Somogyi Néplap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-07 / 31. szám
As ezredforduló munkásai lesznek |A népművelés érdekében Korszerűtlen gépeken tanulnak A szakmunkásképzők többségében este fél hétkor szólal meg az utolsó csengő. Kevés a tantereim. Csak délelőtt tanítani lehetetlenség. Igaz, néhány év alatt jutottunk el eddig is. Nem olyan régen még az általános iskolák, gimnáziumok tantermei előtt álldogáltak az ipari tanulók várva, hogy délutánra ők vehessék birtokukba az osztályokat. Az utóbbi nyolc évben hét helyen építettek új iskolát: Tabon, Barcson, Kaposváron, Siófokon, Marcaliban. Csurgón épületet vásároltak a szakmunkásképzőnek. Fonyódon. rövidesen befejeződik az építkezés. Az V. ötéves tervben 38 tanteremre lenne szükség Somogybán. A megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője szerint talán fele megvalósul. A tanteremhiány gondja azonban — ideiglenesen — nem megoldhatatlan. Láttam már iskolát — Nagyatádon — ahol a faliszekrényekre írták: fiaikaszertár, kémiaszertár stb. Egy-egy kísérlet összeállítása így több munkát igényel, nagyobb türelem kell hozzá. Hallottam iskolaigazgatótól, hogy majdnem fegyelmit kapott azért, mert egy előadóterem helyett tornatermet építtetett az iskolában. Igaz, nem nagyot, de jobb a semminél. Az előadót pedig nélkülözik. Ezek a hiányok átmenetileg, a tanulók és a tanárok türelmes segítőkészségével áthidalhatók, bár kétségkívül csökkentik az oktatás hatékonyságát. A tanteremhiánynál sokkal | égetőbb, hogy nincs mindenhol megfelelő tanműhely, az építőipari szakmáknál pedig hiányoznak a tanudvarok. — Az elsősök az iskolai tanműhelyekben kapnak gyakorlati oktatást. Korszerűen fölszerelt műhelyeink vannak. Sajnos, az a tapasztalatunk, hogy a második évben, amikor a tanulók átkerülnek az üzemekhez, visszaesnek a fejlődésben. Természetesen vannak vállalatok, ahol érdemének megfelelően foglalkoznak a szakmunkásképzéssel. Kaposváron, a Volán 13-as számú Vállalatánál például különálló, szakmai szempontból teljesen megfelelő tanműhelyt építettek. Erre lenne szükség mindenhol. Ezek a gyerekek a dinamikusan korszerűsödő üzemek munkásai lesznek. Az lenne ideális, ha modern gépeken tanulnák meg a szakmát, s nem a legrosszabbakon. Hány helyen előfordul az is, hogy kevesebb a gép, mint a tanuló! — Azáltal még nem lett senki gyakorlott munkás, hogy csak nézte, mit kellene neki csinálnia — mondta Pintér Kálmán, az 503-as sz. Szakmunkásképző Intézet igazgatója. — A vállalatoknak gyakorlatilag nem kerül semmibe a szakmunkásképzés. A központi alapra mindenképpen be kell fizetniük egy összeget Ha nem folytatnak képzést, nem kapnak a pénzből vissza egy fillért sem. És még termelünk is. Szerintem nem fizetnek ránk — mondta Békési Zsolt tanuló. — Tulajdonképpen érthető, Tízéves az Iskolatelevízió Á látás hatalma ■ 1964. február 5-én sugározta első adását az Iskolatelevízió. A tízéves jubileum alkalmából Kelemen Endre, az Iskolatele- viziö vezetője nyilatkozott az MTI munkatársának az elmúlt időszak legfontosabb eredményeiről, s a távlati tervekről. — Az ISkolatelevízió megszületése szorosan, összefügg az 1961-es iskolareformmal, ennek feladatait kellett a gyakorlatba ültetni. Alikor és most is legfontosabb feladatunknak az általános iskola oktató—nevelő munkájának segítését tartjuk. Ma már nyugodtan elmondhatjuk, hogy az általános iskola minden tárgyához tudunk műsort mellékelni. Összesen mintegy 25 ezer percben igyekszünk a televízió sajátos eszközeivel kiegészíteni mindazt, amit a gyerekek az iskolában tanulnak. Az általános iskolák számára 323, a középiskolásoknak pedig 112 alkalommal