Most már keletnek hajózunk. Szurgut. ötvenezer lakosú város — a legrégebbi: 1593- ban alapították —, sok látni­valóval. Mi azonban alig vár­juk, hogy a busz elérje a for­galmas repülőteret. Tizenkét személyes kis gép vár ott ránk. Üticélunk: Ugut. Somogyi Néplap ják ekkora távolságra. Mind­össze negyvenperces repülőút. Moszkvából 11 ezer méter ma­gasságban jöttünk Tyumenbe, ehhez képest a mostani re­pülés olyan, mintha egy zárt kocsit panorámabusszal cse­rélnénk föl. Mintha megele­venedne a térkép, aprólékos részletességgel láthatjuk a fo­lyamóriást és vidékét. Először a főágat repüljük át, azután nagy kiterjedésű erdős, mocsaras vidék követ­kezik. Eszembe jut: azt mondták kalauzaink, ezer fo­lyót és 300 ezer tavat tarta­nak számon a tyumeni tar­tomány 1,5 millió négyzetki­lométeres területén. Most, hogy kitárul a vidék látké­pe, jobban megérthetjük: mekkora víztömeget hord há­tán ez a táj. Azután sűrűbb erdővidék következik; itt-ott újra ta­vakkal, folyók hurkolta szi­getecskékkel. Ha az imént az járt a fejemben: a jégkorszak után lehetett ilyen a föld, most egy másik gondolat fészkel bele: milyen Csipke- rózsika-álmot alhatott ez a vidék évszázadokon át. Sehol se látni élőlényt, mozgást. Majd feltűnik a fa­lu, Ugut. A Nagy-Jugan part­ján fekszik — folyóhoz kötő­dik, mint itt szinte minden település. iskolában — mondja. Közülük 202 a chanti. Hogy milyen nyelven tanulnak? Oroszul. Mivel a családban anyanyel­vűket beszélik, hatéves ko­rukban előkészítő osztályban sajátítják el az iskoláztatás­hoz szükséges nyelvtudást is. így mindkét nyelven beszél­nek a fiatalok. A továbbta­nulók magasabb anyanyelvi képzést kaphatnak a felsőbb iskolákban — közülük kerül- > nek ki a tanítók, mint ő is, —, de aki utána vadászni, ha­lászni megy, ugyancsak anya­nyelvét használja. így a chan-v. tiul 'beszélők száma, Tirliní szerint, nem csökkent. Él a nyelv, amit hősi énekeikben,^ sorsénekeikben, imáikban, annyi gazdag árnyalattal mu­tattak föl a rokonkereső ma­gyar tudománynak. jj És él, erősen él a nép. Há-J rom-négy gyermek egy csa­ládban. Tavaly 22 kisfiú és kislány ment előkészítő osz­tályba, az idén harminckettőt írtak össze. Az Utóbbi években nem­csak a közlekedési balesetek száma nőtt, több lett az ipari és a mezőgazdasági baleset is. Épp ezért nem érdektelen megvizsgálni, mi az orvos vé­leménye a mezőgazdasáli bal­esetekről, s melyek azok a munkaterületek, ahol a dolgo­zó a legnagyobb veszélynek van kitéve. A termelőszövet­kezetekben, állami gazdasá­gokban véget ért a téli, »nyu- godtabb" időszak, megkezdőd­tek a munkák a földeken, s ezzel a veszélyforrások száma is növekedett. A fonyódi rendelőintézetben dr. Kis Iván sebész szakor­vost kerestük fel. — Járásunk baleseti sta­tisztikájára jellemző, hogy nagyobb gépi balesetek egyál­talán nem, vagy csak egészen ritkán fordulnak elő. Ez el­sősorban abból adódik, hogy a fonyódi járás területe túl­nyomó részben sík, így a trak­torok és a különböző mező- gazdasági erőgépek borulásá­nak a valószínűsége csekély. Főleg kézsérülésekkel jönnek hozzánk a dolgozók. — Mi a gyakori kézsérülé­sek oka? — Egyrészt a figyelmetlen­ség, másrészt a kézi szerszá­mok elhanyagoltsága. Szeren­csére ma már a sérültek ide­jében megkeresnek bennün­ket. Régebben előfordult, hogy részben tudatlanság, részben pedig felületesség következtében a beteg nem jelentkezett időben az orvos­nál, így esetenként tetanu- szos fertőzés is előfordult. Ma ez nagyon ritka. Egy orvos­nak 8—10 év alatt talán ha három-négy tetanuszos beteg­gel akad dolga. A mezőgazdasági balesetek három nagyobb csoportba so­rolhatók. Régebben csaknem kizárólag az úgynevezett klasszikus mezőgazdasági bal­esetekkel találkozott az orvos. Ezek a közvetlen mezőgazda- sági tevékenység — szántás, vetés, állatgondozás — balese­tei voltak. A mezőgazdaság korszerűsödésével együtt saj­nos a balesetek skálája is kiszélesedett. Egyrészt nőtt a számuk, másrészt az új tech­nológia nyomában járó új