Somogyi Néplap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-07 / 31. szám

A Kálvin téren dolgoznak a metróépítők Á főváros egyik legnagyobb csomópontja, a Kálvin tér két hónapja az építők munkate­rülete. Mint ismeretes, itt lesz az észak—déli metró egyik ál­lomása. A téren most a köz­műépítők dolgoznak, és építé­si területüket hamarosan ki­terjesztik. A következő na­pokban ugyanis a munkáit az Üllői úton folytatják. Emiatt az egyik forgalmi sávon meg­szűnik majd a közúti közle­kedés. A járművek a munká­latok ideje alatt — körülbe­lül egy hónapig — a villamo­sok pályáján közlekednek. Egyébként nemcsak a fel­színen, hanem a föld alatt is javában folyik a munka. A metróépítők még tavaly no­vemberben hozzáfogtak az alagút építéséhez. Az egyik brigád a Ferenc körúti állo­más felé eső oldalon építi a peroniteret, a másik csoport pedig az úgynevezett feszítő- kamra elkészítésén — itt Lesz a mozgólépcső — dolgozik. Gazdaságunk tükre Tél véSe a kertészetben A múlt évre visszatekin­tő statisztikai jelentés — amely vasárnap ke­rült nyilvánosságra — minde­nekelőtt két dologra figyel­mezteti az olvasót: az idő múlására és a gazdasági cse­lekvés eredményeire, felada­taira. Az előbbi óhatatlan, az utóbbiak viszont felettébb ta­nulságosak, mondhatnánk, ér­dekesek, sőt izgalmasak, hi­szen beszédes jelei az idők változásának. És ez az. ami alighanem még az idők mú­lásáért is kárpótol. Szándékosan jelöljük meg most elsősorban a jelentés \ kedvező voltát, a felsorakoz- j tatott. jobbára örvendetes adatokat, tényeket. Mert ezek- j re joggal elmondhatjuk, hogy j országunk gazdasági, társadal- t mi, kulturális fejlődésének j többé-kevésbé elvárt jelzőszá­mai, amelyeknek megjelené­sét, tényét a napi életben már szinte természetesnek vesszük. A jelentésekből kitűnik, hogy a főbb ipari ágazatok közül a legnagyobb mérték­Mövényvédelmi tájékoztató Téli fatisztítás a gyümölcsösben Az enyhe idő lehetővé teszi a nyugalmi állapotban levő fák tisztogatásának a megkez­déséit. Ilyenkor a gyümölcsfák ápolása a legjelentősebb nö­vényvédelmi tennivaló. Gyak­ran beszélünk arról, hogyan csókkenithetnénk a vegyszeres beavatkozás gyakoriságát. A kémiai növényvédelem szüksé­gessége a házikertekben is vi­tathatatlan, ám számos egyéb eljárással, így például az úgy­nevezett mechanikai védeke­zési munkákkal is eredménye­sen ritkíthatjuk a kártevőket. A fák téli ápolását és tisz­togatását a rügypattanás előtti permetezésekig szükséges be­fejezni. Elsőként szedjük le, és égessük el a száraz leve­lekből álló hernyófészkeket — melyekben veszedelmes lombkártevők téléinek át —, továbbá a gyümölcsmúmiákat, tojáscsomókat és elhalt ágré­szeket. A koronaritkítással a beteg, szilvas, vértetves, al- mafa-lisztharmattól, pajzste- tűtől, varosodástől stb. el­pusztult. vagy fertőzött galy- lyakat és vesszőket, valamint a vad- és fattyúhajtásokat tá­volítsuk el. Ezután kaparóvas­sal vagy drótkefével megtisz­títjuk a törzset és a vastagabb vázágakat az elhalt, mohás, zuzmós, takácsatkás és pajzs­tetves kéregrészektől. A fa alatt így összegyűlt törmelé­ket égessük el. A vágási felü­leteket és sebeket éles késsel