Somogyi Néplap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-05 / 29. szám
A bérszabályozás áj módszere Előzetes tapasztalatok egy jelentős kísérlet eredményéről Egy éve kezdték — 16 válla- l Érdekes, hogy a kísérlet sza- i dás esetleges kiszélesítésékor S000 forint betét minden lakosra lat közreműködésével — az egyik legnagyobb érdeklődést á váltó közgazdasági kísérletet, a bértömeg-gazdálkodást. Ennek az a lényege, hogy a kijelölt vállalatoknál és ipari szövetkezeteknél, a korábbitól eltérően, nem az átlagbér-színvonal betartása a legfőbb követelmény a bérgazdálkodásban, hanem az, hogy a vállalat teljesítményével arányos legyen a munkabérként kifizetett összeg, vagyis a bértömeg. E módszer alkalmazása elvileg abban teszi érdekeltté a vállalatot, hogy azonos teljesítményt kevesebb dolgozó foglalkoztatásával, vagy azonos ámú dolgozóval magasabb : .ljesítményt érjen el. Ily módon — meghatározott korlátok között — mindkét esetben, a termelékenység növekedésével párhuzamosan növelheti dolgozói bérét a vállalat Kezdetben mintha többen lettek volna a módszer esküdt hívei; az első hónapok után az ellentábor hallatta hangját, és sajátságos módon éppen a kísérletező vállalatokról lehetett a legkevesebbet hallaná. A kísérlet átfogó értékelésére még csak ezután kerül sor, ám beszélgetve a kísérletezők képviselőivel, egy vázlatos kép már felrajzolható: melyek az előnyei, melyek a hátrányai a bértömeg-gazdálkodásnak? Miért kell az „átlagbérfék?” A vállalatok helyeslik a kísérletet, s ha vannak is fenntartásaik, azok többnyire más jellegűek, mint az eddigi vitákban felvetődő aggodalmak. Sőt. a kísérletezők nagy reményeket fűznek az átlagibér- fékkel kombinált relatív bértömeg-gazdálkodáshoz« ... Azért e félmondatnyi idézet, ment a kísérlet metodikai lényegét rögzítő terminus technikus körül is élénk vita alakult ki. A vállalatok többsége a beépített »átlagbérféket« a kísérleti időszakban fölöslegesnek, sőt a kísérlet végső eredményét el- torzítónak tartja .. (Ugyanis az »átlagbérfék« azt jelenti, hogy az előre meghatározott bérszintemelkedési határon túl — akkor is, ha a bértömeg erre egyébként módot ad — csak erősen progresszív, a részesedési alapból fizetendő adó mellett kerülhet sor a bérszínvonal további növelésére.) A »fék« alkalmazása a túlzott kereseti aránytalanságok badabb feltételeit hiányoló vállalati vezetők abban egy véleményen vannak, hogy a bértömeg-gazdálkodás esetleges szélesebb körű alkalmazásaikor már feltétlenül szükség lenne a keresetek egészségtelen differenciálódását megakadályozó szabályozó eszközre. S ez a lényeg. Divatos szólam, hogy a munkahelyi vezetők félnek a még oly óvatos differenciálástól is, s amiatt kemény bírálatokkal szokás illetni őket. Arról már kevesebb szó esik, hogy a vezetőknek tulajdonképpen nincs sok választási lehetőségük, mert a munkahelyi közösségek ma még nem tűrik, vagy csak nehezen viselik el a számottevő kereseti különbségeket. Ez az eüemáíllás .nemcsak a műhelyekben okozhat gondokat, hanem előidézője egy sor, a gazdasági élet egészét is befolyásoló kényszerintézkedésnek. Az elmúlt években például azért kellett a bérkedvezmények sorozatát elhatározni, mert x vállalat béremelési lehetőségével ennyivel vagy annyival maradt el az ipari átlagtól, s ezért x vállalat eget-íöldet megmozgatott a különbség kiegyenlítésére központi segítséggel. Mindez azt is jeleníti, hogy a sokat vitató bt »átlagbérfék« voltaképpen reális kompromisszumot jelent, amire közgazdasági megfontolások mellett a társadalmi közhangulat is kényszerítette a kísérlet elindítóit. Döntési szabadság a vállalatok számára Az »átlagbérfék« körüli vita persze nem érinti a bértömeg- gazdálkodás tulajdonképpeni lényegét. A módszer előnyei kézenf ekvőek: az erőteljes ösztönzés az élőmunkával való ésszerű gazdálkodásra, a