Somogyi Néplap, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-16 / 63. szám

Megemíékezés március 15-ről A tizennyolc évesek köszöntése az 512. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet kollégiumá­ban. A mezőgazdaság felkészülésének műszaki feltételei A MINISZTERTANÁCS ülé­sének napirendjén a tavaszi munkákra való felkészülés is szerepelt. Megállapították, hogy a kormányzat által kitű­zött célok teljesítését veszély nem fenyegeti, de egyes ponto­kon feszültségek keletkeztek. Ezek a pontok: egyes speciális gépek biztosítása, a műtrágya- és növónyvédőszer-ellátás, va­lamint a kertószkedők igényei­nek kielégítése. A népgazdaság óriási össze­geket irányoz élő a mezőgaz­daság iparú hátterének meg­teremtésére. A legfőbb ellátó kereskedelmi szervezet, az AGROTRÖSZT évi forgalma például 16 milliárd forint. Ta­valy az első negyedévben'2454 traktort vásárolt a mezőgazda­ság, az idén ugyanerre az idő­szakra 3826 áll rendelkezésre. Az üzemek mégis panaszkod­nak. Miért? Mert a legkere­settebb — legjobban bevált, A munkagépeknél az esetek túlnyomó részében csak szállí­tási késésről van szó, tehát csupán átmenetileg kell mó­dosítani a technológiát. Tavaly a hazai termelés ki­egészítésére 28 millió dollárt költöttünk műtrágyára, most még többet. így biztosítja az állam, hogy a tavaly felhasz­náltnál tíz százalékkal több | álljon az idén a gazdaságok rendelkezésére. A keresletet fi­gyelembe véve megtörténhet, hogy ez kevés lesz. Hazánkban hektáronként — hatóanyagban számítva — már 200 kiló kö­rüli műtrágya-felhasználásá­nál tartunk. Ugyanez a szám Afrikában 9 kiló, Dél-Ameri- kában 18 kiló, Ázsiában 21 ki­ló. Csakhogy ebben a három világrészben egyre éhesebbek az emberek, a kormányok kénytelenek mezőgazdaság- fejlesztési programokat kidol­gozná. A termelés növeléséhez Más a helyzet a növényvédő és gyomirtó szerükkel. A ha­zai vegyipar a téma iránt élén­ken érdeklődik, a gyárt ) ka­pacitások erőteljesen növe­kednek. Jött azonban az olaj­válság, s mivel az agrokémiai szerek jórészt olajszármazé­kokból készülnek, ezek árai nagyon felszöktek. Az igénye­ket azonban — nagyon kevés kivétellel — kielégítheti a ke­reskedelem, csak arra kell fel­készülni, hogy egyes megszo­kott szerek helyett ugyanolyan célú, de más gyártmányú sze­rek kerülnek forgalomba. Az új vegyszer használatát, igaz, újra meg kell tanulni, de lesz elegendő kemikália, mellyel a kártevőket irthatják. A KISKERTTIJLA mONO­SOK nem kapnak elegendő permetezőgépet. Se motorost, se motor nélkülit. A közked­velt Harmat és Vennorel háti permetezőgépekből az idén 25 (Folytatás az 1. oldalról.) tünk idegen mindenfajta na­cionalizmustól, összefonódik a világ minden népének sze- retetével, a legszebb gondolat­tal, a viliágszabadság gondola­tával Ezt követően a szónok mél­tatta a márciusi ifjak példá­jának jelentőségét és annak hatását Európa többi orszá­gaira; beszélt Noszlopy Gás­pár és a többi somogyi nép­fölkelő harcáról, majd így folytatta: — A 48-as ifjúság felismer­te a társadalmi haladás szük­ségességét, és tudatosan, lel­kesen vállalta a küzdelmet A mai nemzedék ezt a történel­mi örökséget magáénak vall­ja. S nemcsak szavakban, ha­nem — ahogy ezt tették a forradalmi harcok nemzedé­kei, az elnyomatás ellen küz- dtr hősök és névtelen harco­sok — tettekben, a minden­napi munkában is. Az igazi hitvallás a hétköznapi felada­tok eredményes teljesítésében a tanulásban és a munkában jelentkezik. S ez szívós, kö­vetkezetes munkát igényel. Tartalma elsősorban a forra­dalmi gondolkodásmód, an­nak felismerése, hogy ki-ki közéleti emberként járuljon hozzá kora kis és nagy fel­adatainak teljesítéséhez. Idézte a szónok Lenint is, aki a