ve­szélyforrások megjelenésével a balesetek jellege is válto­zott. Egyre nehezebben kü­lönböztethetők meg az ipari balesetektől. Különösen a mérgezések okoznak gondot. A kemizálás fejlődésével sok új vegyszer került forgalom­ba. A kaposvári kórház bal­eseti osztályára gyakran szál­lít be a mentő mezőgazdasági dolgozót. Vajon egy-egy mun­kaciklus idején, mint amilyen a szántás vagy az aratás, növekszik-e vagy csökken a balesetek száma? Erről kér­deztük dr. Bodosi Mihályt, a baleseti osztály főorvosát. — Bizonyos szezonális jel­leg természetesen megfigyel­hető a balesetek számának alakulásánál — válaszolt a fő­orvos. — Általában azonban az a jellemző, hogy egész évben egyenletesen sok a bal­eset. Nyáron a kézsérülések száma nő. Az idén például megnőtt az állattartással kap­csolatos balesetek száma. Elég gyakori, hogy valakit á hízó­bika megrúg, vagy egy sertés megharap. Érdekes jelenség az is, hogy az erőgépek szá­mának növekedése ellenére szaporodnak a lovas kocsival- kapcsolatos balesetek. A ko­csis felönt a garatra, elveszti egyensúlyérzékét vagy elal­szik és a lovak közé esik. De ezenkívül még sok esetben szerepel balesetelóidéző ok­ként az ittasság. A mezőgazdasági üzemek­ben kevés helyen élnek az alkoholszondás vizsgálattal. Pedig, mint azt az előbbi pél­da is bizonyítja, gyakran szükség lenne rá. Ezek a dol­gozók nemcsak saját, hanem mások testi épségét is veszé­lyeztetik. — így tavasz táján, gyü­mölcsfa-nyesések idején gya­kori, hogy valaki leesik a fá­ról — veszi át a szót dr. Ko- sik Gyula főorvos. — Hasonló balesetek fordulnak elő gyü­mölcsszüretkor is. Télen kü­lönösen a fakitermeléssel kap­csolatos balesetek száma nö­vekszik. A gépi munkákról ál­talában elmondható, hogy traktorborulás miatt kevés sérülés történik. Ez nem any- nyira a borulások számának csökkenéséből adódik — hi­szen a dimbes-dombos zselici tájakon szinte hajmeresztő látvány, ahogy a traktorok dolgoznak —, hanem a trak­torok ma már borulásbiztos fülkével vannak fölszerelve, amely megóvja a dolgozó tes­ti épségét. — A mérgezéseknél ag­gasztó a helyzet — folytatta a főorvos. — Egyrészt a mér­geket nem tárolják megfele­lően, illetéktelenek is hozzá­férhetnek, így a méreggel el­követett öngyilkosságok száma is nőtt. Ez nem nevezhető balesetnek, mégis említésre méltó, hiszen egy másik sze­mély felelőtlenségének a kö­vetkezménye. Sokan elsősor­ban saját maguknak okoznak bajt könnyelműségükkel. Nem tartják be a vegyszerekkel kapcsolatos előírásokat, nem viselik a védőruhákat, nem használják a védőberendezé­seket. így azután folyamato­san mérgezik magukat, és a szervezetükben olyan finom elváltozások jönnek létre, amelyeket csak laboratóriumi vizsgálattal lehet kimutatni, viszont rossz közérzetet okoz­nak. De előfordult már mérgezés felelőtlenségből, komolyta­lanságból is. Néhány munkás egyik társát úgy »tréfálta« meg, hogy sörösüvegből olyan szert itatott vele, amelyet be­tonozásnál használnak, hogy a cement gyorsabban kössön. Ennek a méregnek a hatását és ellenszerét még az országos toxikológiai intézetben sem ismerték. A fiatalember életét az mentette meg, hogy a kór­ház orvosai egy építési szak­könyvben megtalálták a mé­reg leírását és azt, hogy mi­lyen elváltozást okoz. A méreggel játszani nem lehet — mondják a szülők gyermeküknek, de akadnak olyan hanyag felnőttek, akik­nek ugyanezt számtalanszor el kell mondani. A balesetek nagy részének oka az egyén felelőtlensége, és nem utolsó­sorban az ittasság. Éppen ezért mostr ami­kor megkezdődnek a munkák a földeken, a gyümölxjösök- ben, a gazdaságok vezetőinek is több figyelmet kell fordí­taniuk arra, hogy dolgozóik mennyire tartják be a bal­esetvédelmi előírásokat A szabályok betartása a dolgo­zók kötelessége. Nemcsak a saját, hanem munkatársaik érdekében is! Dán Tibor s­o L. o tu V A szálak Schonhausen tábornokhoz vezetnek Él a nyely Jöttünkre sokan ide sereg­lenek. Jobbára nők, gyerekek — a férfiak nagy része fog­lalatosságát űzi ma is: vadá­szik, vagy