munka termelékenységének valóságos növelésére. A bértömeggazdálkodásnál az átlagbérfejlesztés és a létszámnövelés béralapterhei egyenlő súllyal jelentkeznek, s ez növeli a vállalatok választási lehetőségét, döntési szabadságát abban, hogy termelési feladataikat létszámbővítéssel, vagy a teljesítmények növelésével, illetve a két módszer kombinációjával oldják-e meg. Ügy tűnik, hogy a kísérletezők sok — egyébként nehezen megoldható — személyi problémát hidalhatnak át úgy, hogy az összevonható munkakörökből minden kü'önösebb beavatkozás nélkül is elmentek, vagy elmennek az emberek. megelőzése miatt szükséges, i Persze a bértömeg-gazdálko-1 nem lehet csak a spontán fluktuációban bízni: szükséges, hogy a módszer kényszerítse ki a jelenleginél sakkal átgondol- dabb, tudatosabb és előrelátóbb vállalati munkaerő-gazdálkodást. Kérdés: vajon képesek lesznek erre azok a vállalatok, ahol a munkaügy ma még a legelhanyagoltabb vállalatgazdálkodási tevékenységek k-özé tartozik? Egy^ másik kérdőjel: mi történjék azokkal a vállalatokkal! melyek az átlagosnál gyorsabban fejlődnek, s e fejlődés szükségszerű feltételei közé tartozik jelentős nagyságú beruházás megvalósítása. A beruházással többnyire együtt járó létszámnövekedés alaposan megcsapolja a béralapot, így annak csak kisebb része fordítható az átlagbérek emelésére. Mindez arra utal, hogy a bértömeg-gazdálkodás módszere aligha alkalmazható általánosan a népgazdaság valamennyi ágzatában, vállalatánál. A teljesítménnyel arányosan alakulnak a bérek Végül is mi a mérlege az alig egyéves kísérletnek? Bevált a létszámtakarékossággal kapcsolatos elképzelés. A vállalatok általában csökkentették előzetesen tervezett létszámigényeiket, ugyanakkor emelték előirányzataikat (nyil- vánivalóan azért, mert ez béremelésre adott lehetőséget). Jellemzőnek tekinthető, hogy a kísérletező vállalatoknál az elmúlt időszakban a teljesítményekkel arányosan alakultak a bérek. A módszer jelenlegi formájában is erőteljesen ösztönöz a műszáki fejlesztésre, a gépesítésre, illetve a létszámmegtakarítást elősegítő szervezési és műszaki intézkedések végrehajtására. A foglalkoztatottak szakmai ösz- szetétele ugyanis különösebb anyagi hátrányok nélkül, az igények szerint alakítható. A kísérletező vállalatok szerint a bértömeg-szabályozási rendszer képes a bér- és a keresetszabályozással szemben támasztott összes követelménynek eleget tenni. Figyelembe véve a népgazdaság egyre szűkülő munkaerőforrását és azt a tényt, hogy gazdaságunk legfontosabb előnye, hogy megfelelő érdékeltséket teremt, erőteljesen ösztönöz a munkaerővel való takarékoskodásra, a hatékonyabb gazdálkodásra. Tízmillió lottószelvényt vettek a somogyiak Lesz-e gépkocsi OTP-hitelre? 215 millióval emelkedett tavaly a takarékbetétek összege Somogybán, Leírni is hosszúj 1 milliárd 710 millió forint lapul a különféle takarékkönyvecskékben. A csecsemőket is számolva, 5000 forintnyi betét jut a megye minden lakosára. Több mint egymilliárd forint az OTP-hitel összege Somogybán. A takarékpénztár közreműködésével készült lakások száma 2373. Ez a néhány számadat jól szemlélteti az OTP tavalyi munkáját. Erről és az idei tervekről beszélgettünk Ben- cze Józseffel, az OTP megyei igazgatójával. — Bár megtervezzük az idei betétnövekedés várható mértékét, pontos számot mondani nem lehet, hiszen tucatnyi tényező befolyásolja azt. Például, hogy hányán kezdenek az idén nyaralóépítésbe, vagy hányán vásárolnak autót. Az ilyen célokra fordított összeg majd csak tízmilliókban mérhető. 1974-ben kétszáznál több társasház talál gazdára. Sokan erre fogják felhasználni addig gyűjtött pénzüket. Sok függ az idegenforgalmi év alakulásától is. A megye betétösszegének több mint fele a falusi postahivataloknál van, egy-egy jó zárszámadás százezrekkel növelheti a falusi családok pénzét. — Melyik betéttípus volt a legnépszerűbb? — A hagyományos »könyves« betétekre jut a 215 milliós növekedésnek csaknem kétharmada. Kevésbé kedvező a helyzet az ifjúsági betétekkel kapcsolatban, bár itt is több mint nyolcnüllió az éves növekedés. Jelenleg 6000 ilyen betétünk van. Az első ötéves ciklus jövőre jár le. Most még csak az OTP — és sok helyen a szülők — igyekeznek »elhitetni« a betét hasznosságát. Jövőre már maguk a fiatalok is látni fogják takarék kosságuk eredményét. Jó kezdeményezés, hogy a ruhagyárban a KISZ szervezi a fiatalok takarékoskodását. A vállalat vezetői is számon tartják, hogy ki mire gyűjt, és szívesen segítik azokat, akik összegyűjtött pénzükkel bizonyítják, hogy céljaik megalapozottak és készek azért dolgozni is. — Idegenforgalmi szempontból nem közömbös, hogy Vértes Csaba i hány elhanyagolt külsejű, építészeti szempontból mégis értékes ház tulajdonosa él majd az új tatarozási hitel adta lehetőségekkel. — Január 19-én jelent meg a rendelet, melyet minden tanács már megkapott Tőlük függ ugyanis, hogy melyik házak vagy utcák rendbetételét végeztetik el. A jövőben könnyebben írhatják le az »elrendeljük« szót. Magánházakra, szövetkezeti, sőt bérházakra is vonatkozik az új rendelet. — Mekkora keret van ilyen hitelekre? — Korlátlan, az igényeknek megfelelően. Az állam álláspontja, hogy nemcsak az új lakások építését kell segíteni, hanem a régiek megóvását is. Ezt az álláspontot tükrözi a rendelet, melynek lényege: megóvni a régit, és a lehető legolcsóbban bővíteni. Több fiatal házaspár úgy oldja meg lakásgondját, hogy a szülőkkel marad a lakás átalakítása vagy bővítése után. Az ilyen elgondolásokat is hitellel támogatja az állam. így együtt marad a család, megoldódik a fiatalok lakásgondja, sőt a bölcsőde- vagy óvodaigény is kevesebb, ha van egy nagymama. — A minap megjelent a tájékoztató: a MERKÚR minden eddiginél több, nyolcvan- ezer új autót ígér, s rövi- debb szállítási határidőket. Eljön-e az idő, amikor OTP- hitelre vásárolhatunk autót? — Amíg a MERKUR-nál sorba kell állítani a fizetőképes vevőket, nem célszerű hitelekkel duzzasztani ezt a sort. A nyolcvanezer kocsi olyan mennyiség, amelyik már képes kielégíteni a készpénzzel rendelkező vevőket. Most már legföljebb azért áll sorba valaki, hogy az adott típusból fehér színűt kapjon. Ha majd a gépkocsikínálat túlhaladja a fizetőképes igényeket, akkor könnyen elképzelhető, autókra is bevezetik az OTP- hitelt. Hogy ez mikor lesz, az a Belkereskedelmi Minisztériumtól függ. — Von persze egyéb mód is... — Igen, ha nyer valaki, 12 millió forinttal emelkedett tavaly az autónyeremény-befét- könyvek értéke. Már több mint 300 sorsoláson nyert autó fut a somogyi utakon, ezek közül ötvennégy 1973-ban talált gazdára. — Nőtt-e az átutalási betétek népszerűsége? — A megye három városában 1800 ilyen betét van, ebből 1600 a megyeszékhelyen. A számok is mutatják, hogy Nagyatádon és Siófokon még nem jelentős az ilyen igény. — Február 12-én kezdik fizetni a békekölcsönkötvényeket. Mekkora összeg kifizetése várható? — Októberig folyamatosan fizetjük a kötvényeket, hogy mekkora összeget, azt előre nem tudhatom, hiszen a békekölcsönkötvények kiadása óta sokan elmentek a megyéből, mások pedig itt telepedtek le. — Sok embert érint a lottó... — Tízmillió szelvényt vettek a somogyiak, öttalálatos is volt. Az eladott szelvények száma évenként 10 százalékkal nő. Bencze József befejezésül az OTP tanácsi bankfeladatairói beszélt. — A tanácsok pénzgazdálkodásában olyan segítőként szeretnénk közreműködni, hogy már az idén megkezdődhessen a következő ötéves terv előkészítése. Kölcsönös vélemény, hogy még jobb együttműködésre van szükség az anyagi szempontból még megalapozottabb tervek elkészítésében. B. F. A lengyel gépipar fejlődése Rés |i bl m fi történetek III 'iimim Kerlcay László