legfőbb forradalmi tu­lajdonságként a kitartást, a fegyelmezettséget, a hétköz­napi feladatokban való helyt­állást jelölte meg. Szenes Im­re ezután arról beszélt, hogy pártunk s a X. pártkongresz- szus milyen feladatokat hatá­rozott meg ifjúságunk számá­ra. Befejezésül ezeket mond­ta: — Az igazi hazafi tudja: cselekedetei, tettei bizonyítják hazafiságát, hogy csak azok alkottak maradandót, akiknek célja a nép életének javítá­sa volt, akik vállalták a kö­zösségi harcot. Történelmünk igazán kiemelkedő eseményei erre tanítanak minden ma­gyar fiatalt, felnőttet. Ben­nünket, ifjú kommunistákat külön is kötelez a KISZ jel­szava, mely valamennyiünk feladatát így jelöli meg: Jobb munkával, nagyobb tudással a szocaílista Magyarországért. Az ünnepi beszéd után a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága nevében Varga Károly, Hotter István, dr. Kanyar József, Vecsési Sándorné, a megye fiatalsága nevében Szenes Imre, a KISZ megyei bizottságának első tit­kára és Németh János megyei úttörőelnök, a város fiataljai nevében pedig Galamb Lász­ló, a KISZ-bizottság titkára és Keszthelyi Mária városi úttörőelnök koszorúzott A fegyveres testületek koszorúit Soós Mihály rendőrfőtiszt és Janesurák József honvédfő­tiszt, valamint Pete Károly, városi munkásőrparancsnok helyezték el. Tisztelegtek ko­szorúikkal a forradalmár köl­tő szobránál a város iskolái­nak képviselői is. Az ünnepség a Szózat hang­jaival ért véget. Kaposvár iskoláiban az elő­ző napon mindenütt megem­lékeztek az úttörők, a KISZ- isták 1848. március 15-ről. A forradalmi ifjúsági na­pok alatt számtalan iskolában és munkahelyen köszöntik azokat a fiatalokat, akik most lettek tizennyolc évesek. A KISZ az idén először szervezi meg ezeket az ünnepségeket, ahol a nagykorúvá lett fiata­lok jogairól, kötelességeiről különösen sok szó esik. Az 512. számú Ipari Szak­munkásképző Intézet koUé- giumában tegnap tartották a tizennyolc évesek ünnepségét. A százhuszonkilenc leányt és fiút Kovács István, az intézet párltitkára köszöntötte, majd Gyenesei Istvánt, a KISZ me­gyei bizottságának munkatár­sát hallgatták' meg a fiatalok. Sz. L. legerősebb — erőgépeket nem kapni elegendő számban. Ismert, hogy a magyar trak­torgyártás szelepe a hazai el­látásban egyre kisebb, a me­zőgazdaság fejlesztése viszont az egész szocialista táborban kiemelt feladat. Partnereink nem tudnak lényegesen több különleges traktort szállítani, mint amennyit az évekkel ez­előtt megkötött szerződések előirányoznak. Átütő javulásra a belátható közeljövőben sem számíthatunk, olyan traktorral kell teljesíteni a feladatokat — vagy legalábbis a feladatok egy részét —. amelyet az álla­mi kereskedelem beszerezhet. műtrágya kell. Ezeknek az or­szágoknak nincs műtrágyagyá­ruk. A világpiacon oly nagy a kereslet, hogy nemcsak az árak nőttek, de előfordul, hogy egyszerűen nem lehet műtrá­gyát kapni. Az igényeket lei kell elégí­teni. Valószínű, hogy már az idén munkába lép például a péti új műtrágyagyár, s to­vábbi terveink is vannak. Tel­jesen saját erőre azonban csak nitrogéntartalmú hatóanyagok előállításában támaszkodha­tunk, a foszfor és kálium mű­trágyákhoz szükséges alap­anyag hazánkban nem talál­ható. Vegyszerezésről — A mezőgazdaságban használatos összes kemikáliák közül a gyomirtó szerek használata követeli a legnagyobb felelős­séget. Tavaly — tiszta hatóanyagban számolva — minden hektár termőterületre 3686 gramm szer jutott. A vegyszere­zésnél elkövetett hiba, kis szakszerűtlenség is beláthatatlan, és egj;re növekvő veszélyeket rejt magában. Agrárszakem­berek, növényvédelmet irányitő vezetők, méhészek a kor­szerű vegyszeres gyomirtás helyzetéről tanácskoztak tegnap Kaposváron. A