Somogyi Néplap, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-16 / 63. szám

Pályaválasztás 1974. III. 16 A SOMOGYI NÉPLAP MELLÉKLETE Kaposváriak a közösségért Városunk gazdagítása közüggyé vált — Csak elismeréssel és kö­szönettel beszélhetek arról a nagyszerű összefogásról, ami bizonyítja: városunk lakossá­ga, s a vidéken lakó, de az it­teni üzemekben dolgozók is magukénak érzik Kaposvárt, szívügyüknek tekintik fejlesz­tését, gazdagítását. Bármilyen akciót hirdetünk meg akár az óvodák, bölcsődék, iskolák tá­mogatásáról vagy parképítés­ről, fásításról volt szó, a vég­rehajtás jelezte: a társadalmi munka mozgalom, amelynek célja Kaposvár gazdagítása, közüggyé vált. A múlt eszten­dőben a társadalmi munka ér­téke elérte a 12 millió forintot, négy millióval volt több, mint 1972-ben. Ebből a természetben végzett munka értéke 10 milló 798 ezer forintot tett ki. A töb­bi pénzbefizetésből adódott —- tájékoztatott Rostás Károly ta­nácselnök. Beszédes számok Ezek a számok valóban ön­magukért beszélnek. Beszél­nek arról a városhoz tartozás­ról, a közösségi érzésről, amely a múlt évben Kaposváron tár­sadalmi méretűvé szélesedett. S ez ösztönözte nemes, nagy­szerű vetélkedésre az üzemek dolgozóit, a szocialista brigá­dok tagjait, hogy minél többel és minél hasznosabbal járulja­nak hozzá Kaposvár előrelépé­séhez. Bármelyik társadalmimun- lka-mozgalmat is nézzük — »Szocialista brigádok az óvo­dáért«, »Egy üzem, egy isko­la«, »Virágzó, virágos Kapos­vár«, »Társadalmi munka az óvodáért« —, egyik sem érte volna el a célját, ha ezeknek a mozgalmaknak valóra váltása érdekében nem sikerül meg­nyerni városunk társadalmát. — Nekem is van gyerme­kem, érte és munkatársaim gyermekeiért is dolgozom, ami­kor szabad időmben dolgozok az óvodákért, bölcsődékért, is­kolákért — mondták a legtöb­ben. Ezt vallották azok is, aki vi­dékről járnak be dolgozni és szabad szombaton sem marad­tak otthon, hogy társaikkal együtt részt vehessenek a vá­rost gazdagító feladatok meg­valósításában. S azok a fiatal brigádtagok is, akiknek ma még nincs ugyan családjuk, épp olyan lelkesen vállalnak részt ezekből a munkákból, mint idősebb társaik. Kommunista műszakok Lehetetlen végigsorolni mindazokat az eredményeket, amelyek az összefogás nyo­mán születtek. A Hazafias Népfront, az üzemek párt- és KISZ-szervezetei, a szakszer­vezeti bizottságok felhívására és a dolgozók öntevékeny kez­deményezésére ezrek és ezrek vettek részt a szabad szomba­tokon szervezett társadalmi munkában. A DÉDÁSZ és a VBKM dol­gozói például a városközpont Hatmillió a zöldért A nyári hónapokban Ka­posvár utcáin legkevesebb 150 emibert lehet látni — vala­mennyi a Kaposvári Városi Tanács V. B. költségvetési üzemének dolgozóija —, akik a virágágyásokat szépítik, a par­kokban az utakat, füvesített területeket tartják rendben. Télen ennél jóval kevesebben vannak, a pariképítő- és fenn­tartó munlka ilyenkor 30—40 embernek ad elfoglaltságot. Nagy területen kell dolgoz­niuk, számos feladat tartozik ugyanis a kertészeti részleg hatáskörébe. A múlt évben parkfenntartásra több mint 4 millió forintot, parképítésre pedig 3 millió 150 ezer forin­tot fordítottak. (Parkfenntar­tásra általában 3 millió forint körül költöttek az elmúlt években, s 1973-ban ezt egy­millió forinttal megemelték.) A két éve kezdődött fásítási program