sugárzunk. Nyolcvanihat adást szánunk a felnőtteknek és 4,5-öt a pedagógusoknak, illetve á szülőknek. Növekedett lélektani ismereteket közöl majd. Az iskolafelevízjió a következő időszakban új funkcióival bővül, fontos feladatokat vállal magára a felnőttoktatás gondjaiból is. Ebben a témában készül a vizuális nevelés elősegítésére egy 20 részes, színes sorozat, A látás hatalma címmel. Tévés kurzusokat szeretnének indítani az Isko- larádióval közösen a dolgozók iskolájának támogatására. Tanfolyamszerű műsorsorozat választotta témájául a gyermeknevelést is. Az első sorozatban a születéstől hároméves koráig kísérhetik figyelemmel az érdeklődők a kisgyermek növekedését. hogy nem bízzák ránk a legjobb gépeket, a legdrágább alkatrészeket. Kellenek a termelésben. Ott, ahol nálunk jobban kihasználják őket. De néha azért jó lenne odaállni mögéjük. Az egyik gyakorlaton például értékes műszerlapon kellett volna dolgozni. A művezető nekünk a kezünkbe sem adta. Drága. Ha megrongáljuk, neki kell fizetni. Velünk nem téríttethetik meg. Az egészben az a furcsa, hogy mondjuk júniusban, a szakmunkásvizsga előtt kézbe sem vehetjük a hasonló értékű eszközöket, egy héttel később azonban, amikor megvan -a bizonyítvány, már dolgoznunk kell vele — mondták az egyik kaposvári gyár tanulói. Az építőipari szakmákban még rosszabb a helyzet. A tanév nem szünetel, ha rossz az idő, ha a fagypont alatt van a hőmérséklet. Fedett tanud- varok pedig nincsenek, a megyében sehol. — Az idén még nem volt hosszabb leállás az építkezéseken. Szerencsére. Az időjárás hagyta dolgozni a munkásokat. De ha nem lehet építkezni, akkor nem csinálnak semmit a gyakorlaton a fiúk. Feltétlenül meg kell csinálni a tanudvart. Nálunk, Kaposváron már tervbe yették, de a megye többi iskolájában is hiányzik. Egy kőműves például nemcsak nagy építkezéseken dolgozik majd. Kaphat például olyan megbízást is, hogy építsen boltívet, rakjon kőfalat. A nagy építkezéseken nem tanul meg ilyesmit. Ezért is kellene az az udvar. No meg azért, hogy akik szórványképzésben tanulnak — azok, akik maszeknél, ktsz nél, tsz-nél vannak — szakszerű képzést is kapjanak. Ök legtöbbször nem azzal a technológiával sajátítanak el egy- egy műveletet, ahogy kellene. A logikai rend, a mit, miért elve néha hiányzik. Amíg nincs ilyen tanudvar, őket sem tudjuk behívni utóképzésre. Pedig legalább hat hétre szükségük lenne — iAóftdi&' Wífsz András, az 512-as ■i Szakmunkásképző Intézet igazgatója. A géplakatos, a műszerész értéket állít elő a gyakorlaton is, de ha megépül a tanudvar, a szobafestő, a kőműves itt végzett munkája nem tesz hasznosítható. A boltívet, az oszlopot lebontják, a falat másnap mások újra átmesze- lik. Olyan lesz, mint Déva vára. De később, évek múltán megtérülhet a befektetett érték, az energia. Hosszú Éva Tapsonyi beszélgetés Az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején több nagy művelődési ház épült Somogybán. Méreteiket a nagyot akarás jellemzi, jó néhány életét viszont nem az. Igen sok helyen — egyebek között Hátrányban. Somogy- túron, Segesden, Balatonendréden, és még lehetne sorolni tovább — töltették már a helybeliek a kérdést: »Érdemes volt?