tévéfórum nyomán: Az építési típustervekről A szerda esti tévéfórumon hívta fel a figyelmet Bondor József miniszter arra, hogy több mint 200 családi és ví- kendház típustervei állnak — olcsón — a lakásépítők rendel­kezésére. »Pontosan 251 tervünk van« — mondja Vereczkey György, az Építésügyi és Tájékoztatási Központ típustervosztályának vezetője, s ajánlja is, hogy nézzünk meg egyet közülük. A ház szép külsejű, nyereg­tetős, s ahogy fölemeljük a te­tőt, belátni a konyhába is. Alapterülete 84,37 négyzetmé­ter, két lakószobával és étke- zőfülkével. A fából készült mo­dell egyike a 251 típustervnek. Nemcsak a rajzot, a makettet is megtekinthetik a leendő építők, hogy jobban lássák, mit is ajánlanak nekik. Az Építésügyi és Tájékozta­tási Központnak jelenleg Bu­dapesten és hat városban — Miskolcon, Szegeden, Győr­ben, Debreceniben, Pécsen és Kaposváron — vannak irodái, s így az országot hat körzetre osztva, minden területen ren­delkezésre állmaik. Olcsón adják a terveket: 80 —260 forintért. A tervek kor­szerűek és megbízhatóak. Olyan anyagokat alkalmaznak, melyek a kereskedelmi forga­lomban megvásárolhatók, és sok típusterv hagyományos és korszerű elemekből egyaránt felépíthető. A tanácsok nem mindenütt élnek a lehetősének­kel, de tény, hogy a típus­tervekre az építési engedélyt egyszerűbben és gyorsabban lehet megszerezni. A tervek mellett szakképzett mérnökök díjmentes tanácso­kat is adnak, ha egy építeni szándékozó ügyfél keresi akár­melyik irodájukat. 1973-ban országszerte 6889 családi ház, 754 társasház és 13 350 víkend- ház felépítésének ügyében for­dultak az intézethez. Ennek nyomán 3542 családi ház, 529 társasház és 3377 víkendház felépítéséhez szükséges terve­ket vásároltak meg. Az idén mintegy 60 új terv­vel bővítik kínálatukat, ugyan- akikor jobb tájékoztatással is fokozni kívánják az olcsó és jó építési tervek felhasználási arányát. — E tennivalók első lépése­ként készültek el a fából ké­szült modellek — mondja Nagy Dániel műszaki igazga­tóhelyettes. Eddig öt épülettí­pus terve alapján készült ma­kett, az év végére pedig már több mint 20-ról készül. Az érdeklődő, ha megtetszik neki egy modell, haza is viheti. Nem fából, hanem egy papírból ké­szült, kivágható tervet, amely­ből képes taivágókönyvhöz ha­sonlóan felépítheti a kiválasz­tott épület modelljét, így tüze­tesen tanulmányozhatja elkép­zelt otthonát, víkendházát. A szemléletesség fontos, ezért — fokozatosan — a főváros mel­lett a vidéki központokban is nyitnak állandó bemutatókat, ahól a házakat, az építési anyagokat és technológiát jól szemügyre lehet venni. Költségvetést jelenleg még nem tudnak adni a tervekhez, de az Építésügyi és Tájékozta­tási Központ felkészül arra, hogy a későbbiekben kalkulá­ciót is készítsen. A tervek fon­tos előnye, hogy felhasználá­sukkal a szakipari munkákon kívül az építés saját erőből el­végezhető, s ezzel is jelentősen csökkenthetők az építési költ­ségek. B. I. Somogybán hagyománya van annak, hogy évente egy alkalommal, ilyenkor, a vegy­szerezések megkezdése előtt közösen tanácskoznak a nö­vényvédő szakemberek és méhészek. A korszerű nagy­üzemi termelés fogalmához el­választhatatlanul hozzá tarto­zik a vegyszeres gyomirtás. Az egész növényvédelem legin­tenzívebben fejlődő ágazata ez; és a fejlődésben nincs meg­állás, új szerek, szerkombiná­ciók jelennek meg, a termelé­si technológiák változása új Útkorszerűsítés Marcaliban Nemrég kezdték meg a 68-as út átépítését Marcali belterü­letén. A munkákat a Kaposvári Közúti Építőipari Vállalat végzi mintegy tizenötmillió forintért. A munkaiatokat ez év követelméüyek elé állítja a gyomirtást is. Erre az alapvető tényre épült a tegnapi tanács­kozáson