összeállítása IS. Amikor a szülők Jeanne gondjaira bízva a gyereket elhagytak a lakást — mint előzőleg már utaltunk rá — a házban tartózkodó nagymama figyelt föl a gyermek hörgésé- re. Besietett a szobába, kikapta Jeanne kezéből a gyermeket, és ápolása révén Germaine hamarosan magához is tért Délután azonban J— mivel neki is munkába kellett állnia — isimét Jeanne maradt a gyermekkel ... A szomszédok hamarosan fölfigyeltek a gyermek kiáltozására. Amikor beszaladtak a szobába, a gyérnek hörögve feküdt az asszony ölében. rékhez, és dagadt lábára hivatkozva kérte a gyermek anyját, hogy hozzon neki valamit a boltból. Ismét az történt, ami az előző napon. Alighogy eltávozott az anya, a szomszédok a gyermek sírására, nyöszörgésére figyeltek föl. S miután berontottak a szobába, ott azt látták, hogy Jeanne Weber a gyermekkocsi fölé hajol, kezét a gyermek mellén tartja... A gyermek szeme teljesen kidülledt mái-, s mire orvost kerítettek, az már csak a gyermek halálát tudta megállapítani. S ez az orvos szintén dr. Ascher volt. A detektívfelügyelők fígyelA szomszédok rögtön orvost ™e mindenre gerjedt « nyohívtak, mégpedig dr. Label- lé-t, Ó, miután megvizsgálta a kislányt, megállapította; a gyermeknek nincs torokgyíkja vagy görcse. Ugyanakkor viszont szorításból eredő nyomokat fedezett föl a gyermek nyakán. Az orvos közreműködésére a gyermek rövid időn belül szabadon, egészségesen lélegzett. Miután az orvos eltávozott, Jeanne Weber is hazament. Másnap délután azonban ismét ellátogatott Leon Webemozás során. Megállapították, hogy az előző haláleseteknél csak a szomszédok fogtak gyanút, a család pedig csak Germaine halála után kezdett gyanakodni. nek köszönheti, hogy Jeanne Weber keze az ő életét nem oltotta ki. A vizsgálóbíró és a nyomozók a bűncselekmény indítóokaira vonatkozóan nem tudtak megfelelő választ adni. Leginkább az látszott valószínűnek — erre a következtetésre jutottak —, hogy bosz- szúból követi el Jeanne a gyilkosságokat, mivel az ő gyermekei meghaltak. A letartóztatott Jeanne Weber nem volt hajlandó válaszolni a kérdésekre. Nem tett beismerő vallomást, s így a vizsgálóbírónak további bizonyítást kellett elrendelnie. Erre a bűnügyi orvostudományt hívta segítségül. Megbízta dr. Leon Henri Thoinot-t, a neves párizsi bűnügyi orvosszakértőt, hogy vizsgálja meg az életben maradt Maurice Webert, majd exhumálja a halott gyermekek holttestét is a halál okának megállapítása végett. A vizsgálóbíró erősen hitt abban, hogy a bűnügyi orvos- tudomány a nyomozást fogja igazolni, de tévedett... A SZAKÉRTŐK VÉLEMÉNYE A bűnügyi orvostudomány a század elején már rendkívül széles körű kutatásokkal szép eredményeket ért el a fulladásos halálesetek körülményeinek és okainak vizsgálatában. Nagyhírű tudósok foglalkoztak a fulladásos balesetek körülményeivel, okaival, s figyelték, feldolgozták a fulladásos halálesetek jeleit. A boncolások során meg- negy Weber-gyerek nem állapították, milyen elváltozá- miészetes halállal halt meg, sok történnek a mellkasban, a az ötödik, Maurice Weber tüdőnél, a gégénél, a myaktáj- csak a szerencsés véletlen- nál, a légcsőnél, a nyak ülőA GYANÚSÍTOTT NEM VALL A vizsgálóbíró a nyomozás alapján a két felügyelővel együtt teljesen meg volt győződve arról, hogy súlyos bűn- cselekményt lepleztek le. A tanúvallomások, a vizsgálati anyagok arról vallottak, hogy a és visszereinél. Sőt az egyik tudós a román Minovici 1904- ben odáig is elment, hogy munkatársa segítségével saját magán hajtott végre életveszélyes kísérleteket. Saját magán tanulmányozta a fulladás okozta halált megelőző tüneteket, s utólag leírta a föllépő fülzúgást, a látóképesség időleges elvesztését, a nyelvcsont elviselhetetlen fájdalmát és az eszméletlenség bekövetkeztét. Kiterjedten tanulmányozták a bűnügyi orvosszakértők a kötéllel, a harisnyával, valamint más eszközökkel okozott fulladásos halált, a kézzel való fojtogatás és megfojtás nyomait is. Egyszóval mindent, ami a fulladásos halált okozhatja, és ezekről a vizsgálataikról részlete« tanulmányokat adtak ki. A párizsi bűnügyi orvosszakértő, akire a vizsgálóbíró a Weber-ügyet bízta, mindezeknek az ismereteknek birtokában látott megbízatása teljesítéséhez. Dr. Thoinot először Maurice Webert vizsgálta meg. A gyermeken semmi nyomát nem találta az erőszaknak. Ez érthető is, hiszen a gyermek erős volt, jól táplált, és 5 nappal az eset után az orvos természetesen nem is láthatta a gyermek nyakán az anya és dr. Saillant által tapasztalt nyomokat. Thoinot úgy vélte, hogy az anya kétségbeesettsé- ge, az orvos pedig ismereteinek hiánya miatt állapított meg erőszakot, amit ő semmivel sem támaszthat alá. (Folytatjuk.) LENGYELORSZÁGBAN a legutóbbi éveikben alapvető változásokat hajtottak végre a gépipar termelési struktúrájában. Határozatot hoztak a gépipar fejlesztési ütemének meggyorsításáróL Lényegesen megváltozott a termelőeszközök és a fogyasztási cikkek gyártási aránya, éspedig az utóbbiak javára. A gépipar árutermelése 1971—73 között 51 százalékkal növekedett. A gépipar 62 százalékkal növelte a belső piacra szánt áruinak mennyiségét, exportszállításai pedig kb. 50 százalékkal emelkedtek. A lengyel gépipar jóval túlszárnyalja a mostani ötéves tervben előirányzott fejlesztési mutatókat. 1971—1973-ban 15 milliárd zloty értékű terven felüld árut adott a népgazdaságnak. A belső piacra szállított áru mennyisége kb. 4,4 milliárd zlotyval, exportja pedig félmilliárd devizazloty- val haladja meg az eredeti előirányzatokat. A gépgyári kollektívák ebben az időszakban a többi között 54 ezer rádiókészüléket, 8 ezer személygépkocsit, 10 ezer teherautót, 2300 autóbuszt, 120 számítógépet és kb. félmilliárd zloty értékű automatikus szabályozó és irányító berendezést készítettek el terven felül. A gépipar az egész lengyel népgazdaság fejlesztése és rekonstrukciója szempontjából kulcsszerepet tölt be. Alapvető jelentőségű szinte minden népgazdasági ág korszerűsítésénél. A LEMP Politikai Bizottsága ennek tudatában tárgyalta meg és fogadta el a gépipar hosszú távú fejlesztési programját, amelynek végrehajtása már a mostani ötéves tervben megkezdődik. E program alapján fokozzák és ! korszerűsítik az dektromükus gépek, az informatikai berendezésék gyártását. Megindul a »Polski-Fiat 126-os« népautók, a nagy »Jelez—Béniiét« autóbuszok, a korszerű építőipari gépek, a »Byzon« araitó-csép- lőkoimtoájnok stb. gyártása. A lengyel gépipar egyre szélesebb körű együttműködést valósít meg a KGST-országokkal, elsősorban, a Szovjetunióval. A szovjet és a lengyel gépipari mdniszjtériuim te. utóbbi években. egész sor hosszú lejáratú kooperációs egyezményt kötött- Igen jelentős pl. a két ország repülőgép- gyártási együttműködése, de több más területen is gyümölcsöző munkamegosztás, együttműködés alakult ki. Ezek a megállapodások kedvezően hatnak a lengyel gépipar műszaki fejlesztésére. Érezhetően meggyorsult a választékcsere és a termékkorszerűsítés is. A legutóbbi három esztendőben a gépipari üzemek kb. 2200 új, a népgazdaság szempontjából fontos termék gyártását kezdték meg, további 950 terméket pedig korszerűsítettek. Egyes ágazatokban, így pl. az elektronika, a járműgyártás és az építőipari gépgyártás területéin egyenesen meglepő a fejlődés üteme. A GÉPIPAR fejlesztésének fokozásáról a LEMP VI. kongresszusa hozott határozatot. A kitűzött feladatok végrehajtása sikeresen halad. Példa erre az elektronikai ipar, mely a hatvanas évek végén még alig számított a lengyel exportban. A lengyel elektronikai berendezések magas színvonalát jól érzékeltette az idei pcemani nemzetközi vásár is. Ezek mind eredményesebben fölveszik a versenyt sok ismert külföldi cég áruival.