« Az óriási nagyteremben időnként mozielőadás van, a klubtermekbe csak nagy ritkán jönnek össze az emberek. A tapsonyi művelődési ház is ebben az időben épült, de mégis kiemelkedik a sorból. Az ottani élet egyre inkább azt példázza: lehet közművelődést teremteni... . Peti Lajosné Tavaly kapott a község főállású népművelőt. Azelőtt tiszteletdíjas pedagógus vezette a művelődési házat. Az idei közművelődési terv »ígéretei« átgondolt elképzeléseket tükröznek. És nemcsak Tapsonyrá vonatkozóan, hanem a társközségek, Nemeskisfalud, Szenyér, Nagyszakácsi közművelődésére is. Mi lehet a megvalósulás fedezete? — ezt kérdeztük Peti Lajosáétól, a művelődési ház vezetőjétől. — Ha az ember új helyen kezd munkát — és új munkakört is, mert én még kezdő népművelő vagyok — legfontosabb az, hogy munkatársakra találjon. Mohácsi Lajos, aki korábban vezette a művelődési házat, most is segít nekem, s használható tanácsokat ad. Jó a kapcsolatunk az iskoláival, s ez kell is, hiszen a tudományos ismeretterjesztésben a pedagógusokra támaszkodhatunk elsősorban. Persze, nemcsak rájuk. Nemsokára elindul nálunk egy filmklub, azt a helybeli állatorvos vezeti. Én azt hiszem, nagyon jó ez így; filmesztétikai ismereteiből a közönség gazdagodik. Össze kell fogni ag értelmiséget, és ott, ahol ilyen nagy művelődési ház van, mint Tapsonyban, az a lényég, Hogy Valóban köz- | pont legyen. A pártfórumok is itt kaptak helyet, itt működik az MHSZ-klub és az ifjúsági klubé az emelet. Rájuk vagyok leginkább büszke. Hamarosan irodalmi színpadot hozunk létre. Persze, van gondunk is. A művelődési házban presszó működik, az italozás, a zaj Szendrei Lajos Múzeumi értékű tárgyakat menthetnek meg az úttörők „Razzia“ a padlásokon — Bekerülnek a gyűjteményekbe egyáltalán nem ide való. különösen akkor, ha előadás folyik a nagyteremben. Ahol a presszó van, szabadpolcos, tágas könyvtárat szeretnénk kialakítani, hiszen a könyvtár egy kis szobába szorult. A nagyterem — láthatta — kiválóan alkalmas színházi előadások tartására. Sajnos, a Csiky Gergely Színház nagyon ritkán és rendszertelenül jut el ide, a legutóbbi előadást is lemondták. A jövő évadra a Déryné Színházzal kötünk szerződést. Az ifjúsági klubra valóban büszkék lehetnek a tapso- nyiak, mert működése megyei viszonylatban is példaszerű — hallottam az illetékesektől. Fiatal pedagógus, a község KISZ-titkára, Szendrei Lajos vezeti: — Nem idevalósi vagyok, de most már örülök, hogy itt telepedtem le. Egy dologból kell kiindulni szerintem: nem törvényszerű, hogy a fiatalok csak a városban lelhetnek mai igényű szórakozásra. A fiatalokban megvan a képesség arra, hogy megteremtsék mindezt, csak szervezni kell. Úgy érzem, itt Tapsonyban sikerült az arra alkalmas magot kialakítani. És ami a legfontosabb, olyan arányos klubprogramot is sikerült összeállítani, amely szórakoztat és nevel is. Nálunk mindennapos a tánc — zenekarunk most szerveződik —, de mindennapos a komolyabb munka is. Létrehoztuk például a politikai tájékoztató ügyeletet A klub otthonos, színes, nem véletlen, hogy a társközségekből is eljönnek ide. Jó kapcsolatban vagyunk a héthelyi ifjúsági klubbal, kölcsönösen meglátogatjuk egymás előadásait Klubtag is, és az irodalmi színpad egyik vezetője lesz Gelencsér Mária, a községi tanács igazgatási előadója. Neki mondják ki a házasodok Tapsonyban a boldogító igent — Ürömmel újságolom először azt, hogy a klubból hatan megyünk üdülni a Hotel Ifjúságba, jü- talomból. A művelődési házzal jó a I n mer kapcsolatunk. Egyébként .is. Gelencsér Mária az a lényeg, hogy esv klub — jóllehet egy csoporté — ne legyen elszigetelt. Foglalkozásainkon már magunk is rendeztünk műsort, s lényegében a klubtagokból szerveződik az irodalmi színpad is. Nehéz elkezdeni, hiszen az egyéni versmondókból sem válik azonnal jó együttes. Tapasztalatokra van szükségünk. Nekem jó »iskola« volt például, hogy láthattam a Fonómunkás előadásait Kaposváron. Olyan műsorral szeretnénk indulni, amely mai és haladé gondolatokat -hordoz, például Chiléről akarunk egy összeállítást bemutatni. Tapsonyban a klub munkáját