keretében, a centená­rium évében 10 ezer fát ültet­tek a város különböző terüle­tein. E mellett még 10 ezer tő rózsabokar és mintegy 30 ezer díszcserje is a földbe került. A fásítás azt célozza, hogy a vá­ros rossz levegőjét minél több fa kiültetésével próbálják tisztábbá tenni. Az idén ezért már meghagyják a nagy lomb- koronákat, s a tavaszi metszés idején csak a törzseket tisztít­ják meg a kisebb ágaktól. Sajnos, munkájuk, igyekeze­tük nem mindig hozza meg a várt eredményt: mert vannak — különösen az új lakótelepe­ken — olyanok, akik annyi pusztítást okoznak, hogy min­den igyekezet és költség elle­nére sem lehet pótolni a ká­rokat. Tavaly a cseri parkban szá­mos díszfát és rózsabokrot ül­tettek ki, s ezek egy része már másnap eltűnt... A parkfenntartás során az idén 305 ezer négyzetméternyi pázsitot gondoznak, s erre egymillió 428 ezer forintot for­dítanak. Több mint egymil­lióba kerül és 12 és fél ezer négyzetméternyi virágágyás kezelése, beültetése. Ezenkívül Í3Ó0 díszfa, több m;»t hnter.er »orfa, 32'00 díszes-'' • " ' '•”‘1­fcál. Közel 40 ezer u.-.ví uosz­szú a sétaút Kaposváron, s ezeknek gondozása, tisztán tartása mind a költségvetési üzem feladata. Tizenöt emlék­mű, 620 pad, majdnem 300 kő­vályú ad még munkát Még egy érdekes adat: 1974-ben a parkokban szúnyogok irtásá­ra — 317 ezer négyzetméter­nyi területen — 70 ezer forin­tot költenek. A város számos pontján folynak építkezések. Nekik leggyakrabban a gázcsőfektetés okoz gondot, mert olyankor gyakran megrongálnak parko­sított területet. Ezeknek hely­reállítására az idén 100 ezer forintot terveznek. Az a kár, amit a parkosított területek feldúlása, a iák ki­törése, a rózsabokrok ellopá­sa, a padok és játszóterek megrongálása okoz, csak mil­liókban mérhető. Pedig egy ré­szük némi körültekintéssel megelőzhető volna. Elég pél­dának annyi, hogy a zöldterü­let közepén állítják fel a hir­detőoszlopot, s ha valaki el akarja olvasni a plakátot, be kell gyalogolnia a füves rész­re... A város legszebb parkja a Szabadság park. Állapota még jó. de a fák egyre öregebbek, s gyakori már. hogy egy-egy szelesebb napon letört ágak borítják a sétányokat. A re­konstrukciós terv már elké­szült, megvalósítása a közeli évek programja lesz.. Mint Cserjés Miklósné, a költségve­tési üzem parkgondozási rész­legének vezetője elmondta: ha- j sonló gondokat okoz a Szín- ■ házpark és a Jókai-liget is. j Kaposváron kilenc szökőkút í van, de csak öt működik. Fel- I újításuk nem okozna gondot, J néhánynál aznban nem tud­ják a vízellátást megoldani. A Latinca téri pávás szökőkút pedig annyira tönkrement, hogy megjavítani sem tudták. Az idén parkfenntartásra cs építésre több mint hat mil­lió forintot fordítanak. A vá­ros lakosságától is függ, hogy ’ ezt ne milliós károk pótlásá­ra, hanem újabb zöldterüle­tek létesítésére, fák ültetésére költsék «L 1 M. A. és a cseri park díszkivilágítá­sában, a tervezővállalat mér­nökei az e munkához szüksé­ges terv elkészítésében jeles­kedtek. Az erdőgazdaság a parkéfdő kialakításában, a ter­mészetbarát-szövetség a turis­tautak kiépítésében, a város lakossága a fásításban, a virá­gok ültetésében és más felada­tok megoldásában végzett je­lentős munkát. A cukorgyár, a húskombinát, a Gabonafelvásárló Vállalat brigádjai az ÉDOSZ Művelődé­si Ház korszerűsítésében, az elektroncsőgyár