Somogyi Néplap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-05 / 29. szám
Pályaválasztás A nevelő munkahely A pályaválasztás igen sok szállal kapcsolódik társadalmunk életéhez. A munkás- osztály utánpótlásának, számbeli növekedésének, életszín- .-voniala emelkedésének biztosítéka, ha az üzemekbe olyan fiatalok kerülnek, akik szeretik szakmájukat, az megfelel fizikai adottságaiknak, jó szakmai tudást és általános műveltséget szereznek. Személyiségük, melyet az általános, illetőleg a középiskola kezdett formálni, és ezt a szakmunkás- képző intézet folytatta, most az üzemben kapja meg a döntő, alakító hatásokat. Hogy az ifjúság pályaválasztása nyomán megtalálja helyét az üzemekben, a közvetlen termelőmunkában, ezért továbbra is folyamatosan és kitartóan kell tenni. Elsősorban a pedagógusoknak. Az eredményesen nevelő pedagógus mindig konkrét példákon mutatja meg a becsületes munka szépségét, a jól megválasztott életpálya örömeit. Nagy hiba volna, ha csak az osztályfőnök felelne a helyes irányulásért, egyáltalán a nevelésért. Ezért minden pedagógus felelős: tanítványainak az önálló gondolkodásra való nevelésével készíti elő az "jóság helyes pályaválasztását, \ kiadványok, a lehetőségek ismertetése mellett dicséretes az a tény, hogy az iskolavezetőség mind több üzemlátogatást szervez, a tanulók a helyszínen szerezhetnek valóságos tapasztalatokat. Az érdeklődés fölkeltésének kiváló eszköze ez. És a szülők? Mit tehetnek ők gyermekeik helyes pályaválasztásáért? Elsősorban ők legyenek tájékozottak az egyes szakmák követelményeiről, az anyagi és társadalmi lehetőségekről. Ugyanakkor okosan szeressék gyermekeiket, vegyék tekintetbe a szakma kiválasztásánál testi és szellemi adottságaikat, és feltétlenül azt is e""eztessék mindezzel, hogy a fiatalok mihez éreznek kedvet. Az ifjak vonzódása valamilyen életpályához vagy már nagyon korán megmutatkozik — s ebben részük van a családi hagyományoknak, a barátok és jó ismerősök hatásának is —, vagy pedig újabb tapasztalatok nyomán (üzemlátogatás, ismertető írások tanulmányozása) keletkezik. Szerencsések azok a szülők, akiknek gyermekeinél a realitások és a vágyak összhangján alapul pályaválasztásuk. Ne bontsuk meg ezt az összhangot, inkább segítsük elő szerető szóval, jóakarattal. A farsangra készülnek Farsangi bált rendes a marcali gimnázium KlSZ-szervezete. A fiatalok a charlestont és a bécsi keringőt tanulják. Ügy látszik, a beat mellé elkel egy kis újdonság a nagyanyák korából. A művelődési házban a tánckör tagjai nagy igyekezettel tanulják a valcert. Somogyi képzőművészek alkotásaiból Kiállítás Bjelováron A Horvátországi Magyarok Szövetségének a lapja, a Ma- gyar Képes Űjság 1974. január 15-i számában jelentős méltatást kapott a múlt év végén Eszéken megnyílt somogyi képzőművészeti kiállítás. Lá- bodi Károly írja: »A vendégművészek alkotásai már nem a Csokonai Vitéz Mihály által megnevezett »Múzsáknak szentelt kies tanomány«-ból érkeztek, hanem egy képzőmű- észeti hagyományokkal rendelkező, gazdag művészeti éle- .jt élő tájegységet képviselek.