leszámítva a kezdetről, » törekvésekről szóltak a sae- replök. Hogyan látja mindent a községi pártbizottság? Erről kérdeztem Csizmadia Tibort, a pártbizottság titkárát — A partin zottság foglalkozott a közművelődés helyzetével Ügy gondolom, nem szabad túlértékelnünk a meglevő eredményeket s abba kei! köncsizmadia Trbor dúlni: • mostaninál jobb közművelődést szeretnénk. A főállású népművelő nemrég kezdte munkáját segítségre van szüksége, és neki is keresnie kell a kapcsolatokat Ügy tudom, ebben jé úton halad. Annyi bizonyos, hogy az eredményes közművelődéshez adottak a jó feltételek. S nemcsak itt hanem a társközségekben is, hiszen a közös közművelődési terv alapján dolgoznak, s az anyagi támogatásból ők is arányosan részesülnek. S nemcsak a tanács viseli a terheket... A jövőben a társközségek között is jobban össze kell hangolni ezt a munkát A gondok itt, Tapsonyban, megoldódnak, hiszen az áfész új presszót épít. s átköltözhet majd a könyvtár a tágasabb terembe. Amit nagyon várunk: terjesszék a közművelődés valamennyi területén a marxista világnézetet a népművelés eszközeivel is. 4 pedagógus-szakszervezet Nagyatádon Segítik az anyákat az adások nézőinek száma. Eleinte az iskolák mintegy hat százaléka követte figyelemmel a nekik szóló műsorokat, később — elsősorban a Televíziót minden iskolának című ákoió sikeres befejezésével — az általános iskolák 98 százaléka jutott készülékhez. Kezdetben havonta száz levelet kaptunk a gyerekektől, ma pedig több mint ezren küldik be címünkre a különböző feladatlapokat. észrevételeiket, tapasztalataikat. A távlati tervekről szólva Kelemen Endre kifejtette, hogy az Iskolatelevízió is szüntelenül alkalmazkodik az új oktatási követelményekhez. Tervezik például a honvédelmi nevelés, az állampolgári ismeretek tantárgyainak bevezetését. Ugyanakkor jó néhány meglevő műsort felújítanak, felfrissítenek, az új tantervekhez igazítanak. Hathatósabb támogatást kivannak adni a pedagógusok felkészüléséhez is. Például matematikai továbbképző tanfolyam kezdődik a televízióban, ebből tíz adás az alsó tagozaton tanító nevelőknek, tíz pedig a felső tagozaton tanító szakos tanároknak szól. Ugyancsak az ismeretek felfrissítését, korszerűsítését célozza az a több folytatásból álló adás, amely pedagógiai Sokáig őriztem magamban egy kiállítás lelkesítő sarkának a képét. Olyan tárgyakat mutatott be a MÉH Tröszt, amelyeket figyelmes úttörők bányásztak elő a padlásokról, pincékből, kamráikból előkerült kacatok közül. Volt ott például olyan Pesti Napló, amelyeknek a példányai eddig egyáltalán nem voltak meg. Azután apró érdekességként obsit-, iparoslevelek. Ez jutott eszembe, amikor megtudtam, hogy a Magyar Űttörők Szövetsége, a Központi Múzeumi Igazgatóság és a MÉH ismét meghirdeti az iskolások körében a müzeumi pályázatot. Hencz Páltól, a Nyugat-dunántúli MÉH Nyersanyag-hasznosító Vállalat igazgatójától az iránt érdeklődtem, milyen eredménnyel járt a tavalyi pályázat. — Több iskola úttörőcsapata jelentkezett, és küldött be a pályázatra múzeumi értékű tárgyakat. Néhány iskola gyűjteménye már olyan gazdag, hogy kis helytörténeti múzeumot alakítottak ki a gyűjtött régiségekből. Így például egy óbudai, azután a kapuvári, az abádszalóki iskolában. — Ez ösztönzést adhat a somogyi iskoláknak is. — Természetesen. Szeretnénk, ha az idén sokkal több iskola, úttörőcsapat jelentkezne a felhívásra. Szép és nemes feladat a hasznos anyagok gyűjtése közben talált muzeális értékű tárgyak megmentése. Elég, ha megemlítem, hogy a múlt tanévben az országban sok értékes tárgy, írásos anyag került ismét felszínre: 1824-ből származó spanyolozott