hálót merít a Ju- ganba. Sétálunk befelé a faluba. Vladimír Tirlinnel, a» i rkola- I igazgatóval beszélgetünk köz­29. Ivadék épp azon a napon [fi nagy. Csak végig kellett men­nie a folyosón, és már meg is lelte az ajtót egy rövid feliratú táblával: Klubvezető. Kopogott az ajtón, de nem érkezett válasz. Benyitott hát, a helyiség üres volt. Ivadék halkan szitkozódott Ha ez a Peszcov bent, a nagyteremben végigüli a ta­nácskozást, akkor nem tudja kölni. De az örökséget elvette majd megvárni. Töprengeni tőle a forradalom. kezdett hogy mit is tegyen, az ment Nvil Tvimofeievicshez a Mikor az egyik pamlag MéS egy csengetés hallat- . . mellett elhaladt, meglassította szőtt Erre már az előcsarnok­A falunak 1600 lakosa van.} klubba, amikor ott gyári ak- lépteit. Két fiatal, szőke férfi ban visszhangzó zaj is elcsön­Kitűnő vadászok, s a halfogásnak — mesterei i tívaülést tartottak. Óvatosan és egy barna, desedett. azerbajdzsáni ma már t lopódzott be az előcsarnokba, ^ egyAiLaTA^^ A ^<*0 igéről ekkor vá­mindkét ősi foglalkozást sző- \ egy kissé ijedten és nyugta- , , ,,, ... , H-k ratlanuJ siető léptek zaja----- < janul, mert nem szívesen ta- mdta megállapítani, hogy hangzott föl Ivadék idegesen lalkozott az ott gyülekező beszélők mérnökök-e alfele kapta a fejet. Egy emberekkel. De nem is kerül- munkások. És eszébe ju- ^rtit PjUantott meg. Sovány, hette ki okét. tottak saját diákévei. A bácsi- otv“ ev korul: ember volt, kája ugyanis mindenáron el °vaif, afca^ ritkuló, ősz haj foglalta keretbe. vetkezetbe tömörülve űzik. Csupa faház ez az utca, de némelyiknek már palateteje van. S a villanyoszlopok, ve­zetékek jól mutatják a vilá­gosság terjeszkedését ezen a vidéken is. A falu központjába kanya rodva kőépületeket is látha­37 \ Az előcsarnokban épp fel­alá sétálgattak a gyűlés rész- akarta végeztetni vele az vevői, amikor Ivadék közéjük olajmérnöki főiskolát, hogy vegyült. Voltak ősz hajú mes­terek, akik évtizedeket töltöt­tek már el az olajiparban, meg fiatal mérnökök, akik tunk. A szovjet épületének*^ a szovjethatalom éveiben , , . . ., , . a szereztek képesítésüket, es na­egyik helyisegeben - tagas> gyon sokan a legJobb mun. »Nyíl Tyimofejevics. ő az- — villant agyában a fölisme­rés. Ivadék még ifjúi éveiből emlékezett rá. Nyíl Tyimofe- jevics akkoriban gyakran járt náluk, hogy — mint Monta- sev hű embere, aki a mun­„ - _____ ___„------ pillanatokban kásákat és az alkalmazottakat s zép terem, az ablak alatt ikások közül. Az ülésen ugyan- érezte, hogy megsűrűsödik szemmel tartja __ minden r adiátorok — részletesebb tá-Jis mindnyájuk számára na- szivében mindaz a harag és rendellenességet azonnal je­jékoztatást kapunk. igyon fontos dolgokat vitattak keserűség, ami esztendők alatt lentsen gazdájának. Arra is imeg: hogyan növelhetik tér- összegyűlt benne. emlékezett, hogy néki. a fia­Például arról, hogyan ápol- imelésüket a haza védelmé M tál Montasevnak — vagv ják a népi kultúrát Május-(iszámára alapvető termékből. 8 8 ' ahogy ő nevezte: Racsiknak ban, a szurguti seregszemléről1J Ivadék gonosz szemekkel Az emberek a tanácskozó- mindig hozott valamit: Sr hozta el az első díjat. , , ... Ä,ST. fi! **■ -ääs. tl.ája végrendelete szerint Itt Pe“TOV irodáját. Es nem a kor a legfinomabb otthoni \ mindent, ezt az egész terüle- okozott neki különösebb gon- Plro ■) ' 'tét őneki kellett volna örö- dot, mivel az épület nem volt Simái Mihály (Következik: Vadászok és táncosok majd hozzáértő emberként vezesse a gyárat. De nem si­került neki. Még az egyetem befejezése előtt külföldre me­nekültek, és ő ott állt vagyon és diploma nélkül egy idegen világban. E az ő táncoló-éneklő brigádjuk \nézett körül, s hirtelen az öt- terem felé tódultak. Ivadék láncba fűzött apró pereceket, 5lőtt eszébe, ezek az emberek is igyekezett, hogy gyorsan. valami apró ajándékot fáz n hirtokán «1=1=1 .... . ____, S azok a szaraz, ropogos pe­pi rognál is. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents