Somogyi Néplap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-07 / 31. szám
Jubileumi közgyűlés Barcson Az első el nőik a szövetkezet hőskorában. (Archív kép) (Folytatás az 1. oldalról.) amiről ma a beszámolóban hallottunk. Szeretném külön köszönteni azokat, akik a nagy fejlődés idején léptek be, Barcs egész parasztságát, akik most már másfél évtizede becsülettel dolgoznak a termelőszövetkezetben, és bizonyítják a szövetkezet ma- gasabbrendűségét az egyéni gazdálkodással szemben. Szeretnék megemlékezni azokról a nyugdíjasokról, akik már nem végeznek aktív munkát a szövetkezetben, és tisztelettel emlékezni azokra is. akik nem érték meg a szövetkezet huszonötödik évét, akik időközben eltávoztak közülünk. Ritkán jutok el a barcsiak közgyűlésére, de azért engedjék meg, hogy most egy kicsit szélesebb körben emlékezzem meg a szövetkezeti mozgalom 25 évéről. Azzal kezdeném, hogy a párt 1948- ban a szövetkezeti konferencián foglalkozott a parasztság jövőjével. E konferencia határozata mondta ki — s ez mintegy jelszóvá vált —, hogy el kell érni: kevesebb munkával többet termeljen a parasztság. Meg kell szabadítani őket azoktól a nehézségektől, amelyek korábban együtt jártak a paraszti munkával. Kulturáltabb életet kell biztosítani, s azt, hogy művelődhessen, szórakozhasson a parasztság, élvezhesse a tudomány, a technika áldásait. Most, huszonöt év után azt mondom: ha nem lennének szövetkezetek, ki kellene őket találni. De vannak közös gazdaságaink, s eredményeik önmagukért beszélnek. Mégis emlékeztetnék. Hallottuk a beszámolókban, hogy a barcsiak milyen módon termelik a kukoricát, hogyan folyik a munka. Azt hiszem, a legbiz- zakodóbbak várakozását is felülmúlja az a változás, ami az elmúlt 25 év során és különösen az utóbbi esztendőben bekövetkezett. A nyugati országokban — ahol fejlettebb az ipar, a technika — sokszor felveti a parasztság, hogy a kisüzemi keretek nem teszik lehetővé számukra a modern technika alkalmazását, s ez gátat vet fejlődésüknek. Nálunk a szövetkezetek szervezése, megerősítése tette lehetővé, hogy szakosodás induljon meg a termelőszövetkezetek között, s így a technikát, az eszközöket i sokkal gazdaságosabban ki lehet használni. Azt hiszem, a nagyobb eredmény abban is jelentkezett, hogy a termelő- szövetkezet nemcsak termelő szövetkezet, hanem szocialista emberi közösség is. Ez nagyon jó iskolája a mi parasztságunknak. Ma már látják, hogy a demokratikusan, maguk álfal vezetett szövetkezetek milyen hallatlan eredményekre képesek. Az egész mezőgazdaságot tekintve — kerülöm a számokat — fele annnyian a korábbinak körülbelül a kétszeresét termelik. Sokkal gyorsabban megerősödtek iá mi szövetkezeteink, mint ahogy vártuk, gyorsabban alakult ki az összhang a parasztság különböző csoportjai között. Eltűntek azok az okok, amelyek századokon át szembeállították egymással a kis- és középparasztokat. Döntő jelentőségű változást hozott a parasztság életében, hogy a szövetkezeáltaluk végzett munka alapján ítélik meg. A föld nagyon jó gazdára lelt a szövetkezetekben. Elmondhatom, hogy a gépek jó és gondos kihasználásával szövetkezeteink biztosítják, hogy a mezőgazdaság termelése magasabb szinten stabilizálódjék. Ma már az időjárás is kevésbé befolyásolja a mezőgazdasági eredményeket. Tavaly például országosan kevesebb csapadékot kapott a mezőgazdaság, mint 1972-ben, s ennek ellenére az eddigi legmagasabb termést takarítottuk be. Ilyen aszályos esztendőben a kisüzemi gazdaságok ezrei, tízezrei mentek volna tönkre. A nagyobb változás mégis társadalmi szempontból következett be. Ezt nem lehet métermázsákkal mérni, de mégis métermázsák millióit hozza. A termelés növekedése és a parasztság fokozatos bevonása, aktivizálása társadalmi terveink megvalósításába, lehetővé tették, hogy ma már megszűnőben van a különbség a városi és a falusi emberek, illetve az ipari és á mezőgazdasági dolgozók között. Ha visszaemlékeznek: hányszor nézett a paraszt, a falusi ember irigykedve a városira, hogy