borotvatartó, római kori pénzérmék, 1631-ből származó egyházi könyv. — Honnan bukkannak elő ezek a rejtőzködő tárgyak? — Állandóan újabb és újabb területeken bontanak le régi házakat, hogy helyt adjanak az újaknak. Ilyenkor nagyon sok — ma már múzeumi értékűnek számító — tárgy, írás megsemmisülhet. A pályázat kiírói ezért számítanak az úttörők gondos munkájára, hogy megmentsék őket. — Milyen értékek gyűjtésére buzdítják a fiatalokat? — A nevezetes történelmi eseményekkel, kiemelkedő személyiségek életével, tevékenységével kapcsolatos tárgyakéra, írásos dokumentumokéra, régi újságokéra, röplapokéra; p Lakatokéra, fényképekére. Természetesen sokkal nagyobb értékű számunkra mindaz, ami a haladó mozgalmakkal, a munkásmozgalommal, a felszabadulás országos és helyi emlékeivel kapcsolatos. — Gondolom, hogy a nép- művészeti tárgyak sem ritkák egy-egy padlástakaritáskor, és fontos, ha ezek megőrzésére is felhívjuk a figyelmet. • — Igen, ez is szerepel a pályázatban. Azután az értékes nyomdatermékek, régi viseleti darabok, egyenruhák, jelvények, zászlók, céhemlékek, agrár- és ipartörténeti érdekessé- gű használati eszközök is. — Mikor zárul a pályázat? — A pajtásoknak, az úttörő- csapatoknak és a pedagógusoknak még bőven van idejük a jelentkezésre. A kialakult rend szerint a múzeumi értékűnek tartott tárgyakat a pedagógusok javaslata alapján bemutatják a múzeum szakembereinek. S ha szerintük is megfelel a kiírás föltételeinek, akkor a pályázatot továbbíthatják a MÉH Tröszt propagandairodájának, mégpedig május 31-ig. Zsűri dönti e mely gyűjtők érdemlik ki a jutalomtáborozást, a könyvajándékokat, az ország valamennyi múzeumában érvényes belépőt. Jutalmakat kapnak az úttörőcsapatok gyűjtőmunkáját irányító pedagógusok is. — Mi a sorsuk a megtalált értékeknek? — A munka legszebb elismeréseként bekerülhetnek az országos vagy a helyi múzeumok gyűjteményeibe. A pajtások érdemét növeli, hogy o nevüket feltüntetik e tárgyakon. L. G. (Tudósítónktól.) Nemrég összegezték Nagyatádon a pedagógus-szakszervezet városi bizottságának eddigi tevékenységét. A városi bizottság 1971-ben alakult meg. Titkára, Ludán Imréné elmondta, hogy a városban működő nyolc alapszervezetben több miint kétszázan tevékenykednek, a dolgozók 97,6 százaléka tag. Zömmel nők. A szakszervezet arra törekedett, hogy az oktatási intézményekben dolgozó nők helyzetén javítsanak. A kis- és több gyermekes, vagy a gyermeküket egyedül nevelő pedagógusnőket mein» tesítik a nagyobb időt igénylő társadalmi munka alól. Több helyütt éltek az órarendi könnyítés lehetőségével is. Mentesítik őket az ügyeleti szolgálat alól. Sajnos, az iskolai és óvodai két műszak — a délelőtti és délutáni tanítás — kedvezőtlenül érezteti hatását. Sokat tettek az intézmények vezetői a technikai dolgozók munkájának a könnyítéséért is. Több helyen gépesítették a takarítást, a" konyhai rmunkat. A József Attila Kollégium konyhája teljesen gépesített. Javult a pedagógusok lakáshelyzete is. Az elmúlt két év alatt tizenegy oktatásügyi dolgozó kapott lakásépítési kölcsönt és jutott új lakáshoz. Nehéz azonban az egyedülálló, kezdő nevelők helyzete, mert a szükséges kezdő összeget — 70—80 ezer forintot — nem tudják előteremteni. A szakszervezet figyelemmel kíséri és segíti a nevetők képzését, továbbképzését. Jelenleg harmincán vesznek részt 1—2 éves időtartamú összetett szakmai továbbképzésben. Tavaly hozták létre a pedagógusok fórumát ie, amelynek kettős rendeltetése van. Egyrészt a nevelőik látókörét szélesíti, másrészt pering alkalmat ad arra, hogy a különböző intézményekben dolgozók találkozhassanak egymással. Somogyi Néplap I 5