és a Volán 13. sz. Vállalat dolgozói sporttelep létrehozásában nyújtottak nagy segítséget. Elismerés ille­ti a tanács költségvetési üze­mének munkásait, akik — már korábban is — több százezer forint értékű társadalmi mun­kát végeztek, s most legutóbb is kommunista műszakkal se­gítették az új kalinyini óvoda építését. A Táncsics gimnázi­um és a mezőgazdasági főisko­la KISZ-istái is jelentős értékű társadalmi munkával járultak hozzá városunk gazdagításához. További összefogást — Erre a társadalmi össze­fogásra ebben az esztendőben is nagy szükség lesz. A Hazafi­as Népfronttal közösen most készítjük a részletes terveket, feladatokat; lesz tennivaló bő­ségesen. Folytatni kívánjuk az óvodák, bölcsődék támogatását segítő, az »Egy üzem, egy is­kola«, valamint a »Virágzó, vi­rágos Kaposvár« társadalmi- munka-mozgalmakat. Ebben az évben Kaposváron rendezik meg az úttörőolimpiát. Üzeme­ink dolgozóitól, KlSZ-szerve- zeteinktől s a város egész la­kosságától azt kérjük: úgy, mint tavaly és a korábbi évek­ben, az idén is vállaljanak részt a Kaposvárt gazdagító társadalmi feladatok megvaló­sításából — mondta befejezé­sül Rostás Károly tanácselnök. Javuló arányok A kaposvári iskolákban fo­lyó sokrétű pályairányítási pe- pedagógiai munka következ­tében jelentősen javult — a korábbi évekhez viszonyítva — a pályaválasztási arány. Az 1969/70-es tanévben a végzős tanulók hét százaléka nem je­lentkezett továbbtanulásra, ez a szám az 1973/74-es tanévben három százalékra csökkent. Nőtt — ugyancsak három szá­zalékkal a gimnáziumban to­vábbtanulni szándékozók szá­ma, nagyobb az érdeklődés a szakközépiskolák iránt; ezzel szemben egy százalékkal csök­kent a szakmunkásképző in­tézetbe je'emtkezők száma. A város általános iskoláiban készített pályaválasztási kimu­tatás szerint a legtöbben szak­munkásképző intézetbe jelent­keztek, ezt követi — sorrend­ben — a szakközépiskola és a gimnázium. Az arányok javu­lásról tanúskodnak, a tények azonban azt tükrözik, hogy van még a pályaválasztási munkában tennivaló bőven. Több téren is. Jelentősen megnőtt például a szakmát választó leánytanu­lók száma, de a mostani har­mincegy százalékos aránnyal korántsem lehetünk még elége­dettek. Ráadásul a divatszak­mák éppen a lányok körében hódítanak; a legtöbben fodrá­szok vagy kozmetikusak szeret­nének lenni. A fizikai dolgozók gyerme­kei számára középiskolai elő­készítő tanfolyamokat szervez­tek; negyvenkét tan folyamot 184 tanuló végzett el. Az ará­nyok itt is azt mutatják, hogy nagyobb az érdeklődés a kö­zépiskolák iránt, de a fizikai dolgozók gyermekeinek négy százaléka nem jelentkezeti még továbbtanulásra. A közoktatás fejlesztését cé­lozó párthatározat egyértel­műen kimondja, hogy a pá­lyairányítási munkának az is­kolai pedagógiai tevékenység szerves részének kell lennie. A határozat szellemében végzett tevékenységgel, a már alsó ta­gozatban elkezdett pályairá­Szalai László Ti nyitással és később a felsős 15 éves a városi fiókkönyvtár-hálózat Több könyv, több olvasó A város külső kerületeiben élők — főleg az ipari munká­sok — a nagy távolság miatt sokáig kimaradtak a könyvtári szolgáltatásokból. A megyei könyvtár vezetői már 1953-ban megkezdték a város peremré­szein a fiókhálózat kiépítését. 