vágjuk simára, majd oltó­viasszal vagy sebfestékkel ke­zeljük. Ezek az anyagok a bekötözést helyettesítik, hatá­sukra a gyümölcsfák sebei bezáródtniak. A mechanikai munkáikat követő lemosó permetezések március első feléiben esedéke­sek, addig is mérjük fel a vegyszerkészletünket, és a hiányzó szerekről időben gon­doskodjunk. (Ilyen a Neopol, a Novenda, a Krezonit E, a Vitigram, a rézoxiklorid.) Már most elkezdhetjük a nitrogén műtrágya kiszórását is, mely különösen akkor lesz hasznos, ha ezt a munkát, csa­padékos időben végezzük. A műtrágya szükséges mennyisé­gét természetesen a talajerő határozza meg. Közeoes erő­ben levő talajnál — éves vi­szonylatban — 100 nésvzetmé- terre 5 kg pétisót ajánlatos ki­szórni. ben a könnyűipar teljesítette túl termelési tervét A széles körben végrehajtott bővítés és korszerűsítés eredményekép­pen a textil-, a ruházati és a cipőipar, valamint a bútor- gyártás mindegyike 10—15 százalékkal, vagy ennél is na­gyobb mértékben növelte ter­melését. Ez, a kivitel fokozá­sa mellett, a belföldi kínálat lényeges javítását, gazdagítá­sát tette lehetővé, ami a ve­vőközönség amolyan termé­szetes tárgyilagossággal fo­gad. Óvakodva a dicsekvéstől, itt említhetjük az energiaterme­léssel, behozatallal és felhasz­nálással kapcsolatos viszony­lag nyugodt, kiegyensúlyozott fejlődést — a jelentésben több, figyelemre méltó adat utal erre —, ami az előrelá­tó, tervszerű gazdálkodás igen megnyugtató, mindazonáltal természetesnek vett bizonyí­téka És noha nyilvánvaló, hogy a mezőgazdaság termésered­ményei manapság sem füg­getlenek a természeti körül­ményektől, bízvást ide sorol­hatjuk a termésátlagok túl­nyomórészt örvendetes alaku­lását, sőt az állattenyésztés immár ismét felfelé ívelő irányzatát, mert magától ér­tetődőnek tekintjük — ha még oly bonyolultak is a mo­dem élelmiszer-gazdaság bel­ső összefüggései —, hogy a szocialista mezőgazdasági nagyüzem bőséget teremt. Mindezt, sőt ezen túlme­nően a népgazdaság ugyan­csak sokoldalú képét vázolja föl tények, adatok, »mutatók-“ fölsorakoztatásával a Közpon­ti Statisztikai Hivatal jelen­tése. Mint mondottuk, a so­rokból kiolvasható tennivalók, feladatok életünk változásá­nak ugyancsak beszédes jelei. A külkereskedelemmel kap­csolatban például, a kiviteli többletből adódóan — és mert az exportot tovább akar­juk növelni — szorgalmazni kell a behozatalt. Ez gazda­ságos módon nem egyszerű feladat ugyan, de mégiscsak kisebb, ha úgy tetszik, »kel­lemesebb» gond. mint az ex­portképesség hiánya, amely — mindinkább a múltból — ugyancsak nem ismeretlen előttünk. N em vagyunk hívei az olyanfajta szemlélet­nek. mely az életmó­dot és az életnívót is elsőren­dűen a személygépkocsik szá­mának alapján ítéli meg. De annyi bizonyos, hogy a *mo- torizáltság- lényeges ismérve a gazdasági fejlettségnek. Nos, a gépkocsiállomány tavaly meghaladta a 400 ezret — az idén eléri a félmilliót —, de a »kocsin« kívül sok minden­re lesz még szükségünk, egyé­nileg is, társadalmi méretek­ben is. Ez is mai és holnapi tennivalóinkra utal. Ide kívánkozik az is, amit a lakásépítésről mond el a je­lentés. A múlt évben 85 ezer lakás épült, a