milyen jó annak, mert kevesebbet dolgozik, biztosabb, magasabb a jövedelme. Ezt az évszázadok során kialakult különbséget egy évtized alatt tüntette el az a rendszer, amelynek célja a szocializmus felépítése. Ha megengedik, a barcsi tsz-ről csak nagyon röviden beszélek, hiszen teljesen egyetértek az elhangzottakkal, a huszonöt év értékelésével. Nagyon nagy örömmel hallgattam a múlt évről szóló beszámolót. Sikereik azt bizonyítják, hogy a barcsi Vörös Csillag Tsz tagjai és vezetői sok munkával, nagy erőfeszítéssel dolgoztak, s eredményeikkel továbbra is biztosították azt a helyet, amit évtizedek során kiharcoltak maguknak az országban. Hozzáteszem: ez a szövetkezeti rendszer erejét is bizonyítja. Ha visszaemlékeznek még, hat és tizenegy évvel ezelőtt, amikor részt vettem a zárszámadásukon, említettem, hogy a szövetkezet egy demokratikusan vezetett gazdálkodó szervezet, ahol a tagok a gazdák. Most is azt mondhatom: a vezetőség a tagok akarata ellenére semmit ne csináljon, még akkor se, ha neki van igaza. Mindig legyen türelme, addig agitálja az embereket, amíg megnyeri a tagok támogatását. Ha nem lenne türelmük, akkor elszakadnának a tagoktól, nélkülük pedig nem lehet eredményt elérni. A másik dolog, amit a beszámolóban is elmondtak, hogy sok korszerű eljárást honosított meg a barcsi Vörös Csillag. De ami húsz évvel ezelőtt korszerű eljárás volt, az ma már nem valószínű, hogy az. Mindig keresni kell a termelésben, a termelés szervezésében, az üzemi vezetésben azokat az új eljárásokat, amelyek hatékonyabbá tehetik munkánkat. Támogatni tudnám mindazokat a törekvéseket, amelyeket elmondtak, de ha megengedik, néhány szót a mezőgazdaság jövőjéről is szeretnék mondani. Eredményeik nagyon szépek. Felhívnám azonban a fi gyeimüket arra, hogy a világ Uüossága a szazadtóldulóra a jelenleginek a kétszeresére iog r.őni, ’ehát mintegy hétmi'- i liárd ember él majd a fői'ön. I Felmerül a kérdés: meg tud- I juk-e duplázni az élelmiszer- i nagy a koncentráció, amelynek célja és eredménye a ha- termelés. Igaz-e az, hogy minél nagyobb egy gazdaság, annál eredményesebben dolgozik? Így nem igaz. A gazdaság nagyságával csak a lehetőség teremtődik meg, a gyakorlatban még sok más kell ahhoz. Egy üzem koncentrációjának határt szab az is, hogy a vezetés mennyire képes az üzem irányítására. Pontosabban : addig gazdaságos és ajánlatos koncentrálni, amíg az üzemnek a vezetése át tudja fogni, át tudja tekinteni a gazdaságot. Ha az üzem vezetése erre nem képes, akkor mit csinál? Az üzemvezetésnek is korszerű eszközök állnak rendelkezésire az irányításhoz. A vezetést is decentralizálni kell. Tehát úgy kell megosztani a munkát, hogy az üzemen belül egyes feladatokat központilag tartsanak kézben, másokat teljes önállósággal át kell ruházni az üzemegységekre. Nem akarom megsérteni a szövetkezet önkormányzatát, ezt csak azért mondtam el, mert biztosan Barcson is tovább kell lépni. termelést a világon? A har-i csiak biztosan mondhatják, hogy mi igen, ezt fogjuk csinálni. De vannak olyan területek és országok, ahol ez nehezebben megy. Főképpen azokra az országokra gondolok, ahol gyorsabban nő a lakosság száma. Bekövetkezik tehát egy olyan állapot, amikor a lakosság száma gyorsabban nő, mint a termelés. A jelenlegi élelmezés nem lesz kielégítő, sőt romlik. Ez arra kötelez bennünket: keressük a módját annak, hogyan tudunk bekapcsolódná ebbe a nagy világprogramba, hogyan tudjuk gyorsabban fejleszteni a mezőgazdasági termelést. Ez azzal is jár, hogy meg kell fizetni azt az élelmiszert, amit fogyasztani akarunk. Tehát nem fog csökkenni sem a kereslet, sem az élelmiszer ára. Tavaly sokat beszéltek arról, hogy nőtt az olaj ára, de kevesebbet beszélünk arról, hogy az olajárak emelkedésének pontosan a kétszeresével nőtt az élelmiszerek ára. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy érdemes növelni a mezőgazdasági termelést. Hiba lenne azt hinni, hogy az eddig kialakult keretek és módszerek, az eddigi ütem a csúcspontot jelenti és nincs tovább. A világon, a gazdasági életben általában Voltaképpen mit akarunk mi tékonyabb és jövedelmezőbb akkor, amikor a termelés hosz- szú távú fejlesztését megrajzoljuk a tagok előtt? Említettem, hogy a város és a falu között eltűnőben van a különbség. A termelőszövetkezeti tagok országosan elérték a munkások jövedelmét. Viszont van még különbség szociális és kulturális téren a falu és a város között. Biztosítanunk kell tehát, hogy a falun, a mezőgazdaságban dolgozók is megtalálják mindazt, amiért eddig a faluról elmentek a városba. Olyan településviszonyokat, olyan kulturális, kommunális, szociális és egyéb lehetőséget kell teremteni, ahol a paraszt- ember is megtalálja a számítását, a kedvezőbb életteret. Befejezésül engedjék meg, hogy egy gondolatra még felhívjam a figyelmüket. Évszázadok múltak el Magyarországon úgy, hogy semmi nem változott a mezőgazdaságban. Az elmúlt huszonöt évben óriási változás következett be a termelésben, s ez csak a munkás- osztály segítségével a munkáshatalom körülményei között valósulhatott meg. A munkáshatalom fölemelte a parasztságot, és ezzel saját magát is segítette, hiszen az ipar a mező- gazdasági átszervezés óta egymillió munkást hozott faluról. Ha eddig ilyen bizalommal volt a munkásosztály a falusi dolgozók iránt, akkor ez garancia arra, hogy az elkövetkezendő időben is nyugodt lehet a parasztság a jövőjét illetően. Együtt fog haladni a munkásosztállyal a szocialista társadalomban. A közgyűlés nagy tetszéssel fogadta Losonczi Pál szavait. Utána Czedomir Filipovic, a verőcei állami gazdaság igazgatója üdvözölte a tsz-tagokat, és ajándékot nyújtott át; Kardos Ferenc gépkocsivezető, K. Nagy Sándor, a MÉM pártbizottságának titkára, Tóth Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese, Gáli József tehenészeti telepvezető szólalt fel, majd a közgyűlés egyhangúlag megszavazta, illetve elfogadta ft beszámolókat. A tartalmas és útmutató zár- •zámadó közgyűlés a jubileumhoz méltó ünnepi műsorral, a BM Somogy megyei Táncegyütteséneit változatos progMAI KOMMENTÁRUNK Ösztöndíjak, Oktatási célokra és a szakember-utánpótlásra ebben az évben egymillió forintot költ a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat. Ez az összeg tízszerese a tavalyinak: akkor ugyanis mindössze százezer forintot fordított erre a megye legnagyobb építőipari vállalata. A két számot nem csupán a különbség kedvéért érdemes egymás mellé tenni, hanem azért is, mert mutatja, miként változott meg a szemlélet a vállalatnál. Azért, hogy jól képzett szakemberek irányítsák a termelést, foglalkozzanak a műszaki fejlesztéssel, a vállalatnak a korábbinál jóval többet kell tennie. Nemcsak azt érdemes vizsgálni, hogy mennyit költenek oktatási célokra és a szakember-utánpótlásra, hanem azt is, hogy mire fordítják a pénzt. Kevesebbet is föl lehet hatékonyan hasznúim, s a nagyobb összeg ellenére is elmaradhat a kívánt eredmény. Mindenekelőtt ösztöndíjjal igyekeznek a hiányszakmákban az utánpótláshoz szükséges létszámot biztosítani. Az eddigi kedvezményeken túl havi 200 forint ösztöndíjat adnak azoknak a fiataloknak, akik a vállalat számára fontos szakmákat tanulják meg. A pécsi Pol- lach Mihály Műszaki Főiskolával kötött megállapodás alapján a műszaki fejlesztésben felhasználják az intézetben levő szellemi kapacitást, ugyanakkor szakmai' gifakor- latra fiatal üzemmérnök-jelölteket kérnek a vállalathoz. Mindez lehetőség is, felelősség is. A megye építőiparában évek óta kevés a középfokú végzettségű szakember, a technikusokból pedig mind több kellene. Itt is, a Tanácsi Magas- és Mélyépítő esti diákok Vállalatnál is jó kezdeményezés volt, hogy kihelyezett technikumi osztályokat létesítettek. Az Állami Építőipari Vállalatnál jelenleg az első három évfolyamon folyik a képzés. A legutolsó osztály például már kevés, október- ben indult be, de a félévi vizsgák után azok is úgy ítélik meg, hogy érdemes volt elkezdeni, akik az első biztató szó hallatára még sokáig vonakodtak. Érdekes kezdeményezés a vállalatnál, hogy az érettségizetteket különbözeti vizsgára készítik elő, így öthónapos tanulás és sikeres különbözeti vizsga után a jövő ősszel már á technikum harmadik osztályára iratkozhatnak be. Az egyik útja tehát ez ft szakember-utánpótlásnak. A termelés közvetlen irányítóira rendkívül nagy feladat hárul, ezért különösen jó, hogy mire végeznek, már vállalati, üzemi gyakorlatuk is lesz. A korszerű technika azonban szinte parancsolóan Írja elő, hogy mind több főiskolát, egyetemet végzett szakembert alkalmazzon a vállalat. Az élet teremtette igény* nek viszont csak akkor tud-- nak megfelelni, ha ösztöndíjjal is -hívják* a vállalódhoz a végzősöket. A tízszeresére fölemelt oktatási célú kiadás tette lehetővé, hogy a húsz ösztöndíjas mellé újabb harmincat vállaljanak. Ezeket az új ösztöndíjszerződéseket éppen a napokban kötik meg. Három-négy vagy öt év múlva e szerződések nyomán új szakemberek érkeznek majd a vállalathoz. S addig? Tárgyalnák a végzős egyetemistákkal: letelepedési segélyt ígérnek a munkavállalásért,. Az így felhasznált összeg hatékonyan segíti a vállalat célkitűzéseit. K. 1i Az ifjúsági parlamentek előtt Az ifjúsági törvény végrehajtásáról szóló kormányhatározat kimondja, hogy kétévenként ifjúsági parlamenteket kell tartani -az ifjúság közéleti tevékenységének fokozása, valamint a fiatalok tájékoztatása érdekében a munkahelyeken, a nevelési és oktatási intézményekben .. .« A törvény végrehajtásáról rendelkező miniszteri utasítások is szabályozzák az ifjúsági parlamentek megrendezésének szintjét, formáit. A törvény és a végrehajtási utasítások megjelenése óta most, 1974-ben tartanak először ifjúsági parlamenteket a munkahelyeken. Az OIOT titkársága a közelmúltban kiadta a rendezés irányelveit Bakán Zoltán, a megyei tanács ifjúságpolitikai referense tegnap ezekről az irányelvekről tájékoztatta azoknak a megyei szerveknek a képviselőit, akik egy-egy ágazatban felelősek lesznek a parlamentek sikeres szervezéséért Bakán Zoltán — a központi állásfoglalás alapján — elmondta, hogy a parlamentek célja többek között, hogy az ifjúság megismerkedjen a vállalat eredményeivel és problémáival, a társadalmi és vállalati szintű feladatokkal. Számba kell venni ezeken a fórumokon az ifjúsági törvény hároméves tapasztalatait, eredményeit, azt, hogy mennyire élnek jogaikkal a fiatalok, hogyan teljesítik kötelességeiket A parlamenten a KISZ és a szakszervezet érdekvédelmi tevékenységét is kifejtheti. Lehetőséget kell adni arra, hogy intézményük feladataihoz, terveihez javaslatokat adjanak a fiatalok. A munkahelyi intézkedési tervek módosításához — ha szükséges — szintén ezen a fórumon tehetnek Az ifjúsági parlamenteket a legtöbb ágazatban bárom szinten rendezik meg. Először a vállalatoknál, szövetkezeteknél, középfokú oktatási intézményekben, felsőoktatási intézményekben ülnek asztalhoz vezetők és fiatalok. Itt küldötteket választanak a megyei területi fórumokra; ezek küldöttei pedig az országos pária- menteken képviselik majd társaikat. A parlamenteken ajánlásokat fogalmaznak meg. A munkahelyi, intézményi parlamenteket márciusban és áprilisban tartják. Az OIOT kéri a KXSZ-eaer- vezeteket és a szakszervezeteket, hogy készítsék föl a fiatalokat az ifjúsági parlamenteken való aktív szereplésre. A tegnapi tájékoztató részvevői hangsúlyozták: d kell érni, hogy ne panasznapok, hanem a jogos igények elmondásának fórumai legyenek a] lamentek. Ösztönözni kefl , is a fiatalokat, hogy ne csak a felvetésekig jussanak ei, hanem javasoljanak megoldásokat is. A részt vevő vezetéknek pedig azt kell figyelmükbe ajánlani, hogy az elhangzott véleményeket fontolják meg akkor is, ha azok csak rész- igazságokat tartalmaznak. Néhány intézménytípusban — például az oktatási intézményekben — nem most rendeznek először hasonló fórumot Ám sok helyen gondot okozhat a szervezés és act, hogy a fiatalokkal megértessék: nem a jelenlétük, hanem a tevékeny részvételük a fontos. H. É.