1953—60 között a megyei könyvtár a Füredi utcába, a Zrínyi utcába, a Vörös Hadse­reg útjára és a Pázmány Pé­ter utcába telepített fiók- könyvtárakat, szükségmegol­dásként régi üzlethelyiségek­be. Az összes alapterület így alig haladta meg a 70 négy­zetmétert. A berendezésük és a könyvállomány is szegényes volt, olvasásra ott egyáltalán nem volt lehetőség. 1960-ban a megyei könyvtár ezeket a kis könyvtárakat teljes berendezé­sükkel, mintegy 17 ezer köte­tes könyvállományukkal és egy főhivatású könyvtárosi ál­láshellyel a városi tanács keze­lésébe adta át. A tanács veze­tői anyagi lehetőségükhöz mér­ten megadták a fenntartáshoz és működéséhez szükséges anyagi eszközöket. Az elmúlt másfél évtized alatt a könyv­tárak berendezése, technikai felszereltsége és a könyvállo­mány évről évre fejlődött. A hálózat fejlesztése során 1960. augusztus 20-án felavat­ták a szentjakabi városrész könyvtárát, s még ugyanebben az évben megnyitotta kapuit a kizárólag könyvtári célra épí­tett cseri könyvtár. 1962-ben a Domb utca és környékének lakosai részére a Kandó Kál mán utcai fiók is működni kezdett. Ekkor már a Petőfi utcától Szentjakahig, a Páz­mány Péter utcától a Kandó Kálmán utcáig kiépült a háló­zat, amely lehetővé tette, hogy körülbelül egy kilométeres kör­zetben mindenki elérhesse a l könyvtárat. 1967-ben fölavatták a Ság- vári-lakótelepen a 120 négy­zetméter alapterületű — kü­lön klubhelyiséggel, irodarak­tárral és helyben olvasási le­hetőséggel rendelkező — 8 ezer kötfetes klubkönyvtárat. Három év múlva megnyílt a Cserben a több mint egymil­lió forintos beruházással épí­tett, 120 négyzetméteres, két szintes, 12 ezer kötetes kerületi könyvtár. Majd Toponárnak, Kaposfürednek és Töröcskének a városhoz csatolásával újabb három könyvtárral bővült a hálózat, az idén decemberben pedig átadják a Kalinyin-vá- rosrészben épülő — zenei rész­leggel is ellátott — tízezer kö­tetes Petőfi Emlékkönyvtárat. A hálózathoz ma 15 kisebb- nagyobb könyvtári egység tar­tozik. A fiókkönyvtárak alap­területe emelkedett, a könyv- állomány megközelíti a 70 ezer kötetet, a beiratkozott ol­vasók száma meghaladja az ötezret. Az egyre sokasodó fel­adatokat az idén már öt főhi­vatású és 16 részfoglalkozású könyvtári dolgozó látja el. A könyvtárakban a felnőtt olva­sók 35—45 százaléka fizikai dolgozó. És nagyon sokan van­nak. akik már a könyvtár alapítása óta rendszeres láto­gatói a könyvtáraknak. Bánkt Gyula könyvtárvezető Vizsgálat a pályaválasztási intézetben. tantárgyak pályaválasztást I tanácsadásnak. Ezek mind­serkentő lehetőségeinek ki- mind azt segítik, hogy a vár- használásával, a fizikai dolgo- I hal lan tovább javuló arányok- zók gyermekeivel való foko- ban kifejeződjJ< a népgazda- zottabb törődéssel sikerült az j ság igénye éppúgy, mint az arányokon javítani. j egyenek által választott élet'ii­Nagy szerepe van a pálya- I vatás helyessége, »testre sza- választási kiá1lításoknrk, a pá- j -Dttsága«. lyaválásztási intézetben folyó! T. T. A városi tanács végrehajtó bizottságának napirendjén: \ parkolás és az aut óéról ás gondjai Kaposváron Néhány felszólaló abból in­dult ki, a megyeszékhelynek éppen elég a gondja a lakás­építéssel, a végrehajtó bizott­ság ne vegye a nyakába a ga­rázsépítési bajokat. A város­ban három és fél ezer a kocsi, e ezernek nincs garázsa — mi­attuk a nagy fölhajtás. A váro­si tanács végrehajtó bizottsága azonban elutasította ezt a