-» Leitner Sándor, Ruisz György, Szabados János és sekeres Emil műveinek a .produkcióit közli a nálunk > kapható, kéthetenként megfenő lap. A somogyi képzőművészeti ilítás tegnap egy másik vátországi városkában ka- tt otthont. Bjelováron, a vá- á múzeumban azonban ífegy harminc művel gaz- gabb alkotást láthat a kö- i iség, mint Eszéken. Bjelo- r és Somogy között évek óta ros a kapcsolat, pedagógiai »asztalatokat cseréltek a velők, a szomszédos ország városában megfordult a Vi's- Kórus, a pedagógus íérfi- ms, vendégül látták a kasvári úttörő zenekart is. Kép- nűvészeink tegnap megnyílt állítása kapcsolataink fejlődének a bizonyítéka is. Tegnap Bjelováron, a városi múzeumban Bíró Gyula, a negyei pártbizottság titkára lyitotta meg a somogyi képiművészeti kiállítást, ame- yen ott volt Kocsis László, a negyei tanács elnöV- ’ ettese is. Képzőművészeink közül Szabados János területi titkár és Leitner Sándor vett részt a megnyitón. Bíró Gyula megnyitó beszédének bevezetőjében politikai, kulturális kapcsolataink fejlődéséről szólt, utalva arra az együttműködési megállapodásra, melyet a megyei pártbizottság és a JKSZ Bjelovári Bizottságának vezetői tavaly írtak alá. Bíró Gyula köszönetét mondott a JKSZ helyi vezetőinek, hogy lehetővé tették a somogyi képzőművészek bemutatkozását, melyet készségesen karoltak fel a városi múzeum munkatársai is. A mai somogyi képzőművészeti életről többek között ezeket mondta megnyitójában: — A somogyi művészet mély gyökeréből táplálkozik, különös ismertető jegye a népművészeti hatás és a korszerű áb rázolásmód ötvözete. Népművészetünk gazdag hagyománya — melyet igyekszünk^ méltó módon ápolni és továbbfejleszteni — a népzene és a néprajz mellett a vizuális művészetekben is mindenkor föllelhető. Kulturális politikánk, céljaink megvalósításához azokkal a tehetséges, szocialista elkötelezettségű alkotókkal keresünk szövetséget — mondta —, akik tevékenységükkel aktív részt vállalnak a tömegek művészi ízlésének fejlesztéséből, a szocialista kultúra értékeinek gyarapításából. A népek közötti barátság elmélyítésének gondolatával fejezte be megnyitóját Bíró Gyula, majd az érdeklődök megtekintették a somogyi képzőművészek kiállítását. H. B. Az üzemek vezetői, a szak- mányvezetők és a művezetők nagyon sokat tehetnek azért, hogy a fiatal munkások, szakemberek minél rövidebb idő alatt és eredményesen beleilleszkedjenek jizemük életébe, a termelőmunkába. Bizalom a fiatalok iránt, törődés szakmai fejlődésükkel a gyáron belül is, a közéletbe való bevezetésük: íme ezek tömören a jó vezetők tennivalói. Felelősséget kell érezzenek attól kezdve, amikor először lép be a fiatalember a gyár kapuján. A technika gyors fejlődése, a társadalom állandó gazdasági, politikai előremozgása a folyamatos művelődés szükségességét állítja a rrjunkásosz- tály elé. A szakmai és az általános műveltség ismeret- anyaga a tudomány rohamos fejlődése következtében nagymértékben megnövekedett, és továbbra is növekedni fog. Az emberi munka egyre jobban a tudományra épül. Ez annyit jelent, hogy a beidegzett kézügyesség mellé a szellemi tevékenységnek is társulnia kell, a fizikád dolgozóknak meg kell érnie a bonyolultabb technikai folyamatokat okaikkal és következményeikkel együtt. Új típusú ember van kialakulóban, akinek munkája egyszerre fizikai és szellemi. Soraikban ennek folytán egyre több lesz az újító, az alkotó. A dolgozók képzése állandósul, így kapcsolódik össze a munka és a képzés az egész életre. Nem teher lesz ez, hanem életszükséglet és életforma. Üj, most kialakuló vonás ez munkás- osztályunk arculatán. Üzemi vezetőink lássák meg ezt is, és segítsék kifejlődését teljes szépségében, fontosságában. Társadalmi kezdeményezésként javaslom, hogy Kaposváron létesítsünk állandó ipari kiállítást, illetőleg megyei ipari múzeumot. Ez bemutathatja megyénk iparának történeti folyamatát tárgyi emlékeivel, fényképekkel, festményekkel és szobrokkal, maketekkel együtt, kiállítja a múlt és a közelmúlt erről szóló újságcikkeit, könyveit, térképeit, tervrajzait. Alapja lehet ennek a Hippi-Rónai Múzeumban és a Megyei Levéltárban, a néhány üzemünkben és a szakiskolákban, valamint a magánosoknál: munkásoknál, technikusoknál és mérnököknél meglevő anyag. A társadalmi munka összefogója a Hazafias Népfront lehetne. Az ügy jelentősége az egészséges lokálpatriotizmus ápolásán túl a fiatalság tanításában, világnézeti, erkölcsi nevelésében van. Nem utolsósorban hadd segítse ez is a jó pálya- választást, ezzel a munkásosztály további fejlődését! Török Lehel KI AZ APA? A bírósági gyakorlatban gyakran találkozhatunk olyan perekkel, amikor különböző indítékokból el kell dönteni a kérdést: ki az apa? Jellemző ezekre a perekre, hogy az egyik fél megnevez égy konkrét személyt, hogy ő a gyerek apja, a másik viszont ezt vitatja, sőt tagadja. A gyermek érdeke — mind erkölcsi, mind anyagi okokból — nyilvánvalóan az, hogy a bíróság megállapítsa az apaság tényét, ugyanakkor azonban vigyázni kell az apaság téves megállapítására. Az ilyen ügyekben a bíróság elrendeli az antropológiai vizsgálatot, tehát a tudományhoz fordul segítségért. A dolog azonban nern egyszerű, ugyanis ma még a tudomány sem rendelkezik olyan eszközökkel és módsze- . rekkel, amelyekkel egyértel-1 műén bizonyíthatná az apaságot. A legtöbb esetben a szak- vélemény csak azt dönti el, hogy ki nem lehet a kérdéses gyermek apja, minden más kérdésre csak valószínűsítő választ ad. Egy csepp vér vahatása Az apasági vizsgálatok legbiztosabb és leggyakoribb módszere a vércsoportvizsgálat. Közismert, hogy az ember vérében bizonyos különbségek léteznek, amelyeket főleg a sebészetben, a vértransz- fúzióknál nagyon is figyelembe kell venni. Ezen az ún. ABO-rendszeren kívül a vérnek más sajátságai is vannak, melyeket a mindennapi orvosi gyakorlatban már nem kell oly szigorúan megkülönböztetni. Ilyenek pl. az A1—A2 alcsoportok, az MN és P vércsoportrendszerek, az Rh-faktor stb. összesen 28 vércsoportrendszert ismer a tudomány, és ezek közül a vitás származás eldöntésére kb. 11—14 alkalmas, mivel a vércsoporttulajdonságok sajátságos módon öröklődnek. A vércsoport-vizsgálatok a vitás származás tisztázására csak azóta alkalmasak, amióta bizonyos törvényszerűségek kétségtelen bizonyítást nyertek. Ezek a következők: — Minden ember meghatározott, jellemző biokémiai sajátságokkal rendelkezik, amelyek őt másoktól megkülönböztetik. Ezek közül legegyszerűbben a vércsoport-tulajdonságok határozhatók meg. — A magzati életben vagy a szülés utáni első hónapokban kialakult egyedi vércsoport-tulajdonságok az élet folyamán változatlanok maradnak. azokat külső körülmények nem befolyásolják. — A vércsoport-tulajdonságok kialakulása örökletesen meghatározott, megjelenésüket megfelelő törvényszerűségek szabályozzák. A vércsoport-vizsgálatok alkalmazását a vitás apaság Vércsoportvizsgálat. tisztázására az az öröklési szabály teszi lehetővé, hogy nem lehet jelen egy gyermekben olyan vércsoport-tulajdonság, amellyel szüleinek egyike sem rendelkezik. Ha megállapítható, hogy a gyermek vére rendelkezik olyan tulajdonságokkal, amelyik sem anyjában, sem a vélt apában nincs j.e- len, akkor — ha az anya személyét illetően kétség nem merül fel — az apa személye körül »nincs valami rendben«, vagyis más valaki a természetes apa. Az az eset is előfordulhat. amikor a gyermek egy vércsoport-tulajdonságot »kettős« adagban tartalmaz; ilyenkor mindkét szülőnejt rendelkeznie kellett ezzel a tulajdonsággal. Ha a vélt apa nem tartalmazza ezt a tulajdonságot, a gyermek nem származhat tőle. A vércsoportok öröklési szabályaiból következik, hogy a vizsgálatok eredményei a véleményezett apa apaságát csak kizárhatják. Természetesen adott esetben az apaságkizárás pozitív közvetett bizonyítékként is értékelhető az apaság mellett, ha pl. az ügyben két vagy több férfi szerepel vélelmezett apaként, és a vizsgálat egy kivételével a többi apaságát kizárta. Ez az eredmény ugyanis a ki nem zárt férfi apaságának közvetett bizonyítékát jelenti, ha az anya a perben szereplő férfiakon kívül mással nemi viszonyt nem folytatott. Azt, hogy ezek a vizsgálatok milyen döntő hatásúak lehetnek, az alábbi eset is bizonyítja. Egy példa Az egyik vidéki bíróságon apasági keresetet indítottak ogy magas közéleti állást betöltő, nős és családos férfi ellen. A férfi a leányanya családjával jó barátságban volt, házukban sokszor megfordult, és így valószínűnek lehetett tartani a leányanya állításéit, hogy véle nemi kapcsolatban volt. A férfi azonban ezt tagadta, és a gyermeket sem volt hajlandó magáénak elA robotember A robotember a kurbli- részleg sarkálban állt betáplálva. Nem sóskasaósszal vagy gyulai kolbásszal, hanem köbgyökre emelt számsorok százezreivel. Állt magabiztosan, dönmögött-recse- gett olykor, de nyugodtan végezte rábízott napi feladatait. Amióta a részleg beszerezte, 326-szorosára nőtt a termelés; a fél világot ellátták törhetetlen, finom kunbúval. Mint mindennap, a munkaidő végén, most is átöltözött, és elment az R. C.-be, vagyis a Robotemberele Clubjába ultizni. Egyik reggel a részlegvezető a haját tépte: Alfa nincs a helyén, pedig már 10 perccel elmúlt hat óra. A robotember 10 percet késett. Alfa végre megérkezett. Villanyszernél szikráztak, s ha kérdeztek tőle valamit, csak sípolt, mint egy rossz rádió. Aztán mimikába állt. Dolgozott, de aznap felére csökkent a kurblitermelés. — Mi az ördög lehet Alfával ? — dörmögött magában a részlegvezető. — No, majd én utánanézek. Megleste, amint Alfa a munkaidő végén átöltözik, és elindul az R. C.-be. Követte, de nem ment be utána. A hátsó ablaknál megállt, benézett, s amit ott látott, attól eltátotta a száját: Alfa a klub sarokasztalánál ült, de nem ultizott, egy másik gépembernek a kezét szorongatta, alumínáumfejét simogatta, és alumíniumkupával koccintottak. A kupa tele volt finom motorolajjal. Mikor jobban odafigyelt, füléhez jutottak a hangok is: — Bocsásson meg, Omega — mondta Alfa a kisasszony! minőségben mellette ülő robotembernek. — Bocsásson meg, amiért ilyen pontos voltam, de a pontatlanság tündöklő erényét mi, robotemberek még nem ismerjük, annyira még nem vagyunk hasonlatosak a hús-vér emberekhez. — Maga szolid robotfiatalember — mosolygott rá Omega —, igyon meg velem most egy kis szuperbenzint. És ittak. Alfa átölelte Omegát, csókolgatta rezes kezét. A részlegvezető pedig kétségbeesve állapította meg, hogv Alfa szerelmes. Ekkor újra hangok szűrődtek ki hozzád — Hogy ... hogy mást szeret? Néni lesz az enyém? A sírba tesz, Omega! — Sajnálom — hangzott a robot kisasszony kíméletlen válasza. A részlegvezető elfutott az ablaktól, fölkereste a műszaki vezetőt, a főmérnököt, s végül az igazgatót. Tenni keli valamit, hogy újra 326- szorosra nőjjön a termelés. S megszületett a határozat: Alfát ki kell venni a forgalomból, vagyis táppénzre kell küldeni. Így majd kipiheni a nagy megrázkódtatást. A határozatnak kézzelfogható eredménye nem lett. Alfa megjárta az orvosi Ötös Bizottságot, ott a Szervizbe küldték. A főgépész gyors beavatkozást javasolt: Alfa annyira szívére vette szerelmének elutasítását, hogy a szívét meg keli operálná. Alfát a Szervizbe vitték, elaltatták; a főgépész hosszú, hegyes srófhúzóval és csípőfogóval kivette Alfa szivét. Nézte, még alaposabban nézegette a tenyerében, megkopogtatta, aztán megcsóválta a fejét: — Hallatlan! — mondta. — Milyen érzékeny egy ilyen acélsbív. Edzettebb anyagból kellene gyártani, ami a szerelemnek jobban ellen tud állni. Mondjuk olyan anyagból. mint például az élő emberi szivet. Dénes Géza ismerni. A szülőknek — biztosak lévén gyermekük őszinteségében — nem volt kétségük az iránt, hogy leányuk gyermekének a család barátja az apja, azonban a bíróság által elrendelt vércsoport-vizsgálat a férfi apaságát kizárta. Az eredmény tragikus fejleményektől mentette meg a férfit. Ha ugyanis a vizsgálat nem zárja ki az apaságát, a bíróság biztosan elmarasztalta volna, aminek következtében állásából elmozdítják. De a per a család életét is feldúlta: felesége otthagyta, gyermekei elítélték »ballépése« miatt, de a kedvező bírói ítélet után családi éiete rendeződött. Érdekes fejlemény volt, hogy a leányanya az ítélet hatására bevallotta, hogy valótlant állított. Magatartását azzal indokolta, hogy úgy gondolta: szülei nem fogják annyira rossz néven venni az esetet, és arra is számított, hogy a férfi — félve a per számára várhatóan hátrányos következméinyeátől — önként vállalni fogja az apaságot, ha a diszkréciót biztosítják. Midőn a tárgyalánon a leányt az igazi apa személye felől kérdezték. elmondta, hogy nem tudja, ki a gyermeke apja, mert egy házibulin történt a »dolog«; az ott jelenlevő fiúkat azelőtt nem ismerte, azóta sem találkozott velük, és azt sem tudja, hogy közülük melyik lehet a gyermek apja. A »nyomozás« során azután előkerültek a lehetséges apák, és a vércsoport-vizsgálat segítségével sikerült is a gyermek valódi apját kiválasztani. Az újabb kísérletek alapján a vércsoport-vizsgál átok lehetővé teszik, hogy az apaság bizonyítható is, nem csak kizárható. Bizonyos esetekben már igen értékes valószínűségi bizonyítékot szolgáltathat a vércsoport-vizsgálat az apaság mellett, ha ritkábban előforduló jellegek találhatók a gyermeknél, és ugyanakkor a vélelmezett apánál is, de az anyánál nem. Az új vizsgálati módszerrel például — a vizsgálati értékek matematikai elemzésének segítségével — vélemény nyilvánítható az apaság tekintetében olyan esetekben is, melyekben a vércsoportvizsgálat nem vezetett eredményre az apaság kizárásához. H. .1. Egymilliárd 45 millió utas 1973-ban egymilliárd 45 millió utast, több mint 124 millió tonna árut szállítottak a Volán-buszok és teherautók — mondotta hétfői sajtótájékoztatóján Tapolczai Kálmán, a Volán-tröszt vezérigazgatója. A 25 éves nagyüzemi autóközlekedés az idén széles körű munkaversennyel, a személy- és áruszállítási feladatok magas szintű, pontos teljesítésével ünnepel. A személyszállításban a kényelem, a kulturált utazás megteremtése, a zsúfoltság csökkentése a cél. Javítják a munkás- és tanulószállítás feltételeit, a helyi- és a helyközi forgalmat, tíz új községet kapcsolnak be a buszhálózatba. Mindezekhez egyebek között 700 új autóbuszt szereznek be, több autóbuszállomást helyeznek üzembe. Somőgyi Néplap B