tervezettnél körülbelül 4000-rel több. Az állami erőből épített lakások száma majdnem 3000-rel el­maradt az előirányzattól, a magánlakás-építés jelentősen — több mint hétezerrel — meghaladta azt. Nem kell bi­zonyítani. mekkora mennyiség a tízmilliós országban 85 ezer lakás, de azt sem, hogv mi­lyen sajnálatos az állami la­kásépítés csaknem háromezres elmaradása. A magánépítés kimagasló erőfeszítése viszont egyrészt az újabb jelentős kedvezményeknek és ösztön­zésnek, másrészt a még min­dig nyomasztó szükségnek tu­lajdonítható. Ez a kép egé­szében mégis azért biztató — és egyben ez benne a mai, az új —, hogy a magánépítke­zést most már elégséges lesz megőrizni többé-kevésbé ezen a színvonalon, az államit kell tovább növelni. Erre lehető­séget ad a megépült és épülő házgyári hálózat. Ezért is van az, hogy már látjuk az időt — néhány éven belül —. ami­kor a mennyiséget tekintve megszűnik a lakáshiány, és effajta gondjaink is alapjuk­ban megváltoznak. S ok ilyesmit olvashatunk ki a jelentésből. Mond­hatnánk azt is, ilyen a statisztikai »átlag«. Az élet persze, ekörül zajlik. Fölötte és alattak, sokszínűén és föl­felé törekvőn. B. J. A melegágyak kereteit javítják, üvegeznek ezekben a na­pokban a Somogy megyei Kertészeti és Parképítő Vállalat siófoki kertészetében. Már az anyák napjára készülődnek. Addigra tízezrével les« többfajta cserepes viráguk. Jogerős ítélet egy korházi gazdasági visszaélés ügyében A napokban a Kaposvári Megyei Bíróság pontot tett egy régóta húzódó ügy végére. A per bővelkedett fordulatok­ban, s az adatok, vallomások azt bizonyítják: 1970 január­jától 1972 júniusáig felháborító visszaélések történtek a ka­posvári kórház húselőkészítő részlegében. Helyesebben: nemcsak ott A negyvenkilenc éves Hor­l váth Imrét néhány évvel ez-1 előtt sikkasztás miatt két évre bezárták, ez azonban nem le­hetett akadálya annak, hogy 1969-ben megtegyék a húselő- készátő vezetőjévé. Munkatár­sa volt a hatvanegy éves, mer- nyei Mester Lajos hentes és a harmincöt éves, kaposvári Kiss István betanított hentes. Hor­váth hamar rájött, hogy a mér­a konyha sokszor nem súlyra, hanem hússzeletszámra vette át az árut. A Kaposvári Járásbíróság ítélkezett első fokon az ügy­ben. Horváth Imrét visszaeső- ként és bűnszövetségben elkö­vetett sikkasztás miatt kétévi szigorított börtönre ítélte, és három évre eltiltotta a köz­ügyektől. Mester és Kiss hat­hetetlenül felelőtlen ellenőrzés havi szabadságvesztést, vala­Régi bűnügyi történetek Kerkqy László összeállítása | 17. Erre hamarosan sor is ke­rült. A hallgatóság, amely a tár­gyalás előtt Jeanne Weber vesztét kívánta, most a föl­mentett vádlott pártjára állt Az ügyről még napokig tár­gyaltak, s nemcsak az érde­kelt felek, hanem Párizsnak szinte minden lakosa. . Nemcsak a napilapok, ha­nem a szaksajtó is részlete­sen elemezte az ügyet. Meg­állapították, hogy a nyomo­zati adatokkal szemben a bűnügyi orvostan teljes sikert aratott. Ekkor még senki sem sejtette, hogy a diadalt súlyos megrázkódtatások követik majd, s Brouardel professzor csak úgy kerüli ki a megpró­báltatásokat, hogy a tárgyalás után néhány hónappal meg­hal. Kiderült a következőkben, hogy a fenti tárgyalással a Weber-ügy nem fejeződött be, hanem voltaképpen in­kább elkezdődött. ÜJABB HALÁL Két évvel Maurice Weber esete és egy évvel a bírósági tárgyalás után, 1907. április 16-án Vallidieu községi or­vosnál egy izgatott lány csön­getett. Arra kérte az orvost, hogy azonnal jöjjön vele a szomszéd faluba, Chambonba, mert öccse, Auguste súlyos beteg. Az orvos ismerte a leány apját, a nyomorúságos kö­rülmények között élő Bavou- zet nevű parasztot, aki három gyermekével és Moulinet-tel, a házvezetőnővel — aki mel­lesleg a szeretője is volt — élt együtt. Az orvos a gyermek betegségéről érdeklődve meg­tudta, hogy a család előző nap lakodalomban volt, s ott a gyermek — úgy látszik — túlterhelte a gyomrát, s emiatt van rosszul. Hashajtót adott tehát a kislánynak, az­zal a megjegyzéssel, hogy ha az öccse masnap nem lesz jobban, ismét keresse föl. Másnap már kora reggel ott volt a kislány az orvosnál. Kétségbeesett arcáról lerítt, hogy a beteg állapota nem ja­vult. A doktor rögtön befo­gatott és áthajtott a szomszéd "aluba. Mire odaértek, • 9 éves Auguste már holtan fe­küdt ágyában. Az ágy szélén kifejezéstelen tekintettel Bavouzet gazda­asszonya ült. Az orvosnak rögtön föltűnt, hogy a gyermeket megmosdat­ták és testére tiszta inget adtak. Kérdésére az asszony azt válaszolta: a gyermek * hányt, bemocskolta magát, ezért kellett megmosdatni és tiszta ruhába öltöztetni. Az orvos azonban nem elégedett meg a magyarázattal. Tüzete­sen megvizsgálta a halott gyermeket. És föltűnt neki, hogy a kis halott nyaka kö­rül vöröses kör látható. Ezért megtagadta a halotti levél ki­állítását, majd értesítette a rendőrséget is. A kerületi vizsgálóbíró dr. Audiat törvényszéki orvost bízta meg az ügy kivizsgálá­sával. Audiat leutazott a fa­luba, és a holttest vizsgálata alapján azt írta jelentésében: a gyermek természetes halál­lal halt meg, görcsös tünetek közepette. A nyák körül hú­zódó csíkra vonatkozóan az szerepelt a jelentésben: nem erőszakos tevékenység miatt, hanem a szoros ingnyak kö­vetkeztében keletkezett a gyermek nyakán a csík. SZENZÁCIÓS VÉLETLEN A törvényszéki orvos vizs­gálata alapján megnyugodtak a kedélyek, és április 19-én eltemették a fiút Néhány nap múlva azonban egy váratlan esemény ismét a gyermek ha­lálára terelte a figyelmet. Ba- vouzet legidősebb gyermeke, a félkegyelműnek tartott 14 éves Germaine volt. Ö állha­tatosan gyűlölte már koráb­ban fs a gazdaasszonyt, aki házvezetőnőként betelepedett a házukba és nagyon rosszul bánt a gyermekekkel. S ezt a gyűlöletét nem is titkolta. Egyik nap, amikor a fel­nőttek nem voltak otthon, Germaine átkutatta a gazda- asszony holmiját, s ott egy köteg újságra bukkant. Ezek Jeanne Weber . bűnperéről számoltak be. Az újságokban benne volt a gyilkosságokkal gyanúsított asszony fényképe is, ennek alapján pedig a gyermek fölismerte apjának gazdaasszonyát. Az újságokat ruhájába rejtette, és rögtön a csendőrőrsre szaladt. Ott az újságokat átadta a parancs­noknak. Négy nappal a temetés után az ügy tehát ismét a vizsgáló- bíró előtt volt. Ö pedig ismét dr. Audiatot és dr. Brunaeu patológust bízta