Kádár Aurélnak, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium növényvé­delmi főosztálya főelőadójának vitaindítója. Érdemes figyelmet fordítani néhány önmagában is nagyon beszédes adatra: 1970-ben 1,4 millió hektáron végeztek ha­zánkban vegyszeres gyomir­tást, a múlt évben már 2,4 millió hektárra nőtt ez a terü­let. Ezzel együtt megkétszere­ződött, csaknem tizenötezer tonnára emelkedett a felhasz­nált szer mennyisége. Nem hosszabb időszak, csupán né­hány év tapasztalata ez, s ha növényfajonként vizsgálódunk, jól kifejezésre jut az is, hogy még távolról sem közelítettük meg a lehetőségek határait. A kukoricának például még ta­valy is csak 54 százalékát, a gabonaféléknek 68 százalékát, a napraforgómag 65 százalé­kát, a burgonyának mindössze 11 százalékát kezelték gyomir­tó szerrel a gazdaságok. Vi­szont robbanásszerű fejlődés következett be néhány év alatt a cukorrépánál, ahol a múlt évben az összes terület 80 szá­zalékát vegyszerrel gyomtala- nították, de említésre méltó a borsó is: 54 ezer holdat, azösz- szes terület kilencven százalé­kát vegyszerezték. Ahogy Ká­dár Aurél hangsúlyozta, ezek a számok önmagukban is meg­határozzák a feladatokat, emelett új követelményeket támasztanak a korunkban ki­alakuló és terjedő zárt terme­lési rendszerek. Amennyire nélkülözhetetlenek és fontosak a gyomirtó szerek, annyira ve­szélyesek is; ezért a növény­védő szakember szerepe, je­lentősége eppen akkora, mint —30 ezerrel kevesebb kerül forgalomba, mint amennyire szükség lenne. Ezek gyártású­hoz nem szükséges a jövő sz i- zad színvonalán álló műszaki bázis, s a magyar ipar feltét­lenül alkalmas lenne az igé­nyek kielégítésére. A jelek sze­rint csak az érdeklődése hi­ányzik a téma iránt, pedig a magyar iparnak sok tízezer munkása, alkalmazottja is ker­tészkedik szombat—vasárnap, és mérgelődik, hogy ennek az oly fontos és hasznos hobby- nak — úgy tűnik — »lehetet­lenség« az ipari hátterét meg­teremteni. F. B. őszintén magáé a szeré. Az előadó szá­mos, alapvetően fontos, álta­lános szempontra hívta fel a részvevők figyelmét, majd részletesen szólt néhány kultú­ra vegyszeres gyomirtásáról. Különös figyelmet fordított a kukorica gyomirtó szereire, is­mertette az ez évben forga­lomba kerülő új készítménye­ket, felhasználásuk módját. Megszívlelendő volt dr. Fü- löp Mihálynak, a megyei nö­vényvédő állomás igazgatójá­nak a tájékoztatója. Somogyi tapasztalatok alapján abból az alapgondolatból indult ki, hogy nincs ellentmondás az egyre terjedő kemizálás és az élővi­lág védelme között. Megyénk­ben például az ötvenes évek­ben egymillió, tavaly 103 mil­lió forint értékű növényvédő szert használtak fel. Ugyanak­kor az ötvenes évek 34 vagon­járól 120 vagonra emelkedett a méhészek által értékesített méz mennyisége. Az ország méhállományának 15 százalé­ka a mi megyénkben van. Meghatározóan fontos tehát, hogy a növényvédelmet irá­nyító szakemberek a méhé­szekkel összhangban végezzék el feladataikat. S ha eddig ez követelmény volt, akkor ez év­től még inkább az lesz, hi­szen az idén beinduló légi nö­vényvédelem, gyomirtás to­vábbi intézkedéseket kíván. Mind az előadás, mind a vita során kifejezésre jutott: nagyon lényeges, hogy a nö­vényvédő szakirányító min­denütt kössön megállapodást a méhészekkel a kölcsönös tájé­koztatásról. Tudjanak a mé­hészek az egész éves növény- védelmi munka menetéről, a használt szerekről — csak így lehet megelőzni azt, hogy a korszerű termeléshez nélkülöz­hetetlen kemikáliák bárhol is veszteséget, kárt ne okozza­nak. A vegyszer az ember fon­tos segítőtársa, de ellenségévé válik, ha nem körültekintően, szakszerűen bánnak vele. V. M. Somogyi Néplap| 3

Next

/
Thumbnails
Contents