né­zetet. Mások — a többség — fur- csállották, hogy csak most tűz­ték napirendre a kaposvári gépkocsiparkolás és tárolás ügyét. Régebben is sokat be­széltek róla, néha intézkedtek is, de az percig sem kétséges: igen mostohán bántak főleg a parkolási bajokkal. A régeb­bi városrendezési tervek készí­tői ugyan gondoltak rá, hogy több parkolóhely kellene a vá­rosban, évekkel később azon­ban inkább az építkezésekkel, mintsem szabad térségek ki­alakításával törődtek. A szo­morú következményt legin­kább a belvárosban látjuk: akadnak napszakok, amikor majdnem lehetetlen szabad parkolóhelyet találni. A szak­emberek már ma a tökéletes telítettséget emlegetik. S mi lesz itt néhány év múlva? Nos, ha idejében fölmérik a bajt és nem késlekednek az intézkedé­sekkel, nagy baj nem történhet. Az építési, közlekedési és víz­ügyi osztály vezető főmérnöke előterjesztésében leírta: ha az Irányi Dániel utcában elkészül az áruház, marad egy beépí­tetlen terület a megyeházáig, s azt ideiglenesen parkolóhely­nek lehetne átengedni. Érde­mes ütni a vasat, mert itt lega­lább száz autónak lenne helye. Kevésbé lelkesedünk az öt­letért, miszerint a Rákóczi tér parkolási gondjain úgy akar­nak enyhíteni, hogy esetleg le­csípnek a Színházpark északi oldalából. Övni kell a zöldet, szigorúan megbírságolni, aki bántja... És most a tanács rövidítené meg a város lakóit egy parkrésszel? Nem lehetne helyet találni a parkolónak a Rákóczi téren — mondjuk a tömbbelsőben? Bízunk ben­ne, megtalálják a jó megöl dást A Kalinyin városrészben és a város más pontjain általában nincsenek parkolási gondok. Nagyok a tartalékok a Beloi­annisz utcában is, ahol — az előterjesztés szerint — koránt sem beszélhetünk még telített­ségről. Az építési osztály új parko­lóhelyek fölkutatásával, ki­alakításával megpróbál enyhí­teni a belvárosi gondokon — hangzott el az ígéret. Ez azt jelenti, hogy a közeljövőben újabb intézkedésekről számol­hatunk be. A kaposvári Városi Tanács szerdai végrehajtó bizottsági ülésén sok szó esett a gépkocsi- tárolásról, a garázsokról is. Ke­vés jót mondhatunk el, mert egyhamar gyökeres változás nem várható. Állítólag nekünk még nem is lenne szabad pa­naszkodni, mert Kaposvár ga­rázsellátása jóval meghaladja az országos átlagot. Jóllehet ez egyáltalán nem vigasztalja azokat, akiknek télen-nyáron az udvaron vagy az utcán áll a kocsijuk. Aki beleolvas a ta­nács, a szerkesztőség és a leg­különbözőbb szervek postájá­ba, rögtön látja: kétféle állás­pont harcos képviselői vívnak egymással szüntelen csatát. Az egyik fél bárhol, bárhogyan, bármi áron garázst akar épí­teni, a másik pedig a legoko­sabb megoldást is meg akarja torpedózni. (Az utóbbiak job­bára nem autótulajdono­sok ...) Csodára hiába várunk; jó­idéig a tanács nem tud újabb garázsokat építeni. Az ilyen gondok megoldása ezután is jobbára más szervekre és a tu­lajdonosra vár. Nehogy azt gondolja valaki, is, hogy ez így elhangzott a vb-ülésen, he­lyette pontokba foglalták a ga­rázsellátást szolgáló várható intézkedéseket. Ezekből a va­lamikor majd nagyon hasznos intézkedésekből azonban egye­lőre csak annyit szűrhetünk le: gondolnak a jövőre. Mondjuk 1980-ra, amikor nem három és fél ezer, hanem talán húszezer autó tárolásának gondja nyom­ja majd a várost... 1'kitér Deiau

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents