Somogyi Néplap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-06 / 30. szám

ízléses és vá'tozatos típusok Konyhabútorok modern, házgyári lakásoküan Szerte a világon — így ha­zánkban is — egyre nagyobb teret hódítanak az új építő­anyagok, házgyári pame’szer- kezetek. S ennek következté­ben a lakások alapterülete is változik: nő a Lakószoba tér­fogata, csökken a konyháé. (Más esetben viszont épp el­lenkezőleg : étikezőfülk'és, il­letve úgynevezett »lakókony- há«-ikat alakítanak ki.) Ezért került újabban ref- ektorfénybe az ízléses, sókoi- i alúan felhasználható kony­habútorok, több típusának gyártása. Pontosabban az, hogy ezekben a konyhabúto­rban el lehessen helyezni a háztartási eszközöket, s így a konyhákat is lakhatóvá Lehes­sen «-varázsolni«. A Tarvezés- fejdiesztési és Típustervező Intézet egyik nemrégiben ké­szült tanul­mánya szerint jelenleg a be­építhető típus­bútoroknak egységesen 55x55 centimé­teres alapterü­letével eleve nem Lehet any- nyi változatot létrehozni, hogy a konyhabútort a rabjainkban alkalmazott va­lamennyi épí­Az egyik tetszető^ konyh«!ví+nr. A legtöbb bútoripari üze­münkben, ktsz-ünkben viszont lényegében egy évtizede vál­tozatlan, ugyanolyan típusú konyhabútorokat készítenek, mint korábban. tési technológiájú lakásába, illetve konyhájába beépíthes­sék. A tervezett 30, 45, 60, 90, 120, 150 centiméter széles ele­mek ugyanis sokkal több le­hetőséget adnak majd a kony­habútorok variálására. Így a beépített bútor jól igazodhat a külön i -’e típusú házgyári la­kások konyháinak méretéhez. Szó van arról is, hogy az asz­tal magasságú szekrényekbe az eddigiektől eltérően nem egy, hanem két medencés mo­sogatót szerelnek be. (Ez ugyanis sakkal jobban meg­felel a nyersanyaigtisztítás és mosás kettős feladatának.) A bútorelemek nyújtotta tárolási lehetőséget pedig kihúzható polcokkal, az ajtólapokra akasztott rekeszeikkel bővítik, hogy minél könnyebben ren­det lehessen tartani a konyhá­ban.) Legyezflszerűen kinyitható, fekvővé-"’tóra (gyermekek szá mára két fekhellyel), asztallal és rgj-nemőtartóval. Az idén például — mái- némi változtatási igénnyel — 55 ezer beépíthető és mozgatható MOBIL konyhabútor-garni­túrát állítanak elő a Tisza Bútoripari Vállalatnál. (Ter­mékeikből kettőt most bemu­tatunk.) Jeans-karaklerü ingei zakó és teüs fazonú au'óskabát 1974-ben többféle új termé­ket is kínál a férfifehérnemű- gyár. Tetszetős fazonú, Jeans- karakterű, műszálas ingek varrásával kezdték ugyanis az idei évet. Az ing váll-lapos, hólos elejű és hátú, két zse- bes, zsebfedős, erősen karcsú­sított. A másik újdonság a rövi­dített zakó- és dzsekis fazon­ban a Ramona Ktsz hurkolt anyagából készült béleletlen autóskabát. Előnye, hogy ké­yelmes. nem gátol a veze­tésben, s emellett takarja a derekat. (Zsebe is igazodik az aut-’sigazol vány méreté­hez.) A szakmai bem-’tatón a gyártmányfejlesztési bizottság hat fazont fogadott el. Két alapfazont készítettek ebből a tervezők: az első az ing és a zakó »ötvözete«; nyakléoes, elöl gombos, kéz­előbe fogott hosszú ujja van, míg a másik kihajtós, dzseki­fazonú, és a derekán övben végződik. Lesz olyan autóska­bát, amelyet az oldalrészen két gombbal szabályozhatnak, s lesz olyan is, amelyet gumí­rozott övvel látnak el. Egyelő­re meggypiros és szilvakék színben mutatták be őkét, de a színskála tovább bővül. Az elfogadott fazonokból négy modell gyártása kezdő­dött meg, az első ötezres té­tel húsvétkör jelenik meg a I boltok kirakataiban. I Az egészséges táplálkozásról Az ételérzékenység ____j regről akkor b eszélünk, ha bizonyos ételek elfogyasztása után úgynevezett túlérzékenységi — allergiás — tünetek jelentkeznek. Tudnunk kell azt is, hogy egyénenként bármely ételre kialakulhat ér­zékenység. Nálunk a leggya­koribb az, amely a tej és tej­termékek, illetve a tojás, a hú­sok és a gyümölcsök fogyasz­tása után jelentkezik. Az allergiás jelenségek a következők lehetnek: — csalánkiütés,- bőrviszketés, — bőrvízenyő és — hasi panaszok. A csalánkiütés vörös, visz­kető, a bőr szintjéből kiemel­kedő, kerek — lencséayitől akár tízí'orinlnyi nagyságúig terjedő — bőr elváltozás. Ez a oőr bármely részén megjelen­het, és száma is változó. A bőrvizenyőt a bőrben kö- rülírtan vagy testszerte felsza­porodott folyadék okozza. Emiatt a bőr duzzadt, vastag lesz. Leggyakrabban a szem­héjon, az arcon és az ajkakon észlelhető. Előfordul, hogy olyan a beteg arca, mintha da­rázs csípte volna meg. A hasi panaszok általában a következő formában jelentkez­nek: hasi görcsök, puffadás, fo­kozott bélmozgás, hirtelen, robbanásszerűen ürülő, híg széfklet, fokozott gázürítés, nya­kas hasmenés. l tásához. Allergiát ugyanis gyógyszerek, virágpor, vegy­szerek stb. is okozhatnak. Helyes, ha az allergiás be­teg hosszú ideig leírja étrend­jét és közben azt is jegyzi, hogy mikor léptek föl nála az allergiás jelenségek. Sokszc hetek, hónapok szükségesek ugyanis az allergiát okozó táp­anyag megtalálásához. Máskor a keresést úgy vé­gezzük, hogy pár napos kopla­lás után teát, kétszersültet, vízben főtt burgonyát, rizst adunk. Majd 2—3 naponta egy-egy étellel bővítjük az ét­rendet. Ezt addig csináljuk, míg rátalálunk a tüneteket kiváltó ételre. Az ételallergia kialakulását a szervezet és idegrendszer ak­tuális állapota, öröklött adott­ságok és egyéb tényezők is be­folyásolják. Ez a magyarázata annak, hogy az ételallergia ál­talában nem kíséri végig egész életén az embert. A gyermek­korban jelentkező allergia pél­dául megszűnhet, s a felnőtt­korban addig baj nélkül fo­gyasztott ételekre kialakulhat. Ételallergia esetén az emész­tő szervrendszer működését is meg kell vizsgálni. Ha sav vagy emésztőnedv hiánya álla­pítható meg, gyógyszeres ke­zelésre van szükség. Ha sike­rült megtalálni azt az ételt, amely az allergiát okozza, ak­kor azt hónapokig nem szabad fogyasztani. Tartós1 kihagyása után ismét lehet próbálkozni a fogyasztásával. A már meglevő allergiás tü­netek megszüntetésére számos gyógyszer van. Mivel az aller­gia súlyossága egyénenként változó, a gyógyszeres kezelés is ennek megfelelően történik. S épp ezért kizárólag csak a kezelőorvos előírása szerint tör­ténhet. Dr. Kecskés Mária (Következik: Étvágy és étvágytalanság.) OTTHON CSALÁD Az ételérzékenység élettani alapja az egyed védelme. Az emberi szervezet olyan bonyo­lult felépítésű, hogy két egy­forma ember nem létezik. (Még leginkább az úgynevezett egy petéjű ikrek hasonlítanak egymáshoz.) A szervezet több »biztonsági berendezéssel« élesen meg tudja különböztet­ni azt, hogy mi a »sajátja« és mi a számára »idegen«. Az utóbbit a szervezet védelmi rendszere eltávolítja, megsem­misíti,. A táplálék anyagait is csak úgy tudja szervezetünk föl­használni, ha előbb az emész­tőrendszer alapelemeire bont­ja. Ezekből aztán minden em­ber saját tervrajza alapján építi föl szervezetét. Ha az emésztőrendszer tökéletlenül bontja le a tápanyagokat vagy az alapelemeknél nagyobb egy­ségek szívódnak föl, a szerve­zet érzékeli az »idegent«, a- harcot indít a megsemmisíté­sére. Ez utóbbi tevékenység bonyolult folyamatok lánca, külső megjelenése pedig a már felsorolt ailergiás tünetek sora. Az ételérzékenységet úgy le­het megállapítani, hogy az al­lergiás jelenségek észlelésekor megfigyeljük: kapcsolhatók-e azok valamilyen étel elfogyasz­KeMeme? viselet — mindenkor Három szögle tű horgolt kendő Minden idő­szakban kel­lemes vise’et otthonra is: könnyen ma­gunkra terít­hetjük, ha va­lamiért kisza­ladunk az ud­varra, utcára A kendő kes­keny oldala kb. 80 cm, és mintegy 400 g fonalat igé­nyel. 3-as tűvel horgolva. Alapmintája: Első sor: 4 láncszem után visszaöltünk 2 egyráhajtásos pálcát az első láncszembe. A 2. sor: 3 lánc­szem után 1—1 pálcát öltünk a pálcákra és a szélső lánc­szembe 3 pál­cát. A 3. sor: 3 Láncszem 3 pálca a pál­‘íkiöj] 1 lég bűnügyi történetei * !M II l| Kerkay László összeállítása \ 16. MÉGIS LESZ VÁDIRAT okozhatta halálukat. Erre Thoinot a következőképpen álaszolt: gyík okozta. A szemtanúknak azt az állítását, amely sze­rint a gyermekek arca elké- kült, a nyakukon csíkok lát­szottak és szemük kidülledt, visszautasította, mint tudo­mánytalan megállapítást. A kórházi orvosok észrevételeit pedig nem tartotta megbíz­hatónak. Annál is inkább, mert — mint hivatkozott rá — ők nem tartoznak a bűn­ügyi szakorvosok körébe. 1905. április 14-én kihantol- ták Georgette, Suzanne és Germaine holttestét, s Thoinot még aznap este elküldte je­lentését a vizsgálóbírónak. A jelentés nem erősítette meg a nyomozati adatokat. Thoinot is tapasztalt a holttestek tüúc jében bizonyos eJvá'.toznso’-'j, ezekről azonban úgy véleke­dett, hogy már a halált meg­előzően is ott voltak. Jelenté­sében azt írta: túl merész ál­lítás lenne arra következtetni, hogy a gyermekek erőszakos halállal haltak meg. A vizsgálóbíró arra vonat­kozóan is kért tudományos el­igazítást a neves bűnügyi or­vosszakértőtől, hogy ha a gyermekek nem erőszakos ha­lállal haltak meg, akkor mi — Feltételezhető, hogy a gyermekek természetes módon bekövetkezett fulladásnak es­tek áldozatul, habár ennek pa­tológiai nyomai nem észlelhe­tőek. Bizony, ebből a vizsgálóbíró nem sokat tudott meg, mint ahogy Marcell Weber holttes­tének felboncolásúból sem. Ezért Thoinot-tól újabb szak- véleményt kért a halálesetek­kel kapcsolatban és felhívta a szakértő figyelmét a tanuk ál­lítására is. A bűnügyi orvosszákértő ismételten elvégezte a mun­kát. Jelentésében részletesen kitért az ügy minden vonat­kozására, de egy tapodtat sem tért el korábbi megálla­pításaitól. Sőt, most már konkrétan is meghatározta a gyermekek halálának okait: eszerint Georgette és Ger­maine halálának hangrés- görcs, Suzanne-nét rángó­görcs, Marcellét pedig torok­A vizsgálóbíró kénytelen volt méltányolni a neves bűn­ügyi orvosszakértő véleményét és megállapításait, az ügyet azonban mégis áttette az ál­lamügyészségre. Ott elkészí­tették a vádiratot. S a kétsé­gek ellenére is négyrendbeli emberöléssel és egyrendbeli emberölési kísérlettel vádolták Jeanne Webert. . A TÁRGYALÁS A törvényszékre sem volt hatástalan a nyomozati ada­tok és a bűnügyi orvcsszak- értö megállapításai között fennálló lényeges különbség. Hittek a tudományban, amely egyre inkább teret hódított az igazságügy munkájában is. De a nyomozás adatai is rendkívül figyelemre méltók­nak és megbízhatóknak lát­szottak. Ezért Bertholus tör­vényszéki elnök az anyagot megküldte Brouardel profesz­szornak, a francia bűnügyi orvostudomány mesterének, hogy vizsgálja felül az esetet, adjon véleményt a nyomozás adatairól és Thoinot jelenté­seiről. A nagyhírű tudós vizsgála­tában, szakvéleményében ta­nítványának és munkatársá­nak, Thoinot-nak adott igazat. Jeanne Weber bűnperének tárgyalása 1906. január 29-én kezdődött. Habár nagyon so­kan meg voltak győződve — köztük az államügyész és a törvényszéki elnök is — a vádlott bűnösségéről, mégis akadtak kételkedők. Hiszen a bűnügyi orvostudomány nagy­hírű képviselői álltak szem­ben a nyomozati tényekkel. Brouardel-lel és Thoinot-val szemben nem nagy esélyt ad­tak Saillant és Labelle dok­toroknak. A várakozás beigazolódott. Az orvosok a védő kérdései­re annyira megzavarodtak, hogy ellentmondásokba keve­redtek, s amikor a magabiz­tos Thoinot előadta szakvé­leményét, szinte teljesen le­hengerelte a kétkedőket is. Ezután nem volt más hátra, mint az, hogy az államügyész a vádlott fölmentését indít­ványozza. ^ (Folytatjuk.) cákra, majd ráhajtunk a tűre, leöltünk a következő pálcára, egy hur­kot húzunk, ezt négyszer is­mételjük ugyanoda leöltve, majd ráhajtunk a tűre, át­húzzuk a hurkokon, és még egy ráhajtás után ezt a két hurkot horgoljuk le, egy pálca és a láncszemre 3 pál­ca. A 4. sor: 3 láncszem után a soron végig minden pálcá­ra egy pálcát öltünk (8), a szélső láncszembe 3 pálca. Az 5. sor: 3 láncszem, 2 pálca, egy láncszem, egy pálca kima­rad, 7 palca. egy láncszem, a láncszemre 3 pálca. A 6. sor: 3 láncszem, egy pálca, egy láncszem (egy pálca kimarad) 8-szor ismételjük, a szélső láncszembe 3 pálca. A 7. sor: 3 láncszem, 5 pálca, egy lánc­szem, 7 pálca, egy láncszem, 3 pálca, a láncszembe 3 pál­ca. A 8. sor: 3 Láncszem, 6 pálca, egy láncszem 7 pálca, eigy láncszem 5 pálca, 3 pálca a láncszemben. A 9. sor: 3 láncszem, 4 pálca, a következő pálca 6 mint a 3. sorban a hurkospál­ca. 3 pálca, egy láncszem, 3 pálca, egy hurkospálca, 2 pál­ca, a láncszembe 3 pálca. A 10. sor: 3 láncszem, egy pálca, egy láncszem 7 pálca, egy láncszem, 7 pálca, egy lánc­szem, 7 pálca, egy láncszem a láncszembe 3 pálca. A 11. sor: 3 láncszem, 3 pálca, egy láncszem, 7 pálca, egy lánc­szem, 7 pálca, egy láncszem, 7 pálca, egy láncszem egy pálca, a láncszembe 3 pálca. A 12. sor: 4 láncszem, pálca a középső pálcára, egy lánc­szem, egy pálca, így haladunk végig a láncszembe 2 pálca (16 plusz 2 pálca) 7—12 sorok ismétlésével dolgozunk (a mo­dell 25 minta). A megfelelő nagyság után a 7. sor mintájával horgolják be. Ezután egy sor szoros szemmel körülhorgoljuk a kendőt. A kendő két keske­nyebb oldalát 6 soron körül­horgoljuk zabláncszemes pál­cákkal. Fölerősítjük a szálat, horgolunk egy láncszemet, ezt kb. egy cm-re kihúzzuk, és szoros szemmel a szaba­don álló szálba öltünk. Ismé­teljük, és azután leoltunk a kendőre szoros szemmel. így haladunk végig. A 2. sor: itt vízszintes zabláncszemeket horgolunk, és leoltunk az előző sor két pálcája közé. E két sort ismételjük kétszer. Befejezésül körülrojtozzuk. A modell rojtja 45 cm hosszú.

Next

/
Thumbnails
Contents