meg a vizs­gálattal. A két szakértő most már nagyon alapos vizsgáló­dással megállapította, hogy a nyakon észlelt elváltozások fojtogatásról tanúskodnak, és a fiút valószínűleg zsebken­dővel fojtották meg. A tettes — úgy vélték — a gyermek nyakára tette a zsebkendőt, és elöl összesodorva megszo­rította. Ezzel magyarázható, hogy dr. Audiat az első vizs­gálatkor a szoros inggallér nyomának vélte a csíkot A két orvos több más kö­rülményt is figyelembe vett. S végül egybehangzóan meg­állapította: Auguste Bavouzet nem természetes halállal halt meg. (folytatjuk.) és két gazdasági vezető kifeje­zett támogatása nagyszerű le­hetőséget kínál a hüsszerzésre. Az ötvenöt éves Gerencsér Já­nos, akkori gazdasági igazga­tó, az ötvenkét éves Rózsás Géza volt élelmezési osztály- vezető magatartása megnyug­tatta Horváthot és visszaélé­sekre kapható munkatársait. Méltán remélték, hogy ha a -két gazdasági vezető »részese­déséről« nem feledkeznek meg, nyugodtan dézsmálhatják a húskészletet. A körülbelül negyvenezer forintos lopásso­rozat elsősorban a betegeket károsította meg, de kisebb hús­adag jutott mindenkinek, aki a kórház konyhájáról kapta az ételt A hússal főleg Horváth, Mes­ter és Kiss fnanipulált, s ne­kik esetenként a negyvenhá­rom éves özv. Balogh Sándor- né konyhai alkalmazott is se­gített. Az igazi támogatást azonban természetesen nem a megtévesztett, erősen befolyá­solt asszonytól kapták, hanem az említett gazdasági vezetők­től, akik leplezték a lopáso­kat, és sorozatosan meghami­sították a leltárt. Áldatlan mű­ködésükön Balogh Jánosné anyag- és leltárellenőr felüle­tes munkája miatt is fátyol maradt. A visszaélésekről szó­ló jelentések sorra elakadtak Gerencsérnél és Rózsásnál, így a teljes földerítést szolgáló vizsgálatot csak késve rendel­hették el az .illetékesek. Az is a tolvajok kezére játszott, hogy mint háromezer forint pénz- büntetést, Gerencsér és Rózsás egyévi szabadságvesztést és ötezer forint pénzbüntetést ka­pott. A járásbíróság Mester, Kiss, Gerencsér és Rózsás sza­badságvesztésének végrehaj­tását próbaidőre felfüggesztet­te. özv. Baloghnét tízszázalé­kos bércsökkentés mellett hat­havi javító-nevelő munkára ítélte. Bologh Jánosné négy­ezer forintos pénzbüntetést ka­pott. özv. Baloghné, továbbá Mester kivételével a vádlottak és védőik felmentésért, Hor­váth és védője pedig enyhí­tésért jelentettek be fellebbe­zést Az ügyészség Horváth, Mester, Kiss, Gerencsér és Ró­zsás büntetésének súlyosbítá­sáért fellebbezett. A Kaposvári Megyei Bíróság részben helyt adott a fellebbe­zéseknek. Horváth büntetését kétévi és nyolchónapi börtönre emelték föl. Mester pénzbün­tetését leszállították ezer fo­rintra. Gerencsér volt gazda­sági igazgatót bűnsegédi minő­ségben, bűnszövetségben elkö­vetett sikkasztás miatt egy évi börtönre és ötezer forint pénz- büntetésre ítélték. Rózsás is börtönt kapott, nyolc hónapra és ezer forint pénzbüntetésre ítélték. Balogh Jánosné bünte­tése kétezer forint — próbaidő­re felfüggesztett — pénzbün­tetés. özv. Baloghné takarító­nőn kívül az elítéltek közül már senki sem tartozik a kór­ház állományába. P. D,

Next

/
Thumbnails
Contents